Nekem
mindenesetre eleg nehez elkepzelni, hogy Horn ne avatkozzon bele allandoan
a gazdasagpolitikaba. Most ugy 50%-ra tartom annak az eselyet, hogy az
SZDSZ az iden kilep a koaliciobol.

                                                           Monta'gh Bala'zs


Kedves Balazs,

	en mar tavaly (a valasztasok utan) megmondtam mi lesz. Horn mester
nem latta meg igazan a frakciojat. Ezert kellet neki egy kenyemes tobbseg. A ma
sik az alkotmany modositas. Lenyeges elem, hogy meg van a ketharmad. Tehat;
	1. Horn mester megcsinalja az alkotmany modositast.
	2. Megnezi, hogy all a sajat frakciojaval. Ha jol all akkor ugy rugja
ki paros labbal a szadaszt, hogy csak na. Persze ezt ugy fogja csinalni, hogy
csinal egy-ket trukkot, aztan majd Petoeknek kell tavozniuk. Horn meg ebbol is
toket fog csinalni. Amit Horn most csinal, az csak elokeszitese az oszi
jateknak.
	Ha Horn ugyesen sakkozik akkor, meg a Koztarsasagi Elnoki szeket is
elcsalja a szadesztol. Az tetszik Hornban, hogy iszonyu profi. Kulonosen tetszi
k
hogy a "rettenetesen" profi szadeszt tanitja ki hogyan kell politizalni.
	Egyebkent viszont nem csipem Hornt, nem orulok annak amit csinal, mert
az orszagnak rettenetesen karos. Bar ennek az orszagnak mindegy. Azert Csurkana
k
meg Maczonak valahol igaza van. A nyugatnak le kene nyelnie, az adossagunkat.
De ez nem olyan egyszeru. A sansz csak akkor van meg ra, ha sok kelet-europai
orszag megy tonkre. Akkor valoban gond a nyugatnak. De oket az nem nagyon
fogja izgatni, hogy a magyar gazdasag az ukran-roman szintre esik le. Az majd
talan izgatni fogja oket, hogy ha a magyarok ezt nem turik, es tomegesen fognak
kivandorolni. Bar ki tudja.
	Egy sanszunk meg van, az EK. Ha oda belepunk a krack elott, akkor van
ra esely, hogy ok segitenek.
	Montam mar, hogy ez egy poker jatszma, csak epp a borunkre jatszanak a
Horn felek.

					Horvath Pista

Kedves SZALON,

a Notices of the AMS februari szamaban egy erdekes cikk jelent meg 
Donald G. Saari-tol "Mathematical Complexity of Simple Economics" cimmel.
(A WWW--hozzaferessel rendelkezoknek ime az URL cim:
http://e-math.ams.org/web/publications/notices/199502/saari.html.)

A szerzo szerint a modern dinamika egyik tanulsaga, hogy a legegyszerubb
termeszetes rendszerek is meglepoen bonyolult, kaotikus modon tudnak
viselkedni. Ennek ismereteben szkepticizmussal fogadja azt a hitet, hogy
egy ellenorizetlen piacgazdasagban magatol egyensulyi allapot tudna
letrejonni. Nem allitja, hogy bizonyiteka lenne ennek az ellenkezojere, de
kijelenti a kovetkezoket:
"I have no idea whether Adam Smith's invisible hand holds for the ``real
world,'' but, then, no one else does either. This is because, even
though this story is used to influence national policy, no mathematical
theory exists to justify it."

Maga a cikk legnagyobb reszt a Smith-fele piacmodellt tanulanyozza.

Arrol, hogy az iras megjelentetesenek mennyi koze van ahhoz,
hogy az USA-ban egyre erosebb libertarianus hangok kovetelik az
alapkutatasokra (koztuk matematikai alapkutatasokra) forditott allami
kiadasok drasztikus csokkenteset, termeszetesen fogalmam sincsen.

Mindensetre fontos figyelmeztetesnek tartom az irast azok szamara, akik
vallasosan hisznek a piacgazdasag magasabbrendusegeben...

				Udvozlettel, Hetyei Gabor

Kedves Szalon,

Hetyei Gabor elkuldte a szabadpiaci kozgazdasagtan matematikai cafolatara 
torekvo, Donald Saari altal irott tanulmanyhoz kapcsolodo irasat a SZALON-ra 
valo bekuldessel egy idoben nekem is, ugyhogy:

Kedves Gabor,

28 Celsius fok leven 8-)) elballagtam a SCIENCE library-ba (mert a 
szimbolikus ter nalunk, Irvine-ban fizikai terben is lekepezi onmagat, s a 
MAIN library, ahova az en fertalyomrol jarnak a nepek, dialektikus 
ellentetpart alkot a SCIENCE library-val ;-) egy kor alakul campus ket 
ellentetes pontjan). Elolvastam az Altalad idezett tanulmanyt -- mar, 
amennyit a magam kozepiskolai mateknal (ket evtizede) leragadt agyaval 
felfogni kepes voltam belole. Ez pedig nem sok, leven az iras szamtanilag 
meglehetosen elharapodzott. Mindenesetre, akad nehany rovid hozzafuznivalom 
(a magam gazdasagszociologusi szemszogebol).

1	Tobbfele kozgazdasagtan van, s ezeknek csak nemelyik valfaja veszi 
szo szerint a szabadpiaci metaforat. Van pl. olyan is, hogy institucionalis 
kozgazdasagtan, ami az allitolag onszabalyozo piac (=horizontalis integracio) 
mellett legalabb az intezmenyek (=vertikalis integracio) letet -- ha nem is 
kitoro orommel, de megis -- elismeri. Schumpeter szerint pl. a 
gazdasagtortenet es a gazdasagszociologia is a "kozgazdasagtudomany" 
resztudomanya, stb., stb.

2	Azt, hogy a kozgazdasagtan absztrakcioja soran eroteljes 
kompromisszumok kottetnek (vagyis, hogy a valosag sokat veszit 
komplexitasabol, mire megjelenik a kozgazdasagtan tukreben) mar reg 
felfedeztek. Egyreszt ugyebar ez a cel (hiszen a modell-alkotas ertelme 
radikalisan korlatozni a komplexitast egy bizonyos hasznalati cel erdekeben, 
ugy, hogy az esszencialis elemeket reprodukaljuk). Errol Borges azon 
novellaja jut eszembe, ahol a kiraly elkeszitteti az orszag PONTOS terkepet --
 csak az a baj, hogy a PONTOS terkep 1:1 aranyban eltakarja az orszagot. 
(Hozzateszem, az 1:1 meglehetosen optimista, szerintem ugyanis a PONTOS 
terkep kb. masfelszer akkora volna, amennyire en legalabbis a 
tarsadalomtudomanyokat es az emberi hatekonysagot ismerem 8-).) Masreszt -- s 
errol szolnak peldaul a 19. szd. masodik fele ota a teljes nem-
kozgazdasagtani tarsadalomtudomanyok -- eles kritika alatt all a 
legkulonfelebb torteneti, lelektani, politika-, szociologia- es nyelvelmeleti 
szempontokbol. Az utobbi idoben nehany "diszciplina-arulo" kozgazdasz is 
beallt e sorba, ld. pl. Donald McCloskey munkassagat.

3	Tovabba azt is felfedeztek mar, hogy minden tudomany -- a 
kozgazdasagtudomany csakugy, mint kevesbe piachitu/ortodox tarsdiszciplinai --
 elkerulhetetlenul ideologiai mozzanatokat hordoz. Ennek szerintem legalabb 
ket oka van.

	a	Az altaluk leirt valosag komplexebb, mint amit a 
termeszettudomanyok probalnak leirni -- ha masert nem, azert, mert a 
tarsadalmi valosag tartalmazza a termeszeti valosagot PLUSZ meg tovabbi, 
viszonylag kevesse felterkepezett valosagszempontokat. Hogy e teren a kaosz 
mint elemzesi eszkoz segit-e az elorelepesben, s ha igen, mikent, en nem 
tudom, feneketlen tudatlansagom okan. 

	b	A tarsadalomtudomanyok altal lekepezni probalt valosag 
masreszt nagyban atfedest kepez a mindennapi tarsadalmi gyakorlatban 
kialakulo mindennapi tudat altal kezelt valosaggal. Vagyis, a 
tortenettudomanynak pl. azzal kell megkuzdenie, hogy elhatarolja magat a 
mindennapi torteneti tudattol; a szociologianak azzal, hogy elvaljek a 
mindennapisag zsurnalisztikus kepetol stb. Ugyanakkor a tarsadalomtudomanyok 
rendszerezett tudashalmaza folottebb hatekony tarsadalmi eroforras, 
"tudomany"-kenti onreprezentacioja rendkivul hatekony politikai 
legitimacioforras, es a legkulonfelebb, mindenkori kollektiv cselekvesek 
iranyanak meghatarozasara igen konnyen felhasznalhato. Mindez szerintem 
elkerulhetetlen. Ugyanakkor figyelni kell ra, es eszszeru korlatok kozott 
kell tartani, leven, hogy egy "tudomanyosan" tervezett tarsadalom minden 
volna, csak nem tarsadalom. (Vesd ossze: a taylorista uzemszervezestol a 
hitleri hiperracionalis, vegletesen hierarchikusan szervezett allamon at az 
"alkotmany" alnev alatt terjesztett sztalini bortonszabalyzatig terjedo nemes 
ivvel.) 

Hozzateszem egyebkent, hogy nemcsak a tarsadalom- es bolcseszettudomanyok 
ideologikusak, de utalnak ra bizonyos jelek, hogy -- horribile dictu -- 
lehet: a termeszet- es muszaki tudomanyok is. (Errol szol pl. az utobbi evek 
kritikai tudasszociologiaja es -antropologiaja, ha jol vagyok ertesulve.)

A "szabad piac" metaforaja szamomra nem azert erdekes, mitha "igaz" volna 
(vagyis nem a kulcsfogalom es a valosag kozotti izomorfia okan), hanem azert, 
mert oly hatekony ideologiai eszkoz (vagyis a kulcsfogalom es az egy bizonyos 
gondolatrendszer szerint *va1gyott*, utopikusan, meghatarozott tarsadalmi 
szereplok altal kivanatosnak talalt valosageszmeny kozotti alaki hasonlosag 
miatt). E vonatkozasban -- azaz *tarsadalmi teny* mivoltaban -- a piac 
"liberte1"-je nem kulonbozik tarsfogalmaitol, az "e1galite1"-tol es a 
"fraternite1"-tol.
               
Udv,

(Borocz) Jozsef

Kerdessel fordulok a SZALON-ozo SZDSZ-szakertokhoz: mi lett Rajk-kal,
akinek meg az elozo ('90-es) valasztasok idejen jelentos szerepe volt
az SZDSZ-ben ill. mennyi MA Demszky befolyasa a partban?

egy erdeklodo partonkivuli:
Kovacs Adam

Kedves Zsofia,

   Leirok nehany tenyt, velemenyt a magyar rendorsegrol, bar nem vagyok
szakember, csupan egy erdeklodo ember. 
   A rendorseg legnagyobb problemaja jelenleg a penzhiany. Kozuzemi
dijakkal vannak hatralekban, neha meg a radioikba sem jut elem (forras: 
Objektiv, TV2), s a fizetes olyan alacsony, hogy sok rendor szerel le
emiatt. 
   Ennek bizonyara a bunuldozes is karat latja. Ezen kivul egyesek komoly
korrupciorol is beszelnek, tudtommal nemreg indult(ak) vizsgalat(ok) ilyen
ugy(ek)ben.

   Tegyetek hozza ehhez, ha tobbet tudtok a temarol!

Edva'rd
(azelott )