1. |
1% hova? (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Besugo' (mind) |
50 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: fasizmus (mind) |
67 sor |
(cikkei) |
4. |
Re Besugo, abortusz stb. (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
|
+ - | 1% hova? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok,
Hogyan lehet informaciot szerezni SZJA-m egy
szazalekara jogosult szervezetek listajarol?
Kosz, Pali
|
+ - | Re: Besugo' (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Varadi Piter ) irta:
>Szerintem kulonbseg van az ongyilkossag (ami hivo kereszteny szamara
>megbocsajthatatlan bun, nem?) es abortusz kozott. Viszont mindketto
>alapvetoen a TE eleteddel fugg ossze: ha a nenike ugy dont, hogy nem akar
>tovabb elni legyen ongyilkos, ez a maganugye.
Nekem szinten maganugyem megallitanom a nenike ongyilkossagi kiserletet, ha
van ilyen lehetosegem. Sot ez nemcsak maganugyem, hanem egyenesen erkolcsi
kotelessegem. Sot a legtobb orszagban ez jogi kotelesseg is, azaz
elitelhetnek, mivel tetlenul neztem hogyan oli meg magat a nenike.
>Ha egy no ugy erzi, hogy nem
>tud felnevelni egy gyereket ne szulje meg. Szerintem ez is maganugy
>(illetve kettejuk ugye).
En ugy erzem, hogy a hangos szomszedommal nem tudok tovabb egyutt elni ebben
a hazban. De nincs penzem, hogy onallo hazat vegyek, igy holnap reggel
elkapom a szomszedot, megkotozom es megfurdetem a kadjaban sosavban.
Maganugyem ez? Amikor emiatt halalra itelnek, az utolso pilanatig azt fogom
kiabalni "emberek, ertsetek meg, nem tudtam tovabb egyuttelni a hangos
szomszeddal!".
>Mondd Max, volt-e valaha baratnodnek vagy
>felesegednek abortusza?
Termeszetesen nem volt.
>Szerintem abortusz es abortusz kozott is van kulonbseg! Mas az amikor a
>"szerelmi szabadfoglalkozasu" kijavit egy "munkabalesetet", mas az amikor
>19 evesen teherben marad a baratnod es megint mas amikor mar van >2
>gyereked es nem tudnal eltartani +1-et.
A meggyolkolt csecsemonek teljesen mindegy, hogy ki az anyja. O elni akar,
meg akkor is, ha az edesanyja 15 eves prostitualt, o akkor is szeretni fogja
anyjat.
>Az teny, hogy a gyerek nem tehet
>semmirol, de ha megkerdeznek, hogy akar-e elni nem biztos hogy IGENnel
>valaszolna (en tuti nemet mondok annak idejen).
Hat ez a lenyeg!
>Aztan gondolj bele egy
>kicsit milyenek a gyerekek: ha tobben vannak kevesebb a csoki (vagy akarmi)
>es elobb-utobb a legkisebbet fogjak hibaztatni ("Amig te nem voltal...","Ha
>te nem lennel...").
Ennek semmi koze a temahoz. Ezen az alapon, mint mar mondtam,
legyilkolhatnam a fel varost.
|
+ - | Re: fasizmus (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Toth Andras ) irta:
>Demokracia (az eredeti gorog alapjan): a nep uralma
>Ez azt hiszem, nem jelent kulonosebben semmit, tul tag fogalom...
>Demokracia (ahogy altalaban hasznaljak): olyan rendszer, ahol a dontesek
>szavazas utjan szuletnek (mondjuk ez a magja a kulonfele hasznalatos
>definicioknak)
>Ez alapjan persze a "kepviseleti demokracia" (asszem nyugodtan hasznalhatjuk
>a marxista-leninista eredetu "demokratikus centralizmus" kifejezest is) a
>demokracianak egy igencsak kifacsart es kepmutato formaja...
>Viszont te is definialhatnad, ha mar itt tartunk...
Teljesen egyetertek a te definicioddal. S azzal is egyetertek, hogy ezek
szerint az un. "kepviseleti demokracia" nem demokratikus tarsadalmi rendszer.
>De azt tovabbra sem latom, hogy a te idealjaid miben kulonboznek a vallasi
>alapu onkenyuralomtol ("kereszteny diktaturatol", ahogy korabban neveztem)
>(def: vallasi alapu: abbol indul ki, hogy o az igazsag egyetlen letetemenyese
>onkenyuralom: egy szemely vagy kis csoport rakenyszeriti az akaratat sokakra)
Ha egy rendszer nem demokratikus, akkor erdemes megnezni, hogy vegulis
melyik rendszer all kozelebb a demokratikus elvekhez. Mi is a demokracia
celja? Szerintem az, hogy a tobbseg erdeket ervenyesitse, ugye? A kommunista
tarsadalom ervenyesiti ezt? Nem ervenyesiti ezt, mivel a kommunista
tarsadalom termeszetelennes elvek alapjan probalja iranyitani a tarsadalmat,
s ezek az elvek ellentmondanak az osszes hagyomanyos erkolcsi elvnek.
Ervenyesiti-e ezt a liberalis elvu ugynevezett "kepviseleti demokracia"? Nem
ervenyesiti, hiszen a liberalizmus nem ismeri el szinten ezeket az orok
elveket. A kulonbseg a kommunizmus es a liberalizmus kozott az, hogy mig a
kommunizmus a hagyomanyos erkolcs ellenkezojet hirdeti, addig a liberalizmus
azt tanitja, hogy nincsenek hagyomanyos ertekek, s minden viszonylagos.
Mindket elv borzaszto rossz, bar midkettonek vannak bizonyos pozitiv
mellekhatasai. A kommunizmusnak az, hogy negativ peldat nyujt (ez is egy
nevelesi modszer!). A liberalizmusnak meg az, hogy eppen sajat ideologiaja
miatt nem tudja elfolytani a hagyomanyos erkolcsi ertekeket hirdeto
idoelogiakat, azon kivul hogy mocskolja oket mindenfele kitalalt jelzovel.
Tehat ha ezt megvizsgaljuk, kiderul, hogy vegulis a legjobb rendszer a 20.
szazadban eppen a fasiszta volt, megpedig annak spanyol-portugal
valtozataban, mivel ezekben a rendszerekben az allam a hagyomanyos ertekek
hatalma ala helyezte magat, s a tarsadalom cselekvesi szabadsaganak korlatot
szabtak az ezen ertekek altal megszabott termeszetes hatarok. Pont emiatt
mondtam, hogy szerintem Franco idejeben demokracia volt Spanyolorszagban,
mivel a rendszer a lakossag tulnyumo tobbsegenek erdekeben mukodott, s nem
volt megengedve az apro liberalis es kommunista kisebbsegnek, hogy lazitson
a hagyomanyos ertekek ellen. Aki lazitott, azt bezartak 1-2 evre a bortonbe,
masodik probalkozasnal pedig kitettek az orszaghatarra, had lazitson
kulfoldon... S ezenkivul a spanyol model masik nagy haszna az volt, hogy
bebizonyitotta: sokkal jobban lehet kepviselni a tarsadalom kulonbozo
retegeinek erdekeit, ha bitiltjuk a politikai partokat, s a kepviseletet
atvisszuk erdekvedelmi vonalra. Egyebkent ezzel kapcsolatban megjegyzem,
hogy nagyon erdekes, hogy eppen a libelis peldakepnek tartott Svajcban van a
legkevesebb liberalizmus a politikai rendszerben: ott van a leggyengebb
kepviseleti "demokracia" es a legerosebb kozvetlen nephatalom a mai
Europaban.
>Mellesleg megjegyzem, hogy szerintem a "kommunizmus" elnyomo voltanak gyokere
>nem az alapideologiaban van, sokkal inkabb abban a nezetben, hogy a munkas-
>osztalyt egy hulye csordanak nezi, akit vegig kell verni a forradalmon a
>sajat erdekeben, mert magatol sose csinalja meg. Nem tudom pontosan, hogy
>ez Marxnal mennyire van meg, de arrol olvastam, hogy Lenin mar ezt csinalta.
>De ez a modszer hasonlo a te ideologiadhoz: enyem az abszolut igazsag, ezert
>jogom van mindenkit eltaposni, aki az utamba all...
Az en alapideologiam: a hagyomanyos ertekek vedelme. Mint mar mondtam, a
kommunizmus pont ezen ertekek ellen harcol. Egyebkent nagyon sok kozos van a
liberalizmusban es a kommunizmusban, ezt bizonyitja a masodik vilaghaboruban
letezett amerikai-angol-szovjet szovetseg is.
|
+ - | Re Besugo, abortusz stb. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ha bar e'n az abortusz ellen vagyok, proba'lom mege'rteni
azokat akik elve'geztek egy abortuszt.
A proble'ma a modern vila'gne'zettel, hogy sokan legala'bb
itt amerika'ban, azt mondja'k hogy mikor
egy no: magzatelhajta'st ve'gez, akkor csakis saja't teste fo:lo:t
rendelkezik.. Ez te'ves.
Ha legala'bb a ta'sadalom beismerne' hogy egy ku:lo:n e'letro:l
van szo', akkor me'g ha lenne is abortusz, az jobban meglenne
gondolva.
Nekem egy sze'p pe'lda Japa'n. Amikor ott egy no: elve'gez egy
abortuszt, akkor azt bu:nnek ko:nyveli el, e's templomi felaja'nla'ssal
proba'l vezekelni. (Vagyis elve'zi mert szu:kse'ges, de tudja hogy
egy e'letet olt el.)
Lengyel Sa'ndor
( Az abortusz nem csak maga'nu:gy hanem egy ta'sadalmi proble'ma is.
Foleg most mikor meglehet akada'lyozni a fogamza'st, csak kulonleges
alkalmakkor la'tok valami fe'le indokot ra')
--
Hass, alkoss, gyarapits,
S a haza fényre derül.
|
|