Sziasztok !
Ugy emlekszem valaki az elmult ev nyaran megkert egy kukkeres levelezot, hogy
mar ne legyen annyira gusztustalan. Kesobb az illeto arra panaszkodott, hogy
igen megnott a forgalom jp vegu cimekrol erkezett mindenfelevel.
Nekem az a problemam, hogy olyan kapcsolatteremtesi kiserletekkel vam dolgom,
amelyeket nem tudok kezelni es nem ertek a dologhoz (bolcsesz vagyok).
Egyebkent tavaly husvet ota huseges listaolvaso vagyok a miertrol es az
elomenyekrol (a 80-as evek vegere
nyulik vissza a sztori) maganban mar meseltem egy listatagnak.
Szoval a NOBO kovetkezetesen azt irja, hogy
"Unkown packet from 194.143.232.99 (d36-5205-bp.elender.hu)"
Na most en arra gondoltam hogy "194.143.232.99 (d36-5205-bp.elender.hu)" urat
esetleg valahogy le lehetne szoktatni eziranyu perverziojarol.
Azt ne irjatok, hogy keressem meg az ELENDER webmesteret, mert szerinte ez
normalis (erdekes Monica L., Milosevics es a Dalai Lama sem pingeli a gepet,-
es Sophie Marceu sem: barcsak ........
hanem egy Magyarorszagi szolgaltato .)
Udv/, Vazul
P.S.: Bardi Laci Bacsi ujabb belso kinai kutatoutra indul, tudtok rola ?
|
Udvozlet minden AZSIA olvasonak!
Alig egy honapja annak, hogy ezen a forumon probaltam informaciokat
begyujteni a kinai utamhoz es ezuton is koszonom mindazok segitseget,
akik a valaszaikkal segitettek a talajfogas megkonnyiteseben.
Idokozben ugyanis vegigcsinaltuk a haverommal a kozel haromhetes
kinai utunkat, ami igazan jol sikerult. Ugy gondoltam, hogy amig tart
a lelkesedesem erdemes lenne roviden beszamolnom az elmenyekrol, leginkabb
azoknak a kedveert, akik (hozzam hasonloan) meg nem jartak korabban ebben
az orszagban. Eloljaroban annyit, hogy Kina szinte semmiben nem okozott
csalodast a varakozasaimhoz kepest, viszont rengeteg szempontbol
kellemes meglepetes ert az ut soran.
Megprobalok rovid(?) lenni, ezert nem szisztematikus leirast adok
a Hong-Kong-Makao-Kanton-Kujlin-Jangce-Lojang-Hszian-Peking (miszerint
Hong-Kong-Macau-Guangzhou-Guilin-Yang-zi-Luoyang-Xian-Beijing) vonalon
bejart utunkrol, hanem inkabb csak az elso benyomasaimat adom kozre a
kinai rogvalosag nehany jellegzetes helyszinerol es helyzeterol.
Azt hiszem nagyon jol tettuk hogy Kantonnal kezdtuk az utat, mert
Zsoltnal (Barczy) elso kezbol igazan autentikus gyorstalpalo bevezetot
kaptunk Kinabol a szo szerint viharos (eppen egy kozepes erossegu ozonviz
alatt erkeztunk) latogatasunk alatt. Amellett hogy egy vendegloben
vegigettuk a nagy Brehm konyvet es a botanikai megfelelojet meg
az is belefert az estebe, hogy Zsolt elvitt bennunket tekezni. Sose
hittem volna, hogy pont a kantoni ejszakaban fogok megismerkedni ennek
a sportnak az alapjaival. Azt meg vegkepp nem gondoltam, hogy a
faradalmakat utana egy olyan likor kortyolgatasa mellett pihenjuk ki
Zsolt lakasan, ami szarvas@-kivonatot tartalmaz.
Kujlinban (Guilin) igazan nagy mazlink volt: a helybeliek egybehangzo
allitasa szerint a megerkezesunk elott hetekig zuhogott az eso, ahogy
a tovabbindulasunk napjan is, de amig ott voltunk a Li folyo volgyeben
a fantasztikus sziklaformaciok videken, vegig sutott a nap. Itt persze
elvegeztuk a kotelezo gyakorlatot (vegighajozni a Li folyon) es a
szabadon valasztottat is (biciklivel boklaszni Yangshuo kornyeken). A
termeszeti latnivalok mellett voltak itt egyeb erdekessegek is, amelyek
alapjan itt lett vilagos szamomra az ideologiai fellazulas valodi
merteke a mai Kinaban. Yangshuoban ott volt peldaul a Mickey Mao's Pub,
aminek a cegtablajan Miki eger lathato Mao sapkaban egy voros csillag
elott. Ilyesmire utalt az is, hogy minden sarkon arultak Mao voros
konyvecskejet - szuvenirkent. Ezek a tapasztalatok eleg jol illusztraltak
azt, hogy a kinaiak felcsereltek az ideologiat gyakorlatiasabb dolgokkal.
Nem is ertem, hogy tudtak egy ilyen pragmatikus nepet evtizedekre
begerjeszteni akarmilyen ideologiai maszlagokkal. Altalaban is, az egesz
ut megerositette azt a kinaiakkal kapcsolatos mondast, amit az USA-ban
hallottam: Egy kinai penzert mindenre kepes. Meg dolgozni is.
A Jangcen tett hajout leginkabb a Harom Szoros szurdokai miatt volt
emlekezetes: a folyo es a sziklafalak nagysagat nem is lehetett erzekelni,
csak akkor, mikor valami kis halaszcsonak is beuszott a kepbe, mert ekkor
volt viszonyitasi alap. Erdekes volt az utolso szorosnal epulo eromu is
(a nagymarosi gat XXL-es valtozata), amely tobb szaz kilometeren at
visszaduzzasztja majd a folyot mikor elkeszul ugy 2008 fele.
A Luoyang melletti Longmen sziklabarlangoknal pont vasarnap jartunk,
igy a szazezer buddha szobor mellett (amelyek lefedik a 2 centitol
20 meterig tarto merettartomany) legalabb ugyanennyi kinait is lattunk.
Ugyanitt korulbelul 10 csaladi albumba is bekerult a fenykepunk, mert
ennyien kertek meg kezzel-labbal, hogy hadd csinaljanak velunk kozos
fenykepet. Ebbol le is szu"rtuk, hogy egy kinai ut kulonosen ajanlhato
azoknak, akik tartanak az elmaganyosodastol.
Hszianban (Xian) jutottunk el odaig, hogy a miutan vegigettuk a kinai
etlapot keresztben (a kantonitol a pekingi konyhaig) es hosszaban (utcai
arustol a jobb vendeglokig), valami egzotikusra vagytunk, igy aztan
betertunk Angelo pizzeriajaba... (Az otlet copyright-ja Ferenci
Gabore.) Persze megneztuk a Csin si Huang-ti csaszar sirjat is, az
agyagkatonak eletnagysagu szobraival egyetemben. (Az ezeknek a kulonbozo
meretben valo eloallitasatol a turistakra valo ratukmalasaig terjedo
vertikum a megfigyelesunk szerint a helyi huzoagazat.) Nagyjabol ekkorra
valtunk immunissa a helybeliek "Hello" kialtasaira is. Ez az az angol szo,
amit a jelek szerint minden kinai ismer es amit kozuluk a videkiek pavlovi
reflex-szel ki is ejtenek, ha kulfoldit latnak. Angolul csak kevesen
tudogatnak. Az egyik vonatuton (v.o. hard sleeper) peldaul egy baratkozo
termeszetu negyeves kislany egymaga magasan verte a vonaton utazo tobbi
helybeli angol tudasat azzal a 2-3 versikevel, amit aztan vegtelenitve
ismetelt is a szorakoztatasunkra (nem kulonben a tobbiek szorakoztatasara).
Az ut vegen Pekingben vegervenyesen elkonyveltuk, hogy ki kell hajitani
a regi sztereotipiainkat Kinaval kapcsolatban. Addig is rengeteg jelet
lattuk a fejlodesnek (soksavos autopalyak, uvegpalotak, stb.), de
itt ennek az emberkozelibb jeleit is megtapasztaltuk. Olyan aruhazakban
es bevasarlokozpontokban jartunk peldaul, amilyenek meg a nyugati
nagyvarosokban sem surun vannak. Ugy nez ki, hogy kezd kialakulni egy
szuk (= par tizmillios) reteg, amely mar a nyugati eletszinvonalon el es
buzgon masolja is a yuppie eletformat. Annyira sajnos nem buzgon, hogy a
sajtevesre is ravegye magat, ezert a harom het alatt sulyos sajtmegvonasi
tuneteim kezdtek mutatkozni. A magammal vitt tartalekok meg az elso
napokon elfogytak, mikor az utolso Karavan sajtomat megettem reggelire
a Hong-Kong-Makao katamaranon. Ez a muvelet amugy komoly riadalmat
okozott a fedelzeten, mert meg kellett hozza bontanom a Zsoltnak Kantonba
szallitott palpusztai sajt hermetikus csomagolasat.
A Peking melletti Ming siroknal ujabb erdekes felfedezest tettem: nem
csak a kinaiak tunnek egyformanak a mi szamunkra, hanem ez forditva
is igy van. Itt tortent ugyanis, hogy egy idegenvezeto lany (aki
kivetelesen jol beszelt angolul) azt talalta mondani, hogy hasonlitok
Michael Jacksonra. Ehhez csak annyit, hogy 184 centis es szakallas
vagyok. Ja, es nem vagyok fekete.
Azt hiszem, igy a 100. sor kornyeken illik mar befejeznem a beszamolot.
Zaraskent csak annyit, hogy aki teheti, ne hagyja ki Kinat!
Minden jot,
Levai Geza
|
