> =======================================================
> Felado : Nagy Peter, Duesseldorf
> E-mail :
> Temakor: Taplalek (masodik resz) ( 141 sor )
> Idopont: Sun Mar 13 10:02:22 EST 1994 OTTHONKA #119
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
(Folytatas: szinten csak eros gyomruaknak. A tobbiek,
kerem, lapozzanak.)
Kozep-Afrika meg egy fokkal izgalmasabb volt. (Onnantol
egy baratommal mentem egyutt.) Itt elesedik az
osztalyharc, es ennek megfeleloen
szelesedik az inyencsegek skalaja. Az ut mellett lognak
szep sorban kiakasztva a bozo'tpatka'nyok es egyeb
hasonszoru kisebb emlosok. A patkanytol nem kell megijedni,
nem csatornapatkanyrol van szo (nincs is csatorna!),
felteszem, ezek az allatok sem nagyon ehetnek arrafele
mast, mint a tobbi ragcsalo. Egy ugyes kis kezzel fonott
eszkozzel fogjak meg butuskaimat: kepzeljetek el egy
hancsbol ritkasan font kb. 70 cm hosszu tolcsert, amelynek
egyik vegen olyan 10-12 cm lehet az atmeroje, a masik
vege zart. A zart vegebe csalit raknak. Az allat
bekuszik, es beragad a szukulo tolcserbe. Ennyi.
Lattunk fustolt majmot is. Amennyire meg tudtam allapitani,
altalaban csimpanzokat fustoltek, a tobbi, engem pavianra
emlekezteto kisebb allatot (nem vagyok zoologus) "frissen"
arulta'k: az allat hosszu farkat a hata folott atvive
valahogy beleerositettek az alkapcsok koze, igy a farokbol
egyfajta fogantyu lett, egyben a praktikus szallitasra is
gondolva. Engem a "hordhelyzet" egyfajta perverz retikulre
emlekeztetett. (Aki nem akarja tudni, hogy hogy nez ki a
fustolt csimpanz, az ugorjon a bekezdes vegeig.)
Az allat ket kezet, amelyek - foemlosrol leven szo - az
emberi kezre erosen emlekeztetnek, a fej folott
osszefogjak, a kezfejeket csuklobol elore hajlitva.
Mindket csuklon atvetnek egy hurkot, es ezen logva
fustoltetik meg az allat, amely ezaltal szortelenne es
koromfeketeve valik. Ezt meg lehet fokozni, pl. ugy, hogy
mar nem is az egesz allat log ugy ott, hanem csak egy
torzo, stb..
Nem ettunk se majmot, se patkanyt; de nem undorbol nem.
A "friss" allatokat azert nem, mert nem volt kedvunk a
nyuzassal/belezessel stb. bajmolodni, csinalja ezt az, aki
tudja hogy kell. Az ilyen fustolt temak pedig szoba se
johetnek, mert azokrol ki tudja, hogy miota lognak ott, es
milyen korokozokat eszunk meg vele? Fustoltet csak egyszer
ettunk, kinunkban, mert mar nagyon ehesek voltunk, es az is
csak hal volt. Mar megettuk a felet, amikor eszrevettuk,
hogy voltakepp eleg sok benne a kukac. Bocs, nem a
kedelyeket akarom borzolni.
Ettunk viszont oriaskigyot. Kb. 30-40 cm-es darabokra
felvagva logott kint az ut szelen egy valyogkunyho mellett,
telistele pillangokkal (sic!) es nehany tucat zold
dogleggyel (ha valaki ketelkednek, es azt hinne, hogy csak
hulyitem a tarsasagot, kuldhetek egy GIF vagy JPG-kepet).
Megalkudtunk egy darabra, de ugy, hogy keszitsek is el
nekunk: megvarjuk. (1500 CFA-ba kerult, ez harminc francia
frank: Kozep-Afrika draga orszag; mondjuk ahhoz kepest,
hogy Zaire-ban 21 nap alatt ketten harminc dollart
adtunk ki.) A haziasszonyok ra is buktak rogvest a
kivalasztott 40 centi kigyora, kozben mi elfogyasztottuk a
felkinalt fott kigyotojast. Ez valamivel nagyobb volt egy
tyuktojasnal; bo"rszeru heja volt, es belul nem
kulonult el a "feherje" es a "sargaja". Konzisztenciajat
tekintve egyebkent a "sargajara" hasonlitott, izre pedig
szinten arra, praktikus modon eleg eros fustoltsonka-
mellekizzel. Kicsit aggodva vartam, hogy mikor roppan el a
fogam alatt egy kigyobebi gerince, de ilyenrol szo sem
volt. A husrol keszites elott nem nyuztak le a bort, es
csupan nagyobb darabokra vagtak fol; porkoltszeru lett az
eredmeny, csipos, de nem paprikaval fuszerezve (nem volt
piros egy kicsit sem). Finom volt, nem omlos, de nem is
ra'go's; izre egesz hetkoznapi, talan a vadhushoz egy
kicsit kozelebb. A koret maniokape'p volt.
A manioka'ro'l, mint afrikai foeledelrol megeri egy par
szot ejteni. Ez egy novenyi taplalek, amelyet haromfele
modon keszitenek el. A leggyakrabban a gyokerbol indulnak
ki: ezt nagyobb darabokra torik, es a foldre kiteritve a
napon kiszaritjak. Ilyen allapotban jellegzetes, eros,
turora emlekezteto szaga es szine (ti. hofeher!) van.
Amikor eloszor lattam, majdnem leestem a biciklirol: mit
keres itt ennyi turo a foldon szetteritve??? Ezutan
tovabbi apro darabokra torik, es igy is taroljak.
Elkeszites elott ezt porra torik, es vizben elkeverve pepet
foznek belole. Ennek szine szurkesfeher, enyhen attetszo,
tapintasra nemikepp kocsonyas, puha. Szaga enyhen
kesernyes, izre nulla, taperteke csekely, az osszhatas
pedig annyira rossz, hogy nehany meddo kiserlet utan
egyhangulag ugy dontottunk, hogy akkor inkabb jojjon az
ehhalal. A masodik elkeszitesi variacio mar a pepbol indul
ki: valami furmanyos modon rudakka gyurjak a pepet, es
levelekbe csomagoljak. (Igy tarolhatova valik.(?))
Fogyasztaskor persze kiderul, hogy mar nem is puha, nem is
meleg, de meg mindig undorito. (Mar egyedul ezert orulok,
hogy nem szulettem afrikainak.) A harmadik felhasznalas a
noveny leveleibol indul ki. Orakon keresztul fozik
foldimogyoroval, mig vegul megszunik egyebkent allitolag
mergezo volta, es kivalo, spenotra nagyon emlekezteto
fozelek lesz belole. Ezt rizzsel es fott babbal eszik, es
ebben az osszeallitasban a legjobbak koze tartozik, amit
Afrikaban ettem.
Ettunk aztan kesobb so'ban piritott termeszt is - ez mar
Zaire-ban volt, jo melyen bent az oserdoben. Ezt sem
kuriozumkent, hanem mert annyira hangosan kopogott a
szemunk az ehsegtol, hogy majd megsuketultunk a zajtol.
(Kepzavar Duesseldorfbol!) A termeszek (nem hangyak!)
amolyan kis, feheresszurke, leginkabb larvakra emlekezteto
ize'k voltak, apro labakkal (ha jol emlekszem), es kis okos
fekete szemekkel. Homogen zsirbogyokra emlekeztettek ragas
kozben; sajnos annyira a so dominalt, hogy nem tudom
pontosabban leirni az izuket. Nem akarnam mindennap ezt
enni, de kifejezetten rossz sem volt.
Tobbszor vettunk egeszen friss, meg voros-veres
antilophust. Ennel izletesebb, omlosabb hust meg eletemben
nem ettem. A csontokbol altalaban levest foztunk ne'mi
tesztaval (mi minden elfer a biciklin!), a hust pedig
egyszer valami palmafele olajaban sutottuk meg, egyebkent
nyarson sutottuk at, es fott rizs kisereteben faltuk be.
Meg most is csorog a nyalam.
Sajatos taplalkozasi szokasainkra egyebkent a tejberizs es
a banan volt a legjellemzobb. Tej nincs ugyan Algeria es
Uganda kozott (kb. 5-6000 km), de a Nestle ceg teriti az
afrikai piacot: Kozep-Afrikaban talaltunk tejport. Az esti
fozocskezes leegyszerusitese vegett feltalaltuk a
"nestejberizst" (a nescafe mintajara): a megfelelo
mennyisegu tejport, rizst, sot es cukrot elore kime'rtuk es
osszekevertuk, majd dobozoltuk. Mar csak a megfelelo adagot
kellett bedobni a megfelelo mennyisegu forrasban levo
vizbe, s a megfelelo idopontban, kozvetlenul a megfoves
elott ket-harom edes banant beleszelni... es kesz a
fejedelmi lakoma.
(C) Nagy Peter & Rupnik Gyula... :-)
Egy piacon talaltam meg fustolt krokodilt is, majd kicsit
kesobb fustolt hernyot (sic!), de ezekrol higeniai
szempontok miatt - okulva a halas eseten - inkabb
lemondtunk.
A napi taplalekunk legjavat azonban megis a gyumolcsok
alkottak. Elsosorban a banan, amibol, ha tehettuk, harom-
negy kilonyit is megettunk naponta, fejenkent; nem csoda,
gyakran ez volt az egyetlen fellelheto taplalek; marpedig a
tropusokon, uttalan utakon valo biciklizeshez (csomaggal)
sokat kell enni. Olyan ot-hat fajta banant tudtunk
egyertelmuen megkulonboztetni. Kar, hogy itt nalunk ebbol
csak egyfajta van. A papaya egesz evben erik, es nemcsak
finom, hanem gyomor- es emesztesi panaszok eseten
kifejezetten gyogyhatasu is. Ananasz-hegyeket zabaltunk
fel, istenem, milyen jo is az... Amig meg csak eretlent
talaltunk, azt ettuk: ne tegyetek. Az eretlen ananaszban
husaban kemeny tuskek allnak, es ezek ugy felszabdaltak
tobbszor a szankat, hogy a szo legszorosabb ertelmeben vert
koptunk utana. Ezt kovetoen mindig szotlanul, ivas nelkul
es tatott szajjal tekertunk husz-harminc kilometert, amig a
sebek begyogyultak.
Es vegul meg egy par szot az elso reszben mar
emlitett "beignet"-rol, nagy kedvencunkrol. Kiejtese kb.
<benyje'>, a hangsuly a masodik szotagon (Olivier, javits,
ha tevedek!). Gyula utitars nem egeszen fogekony az
idegen nyelvek finomsagai irant, ezert az emlitett szot
po'riasan <benye>-kent aposztrofalta, nyomatekosan az elso
szotagra rakvan a hangsulyt, ket kover magyar "e" vel.
Ebbol, valamint Mezga Geza-fele emlekkepeinkbol alakult ki
a rigmus, amit lelkesen kurjongattunk, ha valahol beignet
volt a lathataron:
Afrikai benye,
Aldassek a neve!
Udv,
,
Nagy Peter
|