Hi!


Ugy vettem eszre, iden november 13.-an szombaton ismet 
megrendezik a
Szkeptikusok Orszagos Talalkozo-jat Szekesfehervar-on.
Azt kerdezem, lesz-e az eloadasok kozott olyan ami a
'parapszichologia tudomanyos iranyzata' targykorebe 
tartozik 
( ha esetleg valaki jobban ertesult tudja a valaszt), 
vagy ha nem lesz akkor miert nem ?
Az ilyen jellegu kerdesek jobban erdekelnenek mint az evek 
ota
ugyan azt ( keves eredmennyel ) ismetelgeto eloadasok. 
Nektek mi a velemenyetek ?


Masik tema :

A mai (1999.10.27 Szerda) METRO ujsagban olvasom,
a cimoldal egyik mondata a mobiltelefon atjatszo allomasok
lakohazak tetejere telepitesevel kapcsolatban :

"A sugarbiologiai szakertok azonban indokolatlannak tartjak 
az 
aggodalmakat, szerintuk a vizerek olykor veszelyesebbek."

A 10. oldalon :
"A talajban levo vizerek keresztezodese felett, a 
tevekeszulek
elott, a porszivo mellett, a kohosalakbol epult lakasokban 
es meg 
szamtalan helyen eri az embert sugarzas. A kutatasok, a 
nemzetkozi
bizottsag eloirasai mindezt figyelembe veszik, ervel 
Thuro'czy, 
aki egy bazisantennakkal foglalkozo angliai konferencia 
meghivott
eloadoja."
E mondatok elott megtudhattuk, hogy : 
dr. Thuro'czy Gyo:rgy az Orszagos Sugarbiologiai es 
Sugaregszsegugyi
Kutato Intezet ( OSSKI ) osztalyvezetoje.

Bar dr.Thuro'czy ervelese az antennak mellett egyebkent sem 
volt
tul meggyozo a szamomra, de azert erdekes, hogy egy koznep 
szemeben
szakember csak ugy mellekesen ilyen tenyeket(?) allit 
mondataiban.

A mondatokat olvasva ugy tunik mintha a kutatasok es a 
nemzetkozi
bizottsag elott is elfogadott lenne a vizerek sugarzasa, sot
meg a merteke is olykor nagyobb mint egy mobiltelefon 
atjatszo adoe
( valoszinuleg egeszsegugyi szempontbol nagyobb, mivel a
sugarzasok kulonbozoseget nem igazan reszletezte a mondat).

Persze a mondatok felett el lehet siklani, de megis ugy 
tunik 
a hatterben hamis(?) informaciot sulykol az emberekbe.
( Egyebkent ki a szakerto ha nem egy sugarbiologiai intezet 
ill. a kapcsolatos nemzetkozi bizottsag )

Udv !                                               Csaba

Hello mindenki!

> >>   Szerintetek miert olyan nepszeru a termeszetgyogyaszat?
> Mintha pont errol kuldott volna be egyszer Szia egy jo kis listat par
> honappal ezelott. Igaz, az nem ilyen szep szinben festette le a
> termeszetgyogyaszat ternyereset, mint a multkori PARA-ban Akos.
  Hat igen, kinek a pap, kinek a papne.
  Mindenkinek hite szerint.
 
> >  - Olyan bajokat is tud -legalabb enyhiteni-, amikre az orvostudomany
> >    csak a karjait tudja szettartni
> Ilyenekre mindenki tud peldakat mondani, de ki tud bizonyitekot? (nem az
> OldSpice-ra gondolok).
  Szerintem peldakat csak akkor szabad mondani, ha van arrol tapasztalat.
  amirol a pelda szol.
  Bizonyiteknak meg ugyis csak azt fogja mindenki elfogadni, ami sajat
  magan esett meg.
  
> >  - Az embert egyseges egeszkent ertelmezi es nem alkatreszek halmazakent,
> >    igy sokkal inkabb atlatja a bajok osszefuggeseit
> A szemleletmod szerintem is nagyon szimpatikus, csak nem hinnem, hogy mar
> ott tartunk, hogy barki is egyben atlassa, hogyan mukodik egy ember. Vagy
> igen?
  Azon az uton jarva, amelyen te gondolod, szerintem sohasem fogja egybe
  latni, mert elvesz a felesleges reszletekben.
  (ha mikroszkop alatt nezed valaki borfeluletet, akkor meg tudod mondani,
  hogy melyik reszletet nezed az illetonek?) 
  Ha viszont tanulmanyozza pl. a tradicionalis kinai medicinat, akkor
  sokkal valoszinubbnek tunik az egesz.
  Erre legekesebb bizonyitek, hogy nem fogy a kinai, hanem mindenutt van
  mar.
  De lehetne emlegetni az indiai Ayurvedat, tibeti modszereket, stb.

  Udv.: Akos

Akos keresere par szot irok arrol, mirol volt szo a biofizikai
kongresszuson a 21. szazad biofizikajarol szolo szimpoziumon. 

Tobb tudos is azt josolja, hogy a biologiaban egyfajta paradigmavaltas
kozeleg: a rendelkezesre allo DNS-szekvenciaadatok mennyisegenek
hihetetlen megnovekedese kovetkezteben a biologiai kiserletezes szerepe,
reszaranya csokkenni fog, s egyre inkabb eloterbe kerul az adatbazisokban
valo kutakodasra es a szamitogepes szimulaciokra alapulo kutatomunka,
reszben a kiserletek helyett, reszben pedig a kiserletek elokeszitesenek,
ill. ertelmezesenek elosegitesere. A 21. szazad hajnalan nemsokara
rendelkezesunkre fog allni az ember teljes genomszekvenciaja, valamint sok
mas faje is. Nemsokara elegendo adat fog rendelkezesunkre allni ahhoz is,
hogy a makromolekulak szerkezetenek meghatarozasahoz az esetek tulnyomo
reszeben komputeres szamitasokat alkalmazzunk a kiserleti meghatarozas
helyett. A biologusok rendelkezesere allo szamitasi kapacitas folyamatosan
novekszik es szinte ingyen van -- ez varhatoan forradalmi valtozast fog
eloidezni a tudomanyos kutatas modszereiben. Az egyes fajok DNS-einek
polimorfizmusat mar ma is konnyebb szamitogeppel felterkepezni. Az ujabb,
hipermodern kiserleti eszkozok, mint pl. a nagy kapacitasu, automatikus
tomegspektrometria es a DNS-chipekkel vegzett genexpresszio-vizsgalat
szinten oriasi szamitogepes kapacitast igenyel.

A kiserletezes egy bizonyos teruletenek azonban tovabbra is fontos szerepe
lesz, nevezetesen a biokemiai reakciok sebessegi allandoit kell az
eddigieknel sokkal pontosabban es reszletesebben megmerni, mind kemcsoben,
mind elo szervezetben. Ez azert kulcsfontossagu, mert mar elore lathato,
hogy rovidesen lehetove valik az elo sejtek mukodesenek pontos
szamitogepes szimulacioja, ill. a tavolabbi jovoben sejthalmazok, sot,
teljes organizmusok, akar egy egesz ember szamitogepes szimulacioja is. Az
ilyen szimulaciok parametereit pedig elozetes meresekkel kell
meghatarozni. Varhatoan uj technologiakat fognak majd kifejleszteni az
elolenyekben lezajlo rengetegfele biokemiai reakcio sebessegi allandojanak
gyors, pontos megmeresere.

A vazolt, varhato paradigmavaltas miatt a biologusoknak a jelenleginel
sokkal jobban meg kell ismerniuk a modern matematika modszereit, amelyeken
a korszeru szamitogepes modszerek alapulnak. Emiatt lesz a biofizikanak
oriasi nagy szerepe.

A biofizika jovojet illetoen a kovetkezoket josoljak a kutatok. A
biofizikusok tulnyomo resze rovidesen egy uj, mostanaban kifejlodo
tudomanyterulettel fog foglalkozni: a haromdimenzios molekularis
genetikaval. Ez a DNS-szekvenciaadatok alapjan feltart feherjek
haromdimenzios szerkezetenek szamitogepes meghatarozasat, ill. tervszeru
modositasat jelenti. Alkalmazasai kozott szerepel az emberi populaciok,
ill. egyes korokozok feherjeiben levo szerkezeti valtozatossag feltarasa,
s ennek alapjan tervszeru modositasok kidolgozasa terapias cellal, pl.
genterapiahoz, ill. a biotechnologiaban ujszeru elolenyek eloallitasahoz.
Eljon majd a nap, amikor majd mindenki hazaviheti a sajat DNS-allomanyanak
teljes szekvenciajat egy floppylemezen, s ha megbetegszik, az orvoshoz
ezzel a floppylemezzel megy majd. Az orvoslasban a szemelyre szabott
molekularis medicina megszuletesenek lehetunk majd tanui. Ehhez is oriasi
szamitogepes hatterre lesz szukseg: nap mint nap tobb petabyte-nyi adatot
fognak majd sok-sok teraflop sebesseggel feldolgozni, s nagy kapacitasu
automatikus feherjemodellezesi modszerekkel feherjek ezreinek terbeli
szerkezetet fogjak meghatarozni. 

Egy masik eloado a feherjek terszerkezetenek meghatarozasara szolgalo
modszerek varhato fejlodeserol beszelt. A szinkrotronsugarzast hasznalo
rontgendiffrakcios modszerek gyors fejlodese nemsokara elvezet oda, hogy
egy-egy eloleny teljes feherjeallomanyaban levo osszes feherje
terszerkezete rovid ido alatt meghatarozhato lesz. Az uj technikakkal
rendkivul nagy felbontasu terszerkezeteket kapunk majd, meg a
hidrogenatomok helyzete is latszani fog. A neutrondiffrakcio egyik
modszere, a Laue-modszer reven pedig idoben is kovetni tudjuk majd az
atomi meretskalan lezajlo biomolekularis folyamatokat, pikoszekundum
alatti idofelbontassal, tehat "elo kozvetitesben", egyfajta "molekularis
mozikent" nezhetjuk majd vegig az enzimek, receptorok es mas feherjek
mukodeset atomi szinten.