> Felado :  [Finland]
>>A kov. mondatod is igaz: >akkor 'egy' graviton csak "egyetlen"
>> >>gravitacios vonzasban tud "egyszerre" resztvenni,
>>Csak a 'vonzast' taszitaskent kell szerepeltesd.
>Ezt hogy ertsem, hogy taszitaskent kell szerepeltetnem?
Elegge vitathato tema. Teljesen meg az ismeretunk elegge hianyos, igy a
tudomanyban kevesbe hasznalt kifejezes.
Tehat huzas, vonzas, vontatas tomegek kozt abban az esetben elevenedne meg,
ha a megfelelo ero mellett valamifele vontatoeszkoz is letezne. El tudok
huzni egy szankot (erom van), ha van egy kotelem, mint ero kozvetito.
Anelkul lehetetlen. Lattam mar embert jegtablakkal tele folyovizben esni,
mig kotelert szalactak o vegleg elmerult.
Visszaterve, azt mondjuk, a Fold vonza a Holdat. De sehol sem talaljuk azt a
kotelet. Mert valojaban Holdtavolsagban letezik egy a Fold altal okozott
teregyenlotlenseg, amely epp egyenlo a Holdpalyan fellepo centrifugalos
gyorsulasi erovel. Ez az ertek nagyjabol 0.0026 m/s/s.
Tehat egeszen logikusan gondolkozva, mivel semmi "vonzo", vontato eszkoz
nincs a Hold Fold kozott, azt mondjuk, hogy a ter egyenlotlensege, iletve a
Fold tomege altal okozott reszecskek hianya a Hold tavolsagban idezik elo,
hogy az ellenkezo iranybol a reszecske toblet a Holdat "taszitja" a Fold
iranyaban. A Fold felszini 'g' = 9,82 m/s/s (nagyjabol)
Ez a joval nagyobb teregyenlotlenseg lancol minket is a Foldhoz.
Egy tomegtol tavolodva a teregyenlotlenseg csokkenese "egyenesen" aranyos az
egysegnyi felulet es felszini 'g' csokkenesevel. Ez is arra utal, hogy az
ileto tomeg 'arnyekhatasa' tartja karban a tomeg koruli teregyenlotlenseget
minden iranyban.
    Udv. Csaba.

Udv: Endre



_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

Sziasztok!

Jar az agyam ezen-azon, es tenyleg, miert megy a feny fenysebesseggel?
Le tudna ezt valaki vezetni?

Koszonom, Endre

Sziasztok!

Talaltam egy abrat a fenyrol, gyorsan beszkenneltem es felraktam ide:
http://donarac.fw.hu/fenyhullam.jpg

Az abran az lathato, hogy miutan a fenyben valtakozik az elektromos es
magneses mezo merolegesen, es ebbol egy eredo spiralis szerkezet jon
letre, mint fenyhullam.

Az a gondom, es hat mit gondoltok errol, hogy hat ez a feny igy nem
rezeg. Tehat mindenhol 1, seholsem eri el a zerust, a tengelyt.

Szoval akkor ez most hogy van. :-o

Udv: Endre

>>>_tomegvonzast_ kozvetito "valamilyen" (tagulo esemenyhorizontok
>>>sorozata) longitudinalis, korpuszkulanelkuli hullam, mely
>> Ez pedig a graviton, a gravitacio elemi egysege.

>Rakerdezek :) A graviton tehat nem reszecske, hanem hullam? Utananezve azt
Ezt Te irtad... egyebkent nem szerencses, ha leragadsz a klasszikus
fizika fogalmainal. Nem klasszikus reszecske vagy hullam.

>latom, hogy a leirasokban reszecskekent irnak rola, ami nem lehet,
>mert akkor megoszthatonak kene lennie a tomegvonzasnak ugy,
> mint amilyen az elektromagneses ter. (Ha ugyanis reszecske, akkor
> egy graviton csak egyetlen gravitacios vonzasban tud egyszerre resztvenni,
> tehat egy test (mondjuk bolygo) tomegvonzasanak csokkennie kellene
> annak aranyaban, hogy hany masik x tomegu testet (pl. holdat) kell vonzania
> (errol volt korabban szo, de nem zarult le a dolog).
Talan allitsuk a talpara a dolgot es induljunk ki abbol, hogy a
tomegvonzas nem oszlik meg, mint egy reszecskearamlas - ezen kivul kijon
a fekete lyuk belsejebol is, ezert nem lehet pl. elektromagneses hullam
sem. Ezt tudjuk, most lehet keresni a magyarazatokat. Nem tudom, mennyit
hallottal pl. a kvarkok kozotti kolcsonhatasokrol - erdemes lenne azokat
is tanulmanyozni, nem csak a klasszikus reszecske-hullam
tulajdonsagokat.

>> >termeszetebol adodoan nem nyelodik el.
>> Itt a lehetoseg a Nobel-dijra, ha kimutatod vagy megcafolod.
>Koszonom, hol es mikor vehetem at? :) Ha ugyanis a kis olomgolyo fajsulya
>ugyanannyi, mint a nagy olomgolyoe, akkor a gravitacios hullam nem nyelodik el
Pontosabban: a gravitacos ter nem nyelodik el. A gr. hullam elnyelodhet,
de errol semmit nem mond a fajsuly.

> (a golyo anyaganak kulso reszeiben nem nyelodik el a belso reszeinek
> gravitacios tere, hullamai), tehat
> akkor megvan a Nobel-dijam. :DD Szoval?
Nem nyert, erre mar mas is rajott (ne keverd a teret a hullamokkal).
Mondj ujat, amit mas meg nem talalt ki.

>> A masik: mondta valaki, hogy a gr. hullamokat kelto test sulya
>> megvaltozik ?
>> Mitol ?

>Pont egy par sorral feljebb van, tehat mar biztosan vilagos, de azert
>osszefoglalom/kifejtem. Ha a gravitacios hullam (ami maradjunk annyiban, hogy
a
>graviton, csak nem reszecskekent, tehat azzal a definicioval, hogy: hullam)
>elnyelodik barmiben is, akkor a testek kulso retegeiben _elnyelodnek_ a belso
>reszeknek a gravitacios hullamai (es persze a kivulrol erkezo gravitacios
> hullamok elol is learnyekolja a belso reszeket), ergo minel nagyobb a test,
Ez elkepzelheto a gr. hullamok eseten, de Te a statikus gr. teret is
hullamnak
veszed, az pedig igy nem igaz.

> annal kisebb a suly/cm3-re, tehat a fajsulya, mert a terfogat novekedesevel
> csokken a belso reszek gravitacios terenek hatasa, kozeliti a zerust, a telje
s
> elnyelodest/arnyekolast. De hat errol nem tudok, hogy ilyet barmikor mertek v
olna.
Egyelore a hullamokat szeretnek kimerni, majd utana a rajuk hato
dolgokat...
Ugy tudom, a jelenlegi legnagyobb hatasok (nagy szupernovak
felrobbanasa) mar _talan_ eleg nagy ahhoz, hogy itt, nalunk is merheto
legyen. Felejtsd el a kis olomtarcsadat,
nagyon-nagyon-nagyon kicsi az a hatas ahhoz, hogy merni lehessen. Ezen
kivul a hullamokhoz szukseges energiat ott valoban a motor adja es
kozben nem csokken sem a suly, sem a fajsuly.

>Plane a gravitacios kepletekben sincs benne.
Remelem, nem csak a kozelito kepletekre gondoltal - bar abban igazad
van, hogy arnyekolas tenyleg nincs bennuk.

Kedves Endre!

Beismerem, hogy velemenyem szubjektiv
(szubjektum volnek, vagy mi), s teljesen
igazad volna, ha vegtelen idonk lenne. Addig
is beteszem a szoban forgo honlapot olvasni-
valoim soraba, majd ugy 200 ev mulva sorra is
kerul, miutan elolvastam azokat a muveket,
amelyeket en tartok jonak.

 >nem a szuveren megalapozatlan velemenyek miatt
 >hozta letre az ujsagot a Hollosi Jozsi
Jo, akkor terjunk at a szamszerusitheto dolgokra.
Gondolom, amit a Santa Katarol irtam, az objektiv.
Csak annyit kerek Toled, mint a Terembura lelkiismeretes
attanulmanyozojatol, hogy azonositsd a Sziriuszt, vagy
az Orion fenyesebb csillagait a tizenharmadik lemezen.

 >a statisztika meg nem szazszazalekosan megbizhato alap
Nem bizony. Hogy hany szazalekosan megbizhato, azt
maga a statisztika mondja meg (konfidencia).

Az OMH-s meresi jegyzokonyv-es utanajarasodat koszonom.
 >"Az Orszagos Meresi Hivatal meresi eredmenyeket nem adhat ki harmadik
 >szemelynek."
Ez rendben is volna. Valamit azonban megis kiadott, hisz
ott van a honlapon. Ez a valami azonban tobbek (jollehet
szubjektiv) velemenye szerint alig hasznalhato, a benne
levo informacio a kiserletek megismetlesehez keves.
Ugy latom, az OMH-tol valaki megrendelt valami merest,
amit az teljesitett is. A jegyzokonyv a megrendelo
igenyeinek megfelelo, tehat semmi problema.
Azonban a megrendelo megis nyilvanossagra hozta
a jegyzokonyvet, amit maga az OMH nem publikalt,
s ami a nyilvanossag igenyeit mar nem elegiti ki.
Itt a problema. Ha a "kozvelemeny" ezek utan erdeklodik
a reszletek utan, akkor ne tessek azt mondani:
"nem en vagyok a hunyo".

Udv,  Kalman

A problema: izzocsere alkalmaval eszleltem, hogy a furdoszobaban a
mennyezen levo gomb alaku, karimajan levo csavarmenettel rogzitett
es peremen tomitessel ellatott lampabura mintegy felig volt vizzel,
ami kb egy litert jelent. Hogy kerult a viz a lampaba...?

***

A tomites celja, hogy a lampat zuhannyal frocskolve ne szenvedjunk
aramutest. tehat a tomites eleg jol zar ahhoz, hogy ha nincs nyomas-
kulonbseg a bura belseje es kulseje kozott, akkor gyakorlatilag nincs
anyagmozgas sem. Am ha van nyomaskulonbseg, akkor az a tomites apro
hibain at rovid ido alatt kiegyenlitodik.

A forro izzo felmelegiti maga korul a levegot --> nyomasa novekszik -->
kimegy a lampatestbol a tomites mellett.

Amikor az izzot kikapcsoljuk, a levego a lampatestben lehul --> nyomasa
csokken, es ekkor a furdoszobaban levo vizgozben dus levego szivarog
be a lampatest belsejebe (a furdoszobaban altalaban akkor eg a villany
ha valamilyen nedves dolgot csinalnak az emberek pl zuhanyoznak).
A beszivargo paras levegobol a lehulo lampatestben lassan kicsapodik
a vizgoz es a viz osszegyulik a buraa aljan.

Miert nem szarad ki a bura? A buraban levo levego sokkal gyorsabban
melegszik fel (es tagul ki), mint ahogy buraban levo viz felmelegszik,
ezert amikor a lampa be van kapcsolva, a buraban levo viz felmelegszik
de ha parolog is, csak addig, amig a bura belsejeben el nem eri a
paratartalom a 100%-ot. Am mivel ekozben a bura belsejeben a nyomas
mar nem valtozik lenyegesen, ez a vizpara is benn marad.

Sziasztok!


Nemrégen kezdtem el foglalkozni a digitalis fenykepezogepekkel es kamerakkal
(most 5 gyarto 50 gepet kezdtem el forgalmazni). Amennyiben kerdesetek van,
forduljatok hozzam bizalommal. Most elutazom egy hetre, de utana szivesen
valaszolok.

Nem tudtam eldonteni, hogy a kamera alatt video kamerara gondoltal, vagy
fenykepezogepre. Addig is nehany altalanos informacio.
1, A mai fenykepezogepek memoriakartyara dolgoznak. Leggyakoribb a
SmartMedia (SM), CompactFlash (CF), MultiMedia Card (MMC), es az IBM Micro
Drive(IBM MD).
2, A gepek altalaban jpg formatumban taroljak a kepet.
3, A géphez altalaban 8Mbytos kartya jar, erre kb 100 db 640x480jpg fér el,
ahol van tomoritett jpg ott 200 is.SM bol mar kaphato 128Mbyteos is, MMC-bol
32 mega a legnagyobb. A dragabb gepekhez nagyobb jar.
A  gepek tudasa az artol fugg. compact vagy tukorreflexes, pc kapcsolat,
kozvetlen nyomtatas, infra port. A komolyabb gepek, mar alkalmasak
sorozatfelvetelre, sot filmet is tudnak felvenni.A valasztek nagy szeles.Az
ar 60ezerto a milliokig  Kivancsisagbol utana neztem a kaphato legprofibb
gepnek, a KODAK-e  16 megapixeles felbontasu az ara 7.000.000 forint.

Peldaul:

Canon PowerShot A100

CCD felbontása 1.3 millió pixel

Maximális felbontás 1280 x 1960

További felbontások 1024 x 768, 640 x 480



Canon PowerShot Pro 90 IS

 . 2,6 Megapixeles CCD

 . 10 X optikai zoom

 . USB,RS-232C Interface

 . sorozatfelvétel:0,7 kép/mp

 . 1,8" TFT keresö/kijelzo

Maximális felbontás 1856 x 1392

További felbontások 1024 x 768, 640 x 480

Zársebesség 1/1000 - 15 mp



Digitalis Videokamera: DV (digital video)szabvany szerint rogzit, amelyet
exportalni tud sok fel keppen, altalaban RCA és Svideo kimenet, valamit
FireWire digitalis kimenetuk van. A kazeta kicsit nagyobb mint egy
gyufasdoboz 60 és 90 perc sp,  LP duplazasl. A kamerakkal lehet fenykepezni,
ami szinten memorikartyara kerul és kulon USB porton lehet lekuldeni.

Tovabbi kerdesekre is szivesen valaszolok

Tucsi

Hello,

No, akkor ezek szerint letezik ilyen meres, csak eppen nem lathatja
akarki. Mire is emlekeztet ez?

Udv:
Jano

Udv!

Zoli hosszan elmelkedett a lelek, szukebben az empatia miben- es
hogyanleterol. Hadd fuzzek ehhez nehany gondolatot.

Az empatia, mint emberi tulajdonsag akkor valhatott sajatunkka,
meghozza biologiai ertelemben, amikor elodeink (mar Homo Sapiensek)
olyan kis, zart csoportokba rendezodve eltek, ahol a csoport
eredmenyes egyuttmukodesenek, es igy tobbnyire puszta
fennmaradasanak alapveto feltetele volt, hogy a csoportot alkoto
egyedek tudjak, hogy a tobbi egyed mit gondol/erez/tervez. Evolucios
sikerunknek egyik, ha nem a legfobb kulcsa volt ez a keszseg az
egyutt munkalkodasra. Segithetett ebben egy alighanem a tobbi
lenyenel fejlettebb idoerzek, (ami aztan kesobb lehetove tett olyan
kozos tevekenysegeket, mint peldaul a zene, a tanc, amik korabban
meg szinten a csoporton beluli szinkronizacio segedezkozeikent
fejlodhettek ki), a feher szemgolyo hattereben jol lathato irisz, ami
lathatova teszi, merre is nez az ember (latta valaki Leonard Bernsteint
itt Budapesten, amikor a szemevel vezenyelt? :), a nyelv, es szamos
mas dolog mellett az empatia is. Ezzel talan azt kozelitettem meg,
miert is fejlodott ki az empatia - a hogyanra ujabb elmeleteket kellene
kiotolni.
Persze nem az empatia maga az ember sajatja, hanem az empatiara
valo kepesseg. Igy lehet, hogy oly nagy a szorasa az emberek kozott
az empatikus hajlamnak. ill. az empatikus kepesseg felhasznalasanak.

> Ugy is van. Konyortelen leszamolok szamara hatranyos az empatia !

Itt viszont nemileg vitaba szallnek Zolival: az empatia mindenki szamara
fontos, aki barmit is el akar erni embereknel. Legfeljebb nem arra
hasznalja beleerzo kepesseget, hogy pl. vigaszt nyujtson neki, hanem
hogy ezzel meg jobban megtalalhassa a gyongejet. Szornyu, de igaz.
Igazan hatekony diktator nem mukodhet sokaig empatia nelkul.

> Csirkevagaskor ugyancsak...

Ez viszont teljesen igy van: Sosem ennek csirket, ha nem volna bontott
csirke, mert felesegem 'nagy lelke' (igen, szerintem is kozel all a lelek
fogalma az empatiaehoz), amely szamomra annyi joerzest okoz,
lehetetlenne teszi szamara egy csirkenyak atvagasat. :)

> Erosen emberi dolognak tunik. Mibenletenek megfejtesehez muszaki
> emlekeimben nem talalok analogiat...

A fentiek ertelmeben talan ertheto, miert nem talalsz muszaki analogiat:
az altalunk konstrualt muszaki megoldasokban meg nem torekedtunk
olyan megoldasokra, ahol az egyuttmukodo alkatreszek ugy figyelik
egymas allapotat, hogy az dontoen befolyasolja sajat jovobeli
mukodesuket. Ha van is felnivalonk az intelligens gepek
hatalomatveteletol, akkor ez csak akkor kovetkezhet be, ha azok
(majdnem azt irtam: ok) is kepesek lesznek empatiara. A Zoli altal
elkepzelt, hatalom es haszonszerzesi cellal magalkotott
empatiamentes gepnek szerintem nincs eselye.

> 3 allapotu dolog ez folytonos atmenetekkel - empatia/kozony/gyulolet,
> de van akinel flip-flopos megoldas mukodik csak.

Itt ertem, hogy gondolod, de megis kevered a fogalmakat. Az empatia
az egyfajta kepesseg, mig a kozony/gyulolet erzelem. A 3 allapot elso
fazisa inkabb a szimpatia. Lehet empatikusan szeretni, es empatia
nelkul gyulolni. Onvedelembol vagy szakmai kenyszerbol (talan
pszichologusoknal ez fontos?) megtanulhato az empatikus kozony. A
tobbi megoldast ingatagnak erzem.

> ...az embert legkezenfekvobb szovetsegekben elo harcias
> lenynek tekinteni.

Igen, az is biologia sajatossagunk, hogy torekszunk csoportokat
alkotni, akar valosagosakat, akar virtualisakat, igyekszunk megalkotni a
sajat csoportunkat a tobbitol megkulonbozteto ideakat, igyekszunk a
tobbi csoportot a mienkenel gyengebbnek, alabbvalonak feltuntetni, a
sajat csoporton belul az agrassziot elnyomni, mig a tobbi csoporttal
szemben alkalmazni, stb. Amig az ilyen csoportok maguk voltak az
egyent felnevelo, egesz eleteben korulvevo tarsadalmak, addig nem is
volt sok gond: mukodtek a biologiai beidegzodesek, s a csoportot
osszetarto idearendszer teljes egeszeben az egyen ertekrendjeve
valhatott. A bajok ott kezdodtek, amikor ezek a csoportok (nemikepp
tulszaporodvan) kezdtek felbomlani, pontosabban nagyobb egysegekbe
szervezodni. A kulso agresszio persze megmaradt (bar teljesen
atalakult), a belso (csoporton beluli) agresszio-elfojtast mar sokkal
nagyobb embercsoportra kellet kiterjeszteni, mint ami egyeni szinten
biologialiag sajatunk, s eletunk soran is szamos idearendszerbol
vagyunk kenytelenek kivalasztani a szamunkra iranymutato ertekrendet
(ha egyaltalan sikerul). Itt tehat szamosat a fenti biologiai
kesztetesekbol el kellett nyomni reszben a (mint lattuk: jol-rosszul)
belenknevelt elfojtasokkal, reszben - ha megis felszinre tortek - a
kenyszeruen felallitott rendcsinalo eszkozokkel (birosag, rendorseg,
stb.).

> Ma az emberi kapcsolatok teren a gyorsan bomlo, labilis szovetsegek
> korat eljuk, nekem ugy tunik, rezervatumainkban.

Az ember megprobal ebben a vilagban is csoportokat alkotni, mert
ebben, a csoportban erzi jol magat. De a vilag - ugy tunik - sajnos
arrafele halad, hogy szetmorzsolja ezeket a csoportokat, mert az
egyenek jobban kezelhetok, jobban felhasznalhatok ebben a globalis,
az egyenek altal nehezen vagy egyaltalan nem atlathato erdekek altal
vezerelt masszaban, mint a kulonbozo erdekek menten szervezodott
csoportok. Mar ott tartunk, hogy - nem is a nagy, de mar - a szukebb
csalad osszetartasa is komoly erofeszitest igenyel. Hol fogjak akkor
megtanulni gyerekeink, unokaink az empatiat, ha ez a klasszikus
ertekhordozo is felbomlik? Talan az utcan, a tulelesert valo
kuzdelemben?

ToZo

Sziasztok!

Endrenek koszonom a hasznos felveteseket, mert aktualissa
tette osszetevesztheto fogalmak tisztazasat, melyekre kiterek.

>ugy gondoltam, hogy csak elhangzik valaki altal,
>de hat nem hangzott el. :)
>A tudat mukodesevel kapcsolatban eloszor is annyit latunk, hogy
>asszociaciokra asszociaciok, asszociacios rendszerek, ezekre pedig
>tovabbi asszociacios rendszerek alapulnak, kapcsolodnak. Ezek kozott
>az ido is csak resze az asszocios bazisnak,...

Ugy van, ennyit lattunk eddig ! A bonyolultsag latvanya tevesztette
meg a vilagot egeszen a definiciom megszuleteseig, hiszen ha valakin
nem mutatkoztak kulsoleg a normalis asszociacio jelei, tudat-
vesztesre gyanakodva maris mobil utan kotorasztak tobben, papot hivni.
Az asszociacio azonban csak a _celtudatos_ gondolkodas EGYIK velejaroja
az embernel. (  kenyelembol, roviditve nevezzuk a celtudatost
tudatosnak, es gepek eseteben pedig ugyanezt onerzetesen
adatfeldolgozaskent emlegetjuk gondolkodas helyett - ma meg,
mai gepeknel.)
Vegyunk sakk-automatat, mely asszociaciokkal keres megoldasokat !
Celiranyos adatfeldolgozast vegez, _tudat nelkul_ !
Nem torodik az idovel, adatbazisaban nincsenek idopontokhoz
kotott emlekek, tehat nem tudatosan tevekenykedik. Irigylesre melto
memoriaju automata a lelkem. Keres, dont, keres, dont, ahogy
beprogramoztak.
Az asszociaciot tehat nem kapcsolnam ossze fogalmilag szorosan
azzal az elemi tudattal, melyet az idoerzek megletenek tartok,
hanem mindossze a celiranyos problemamegoldas egyik lehetseges
muvelet-tipusanak tekintem.
Bevalt 'rendszerbovites' ez, tulelesi esely novelesehez.

>Az idoerzek maga sem alapulhat mason, mint az asszociacios
>bazison, tehat az emlekeken, ezt csak segiti az, hogy jelenleg
>fontos resze az eletunknek az ORA.

Igen, nem tiltakozom, van benne valami, vegulis tekinthetjuk
kepzettarsitasnak azt is, amit egy belso, hallhatatlan es lathatatlan
ora jelzese valt ki bennunk, s nem csak azt, amit konvencio szerint
szohoz, gondolathoz vagy kephez kapcsolhato kepzettarsitasoknak
tartunk, de vigyazat, van beidegzodott reakcio is - mint
fogalom, es nem volna szerencses azt ugyanugy asszociacionak nevezni !
Hasonlokeppen egy egyszeru logikai kapu kimeneti valaszat se
tartanam szerencsesnek asszociacionak tekinteni.
Az '_emberi_ asszociacio' fogalmaban mintha benne foglaltatna
a fantazia is, azaz bizonyos szabadsag, vagy veletlenszeru
valasztas, ha jol gondolom.

Az idoerzettel definialt egyszeru tudat - mint mechanizmus - idobeli
esemenyek statisztikai elemzese utan dont.
Ez kb. igy kerul felszinre: *Dejavu ! Erzem, megint eljott az ido,
hogy megtortenjen az, ami az elobb tobbszor is bekovetkezett, jon
a kovetkezo korbacsutes a hatamra.  Ez is asszociacio lenne ?
Nem tudom, lehet/erdemes annak nevezni ?

>fontos resze az eletunknek az ORA.
Ha fontos targyalas vegere beesven gyermekien almelkodo
arccal igy kialt valaki - Je, en aszittem most kezdodik !
- akkor a resztvevok egymasra neznek, s jelentosegteljes
komor arccal bologatva neman, egyhangulag szavaznak
az elmeallapotarol.  Semmi masert, csakis emiatt kell nekunk
kulon karora is, emberek ! :)

Az idoerzet kialakulasahoz belso ora kell, es ritmikus modon
bekovetkezett kulso/belso esemenyek.
Embrio szamara ez lehet az anya szivdobogasa, es/vagy lelegzetvetelenek
uteme. Tehat sejtesem szerint a tudat valahol odabent, koran kezdi
palyafutasat.
Nagy a jelentosege tehat definiciom elfogadasanak vagy elvetesenek,
az embriora vonatkozo sejtes igazolasaval egyutt. Gondoljunk csak
az abortusszal kapcsolatos etikai dilemmakra es vitakra !

>esemenylancolatok egymashoz kepesti viszonyabol allapitjuk meg,
>hogy az mikor tortent (amennyiben nem kapcsolodik az emlekhez
>a pontos ido). Itt is csupan sorrendiseget allit fel a tudatunk,
>amelyet ellenorizni tud az esemenylancolatok osszefuggeseit,
>ok-okozati viszonyait elemezve.

Az 'ido-belyeget' sok esetben nem kepes pontosan megorizni az elme,
de egyeb koordinatakat sem vagyunk kepesek mindig pontosan
memorizalni.  Egeszen biztos, hogy vannak utemfrekvenciak, melyek
kozel allnak hozzank, jol raerzunk pl. pata'k dobogasara.
Hogy ket egymast koveto  mennydorges kozott mennyi ido telt el,
ha percek mulva kovette egyik a masikat, akkor jelentosen tevesztunk,
mert ugy latszik az evolucio nem kenyszeritett rank ennek
meresehez megfelelo orat.

En olyan kerdestol tartottam aggodva, hogy Schtirlitz mikent tudta
beallitani belso orajat ugy, hogy 15 percet aludjon csak.
De ezt meg ne kerdezzetek, mert nem tudom a valaszt.
(En 2 vekkerora tarsasagaban alszom, biztonsagi okbol)

Utaltam ra, hogy a problemamegoldashoz nem feltetlenul csak
asszociaciot hasznalunk.
Papiron - mint periferian, vagy ha megy - fejben is,
tanult matematikai szamitasokkal is szurhetunk, kereshetunk, de
a matematika szabalyai kotik a kezunket, tehat ilyenkor
nincs teljesen szabadon csapongo asszociacio, s erre kulon
ugyelni kell, onfegyelemmel.  Es olykor ebbol szarmazik a baj.
A masfajta stressz - a tul eros figyelem-osszpontositas miatt -
pl. matek ZH-n, elofordulhat, hogy eszre se vesszuk mi zajlott
kozben korulottunk - hogy elszaladt az ido.
Tehat tudatunk mester-oszcillatora matematikai modszerrel is
hangolhato. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Kalman irta:
> Ellentetben Endre velemenyevel, szerintem,  ha valami szamarsag,
> az mar az elso bekezdesnel  kiderulhet. Nem kell a hatralevo
> tobb szaz oldalt is atolvasni.

En is mint _bizonyosan_ sokan masok, egyetertek ezzel, hiszen
az elet mas teruletein is ez a racionalis hozzaallas.
Pl. ha egy penzugyi szerzodes, vagy uzleti ajanlat elejen hamis
felrevezeto informaciot talal valaki, es tanacsot
ker - kosson-e uzletet ilyen korulmenyek kozott, en bizony nem
eroltetnem, hogy lepjen tul a hamis allitason, es melyedjen el
benne, mert hatha az irat tobbi reszeben mar korrekt dolgokat is irnak !
( Mondom ezt penzugyetlen laikuskent.)

Ha erre jonne egy masik tanacsado es ramrivallna :
*E velemeny szubjektiv, megalapozatlan, a statisztika
meg nem szazszazalekosan megbizhato alap* , hat en egybol gyanusnak
talalnam, es hiaba agallna, hogy *Mindenre nyitottnak kell lenni !*
en akkor is figyelmeztetnem az ugyfelet - vigyazzon, aki ilyet mond,
az vagy az ellenfelnek dolgozik, vagy fogalma sincs a statisztika
jelentosegerol, es alkalmazhatosaganak mikentjerol, vagy ...
(inkabb nem sorolom tovabb).
Sejtesem szerint az a tetel zavarta meg, hogy precedens alapjan
hiba altalanositani, ami igaz is, de itt nem tisztan errol van szo.
Amig ezt nem latja be valaki, addig nem lehet vele konstruktiv
vitat sem folytatni.
Viszont attol tartok, hogy nehezen tudnek meggyozni olyan tanacsadot,
aki nem latott meg eleg sok 'kishibas' szerzodest, ajanlatot, s
ezekbol fakado messzire gyuruzo karokrol sem hallott eleget.

Ami pedig a tudomanyt illeti - az is ajanl, megpedig ugyancsak
kamatoztathato ertekeket, raadasul a leertekelodes veszelye nelkul !
Node kerem aki szerint tokmindegy, hogy a tanulasra szant
idobefektetes (ld. tokebefektetes) megterulesenek varhato
szazalekos eselye mekkora az ellenorizhetoen jo referenciakkal
rendelkezo tudomanyos tarsulatnal es mekkora az a'lternativeknel,
annak aztan beszelhetne'k az idok vegezeteig, de nem teszem,
mert 'the time is science'.

Udv: zoli

Sziasztok!

Laci (orzo=sztaki.hu) irta meg az #1877-ben:
: mellesleg hallottam lehalgatasi technikakrol, ahol a szamitogep display
: jelet fogtak fel es jelenitettek meg az epuleten kivul, de ehhez nagyon
: kellett tudni a kodolasat...

Ezt nem ertem. Milyen kodolast, elvegre egy monitorra nem kodolva kuldik
ki a jeleket... Az altalam ismert modszer arra alapul, hogy a VGA-kabel
elektromagneses hullamait veszik. Ertelemszeruen a megjelenitett kep csak
fekete-feher, mert a hullamoknal utolag mar meg nem mondod, hogy melyik
szinkomponenst latod. A horizontalis es vertikalis szinkronjeleket a
frekvenciajuk alapjan meg lehet talalni, innentol mar csak egy
fekete-feher monitor kell, aminek vannak szinkronbemenetei. Tovabbi
kellekek egy eros iranykarakterisztikaju antenna (nem akarsz 3
monitorkepet kulonbozo szinkronnal egymason latni), erosito, (esetleg
szu"ro" es jelformalo a szinkronbemeneteknek) es egy fekete-feher monitor
extra szinkronbemenetekkel. Parezer eurobol szerintem ossze lehet hozni.

Udv,
marky