Sziasztok!

A cimbeli programmal keszitettem egy kapcsolast. A
feszgenerator 3..13V negyszogjelet egy alulatereszto szuron
atvezetve 1,5..14,5V szinuszt adott. Ezt
tovabbvezetve egy kondin a szkop +1,4..-11,4V szinuszt
rajzolt.
Miert?
Ismertek mas hibajat is a programnak?
Aramkortervezesre van ennel jobb program?
A elkeszitett kapcsolasbol tud a program nyakot
tervezni?
Ha nem, mivel lehet ezt megoldani?

Koszonom

Zoli

http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=100447&rid=PT1BT3lBVE0=

Kossuth Rádió / Gondolat-jel
Harc az áltudomány ellen - a beszélgetés teljes szövege
2004. augusztus 3., kedd 15:02


-Mi vezette önt arra, hogy könyvet írjon, méghozzá olyan könyvet, amely az isme
retszerzés úgyszólván minden területét megpróbálja lefedni? Ebben a könyvben sz
ó van a nyelvről, különböző tudományos megközelítésekről, illetv
e ad egy rövid összefoglalót a világ nagy vallásairól is...

Makai Mihály:- Fizikus vagyok. Az én szakterületem az elsősorban a neutron
fizika, nukleáris fizika. Azt szokás mondani, hogy egy tudománytalan korban élü
nk. Ezt tükrözik például azok a statisztikai adatok, amelyek a főiskolára,
 egyetemre jelentkező diákok számának megoszlását a különböző szakok 
között mutatja. Egyre csökken azoknak a diákoknak a száma, akik a természettudo
mányos szakmák iránt érdeklődnének.

- Miben látja ennek az okát?

- Nagyon egyszerű. Ahhoz hogy valaki sikerrel dolgozzon a természettudomán
yos szakterületen, meglehetősen sokat, és keményen kell dolgozni. És egyál
talán nem biztos a siker. Ez nyilván így marad a továbbiakban is. De ezzel együ
tt, ha a helyzet kezd annyira komollyá válni, hogy bizonyos szakmák tudását tek
intve veszélyhelyzet áll elő, akkor azt hiszem, hogy kell valamit cseleked
ni. Mondok egy konkrétumot. Magyarországon az energiaellátás negyven százalékát
 a Paksi Atomerőmű biztosítja. A Paksi Atomerőmű a nyolcvan
as években jött létre. A dolgozóinak nagy része akkor végezte az egyetemet. Ebb
ől könnyű kiszámítani, hogy körülbelül egy tíz-tizenöt év múlva nagym
értékű nyugdíjazási hullám következik be a Paksi Atomerőműben. K
érdés az, hogy a nyugdíjba menő néhány száz embert mivel fogják pótolni. M
a Magyarországon a megfelelő diákok, tehát azok, akik ilyen típusú képzett
séget szereznek, ezeknek a diákoknak a sz!
áma egy évben nem több tíznél. Az egyik lehetséges dolog, amit tenni lehet, hog
y megpróbáljuk a diákok érdeklődését ezek iránt a szakmák iránt fölkelteni
 . Az utóbbi időben egyre-másra foglalkoznak nemzetközi szervezetek, az ENS
Z különböző szervezeti, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azokkal a kérdése
kkel, hogy hogyan lehetne bizonyos szakterületeknek a tudását megőrizni. H
ogyan lehetne azt biztosítani, hogy a társadalom számára meglehetősen font
os eszközöknek a működtetése továbbra is biztonságos és biztosított legyen
 .

- Jól értem önt? Azt mondja, hogy a természettudomány megítélése, a természettu
domány sok ágával foglalkozók társadalmi presztízse rohamosan csökken, és ez ne
m csak magyarországi, vagy nem magyarországi probléma lenne, hanem általános eu
rópai, vagy akár világtendencia?

- Még pontosabban azt lehet mondani, hogy a tudományos életnek a súlypontjai át
helyeződnek. Míg korábban például az én szakterületemen, a nukleáris terül
eten a központnak elsősorban az Egyesült Államokat, illetve Európát lehete
tt tekinteni, addig most már ezek a súlypontok szép lassan áthelyeződnek Á
zsiára. Ott, ahol dinamikus a fejlődés, ahol a társadalmi fejlődés me
gköveteli azt, hogy a technikai eszközöket széles körben alkalmazzák. Ennek az 
egyik jele az, hogy nagy számú ázsiai diákot látunk Európa és különösen Amerika
 egyetemein.

- Kicsit különös, hogy erre a problémafelvetésre ön azt a választ adja, hogy ír
 egy olyan munkát, amelyben a különböző világvallásokat elemzi, amelyben a
 nyelv korlátait, illetve a nyelvvel, a nyelv által kifejezhető ismeretek 
korlátaira mutat rá... amelyben összefüggő világképeknek nevezhető dolg
okat elemez.

- A könyvben tulajdonképpen az az alapvető kérdés, amit fölvetettem: el ke
ll-e fogadnunk azt, hogy élünk egy olyan társadalomban, ahol bizonyos csoportok
, bizonyos emberek deklaráltan nem követik a racionális gondolkodásmódot. És az
t hiszem, hogy sokkal inkább ez volt a könyv megírásának a motivációja, mint az
, hogy történetesen a nukleáris területen a tudás veszélyben van.

- Mondhatjuk azt, hogy a könyv kiállás a racionális gondolkodásmód, illetve a r
acionális gondolkodásmódon alapuló világkép mellett?

Makai Mihály: - Igen. Ez mindenképpen az egyik célom volt. Természetesen az én 
számomra kiemelten fontos a racionális gondolkodás, azzal együtt, hogy a racion
ális gondolkodás meghatározott körben alkalmazható csak. Tehát megvannak a korl
átai. Azt egy borzasztóan sajnálatos problémának tartom, hogy amiatt, hogy a tu
domány túlságosan száraz, objektív, néha azt lehet mondani, hogy szenvtelen vál
aszokat ad, előáll az a helyzet, amiben azok a kóklerek, akik mindenféle t
almi megoldásokat kínálnak a napi bajokra, aratnak. De figyelembe kell azt venn
i, hogy egy elég jelentős haladás figyelhető meg az időben. Gond
oljon csak arra, hogy az atomok létezése valamikor egy filozófiai probléma volt
 . Aztán 1900 környékén ez elkezdett egy egyszerű hétköznapi fizikai problé
mává válni. Ma ott tartunk, hogy például a világ történetét az ősrobbanás 
utáni töredékmásodpercektől kezdve többé-kevésbé folyamatosan nyomon tudju
k követni. Azonban az előtt értetlen!
ül állunk, hogy hogyan is alakult ki ez az ősrobbanás. Pontosan mi történt
 akkor. Itt van a sötét anyagnak a kérdése, ami pillanatnyilag az egyik legérde
kfeszítőbb tudományos probléma. Reméljük, hogy ahogyan telik az idő, 
ezeket a problémákat egyre inkább a szaktudományok át fogják vállalni, és kérdé
seinkre választ fogunk kapni. Napjainkban a legnagyobb baj, hogy a hétköznapi e
mber nem nagyon képes eldönteni azt, hogy ha hall valami szenzációt, akkor az m
ost blöff, vagy pedig hihető igazság. Nap mint nap meghökkentő dolgok
at lehet látni, amiket az egyik pillanatban tudományos eredménynek állítanak be
, a következő pillanatban pedig áltudománynak. Ezt még a szakemberek is ne
hezen tudják eldönteni. Gondoljon például a vízzel működő autóra, a l
egkülönfélébb vad állításokra.

- Valami olyasmiről van szó, hogy valamilyen alapmérték, vagy legalább is 
idáig elsőbbséget élvező mérték és mérce meglazult? És ön ennek a mér
cének vagy értékrendnek az érdekében vetette papírra gondolatait?

- Természetesen szeretném, hogyha a tudományos megközelítésnek az ázsiója egy k
icsit javulna. Hogy minek következtében lazult meg, ezt borzasztó nehéz megmond
ani. Nagy szerepet játszik benne az, hogy az ezoterikus és áltudományos állítás
oknak az érdekessége vagy hírértéke nagyobb, mint a tudományos állításoké. És h
át sajnálatos módon ezek a tudományos állítások gyakran meglehetősen szára
zak, nehezen megfogalmazhatóak, nehezen kommunikálhatóak. Gondoljon csak bele, 
mondjuk az ember írna egy népszerűsítő könyvet az atomreaktorok valam
ilyen különleges kérdéséről, például arról, hogy hogyan alakul a neutronel
oszlás valamiféle kiélezett helyzetben. Hát ugyan kit érdekelne ez? De ezzel eg
yütt meg kell próbálni.

- Létezik tudományok közötti harc manapság?

- Évtizedek óta folyik egy erős vita, amit némi túlzással a tudományok háb
orújának neveznek. A könyvben is van róla említés. Ennek az egyik kiemelked!
7; eseménye volt, amikor Alan Socal, aki a New York-i egyetemen tanít fizikát, 
írt egy blöffcikket a Social Text nevű folyóiratba, ahol egy ilyen tudomán
yos blablát sikerrel eladott a szerkesztőségnek. És utána pedig leleplezte
, hogy valójában ez egy provokáció volt. Azt akarta bebizonyítani, hogy a poszt
modern szemléletű folyóiratokban lényegében bármilyen tudományos zagyvaság
ot le lehet közölni.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

> Átfurt gömb centrumából szökni csak nagyobb kezdosebességgel
> lehet, mint a feszinérol.
> Legyen a felszinén érvényes radiális szökési sebesség c.
> Ekkor azt mondjuk, hogy a felszín nem sugározhat kifelé, hiszen
Dehogynem! Csak a sugarzas nem jut tul az esemenyhorizonton.

> Erre 2 magyarázatot látok elfogadhatónak: 
> 1. Kintro~l tekintve a gömb felszíne végtelen távol van.
> 2. A felszínen megállt az ido, nincsenek történések, ezért
> is nincs sugárzás.
Mindezzel az a gond, hogy egyiket sem tudjuk ellenorizni. Ugy lehetne, 
hogy szondat kuldunk - de az az esemenyhorizont alol mar nem tudja 
visszakuldeni a jelenteseket :-(

> Node a gömb centrumában mit sem tudni a gömb gravitációjáról,
> tehát ott vidáman lehet világítani zseblámpával, és a fény c-vel
Legy eros: a felszinen is.

> lódul kifelé.
> Node mi lesz vele ezután ? Ugyanis szökni már semminek 
> nem szabad a gömbbbol, ha már a felszínéro~l sem szökhet semmi! 
> Ezekre a kérdésekre jutottam:
> 1. Aki bentro~l világít, az lát-e akadályt ?
Hat... akadaly az nincs, de egy iraki tuzersegi tamadas semmi ahhoz 
kepest, ami ott van :-) folyamatosan zuhog befele az aldas...
viszont ettol elvonatkoztatva: ha jo iranyba vilagitasz, a feny a 
szemedbe erkezik vissza, mintha tukrozodne valahol. Ebben a "tukor"ben 
latni fogod a korulotted levo foldet is, hatalmasra felnagyitva (Te 
pontszeru vagy, a feny viszont betolti a horizontot. A terborbulet 
miatt a tavolabbi targyakat sokkal tavolabb es magasabban latod, mint 
ahol vannak). Termeszetesen latod a "tukor"ben azt a fenyfoltot is, 
amit a lampad okoz korulotted - ezt mar dupla tavolsagban - aztan ennek 
a visszfenyet haromszoros tavolsagban (persze egyre halvanyabban), stb.
Ennek a "tukor"nek a tavolsagat veheted "akadaly"nak - bar latni semmit 
nem lehet belole, es ha *barmerre* elmozdulsz, mozdul veled (de ha 
folfele mesz, akkor mar kevesebb fenyt kapsz).

> 2. Bitang nagy tömegu^ cso~ zuhan radiálisan pontosan az
> alagút nyílása felé kintro~l.  Gravitációja segítheti-e "kihúzni"
> az alagútból éppenhogycsak kijutni nem tudó fényt?
IGEN. Elolvashatnad, amit regebben irtam. Analogia: adott ket godor, az 
egyikben gurul egy golyo, amelyik eppen nem tud kijonni. Ha a ket godor 
osszeer, akkor esetleg at tud gurulni a masikba - utana termeszetesen 
onnan SEM tud kijonni - max. vissza az elso godorbe.

> 3. Ha a gömb az alagutra meroleges tengely mentén pörög, akkor
> az alagútban levo fény ill. bármi kicentrifugálódhat-e onnan?
Az a feny johet ki, amelyik az esemenyhorizont folott keletkezik es jo 
iranyba megy. Ezek pl. az un. jetek: a legerosebb fenyforrasok a 
vilagegyetemben.
Elkepzelheto, hogy a porges miatt az esemenyhorizont "behorpad" - lasd 
a toroid alaku fekete lyukrol szolo irasokat.

...marmint nem a megoldasat fogom leirni (azt majd a kovetkezo cikkben 
:-)) hanem ennek a gyakorlati kovetkezmenyeit.

Az osszes regebbi "gravitaciokiolto" elkepzeles - meg a tiz evvel 
ezelottiek is - azon alapul, hogy az a pont, ahol ez mukodni fog, ALL a 
terben. Mi tortenne, ha tenyleg sikerulne elerni, hogy egy adott 
targyra *ne* hasson gravitacio?
Nos - mivel a Fold forog, kering a Nap korul es a Nap is kering - az 
adott targynak van valamilyen - periodikusan valtozo - sebessege. Attol 
fuggoen, hogy mikor tunne el a gravitacio hatasa, a targy abban a 
pillanatban eleg nagy (latszolagos) gyorsulassal indulna el valamilyen 
iranyban es esetleg elegne a legkorben - de mindenesetre soha tobbe nem 
talalkoznank vele a Foldon.

Hogyan lehetne ezt a problemat megoldani?
Valoszinu, hogy ha a gravitacio hatasat ki lehet oltani, akkor azt is 
meg lehet oldani, hogy ne legyen kioltva, csak lecsokkentve. Ez azt 
jelenti, hogy a test tomege maradna, de a sulya csokkenne (ami elegge 
megrazna a mai fizikat. Plusz kerdes, hogy lehetne-e negativ, hogy 
aktivan tavolodni is lehessen gravitacios centumoktol).
Ebben az esetben pl. az Egyenlito folott eleg jol kompenzalhato lenne a 
Fold hatasa: ha a gravitacio eppen akkora lenne, ami ezen a palyan 
tartja a testet, elso kozelitesben lehetne lebegni. Ha magassagot 
valtoztatnank, ahhoz mar mas gravitacio tartozik, tehat aktiv 
szabalyozas kell - de az amugy is kell, ha emelni/sullyeszteni kell a 
targyat, ugyhogy semmi gond :-)
Ezek utan mar csak a Nap vonzasa problema: joval kisebb ugyan, mint a 
Folde, de naponta es evente periodikusan mindig masfele mutat, igy a 
lebego test egy eleg bonyolult palyan mozogna - vagy, ha rogzitve 
lenne, akkor a fuggoleges irany valtozna allandoan.

Ez a modszer igy nem mukodik az Egyenliton kivul - marmint tartosan nem 
lehet egy pont folott lebegni.
Ha viszont megelegszunk azzal, hogy a suly csaknem teljesen eltunik, 
akkor megoldhato: ilyenkor a Fold forgasa miatt latszolag minden az 
Egyenlito fele lejtene (nem a latvany valtozik meg, hanem ahogy a targy 
es a Nap valtoztatja a helyet, ugy "billen" a horizont). Ha a targy 
lebegne, ingamozgast vegezne ket szelso helyzet kozott (pl. postai 
celokra lenne hasznalhato - kicsit emlekeztet arra, mintha egy vonat 
lenne a Fold belsejeben - es persze aktivan kellene szabalyozni, a 
latszolagos magassagvaltozas miatt).

A sarkok kozeleben ez a modszer sem mukodik - illetve nem lehetne 
nagyon lecsokkenteni a sulyt es a nap folyaman eroteljesen valtoznanak 
az iranyok. A Vidam Parkban van ilyen jatek :-)

A modszer energia termelesere is felhasznalhato (az emelkedo targy 
generatort hajt, majd kikapcsoljuk a keszuleket, es a leeso targy is 
hajtja a generatort) - ezert valoszinu, hogy *folyamatos* energia 
betaplalas szukseges a hasznalatahoz - kerdes, hogy mennyi. Lehet, hogy 
olcsobban kijonne egy raketa - bar ott korlatozott a gyorsulas, amit kibir.

Ja: a modszer termeszetesen fegyvernek is jo. Ki lehet vele szorni a 
Fold egy darabjat a vilagurbe, vagy bele lehet dongolni a foldbe, vagy 
szet lehet razni, gyors periodikus hatassal :-(
Kerdes, mi tortenik, ha pl. *ket* ilyen eszkoz egymas ellen dolgozik?

Ettol fuggetlenul is kell valamilyen meghajtas, hogy a targy 
*oldaliranyban* is arra menjen, amerre szeretnenk.

Utobbi helyeken mar csak a tergorbites marad - amirol (figyelembe veve 
a fenti problemakat) latatlanban lehet tudni, hogy nagysagrendekkel 
nehezebb lesz meg azoknal is.

BenceMiki
>Burgonya, szerintem az emlitett speci eset az abszolut vakuum.
>Ami a fenygorbulest illeti, itt sztem nem gravitaciorol van szo,
>hanem kozonseges fenyelhajlasrol két anyagnak
>olyan "hatarfeluleten" ahol a toresi mutato fokozatosan valtozik meg.

Amirol írsz, az korábban felismert jelenség. Pierre Fermat XVII sz.  
Einstein könyve nem errol szól, hanem a fény térbeli elhajlásáról, 
tehetetlen anyag környékén. Ezt nehéz  megemészteni azoknak,akik a 
Függvénytáblázatok c. alapmuben azt olvasták, hogy c egyetemes 
fizikai állandó, + no comment. És ennél többet nem is hallottakak róla, 
mert a papájuk nem foiskolai vagy egyetemi tanár és a kozépiskolai 
tanáruk papája/mamája se volt az -  itt ebben a kis, lángokkal ölelt 
országban.
Az elhajlási jelenségek oka hullámmechanikai elmélet alapján terjedési 
sebességi anomália.
Megjegyzem rossz korban vagyok. Fel se merném vetni - foleg itt - az 
elmúlt napokban lezajlott rosszízu eszmecserék után, amit Einsteintol 
simán megkérdezhetnék: miért is alapozza Kend elméletét a 
hullámmechanika nagyjainak állításaira ? 
Az Öreg a kérdést értékelné, s indokolná is a választ. Ebben biztos 
vagyok. Úgy néz ki, ma itt csak leköpnének. A napokban írt felvetéseim 
alapján ezt saccolom. 

Burgonya

Felado: starters_uh.tratseerf:
>>Vagyis fellep az
>>esemenyhorizont, de nem a csillag korul, hogy elrejtse a csillagot, hanem
>>annak belsejeben, es igy a csillag belsejet, es tenyleges anyagtartalmat
>>rejti el.
>A fenet. Az anyagot a fekete lyuk sem tudja elrejteni es a csillag sem.

Uj erveket nem hangoztattal, es az en regi erveimet sem gondoltad at, igy
akar ismetelhetem magam, de a puszta ismetelgetes helyett inkabb kicsit
reszletezem a korabbiakat.

A gravitacios hullamok fenysebesseggel terjednek. Bar az altalam is citalt
kiserleti meresek olyan bonyolult elmeletre tamaszkodnak, hogy sok mertekado
tudos nem tartja emiatt kielegitonek bizonyito erejuket, azonban maga az
altalanos, es a specialis relativitas elmelete is eleve megkoveteli ezt a
legfeljebb fenysebesseggel megengedett hatasterjedest, hiszen nagyobb
sebesseggel az elmelet osszeegyeztethetetlen. A relativitas elmelete pedig
mar szamos mas igazolast nyert, igy ha a gravitacios hullamok fenysebessegu
terjedeset cafolni akarnank, akkor az egesz reletivitas elmeletet le kellene
cserelni valami masra, csakhogy a reletivitas elmeletet a szuksegszeruseg
hivta eletre, es jobbat senki nem talalt meg ki.

A gravitacios hullamok fenysebesseggel terjednek. Ez azt jelenti, hogy a
terido gorbuletet okozo ismeretlen mechanizmusu, de altalunk gravitacios
jellegunek nevezett hatasok fenysebesseggel terjednek. Ha a terido gorbulet
elerne olyan merteket, melyen a fenysebessegu hatasok nem jutnak keresztul,
ugy egyszersmind a terido gorbuletet okozo mechanizmus lehetetlenne valna,
igy ilyen terido gorbulet ki sem alakulhat. Az esemenyhorizont tipikusan egy
olyan merteku terido gorbuletet jelent, amelyen a terido fenysebessegu
tagulasa miatt a feny nem juthat keresztul. Es ha a feny nem jut keresztul,
akkor a gravitacios hullam se jut keresztul, es ekkor a gravitacio semmilyen
jellegu tulajdonsaga sem juthat keresztul, vagyis a terido sem gorbulhet meg
ilyen mertekben, hiszen a terido gorbuletet a tomeg, illetve a vele
egyenerteku energia (valamifele fenysebesseggel terjedo gravitacios
hullamnak nevezett tavolhatasa) okozza, de csak abban az esetben, ha ez a
tomeg, vagy energia nem kerul semmifele esemenyhorizont moge.

Korabban talalkoztam olyan ellenervvel, hogy a fekete lyukat elveben
megalapozo Schwartzschild metrika idofuggetlen statikus megoldas, amelyben
ezen idofuggetlenseg okan semmi szerepe a gravitacios hullamok terjedesi
sebessegenek. Csakhogy ezzel az ervelessel eppen az a nagy gond, hogy a
vilag nem statikus, igy a Schwartzschild metrika idofuggetlensege egy nagyon
durva egyszerusites eredmenye, ami egyben legfontosabb hianyossaga is. Es
akkor mas valosagtol elvonatkoztatot egyszerusitesekrol (egyetlen tomegpont
letezesenek feltetelezese a teridoben) nem is szoltunk.

De ha csak egy kicsit is megvaltoztatnank a modellt, peldaul ket egymashoz
nagyon kozel keringo tomegpontot vesznenk, es ezzel a valosaghoz
illeszkedobb dinamikus modellt vizsgalnank, akkor azonnal kiderulne, hogy az
esemenyhorizonton belul keringo tomegpontok altal keltett gravitacios hullam
nem johetne keresztul az esemenyhorizonton, ergo a teridot gorbulet is
kisimulna az esemenyhorizont letrejottekor egy fenysebessegel tagulo
gravitacios hullamban. E lecsengesi hullamon kivul meg eszlelheto lenne a
tomeg, de ez mar csak egy emlekhullam lenne. Es ami objektum a tomegpontok
fele esne, az esetleg elerne a lecsengesi hullamot, de utanna semmit se
talalna. Az esemenyhorizont ez esetben tehat feldarabolna a teridot, es a
fennmarado darabok kozott megszunne minden kapcsolat, vagy annak lehetosege.

Ezen modellben persze elkovettuk azt a hibat, hogy felteteleztuk az
esemenyhorizont letrejottenek lehetoseget. Ez azonban egy nagyon
legbolkapott feltetelezes, amelyet nem igazoltunk, es nem is sikerulne
igazolni. A terido gorbulet letrehozasahoz ugyanis szukseg van tomeg, vagy
energia elerheto tavolsagon beluli jelenletere, de az esemenyhorozont eppen
e jelenlet lehetoseget szuntetne meg, igy hat az ki sem alakulhat.

>>Ezen a szinten a csillag belso
>>tereben egy olyan merteku voroseltolodas, vagyis terido tagulas lep fel,
>>hogy a csillagburok gyakorlatilag eltunik a csillag belsejenek
>>horizontjarol.
>VIGYAZAT!!! Idaig pont forditva mondtad! Az esemenyhorizont nem azt
>jelenti, hogy belulrol kivulre nem lehet kilatni! Igaz, hogy oriasi
>kekeltolodas lesz, de nem vegtelen.

Nem olvasod az irasomat eleg figyelmesen, es nem tudsz elszakadni a
kozkeletu, de hibas feketelyuk elmelet allitasaitol, amit azutan nekem
tulajdonitasz. Egy csillag felszinere valoban kekeltolodassal erkeznek a
vilagurbol a sugarak, de ha e sugaraknak lehetosege lenne folytatni az
utjukat a csillag belseje fele (a fenysugarak sajnos elnyelodnek elobb, de a
neutrinok, vagy a gravitacios hullamok peldaul nem), ugy a csillag
belsejenek terido tagulata es az ezt kisero voroseltolodas miatt ez a
kekeltolodas csokkenne, esetleg el is tunne. Egy szuppernagy csillag
eseteben a globalis terido tagulat meghaladhatja a fenysebesseget, igy az
atmeno sugarak nem erik el a csillag atellenes reszet. Ha a szuppernagy
csillag ugymond 'felatmeronyi' reszeben is fenysebesseget meghalado a terido
tagulat, ugy a csillag kozepen keletkezo sugarak soha nem ernek el a
felszinig. Ezzel egyutt a kozeppontjaban levo anyagok tomege sem erzekelheto
kivulrol, vagyis nem novelik a csillag kivulrol erzekelheto tomeget. Ettol
azonban a csillag felszine, es a felszin kozeleben levo csillagtomeg nagyon
jol eszlelheto a vilagurbol, es a csillag ugyan ugy latszik, mint minden mas
csillag, csak talan nagyobb atmerojunek latszik, mint amekkora az eszlelheto
tomegebol kovetkezne. Ez eppen azert van, mert a tomeg egy resze egy belso
esemenyhorizont moge kerult.

Mint irtam, a terido minden atlagos energiasurusegehez tartozik egy terido
gorbulet, amely egyben a terido tagulasaval is jar. Homogen, vagy csak
atlagban homogennek veheto elegendoen nagy terido tartomanyban ez a terido
tagulat igen jelentos lehet, es a fenysugarak voroseltolodasat, illetve a
gravitacios hullamok gyenguleset okozhatja, sot ez a terido tagulat
globalisan meghaladhatja a fenysebesseget, es ilyenkor a tartomany
ellentetes szelei kozott mindennemu kozvetlen hatas megszunik, vagyis
esemenyhorizontrol beszelhetunk. Ekkora terido gorbulet, es tagulat
leterehozasahoz azonban a tartomanyon belul nagyon hatalmas mennyisegu
tomeg, ill. energia jelenletere van szukseg, amelyek lokalisan egymashoz
kapcsolodva mindenutt folytonossa teszik a terido geometriajat, igy a
teridoben semmilyen szingularitas nem lephet fel. Azok a metrikak tehat,
amelyekben szingularitasok talalhatok, ezeken a helyeiken szuksegkeppen csak
a fizikai realitasokon tullepo matematikai transzformaciok.

Mivel pedig lathato univerzumunkat merheto modon esemenyhorizont zarja le,
nem igazan tudhatjuk ezen tul mekkora reszet nem erzekeljuk az univerzumnak.
Elvben erzekelhetnenk az univerzalis esemenyhorizontunk kozeleben levo
nagyon vorosbe eltolodott fenyu csillagok viselkedeseben olyan anomaliakat,
amelyeket az univerzalis esemenyhorizonton kivuli okokkal magyarazhatnank,
de ehhez elobb a lathato univerzumot kellene tokeletesen megismerni, amitol
meg igen messze vagyunk.

A tavoli csillagok fenyeben megfigyelheto voroseltolodas tenyszeruseget
senki sem vitatja, az univerzum ezen lathato tagulasat azonban kulonfele
okokra is vissza lehet vezetni.

Az egyik, talan legismertebb szerint a vilag egy nagy robbanasban
keletkezett, es meg mindig e robbanas kovetkezteben tagul. Sajnos ezen
elmelet hianyossaga, hogy e robbanas torvenyszerusegeirol, okairol,
elozmenyerol nem tud mondani semmit, gyakorlatilag teljesen legbolkapott.
Azon szepseghibat, pedig, miszerint egy robbanasnak van egy kituntetett
epicentruma, ami az univerzum eseteben megnevezhetetlen, ugy orvosoltak,
hogy a robbanast a terido tagulasakent ertelmeztek, mondvan, hogy a terido
kezdetben is szimetrikus, de kisebb terfogato volt, jolehet, igy felmerul a
kerdes, hogy a terido szerkezetet mifele erokkel lehet szetrobbantani.
Merthogy az ismert fizikai erok a terido-beli objektumok kozott a teridon
belul ertelmezettek, nem pedig a terido szerkezetere.

A terido tagulasat - eppen ugy mint ahogyan a terido mas jellegu
deformaciojat - a teridoben jelenlevo tomeg, illetve az ezzel egyenerteku
energia okozza. A tomeg, ill. energia tartalom egy abszolut mennyiseg,
amelynek hatarozott nullpontja van. Eppen a reletivitaselmelet
megszuletesevel dolt meg az a korabbi felfogas, hogy az energiarol csupan
viszonylagosan, energiakulonbsegkent lehet beszelni, ehelyett ismerte valt a
tomeg es energia abszulut jellege, es egyenertekusege. Igy hat az ures,
energiamentes terido szerkezete is szuksegkeppen kulonbozik a homogen, de
energiat tartalmazo terido szerkezetetol. Az energiamentes terido a
specialis relativitasban megismert Minkowski ternek felel meg, mig a homogen
energitartalmu terido tagul, az atlagos energiatartalmaval osszefuggesben.
Ugyanis ha a homogen terido atlagos energiatartalma nem nulla, akkor barmely
iranyban mindig kivalaszthato egy elegendoen nagy centrikus ter, amelyben
olyan hatalmas tomeg foglaltatik, amelynek eredo terido deformalo kepessege
feler egy hatalmas csillageval. Es a hatalmas csillagokrol mar tudjuk, hogy
a feluletukrol voroseltolodassal er hozzank a feny. A terido tagulasa a
fellepo voroseltolodas mellett egyfelol korlatozza a gravitacios tererosseg
maximumat, masreszrol tetszoleges teridobeli pont szamara esemenyhorizont
zarja el a vegtelenseget. Ez utobbi kovetkezmeny eldonthetetlenne teszi a
teljes (tehat nem csak az altalunk eszlelheto) univerzum szerkezetere
vonatkozo talalgatasokat, de egyben foloslegesse is teszi ezt a talalgatast,
hiszen a terido tomegtartalma miatti tagulas egyben magyarazatot ad minden
olyan kerdesre is, amelyek miatt ezek a talalgatasok szarnyra keltek.

Ezzel osszfuggesben felmerul a kerdes, hogy ha a terido tagul, akkor honnan
kezdve, es meddig tagul. A valasz kisse meglepo, ugyanis e tagulas csak a
fenyterjedes, es az egymashoz kepesti ido"mu'la's viszonylagossagaban
jelentkezik, azonban a homogen energiatartalmu terido energiatartalma idoben
allando, a multban, es a jovoben is ugyanakkora, es a terido viszonylagos
tagulasahoz ugyanakkora merteku terelnyelodes is tarsul. A hatalmas
csillagok felszini sugarzasaban megjeleno voroseltolodashoz sem jarul  a
csillagok tavolodasa, csupan az ido mulasanak viszonylagos kulonbozosege
okozza ezt a valosagosan merheto hatast. (Mas hasonlattal elve bar tavolodni
latszik a csillag felszine, azonban mi.utanna megyunk a csillagnak, es
behozzuk a tavolodast. Ez az utanamenes eltuntetne a voroseltolodast, ha nem
gyorsulnank is kozben, de persze egyre inkabb gyorsulva tavolodik a csillag,
es mi is egyre gyorsulva kovetjuk. Igy adodik az a szituacio, amelyben az
allando tavolsaghoz fix voroseltolodas jarul.) Na marmost, ha az univerzum
tolunk tavoli terreszleteit csillagmeretu egysegbe atlagoljuk ugyanigy
szamolhatunk az innen erkezo sugarzas voroseltolodasaval, a belole
szamithato tavolodassal, de a csillag valodi tavolsagnovekedesevel nem kell
szamolnunk. Mivel a terido deformacio meglehetosen elvont tulajdonsagokkal
bir, es a tagulas kifejezes sok szempontbol jol kovetheto szemleletes
jelentessel bir, persze nem minden szempontbol stimmel. Az ember erzekei
szamara a leginkabb felfoghatatlan, hogy az ido lokalis, es az egyik helyen
mulo ido nem egyezik meg a masik helyen mulo idovel.

Udv: Takacs Feri

ui: remelem nem okozott nagy zavart, hogy a korabbi levelem utoiratat
korabban sikerult feltennem, mint a levelet.

Udvozletem!

>Allitolag kockazatos  borospiceben tartozkodni must forrasakor.
>Ez nekem hihetetlen. Hogyhogy nem veheto eszre  a rossz levego ?
>Hogyhogy nincs legszomj, mely figyelmeztet, hogy baj lesz?
>Ha a CO2 altatogaz lenne, a vagohidakon biztos alkalmaznak,
>mielott vegeznek az allatokkal. Hiszen olcso.

Kerdezzunk meg egy tulelot :) !

Komolyra forditva a szot, egy baratom tulelt ket gazmergezest.
Mindketto ugyanugy jatszodott le. Reggel a furdoszobaban tevekenykedett, amikor
 egy pillanat alatt elajult, de mindket alkalommal levert valamit igy meghallot
tak, kinyitottak az ajtot es megmenekult.
Elso alkalommal nem ertettek mi tortent, orvoshoz ment, aki kivizsgalasra kuldt
e, de nem talaltak semmit. A masodik alkalom utan neztek meg a gazkemenyt, ami 
beomlott, igy derult ki, hogy gazmergezest kapott.

Elmondasa szerint nem vett eszre semmit, amig egyetlen pillanat alatt elsotetul
t minden es azonnal tehetetlenre ajult.
Ez csak egyetlen tapsztalati adat, lehet, hogy van ez maskepp is.
Ha ez az altalanos, akkor mire valaki eszreveszi, hogy baj van, mar keptelen cs
elekedni. Ez magyarazhatja, hogy szamtalan olyan eset ismert, amikor tudjak, ho
gy valaki gazmergezest kapott, fekszik valahol a gazban, de a mentesre indulo i
s odavesz.

A fentiek miatt, nem szabad hazilag kiserletezni.

Udv.: Istvan