Hello nalam tudosabbak!

A kemiaban hasznalatos az un. Walker-diagram. Segitsegevel meresi
eredmenyekbol meg lehet allapitani, hogy adott reakcio milyen rendu
(0,1/2,1,2). 
Ha valaki - akar maganemilben is - elmagyarazza, hogy hogyna nez is ez ki
pontosan, annak nagyon megkoszonnem.

Egyszer olvastam valahol rola, de sajna most kellene es elfelejtettem a
reszleteket.

Udv: Tamas

Sziasztok !

Smodics Bela irta:
> Apamnak kedvenc elmelete, hogy a mai Hold ( a Luna)  a Foldnek nem az
> elso holdja. Szerinte korabban tobb egitest is keringett a Fold korul
> (persze nem egyidoben), es allitasa szerint ezek elobb utobb
> belezuhantak a Foldbe (elotte darabokra tortek...) Minderre mondakbol,
> mitologiai tortenetekbol es nepmesei motivumokbol kovetkeztetett. 

Idonkent hullanak kovek az egbol, ez megfigyelt teny.
Ezek kozul nemelyik ha megfelelo iranybol, megfelelo sebesseggel jon, 
akkor hosszabb rovidebb ideig keringhet is a Fold korul, vagyis 
holdda valik. Ez a hold, egy ido utan eltavolodhat, elszakadhat a 
Fold koruli palyarol, vagy le is pottyanhat, attol fuggoen, hogy 
merre rangatjak a bolygok a nagy kotelhuzasban. Az altalunk 
megfigyelt, Foldre hullo sziklak altalaban olyan kicsik, hogy amig a 
legkorbe erve fel nem izzanak, nem is latjuk oket. Ez a mi 
szerencsenk. Eros ketsegeim vannak, hogy ha egy -a jelenlegi 
Holdunkat megkozelito meretu- egitest "leesne", akkor maradna-e 
tortenetiro aki ezt lejegyezhetne?
A jelenlegi elmeletek szerint egy joval kisebb, nehany km 
atmeroju egitest becsapodasa is a kulturank, de lehet, hogy az 
emberiseg veget jelentene. A becsapodas hatasahoz kepest a totalis 
atomhaboru artatlan kavicsdobalasnak tunne. A katasztrofak sorat egy 
par szaz meter magas szokoar nyitna, azutan pedig jonne a porfelho -> 
globalis lehules, jegkorszak. A korabbi jegkorszakok es a dinok 
kihalasanak egyik lehetseges oka is egy-egy ilyen kozmikus "koccanas" 
lehetett. 

> Lehetseges lenne, hogy egy feltetelezett korabbi hold
> az energiajat valami hasonlo modon a Fold forgasi energiajanak
> novelesebe fektette volna es ezaltal energiat veszitve megis spiralis
> palyan belezunahatott a Foldbe ?

Abszolute lehetseges, de nem a tortenelmunk soran, mert akkor az 
ember nagysagu allatoknak nem sok eselyuk lett volna a tulelesre. 

> Apam velemenye szerint ez a mostani mar a hetedik holdunk.
Szerintem meg a 2656924-dik :-) Miert ne? Az idok folyaman rengeteg 
sziklat kaphatott el a Fold.

Az mindenesetre erdekes kerdes, hogy a jelenlegi Holdat mikor 
"kaptuk"? Ennek biztosan maradt nyoma (akkor indult pl. az 
ar-apaly jelenseg). Szerintem vannak a vonalban olyanok, akik tudjak 
a valaszt. 

Udv. Cser Gabor

A kutya ott van elasva, hogy ez nem a mozgashoz szolgaltat energiat,
hanem az elektromos berendezesekhez, mivel ahol repul keves a napfeny.

udv
Csaba

Meszaros Laci iranti szolidaritasbol en is eloadok egy keptelen otletet raketa 
kilovesi ugyben. :-)

Vegyunk egy par km hosszu csovet, mely egyik vegen zart, es kapuk vannak
az oldalan. Allitsuk nyitott vegevel felfele az oceanba es nyomjuk le. Legyen 
benne egy az abran lathatonal SOKKAL hegyesebb "kup", mely szabadon mozoghat a 
csoben, es az a feladata, hogy fokozatosan nyissa ki a kapukat, mert igy a viz 
egyenletesen, orvenymentesen bearamolva a legnagyobb hatasfokkal fogja gyorsi-
tani a kupot (kulonben a targy mar regen odebbalna, mire az osszes viz bea-
ramolna ala, illetve ez a bearamlasi sebesseg limitalja a kup gyorsasagat, e-
zert van szukseg nagyon hosszu es nagyon hegyes kupra). Tegyuk a kupra amit ki 
akarunk loni. A kapukat fokozatosan 
nyitjuk meg, mindegyiket akkor, amikor a kup melleje erkezett. Miutan kiszi-
vattyuztuk a csobol a vizet, ujra keszen all a kilovesre. Attol felek, a targy 
nem erne el a szokesi sebesseget, de talan hozzasegithetne 
csokkenteni az energiapazarlast. Mindenesetre viz kilovesere egeszen kituno.
Ontozesre, esocsinalasra, erdooltasra megfelel. 

Az elonye az, hogy az energiaforrast mi valaszthatjuk meg, lehet az pl. akar-
hovatelepitett atomeromu. Megj.: A targy folul akar meg a levegot is ki lehet-
ne szivattyuzni, a legellenallas elkerulese erdekeben. Mint mar emlitettem, a 
kup hossza korlatozza a sebesseget, de a bearamlo viz meg akkor is gyorsitja
a kupot, ha a viznek mar nincs ideje bearamolni ala. 
        
Megprobalom lerajzolni:
                         
                        I  Targy I
                        II------II      
                        II      II 
                     --> I Kup  I  <-- 
                 Viz --> I      I  <-- Viz      
                     -->  \    /   <--
                        I  I  I  I
                        I   \/   I
                        I~~~~~~~~I              
                        I  Viz   I
                          (ez nem aramlik)                       
Udv.: Sebestyen Balazs

Kedves Geza (a Hajdu),
        Errol a modszerrol meg nem hallottam. Nagyon erdekes, de
semmi kedvem kiprobalni. Annyit tudok, hogy neha honapokra is raallok
arra, hogy csak napi 6 orat alszom. Illetve az utobbi 3 evben mar
lenyegeben ez tortenik. Csak neha alszom tobbet.
        A dologban kellemes:
1. Nyersz napi 2 orat (vagy tobbet, van olyan baratom akinek a
                szervezete napi 9-10 ora alvast igenyel).
2. Altalaban nem almodom. (ennek magyarazatara van egy teoriam)
3. Este, ha lefekszem azonnal elalszom.

        Ez igy mar tul szep is. Gond csak akkor van az egesz
rendszerrel, ha eppem sok a munkam. Ez esetben a rendszeres napi
15-16 ora munka kisse kikeszit, meg akkor is ha hetente van legalabb
ket "piheno" napom 12 es mondjuk 10 ora munkaval (vasarnap).
        Persze meglehet az egeszet jobban szervezni. pl. ha foz az
ember az az agynak igen kellemes kikapcsolodas. En szeretem a keves
alvast. Ugyanis amikor rendszeresen megalszom a 8 orat (tul alszom
magam), sokkal rosszabb. Faradekonyabb leszek, es este nem tudok hamar
elaludni. Szerintem az agyban forgolodas az igazi idopocsekolas. Az
alvas nem igazan az, hiszen szuksegunk van ra.

        Napoleon alitolag napi 4 orat aludt. Gyanus, hogy a modszered
csak utanna fedeztek fel, mert kulonben a kis ember alkalmazta volna.
Ha valaki megis kiprobalja a modszert irjon, hatha kedvet kapok hozza.
Ugyanis itt Koreaba, mar 6 napja nem erem magam utol, jol jonne meg
napi 3-4 ora plussz.
                                                Horvath Pista
PS. A neoncso forras nelkuli fenyleset
nem itt fedeztem fel. Itt arra lettem figyelmes,
hogy meg egy ora mulva is fenylik. Mitol?

En is olvastam errol az oriasi vizesesrol. Meg a Guinnes Book-ba
is beletettek, mint a valaha volt legnagyobb vizesest. Allitolag 800 m
magas volt. Megneztem volna! Amugy a 800 m mely melyfold tenyleg nagy
kuriozum. Jelenleg 396-al a Holt tenger vezet.          H. Pista

Segitseget szeretnek kerni a lengyel szam abrazolassal kapcsolatban.
Erdekelne az estleges reszletes leiras illetve szakirodalom.

Ha tudsz segiteni, irj legyszives: 

Sziasztok,

Egy ismerosomet a kovetkezo kerdes foglalkoztatja: Ha a Fold felszinenek ket 
pontja kozott egy egyenes alagutat furunk, akkor az egyik kijaratnal
elinditott vonat pontosan a masik kijaratnal allna meg (ha a surlodastol es a
kozegellenallastol eltekintunk). A kerdes, hogy mennyi lenne a menetido.

Balazs
(Montreal)

Szia,

Irtad, hogy a hang segitsegevel kellene egy testet, fold koruli
palyara allitani.
Mivel csak szilard anyagokban terjed ilyen gyorsan a hang
( ahogy te irtad ), nem haladna ez at a "kilovendo" testen ?
Vegyunk pl. egy urhajot ( altalanos eset ).
Ha meg is kepes lenne megmozditani a hang a hajot, akkor is
feltetel lenne, hogy amig palyara nem all ( tehat meg a legkoron belul
van ), az egesz utjan vegig hasonlo SZILARD anyagban kellene
haladnia. Ehhez viszont igen nagy energia es igen eros hajo-burkolat
kellene.
Varom a valaszokat, elkepzeleseket !
Ha valahol hibaztam ( helyesirasilag is ), javitsatok ki !
                   ^^^^^^^^^^^^
                  Ti.: Most megyek helyesiro versenyre !  :)))


*****************************************************
name & login :  // Laszlo Vegh as "CLOUD"
telephone :      // 06-54-451-531
E-Mail :            // 
*****************************************************
The C-64 was better than these PCs !!!

:-|  ....but seriously

Orommel tapasztaltam, hogy kozmologusok is bekapcsolodtak
a vitaba. Fred Hoyle-t emlegettek nehanyan, hogy o maga elszant
hive volt mindhalalig az allando univerzum kepnek. De vele ki is
halt ez az iranyzat. Sajnos ugy tunik, hogy nem lesz ilyen konnyu
kiirtani ezt a vonalat, ui. leteznek kovetoi, pl. Lerner, aki meg is
irta a "The big bang never happened" c. konyvet (1992), bar ezt azota
erosen kritizaltak is.
 Ajanlom meg figyelmebe az erdeklodoknek a legutobb a New Scientist-ben
(2101, 30. 1997) megjelent "Care for a cosmic pretzel" c. irast, amely
szinten bizonyos ketelyeket fogalmaz meg a big bangel kapcsolatban.
 Pl. hogy aszongya hogy a kozmikus hattersugarzasban eszlelt 
"mintak" egyelore nem egyeztethetok ossze az Osrabbanas elmelet minden
elemevel. Ezeket a mintakat 1992-ben mertek a COBE muholdal es ujabb
mereseket terveznek nagyobb felbontasban. 
 A legnagyobb gondot a hatterzaj kiszurese jelenti, amit csak elofeltevesekkel
lehet elvegezni. Ha esetleg akadna egy kozmologus, aki megvilagitana
ezeket a kiserleti reszleteket, az nagyszeru lenne!

  Udv. Durbincs Sogor