Kedves Berkics Mihaly!
Eszreveteleim, kiegesziteseim a legutobbi leveledhez:
- A tabula rasa elmeletet nem klasszikus ertelemben ertettem. Teljesen
logikus, hogy egy csecsemo agyaban is kell hogy letezzenek mehanizmusok a
tanulasra. Ha tehat attol a bonyolult mehanizmustol eltekintunk, ami a
csecsemot egyaltalan eletben tartja (eletfunkciok, osztonok), meg akkor
sem lehet az emberi agy szuletesekor 'ures'. Amire viszont gondoltam, az
az az alapveto lehetoseg a kulombozo ismeretek befogadasara. Nincs ket
teljesen egyforman gondolkodo ember, mert habar a szuleteskor agyuk, es az
ebben tarolt ismeretanyag kozel egyforma, ez a fejlodes, novekedes
folyaman nagymertekben kulonbozove valik. Mi tortenik pld. ha egy
ikerpart kozvetlenul szuletesuk utan elvalasztanak egymastol, es az
egyiket X helyen A vallasra mig a masikat Y helyen B vallasra tanitjak.
Genjeik nagymertekben megegyeznek egymassal (kulonosen, ha egypeteju
ikrek) es megis nagyon nagy a valoszinusege annak, hogy az egyik az A mig
a masik a B vallas buvkorebe fog kerulni. Ha vallasaik megfeleloen eros
ideologiai alapon nyugszanak, soha nem kozeledhetnek egymashoz a nezeteik,
mert vallasukat, annak igazsagait es alpjat nem biralhatjak felul. Ezt a
minden emberben szuletesekor jelenlevo tudas- es hiturt neveztem tabula
rasa-nak, de talan jobb lett volna, ha valahogy maskepp nevezem.
- Ha a tulelest bizonyossagnak, annak a tudatat, hogy valakinek nem lesznek
utodai illetve nem el meg x-evet, bizonytalansagnak hivod (mert szerintem
ebbe ez is beletartozik) akkor szerintem egy dologrol, es raadasul
teljesen hasonlo modon beszelunk.
- Teljesen igazad van akkor, amikor a szeretet moraljat es a kommunizmus
elvet parhuzamba allitod egymassal. Ezzel a problemaval mar igen regota
foglalkozom, es sajnos meg erre sem talatam igazan kielegito valaszt. A
problema egyebkent nem az elvekben, hanem az emberekben van. Mert igazi
problema csak akkor adodik, ha nem mindenki valasztja onkent a szeretet
moraljat meghatarozo elvkent. Ekkor tortenik az, amit mi a szocializmus
cimszo alatt ismertunk meg. Egyebkent ez az egesz ugy ahogy van csak
utopia, gondolatkiserlet, mert az emberek biologiai lenykent talan soha
nem fognak tudni lemondani az egymas kozotti harcrol. Bar igen kis jelek
arra utalnak, hogy talan megsem ilyen kilatastalan a helyzet.
- Elvegeztem a modellezest, es bar csak egy-ket futtatasra volt idom, a
kovetkezo erdekes eredmenyeket kaptam:
> tarsadlom#1: mindenki eroszakos
-> Sok a harc. Sok a veszteseg. Vegeredmenykent mindenki eppen csak
letezik.
> tarsadalom#2: 50% eroszak m., 50% szeretet m.
-> Az eroszakosoke a hatalom, de a szeretet moralja szerint elok is
elegge szepen eldegelnek (joval jobban mint barki a tarsada-
lom#1-bol).
> tarsadalom#3: mindenki szeretet m.
-> mindenki nagyon-nagyon jol el. Sokkal jobban, mint barki a tarsa-
dalom#2-bol.
Meg azt is hozza kell tennem, hogy a modelleimben az amiert kuzdottek
illetve felosztottak egymas kozott (energia, elelem, eletter stb.),
vegtelen mennyisegben allt rendelkezesre, illetve mindig csak helyi
konfliktusok (egyed az egyed ellen) jottek letre.
- Stephen Hawking egyik regebbi kolegaja (a nevet sajna nem tudom, de azt
hiszem vele egyutt dolgozta ki az elmeletet a 'feher' lyukakrol) epp az
iden kapott valami nagyobb elismerest a pa'pa'tol, mert igen aktivan
resztvett a kereszteny hit, es a mai fizika egymasrahangolasaban. Ha jol
emlekszem, valami olyan elmelettel allt elo, ami szerint ha a nagy reccs
(a nagy bumm ellenkezoje) bekovetkezne, akkor valami klassz modon,
ugynevezett minivilagok leszakadhatnanak a mi vilagunkrol, es ezek a
minivilagok tulelhetik a zsugorodast. Mindezt pedig tennek ugy, hogy
hajszalvekony ter-ido koldokzsinorral lennenek osszekotve a nagy reccsel
(vagy egymassal?). Ebbol az kovetkezne, hogy az ertelmes eletnek nem
kellene a nagy reccsben elpusztulnia, hanem tovabb letezhetne. Csak
megfelelo technologianak kellene leteznie.
Es most egy reszlet egy maganlevelembol:
Isten letenek/nemletenek eldonthetosege: Engedd meg, hogy megint egy
peldaval alljak elo! Tehat, tegyuk fel, hogy az elet valamelyik teruleterol
szembesulsz egy problemaval. Ez a problema egyre jobban kikristalyosodik
szamodra, mig gyakorlatilag a problema lenyegere ratalalsz. Ezutan megpro-
balod megoldani a feladatot, amit magadnak allitottal. Mindezt pedig teszed
annelkul, hogy elore tudnad, hogy van-e megoldasa a feladatnak. Lehet, hogy
a feladatot egybol megoldod, lehet hogy nem. Ha nem talalsz kielegito meg-
oldast, tovabbkutatod a temat. Mindig ujabb es ujabb megkozelitesi modokat,
ismereteket viszel a vizsgalodasaid menetebe es megprobalsz zoldagra vergod-
ni. Hogy nezne most ki, ha en, mint materialista, racionalis leny, annelkul,
hogy kielegito magyarazatot, megoldast talalnek egy feladatra, a megoldast
emberentulinak, isteninek ha nem egybol Istennek hivnam, es ebbol kiindulva
semmilyen uj vizsgalodast nem kezdenek, hanem mindent erre az elvre vezet-
nek vissza?
Lehet hogy Isten letezik, csak en ezt nem erzem. De Ot keresni nem lehet
olyan nagy bun! A Jezusi elveket pedig nagyreszt en is vallom, mert ezeket
racionalisan le tudom vezetni, es mert ugy erzem, hogy az en levezetesem a
helyes. Egyebkent eddig meg soha nem talalkoztam olyan magyarazattal, ami a
Jezusi elveknek szogesen ellentmondott volna.
Kulomben nekem az a tapasztalatom, hogy aki felnott fejjel valasztja a
vallasos utat, az sokkal jobban aterzi ennek a jelentoseget, es sokkal
jobban vallalja a kovetkezmenyeket amik a vallasos lettel egyutt jarnak. Ez
talan azert van, mert ezek az emberek az eszukkel es a lelkukkel valasz-
tottak egy utat a sok sok lehetseges ut kozul, mig azok akiket vallasossa
neveltek, tobbnyire csak megszokasbol es joval primitivebb modon kepesek
vallasos modon elni. Ok (a vallasossa neveltek) talan soha eletukben nem
hallottak mas vallasokrol, mas lehetosegekrol, vagy ha igen, akkor sem jot,
hanem altalabann rosszat illetve elitelendot. Ily modon fel sem merulhet
bennuk az a kerdes, hogy a sajat vallasuk-e az igazi (ok tudjak hogy az).
Masok akceptalasa meg inkabb ellenszenves nekik, hiszen a sajat vallasuk az
igazi.
Mindebbol szamomra az kovetkezik, hogy ha mindenki idot es energiat szanna
hitenek megvalasztasara (sokat tanulna, olvasna), es mindemellet meg a sze-
retet moralja szerint elne, kozelithetnenk egy tokeletes tarsadalom fele.
Ebben a tarsadalomban az emberi kapcsolatok szintjen teljesen mindegy lenne,
ki mit hisz, hiszen a tarsadalmi egyuttelesi szabalyok mindenki szamara
egyformak lennenek, de legalabbis kozelitenenek egymashoz.
Minden Jot: Nihil
|
Gabor, elnezest, hogy nem tudtam korabban valaszolni a VITA #258-ban
feltett kerdesedre, de nem voltam gepkozelben kb. egy hetig.
Megismetlem mit kerdeztel:
>Gyanitom, hogy az urrepulesek kommunikacioja
>valami kodolt csatornan folyik (Eva?), es akkor egy amatornek nem sok
>eselye van az uzeneteket visszafejteni.
Valoban a csatornak kodoltak, es nem hiszem, hogy egy amator tudna
valamit kezdeni a jelekkel, meg akkor is, ha kepes lenne a befogasukra.
A kodolas nem rejtjelezes celjabol folyik. Legalabbis nem a polgari
urkutatas teruleten. El tudom kepzelni, hogy katonai muholdak signaljait
rejtjelezhetik, de a tudomanyos kutatasi celokat szolgalo szondak,
pl. Galileo, Magellan(volt), Voyagerek, stb.. nem adnak rejtjeleket.
A szonda ugy van megepitve, hogy egy fedelzeti komputer idokozonkent
leolvassa a tobbi, fedelzeten elhelyezett muszerek allapotat. Az ugyne-
vezett engineering data tartalmazza a muszerek allapotat (pl. antenna
homerseklet, tapfeszultsegek erteke, sensorok allapota, stb...). Ezeket
az adatokat sokkal kisebb frekvenciaval rogzitik, mint peldaul az
expedicio celjat szolgalo adatokat. Ez utobbi koze sorolhato a video data,
kulso homerseklet, atmoszferikus meresek... Az adatokat a szonda
komputere tarolja, majd idoszakonkent radioszignalok formajaban
a Fold fele sugarozza. A sugarzas tortenhet automatikusan, de leg-
tobbszor Foldrol jovo parancsszora. Amikor az adat meg bitstream-kent
szerepel, minden egyes bit rendkivul pontosan meghatarozott jelentessel
bir, amit szigoru szabalyok fektettek le meg a spacecraft megterveze-
senek idejen. Tehat pontosan tudjuk, hogy egy-egy adatcsomag mekkora,
es melyik bit(ek) milyen informaciot hordoz. A Foldre valo lekuldes
az ugynevezett S-band, X-band, Ka-band es Ku-band csatornakon tortenik,
sorrendben 2100MHz, 13cm - 7145MHz, 3cm - 31000MHZ, 1cm - 14000MHz xx cm
frekvencian es hullamhosszon. Namost ezeket a szignalokat a Foldon
3 antennarendszer fogja (Madrid, Canberra es Goldstone), amelyek
parabola felulete rendkivuli pontossaggal aranyban van a fenti ertekekkel.
A legerzekenyebb a 70m-es antenna, ezert ezzel szoktak a videoinformaciot
fogni. Ez kepes 16 milliard kilometerre levo radioforrast is eszlelni.
Az antennakhoz kotott feldolgozo rendszerek igen bonyolultak. Decodolas
csak ott tortenik, amikor a radiojeleket visszaalakitjak digitalis
jelekke, 'csomagoljak' es tovabbkuldik a 'felhasznaloknak'.
Az antennak nagyon sokretu feladatot latnak el. Egyreszt figyelemmel
kiserik a spacecraftokat, kisugaroznak utasitasokat felejuk,
es ha ezek mellett meg marad ido, pasztazzak a vilagurt tudomanyos
celzattal. Talan F.Endre kerdezte, hogy miert kell a kutatoknak mindig
merni valamit ahhoz, hogy higyjenek a letezeseben. Nem hiszem, hogy
ez a kerdesfelteves igy helyes. Ha az ember munkaja esetleg hobby-ja
az, hogy eppen azt a terseget figyelje es irja le, amit pont az UFO-k
eletterenek felteteleznek, a ketkedo kerdesek feltevese jogossa
valik. Miert eppen en nem akadtam belejuk eddig?
Udv mindenkinek:
Bokor Eva
|
