>	Kedves Erdelyi Gabor!
>Isten hozott a lammerek kozott. Aki nem ismeri *nix alatt a vi nevu
>szovegszerkesztot, vagy nem ismeri fel az lammer, feltehetoen azzal
>kerultel szembe, de ha nem akarsz vele szivni, akkor allitsd be az EDITOR
>nevu shell-valtozot arra az editorra amelyieket hasznalni akarsz.
>Egyebkent pedig RTFM.

Egyfelol, 'lamer' nem pedig 'lammer', mivel hogy a 'lame' altalaban gyenge, 
ocska, hasznalhatatlan meg hasonlo, az '(e)r' vegzodes pedig a fonev kepzo 
de ez most mindegy.
Nekem ezek szerint most nagyon szegyenkeznem kellene, mert bar UNIX
alatt dolgozom, a 'vi'-t talan ha 10-szer hasznaltam, fokepp akkor, amikor
az emacs-ot kellet bootoljam. A 'vi' alatt igen nagy nehezsegek aran
tudok csak editalni, es ha ranezek egy kepernyore, amin valaki a vi-t
futtatja - szegyen, gyalazat - nem ismerem fel, hogy a vi fut.
Sot, az emacs-ot is nehezen hasznalom, mert en a sajat lemacsomat
igencsak atkonfiguraltam, es fogalmam sincs, mi volt az eredeti
binding a legtobb parancsra.
Tovabbi erdekessegkent kozlom, hogy nekem pl. az EDITOR nincs semmire
sem allitva, ennek ellenere a 'pine' -ban tobbe-kevesbe tudok mailt
editalni, pedig az editor se nem vi, se nem emacs. (plane nem lemacs).
Mivel azonban az esetek 99%-aban a lemacs vm-jet hasznalom, nem igazan
erdekel a dolog. Lehet, hogy ettol en is a lamerek koze tartozom, bar
eleg jol elvoltam eddig a Linuxommal, meg a Canon-nal a Sun-ommal, beleertve
a rendszeradminisztraciot meg programozast meg minden egyebet.
Az RTFM pedig inkabb arrogans sysad-ektol varhato el egy egyszeru user fele.
Ha valaki, aki a UNIX alatt eli az eletet megkerdi, hogy melyik switch-csel
lehet az find-nak letiltani a cross-volume keresest, na ez egy RTFM kerdes.
Ha valakinek szemmel lathatoan fogalma sincs arrol, hogy mi tortenik, annak
az RTFM nem sokat er, mert nem biztos, hogy a) tudja, hogy mit kerdezzen a
man-tol b) aki a man-t irta, nem biztos, hogy egy UNIX hasznalonak nyilvanvalo
dolgot beleir.
Szoval azt hiszem, nem kell rogvest lebaltazni valakit azert, mert (meg) nem
ismeri azt a rendszert, amit hasznal. Senki sem szuletett UNIX gurunak, csak
kitanulta a szakmat. Megjegyzem, a 'guru'-k vezetok, akik a tanitvanyokat
*oktatjak* es nem *kioktatjak*.
Ne tessek man mindenkit le-lamer-ezni, mert kerdez valamit.

Zoltan

Nekem is van ZIP drive-om, megpedig a SCSI-s
valtozatot vettem, mivel futtatni is akartam rajta
programokat. 
Itt az a gond, hogy a ZIP csak a Machintosh-fele
specialis, 25 tus SCSI kartyat tamogatja, ami latszatra
olyan mint a parhuzamos port, de persze ez csak
a latszat. A problema persze kikuszobolheto azzal, 
ha az ember tobb SCSI eszkozt kot ossze, de ekkor is
specialis osszekoto kabel kell. Egyebkent ilyen tipusu 
kartya is kaphato ugy 10 ezer piculaert. 
En viszont megszivtam, mert vettem egy SCSI-soros
adaptert jo dragan, aztan most dobhatom ki a francba, 
mert az csak a PC SCSI kartyara jo. 
Ja, es lemezhibam is volt 2 izben, nem jottem ra, mi okozhatta. 
Azert osszessegeben nem rossz a ZIP. 

Udv: Afonya

Igen halas lennek ha valaki felvilagositana hogy miert van az hogy ha en
megmentek (save) egy .html vegzodesu fajl-t akkor ha kesobb kinyomtatom akkor
mindenfele hulyesed pl.<, > meg oda nem illo szavak meg hasonlo marhasag jon
bele.  Ez meg inkabb bosszanto amikor a Wordperfecten keresztul probalom
nyomtatni ami gyakran elofordul ha  idezni akarok valamit ami .html-kent lett
lementve.  Noha  marhara erdekel hogy ez miert van, ami meg jobban erdekel az
az hogy hogy a francba tudnek tole megszabadulni. 

SEGITSEG.  EZERT SUBSOLTAM A GURUT.

Koszi

Sandor

  wrote:

>Hi!

>  Keresek olyan programot amive gif vagy jpg formatumu
>   kepeket lehet osszefuzni WIN 3.1 alatt.

>     Ha valaki tud ilyenrol kerem irjon!

>             

Nekem is ugyanez a gondom, ha megvan a megoldas irjatok meg!

              
Riethmuller Janos
Budapest-Pestszentlorinc

Migralasnal: ne legyen 2 azonos nevu felhasznalod/csoportod/szervered.
    (Azaz ne legyen ugyanolyan nevu felhasznalod es csoportod.)
    A vegen ne feledkezz el a print services elemeirol.
    
    ISADISK: mi lenne ha helyette az IDE.DSK-t probalnad?
    
                                                    Thulya

In article >,  says...
>
 wrote:
>> 
>> Szeretnem megtudni a Windows MetaFile (.wmf) formatumat.
>> Ha valaki esetleg tudja, legyszives irja meg.
>> Elore is kosz!
>>                            Udv.: Akos
>> 
>
>Kedves Pista, Akos vagy hogy hivnak ....
>
>Jobb lenne, ha maskor a SUBJECT (vagyis a level temaja, targya) mezot
>arra hasznalnad, amire valo: azaz oda irnad be, hogy Windows Metafile
>formatum. Ekkor ugyanis nem "mindenki" tekint bele a leveledbe, hanem



  Bocs hogy zavarlak csak  a neved fogott meg  olvasas kozben...



engem ugyanis ugy hivnak hogy      



                Baranyi Sandor

Sziasztok GURUk!

Mostanaban sok szo esett a low level formatrol. Elmagyarazna valaki, hogy
egeszen pontosan mit is jelent ez? Ez az, amikor a formazas nem csak a
FAT-et csinalja ujra, hanem valoban torli az egyes szektorok tartalmat? Az
alacsony szintu formazas a format /u parancsra tortenik?

Koszi!

Udv
Zoltan

>>Miert hasznalnak a kozismertebb OS-ek flat modelt ?

A kerdesre ket  valasz is erkezett, de itt jon az ultimate :-)

Maulis Adam masodik definicoja majdnem pontos, a flat  a real mode-bol
ismert modellek kozul a Tiny 32 bites valtozata, azaz a program a=
 rendelkezesre
allo memoriat egyben latja, sot!, az osszes szegmensregiszter ugyanerre=20
a teruletre mutat (DS:x =3D CS:x =3D SS:x stb.), a program pedig near kod-=
 illetve=20
adatpointereket hasznal.

Termeszetesen 32-bites Small, Large, etc. memoriamodellek is leteznek,
a flat elterjedtsegenek harom oka van. Az egyik az, hogy egyszerubb
megvalositani
mind a 32-bites forditok, mind az OS-ek szintjen az egyszegmenses modellt.=
=20
A masodik az (megint jon a marketing), hogy a PC-s programozoi vilagban
a szegmensek ugy szerepelnek, mint valamilyen nagyon gonosz es rosszarcu
ordogi lenyek, ezert egy termek reklamozasaban nagyon jol hangzik az, hogy
'nem kell szegmenseket hasznalni'. A harmadik pedig az (bar ebben magammal
sem ertek egyet), hogy az eleinte nyilvan a 386-ra tervezett 32-bites
rendszerekben
arra is gondolni kellett, hogy a szegmensregiszterek toltese lassu, vedett
modban
18 orajel. Ma mar ez az utobbi nem gond, a Pentium ket orajel alatt tolt be
egy - nem
 elso alkalommal hasznalt - szelektort, de azert minden egyes uj procira nem
irnak=20
uj oprendszereket.

>>A szegmentalt model sem tud tobbet, akkor meg minek bonyolitani ?
illetve
>>(a flat modell) a felhasznalo programok szamara ez elegendo;

Ez ket nagyon nagy nemigazsag, a szegmentalt modell tud azert valamit:=
 vedelmet.
Ez a Flat modellnel nincs meg (bar lehet persze lapvedelmet hasznalni, de az
pontatlan, csak a durva hibak ellen jo). A szegmentalt modellben minden=
 egyes
adatstruktura - vagy akar csak a nagyobbak - k=FCl=F6n szegmensben lehetnek,=
 tehat
az osszes tulirasi hiba azonnal GP-t okoz. Nem elegendoseg (azaz mennyiseg)=
=20
kerdese ez, hanem minosegi kulonbseg, sokkal GP-mentesebb (a felhasznalo
szamara hibatlanabb) szegmenses programot lehet irni, mint flat modellben.

>>( a flat modell) sokkal gyorsabb

Nem sokkal!!! (errol kulon vitat nyithatunk, ha ragaszkodsz hozza) Egyebkent=
 sem
fontos szempont ez a programoknal, mert lehet csak bizonyos reszeket kulon=
=20
szegmensbe tenni, a nagyreszet egy nagyban hagyni, de lehet mondjuk=
 fejleszteni
szegmensekkel, a vego verziot pedig le lehet forditani flat modellbe (persze
csak=20
ha nincs benne sok asm resz).

Meg annyit, hogy a flat vagy szegmenses modell nem egy 'uzemmod', hanem=
 csupan=20
az adott program memoriafelhasznalasara vonatkozik. Egy szegmenses 32-bites=
=20
oprendszer vidaman tud futtatni egyszerre flat modu es szegmenses
programokat is.

Tenyleg utoljara, ez sem tetszik:

>>Van ket (kod es adat) szegmens 0 tol 1G -ig, a kernel szamara,
>>es ketto (kod es adat) szegmens 1G-tol 4G-ig a programok szamara.
>>A 386 -os szegmentalasi modszerebol kovetkezoen igy a programok
>>a maguk near pointereit 0-3G cimtartomanyban hasznalhatjak.

Bevallom, nem ismerem a Linuxot, de azert felteszem, hogy a programok
nem _ugyanabban_ a memoriaban futnak (1-4GB), ugyanazokkal a szegmensekkel.
Tehat valoszinu, hogy ez nem szegmensek dolga, hanem egyszeruen igy=
 osztottak=20
fel a 4G linearis cimteret. Magyarul az egyes programok kulon szelektorokat
kapnak,
s egymastol fuggetlenul futnak a sajat 3GB (miert nem 4??) cimterukben.

Barczi Imre

PS:=20
>>Def3: A VILAGKLASSZIS OPRENDSZER mas, mint az eddigiek, hiszen FLAT=
 -modellben
>>is lehet programozni!!!

Helyesen: A VILAGKLASSZIS OPRENDSZER-t (ha ugyanarra gondolunk) csak=
 FLAT-ban=20
lehet programozni!!!