>>Tudna valaki gyakorlati peldakat sorolni, hogy miben/mire
>> is hasznaljak az elmeleti fizika eredmenyeit? 
>A csillagaszatban szinte mindenhol. A reszecskegyorsitokban
> szinte mindenhol. Az alagutmikroszkopnak az egesz mukodese 
>ezen alapul. Letezik egy olyan makroszkopikus eszkoz is, amelyik 
>olyan kvantumatmenetet tartalmaz, hogy az atfolyo aramot is az 
>szabalyozza, ezert az is veletlenszeru.
Tovabb viszem. Amit a fenti eszkozokkel kutatnak, azt hol hasznaljak a gyakorla
ti eletben? Van olyan termek/technologia/szolgaltatas, amit en, mint vegfogyasz
to/vegfelhasznalo, a fogyasztoi tarsadalom taplaleklancanak a teteje hasznalok?
 A multkor emlitettem a GPS-t, arrol tudom, hogy relativitaselmelettel is kavar
 es arra hasznalom, hogy megmondja nekem: hol vagyok. Egy ciklotront mire haszn
al az atlaghalando? Vagy mire jo a makroszkopikus aramveletlenito? :-)

> (fuggoleges) alagutban a=G lesz, gombhuron ("ferde" lejton)
> kisebb.
>Nem. Az utas a fuggoleges alagutban 0 G-t erzekel (zuhan), a ferde
>alagutban nagyobbat, de meg mindig 1 G alatt. A sebesseget viszont el 
>lehet kepzelni abbol az Indy filmbol, ahol csillevel a szokasos lejton 
>indult el, de 20 mp mulva mar a haja lobogott es a szemei guvadtak :-)

"a" -val a jarmu gyorsulasat jeloltem! Mivel G-vel megegyezo a gyorsulasa es a 
gyorsulas iranya is, ezert sulytalannak erzi majd magat. Egy ilyen alagutba bek
anyarodas elmenyet mindenki atelheti, aki felul egy jobb hullamvasutra. Azok ug
yanis helyzeti energiabol taplalkoznak, a lassu felcsorlozes szakaszaban tornas
szak magasabb energiaallapotra oket, aztan gyakorlatilag egy jo hosszu lejton g
urul le a szerelveny. Akkor is, ha van benne hurok, meg fejreallito. :-)

Ha a=2G gyorsulast akarsz elerni, ahhoz jelentos energiat kell beletolnod a sze
rkezetbe, raadasul ekkor az alagut "keresztmetszete" lesz a vonatod padloja. Sö
rösdoboz a "vasuti kocsid". Emberek a palastjan nyilo ajton beszallnak, a doboz
 fenekere rogzitett ulesekben helyet foglalnak. Beszijazzak oket, ajto zar, az 
egesz dobozt fejre allitjak, mindenki log az oveken, a szivarzsebekbol minden k
ihullott, a szemelyzet megnezheti az osszes holgyutas bugyijat... Igy fejteton 
beleejtik oket az alagutba, a logasbol ekkor sulytalansag lesz, erzekenyebbek e
kkor veszik elo az elso papirzacskokat. Beindul a hajtas, a szerkezet G-t megha
ladoan gyorsul, ahogy eleri az a=2G gyorsulast, az indulasi oldal szerint "fejt
eton" allo vonatban, mint zart viszonyitasi rendszerben helyreall a rend, az ut
asok talpra allhatnak. A palya felenel kikapcsoljak a hajtast, sulytalansag all
apotaban (masodik adag hanyasok) atrakjak az uleseket a sorosdoboz masik (menet
irany szerinti elso) vegere, ujra beul mindenki, majd fekezni kezdenek a=-2G er
tekkel. Ekkor a lassulas szakaszan megint normalisnak erzodik a helyzet, de erk
ezes elott midnenkinek be kell ulnie. Ahogy a vonat kibukkan az alagut vegen, m
egint csak fejteton van benne mindenki, talpraallitas utan kisse zilaltan lehet
 kikaszalodni a jarmubol. Igy gondoltad? En nem.

Egyreszt a +1G gyorsulas tartos letrehozasanak energiaigenye gondolom pariban v
an jelenlegi kozlekedesi formak energiaigenyevel, masreszt a ketszeri fejrealli
tas + 3 sulytalansag sokaknak nem tetszene. 

Budapest-Gyor alagut:
>Nem igaz. Mivel idealis esetet irtal, erre is ervenyes, amit irtam. Fel 
>ora alatt "magatol" atmegy a ket varos kozott.
A Fold sugara 6200km, a varosok tavolsaga 120km. Ez a palya (gombolyu Foldet fe
ltetelezve) mindket vegen 89,45 fokos szoget zar be a sugarral, ez egy 0,9%-os 
lejtonek felel meg. A nehezsegi gyorsulasnak csak valamivel kevesebb, mint 1%-a
 gyorsitana a vonatot, vagyis a kezdeti gyorsulasod itt 0,1m/s2 lenne. Ilyen ro
vid tavon erdemesebb lenne U alaku palyat huzni a gombhur helyett, igy az eleje
n jobban begyorsulna a vonat, aztan x melysegben mehetne konstans tempoval es a
 vegen egy az induloval megegyezo lejton felfutva allna meg. Ez meg nem lenne m
agmavonat, igy itt "csak" a menetellenallasokat kellene lekuzdeni. 

>Az a tomegvonzas, amit gyakorol, idealis esetben kiegyenliti egymast, 
>vagyis KIZAROLAG a meg alattad levo gomb fog vonzani.
>> hetnek, mint a fentebb szamolt g*cos(alfa). MENNYIVEL??? 
>Idealis esetben linearisan csokken a gravitacio, valos esetben (ahogy 
>valaki megirta) a Fold magjaig alig csokken, utana sokkal gyorsabban.
Nem egeszen ezt kerdeztem. Irod, hogy a fenti resz tomege es az alsoe kiegyenli
ti egymast, es az "eredo" gravitacio a kozeppont fele vonz. Az erdekelne, hogy 
ez (elso kozelitesben homogen golyot feltetelezve) hogy nezhet ki? Milyen fuggv
eny irja le a gravitacio valtozasat a homogen gomb kozeppontja fele haladva? Go
ndolom nem linearisan csokken, mert a Fold nem henger alaku. Allitolag. :-)

>Szerintem nagyon felreerted. Nem veszed figyelembe azt, hogy a 
>*gravitacio* az egesz testedet gyorsitja, tehat NEM EREZHETO. 
A jarmu gyorsulasa is az egesz testedet gyorsitja. 

>az erzekelt gravitacio valoban valtozna mondjuk 1/2 G es 3/4 G 
>kozott, de folyamatosan, igy nem rancigalna az utasokat 
Tovabbra is csak az autos peldaimmal tudok jonni. A sajat autom 9 masodperc ala
tt tudja a 0-100kmh-t. Az 3m/s2 gyorsulast jelent, es ezzel az _eleg gyors_ aut
ok koze tartozom. Ennel a gyorsulasnal mar kapaszkodnod kell, megfeszitened a n
yakizmaid, stb. A hullamvasut, oriascsuzda (csuszda?) 60-70 fokos lejtoje mar c
saknem szabadeses-elmenyt general, ami tavolrol sem a "nem erzed" kategoria, hi
szen epp azert fizetsz az ilyeneken, hogy ezt EREZD. 

>s = a * t^2, az "a" egyszer G, egyszer 2G, t1^2 = t2^2/2, t1 = 
>t2/gyok2. Az EGESZ ut lenne kb. 20 perc, ha a Fold kozepen menne at 
>(kozben vegig a normal sulyodat erezned). 

s= (a/2)*t^2, es ahogy irtam, az a=G szakaszokon sulytalansag, a valtasokon min
denfele borulasok, az a=2G szakaszokon padlora nyomodas, nemOK. Ha az utaskabin
 giroszkopszeru felfuggesztesu, es a tomegkozeppontja elhelyezkedese miatt mind
ig "lefele" gyorsul, vagyis a sajat _erzekelt_ sulyod mindig m*g kornyeken van,
 akkor mukodhet, mas esetben az egyensulyi szerveid teljesen megkeverednek, veg
ig "tengeribeteg" leszel. A fo banatom viszont meg mindig az energiabevitel, am
i pont az egyik lenyegi elemet olne meg...

>Arra gondoltam, hogy talan valos esetben is lehetne ilyen palyat 
>kesziteni. Nem szukseges, hogy egyenes legyen az ut - gorbulhetne abban 
>az iranyban, mint a foldfelszin, csak kevesbe - persze ez lassitana a 
>vonatot (tobb, mint fel ora az ut), de ez kell is, hogy egyben maradjon. 
A leghosszabb nonstop kereskedelmi legijarat most a Singapore-New York, ez egyi
k iranyban 18 oras repulout leszallas nelkul. A 8-10 oras utak megszokottak, re
ngeteg ilyen utvonal van. Ha ezeknek egy 2 oras alagutazas az alternativaja, ak
kor el lehet gondolkozni rajta...

>Parszor tiz km-re meg le lehetne asni: ez az egyik korlat. A 
>masik a talajviz, 
A talajviz "felszini" kepzodmeny, 1000m alatt nemigen akad. Raadasul viz ellen 
mar ma is nagyon jol tudunk szigetelni.

>a harmadik az, hogy a palya mekkora eroket bir ki, 
>ahogy megy benne a vonat 
A mernoki tudomanyok epp arrol szolnak, hogy olyan palyat meretezunk, ami elbir
ja a vonatot. De mivel tisztan fantazialunk, a folyekony magmaban, vagy az egym
ashoz kepest elmozdulo kontinentalis lemezeken valo athaladast elegansan megold
hatonak vettuk. A mai napig egyiknek se tudunk ellenallni, de ugye a vashajo is
 uszik, meg a repulogep is nehezebb a levegonel, megis fent marad. Szoval lehet
, hoyg majd rajovunk valamire. :-)

>(termeszetesen eloszor a legmelyebb resze 
>menne tonkre es itt lenne a legtobb baleset is),
Miert menne? Itt nem gyorsul a vonat, csak atrobog.

>A kozeljovo lehetosegeit figyelembe veve ki lehetne szamolni, hogy hova 
>es max. mekkora ilyen palyat tudunk epiteni.
>Utana jonnek az egyeb korlatok: a politika (orszaghatar),
Hat, union belul kis tavolsagok vannak, nem biztos, hogy nagy poen. 

> a penz (a Csalagut is veszteseges), 
sztem ez megint csak politikai okokra vezetheto vissza

>a terrorizmus (ez a palya rendkivul serulekeny)...
ez meg plane politikai. De ennyi erovel semminek nem erdemes nekiallni, mert a 
terrorista mindenhova odamehet. Viszont (es egy kicsit most lehet, hogy off les
zek) az osszes terrorizmusnak, politikai feszultsegnek egyetlen oka, mozgatorug
oja van, az emberek vagyoni helyzetenek elterosege. Nem vagyok kommunista (a sz
o eredeti ertelmeben hasznalva!), nem hiszem, hogy mindent be kell dobni a nagy
 kozosbe. De hiszem, hogy ha mindenki jollakott es biztos a jovoje, akkor senki
nek nem jut eszebe, hogy "en azert vagyok szegeny, mert masok gazdagok", illetv
e nem gyartok ideologiakat, mozgalmakat, terrorcselekmenyeket azert, hogy a gaz
dagok gazdagsagat leromboljam. 
Egyetlen darab  B2 szuperbombazo 2milliard dollarba kerul. Ennyi penzbol (400.0
00.000.000 Ft) sok ember eletkorulmenyein lehetne javitani... Nem lenne logikus
abb segiteni ezeken az embereken, mint a tavol tartasukra ennyit kolteni?  ON

>Ja: es az ilyen vasut MINDIG ket pontot kot ossze! Nem lehet utkozben 
>kiszallni (hacsak nem ugy epitik, hogy tobb ponton eri el a felszint - 
>akkor viszont ertelemszeruen MINDEN szakasza fel ora), tehat szinte 
>biztos, hogy mindket vegen meg hagyomanyos eszkozzel is kozlekedned 
>kell - nem is keveset...
Miert, most hogy mukodik a transzkontinentalis legiforgalom? Elbuszozol az allo
masra, elmesz vonattal a legkozelebbi repterre, onnet elrepulsz egy nagy repter
re, onnet atrepulsz a masik kontinensre, ott megint egy regionalissal kozel rep
ulsz a celodhoz, aztan valahogyan eljutsz a repterrol a celodhoz. Ha a transzko
ntinentalis legijarat 10-18 oras utjat 1-2 orara rovidited, akkor az egesz utid
ot lehet, hogy megfelezted!
Fogash

>>Nagyon valoszinu, hogy a fekete lyuk nem pontszeru test. Ha az egitest,
>>amibol keletkezett, forgott (van egyaltalan olyan egitest a vilagurben,
>>amelyik nem forog???), akkor az osszeomlas soran a keruleti sebesseg
>>gyakorlatilag a fenysebesseg lesz, meg a lyuk kialakulasa elott. Ebben
>>az esetben a fekete lyuk alakja gyuru - az atmero a tomegtol, kezdeti
>>forgastol, stb. fugg - es az esemenyhorizont toroid.
>   Erdekesek ezek a folyamatok, talan nem is kizarhatok, de valahol szet
> kellene valasszuk. Talan amig osszeroppan, pontszeru kell legyen, majd
> utanna valhat gyuruve, vagy ahogy Gyula fogalmaz, a folyamatok kozotti
> ido nulla.
Szerintem itt valamit nagyon felreertettel.
Az osszeomlas soran *biztosan* nem pontszeru, hiszen akkor omlik ossze 
- es elkepzelheto az is, hogy kesobb sem pontszeru, hiszen a forgas 
(vagy mas hatas) ellensulyozza a gravitaciot.

>   Ezt egy kicsit bovebben kelene kifejtsd hogy hogy erted az anyag
> megsemmisuleset? Hiszen ha a feketelyuk nem rendelkezne tomeggel,
> keptelen lenne maga korul gravitacios teret kepezni.
Nem a tomeg megsemmisuleserol volt szo, hanem egyeb informaciokrol: 
kiterjedes, stb. - sot, maga az anyag is atalakul: nincsenek pl. 
molekulak, atomok sem - mar a neutroncsillagban sem. A fekete lyukban 
lehet, hogy meg tovabb alakul az anyag: olyan formara, amit jelenleg 
talan meg nem is ismerunk.
Ebbol kovetkezik viszont, hogy a fekete lyuk - meg ha nem is forogna - 
elkepzelheto, hogy megsem pontszeru, hiszen lehet, hogy ennek az 
anyagnak vannak olyan tulajdonsagai, amelyek "teret" tartanak egymas 
kozt (ahogy a neutroncsillag sem omlik ossze, pedig ott is hatalmas 
gravitacio van), illetve eleve abbol, hogy egy adott anyagnak 
korlatozott a sebessege, a kvantummechanikaban kovetkezik, hogy nem 
lehet teszolegesen osszenyomni es "szokni" fog az adott helyrol - ha 
meg ott is ervenyesek a kvantummechanika torvenyei.

>>Az anyag, ami beleesik az is visz perduletet
>   Ez is gravitacios hatas.
Miota ???

>> viszont olvastam, hogy a forgo fekete lyuk valoszinuleg gravitacios
>>hullamokat sugaroz (a gravitacio "ki tud jonni" belole), ami energiat
> es informaciot visz *ki* belole.
>   Valahanyszor ide jutunk feltevodik a kerdes, mukodne e a dolog ha a
> gravitacio nem taszito hatasu lenne??
Miert kellene taszito (vagy akar vonzo) hatasunak lennie?
A "gravitacio" azt jelenti, hogy az anyag ugy valtoztatja meg maga 
korul a teret, hogy a tobbi test szamara a legrovidebb ut a gorbe lesz, 
es a kisebb energiaju allapot az, ha kozelednek. Valoszinuleg ezert is 
tud "kijutni" a lyukbol, mert nem kell "kimennie" semminek.

>>> ... Es itt jon a PSZI! ...
>>> en persze azt szeretnem bizonyitani, hogy nem letezik PSZI,
>> Ha sikerülne, vsz. kellemetlen helyzetbe hoznál egy csomó
>> jövendomondásból élo~ szélhámost.
> Valojaban a PSZI-nek semmi koze nincs a jovendomondokhoz. Az (allitolagosan)
> mert ertekek tudtommal 0.0001 (10^-4) nagysagrenduek. Nem hiszem, hogy lenne
> olyan jovendomondo, aki azt mondana, hogy varhatoan csak 10,000 ugyfelbol
> egynek fog segiteni (azaz a veletlennel jobbat mondani). Egyebkent az
Szerintem arra gondolnak, hogy ha ismerik, erositeni is lehet ezeket a 
kepessegeket.
A jovendomondok ennel sokkal jobban dolgoznak, de inkabb a 
PSZIchologiara epitenek :-)

> ertelmesebb PSZI kutatok hatarozottan elhataroljak magukat a bemutathato
> csodaktol.
Persze, mert nem szeretnek, ha osszekevernek oket a csalokkal. Ha 
elismert tudomany lenne, nem tiltakoznanak.

>> Van itt egy olyan problema, amirol Vassy is ir. A pszi hatasok nem
>> csak gyengek, de nem lehet figyelmen kivul hagyni a tobbi szereplo pszi
> vagy
>> egyeb (pl. lelektani) hatasat sem. Pl. a kiserletvezeto viselkedese,
> 
> Pontosan ezert jo a lotto!
> - nincs kiserletvezeto
Sajnos van, nem is egy - es komoly erdekuk, hogy NE sikeruljon a 
kiserlet - es ugy tudjak elrontani (akar pszi kepessegekkel - es nem is 
kell TUDATOSAN), hogy nem lehet kideriteni (sokkal tobb rossz eredmeny 
van, mint jo). Erre a hatasra is gondolni kell.
A tobbi igaz.

> Ahogy korabban emlitettem, emlekeim szerint az allitott hatas roppant kicsi,
> nem 5%, hanem 0.01%. De tegyuk fel, hogy valakiben tenyleg ennek
> 500-szorosa, es 5%, ami azt jelenti, hogy ha felteszunk neki 20 db fontos
> eldontendo kerdest, mas szempontol egyenlo valoszinusegunek gondolt kerdest,
> akkor atlagosan 11-et fog jol megvalaszolni, mig ha valaki feldobal egy
> penzdarabot, akkor 10-et. Mikozben a helyes valaszok szama varhatoan 6 es 14
> kozott van. Tehat a penzdarabnal tobbnyire 6-tol 14 helyes valaszt kapunk, a
> PSZI-embertol 7-tol 15 helyes valaszt.
> 
> Ez meg arra sem eleg, hogy az ember loversenyezzen, mert ott emlekeim
> szerint 11%-ot vonnak le a befizetesekbol kiosztas elott, tehat ennyivel
> kell jobbnak lenni a veletlennel, hogy az ember elkerulje a veszteseget.
Ez igaz.

>> Elsonek a hadsereg csapna le ra, es elvinne valami kiserleti telepre, ahol
> az o
>>celjaikat kellene szolgalnia es ahonnan soha tobbe nem johetne ki

> Ez a remalom minimum 30 evvel van lemaradva a jelen mogott, meg ha fel is
> tetelezem, hogy a 20 kerdesbol 11 jo valasznak lehet valamilyen hadaszati
> jelentosege, amit egyelore nem tudok elkepzelni.
Itt most nem arra gondoltam, hogy a gaz imperialistak (vagy 
kommunistak) rabsagban akarnak tartani, hanem arra, hogy a hadseregnek, 
titkosszolgalatnak ez elemi erdeke ma is. Az 5% kulonbsegert ma 
$mrd-okat hajlandok kolteni nehany helyen. Ehhez kepest egy ember 
eltartasa (barmilyen korulmenyek kozott), elrejtese es a varhato 
bonyodalmak mind jelentektelen tetel.
Ugy tudom, a hadsereg a 0.01%-ot is ki akarja hasznalni: foglalkozik 
ezekel a kepessegekkel - termeszetesen ezek az emberek meg nem jarnak 
ekkora bonyodalmakkal vagy koltsegekkel.

> Szerintem az ember a lotton mindenekelott azt akarja, hogy nyerjen. Ha fel
> is merul benne, hogy jo lenne egyedul nyerni, nem erre szoktak koncentralni,
> hanem ikszeles kozben arra, hogy eltalalja a szamokat, huzas kozben arra,
> hogy az o szamait huzzak ki.
Ez igaz, de egy adott szamot hanyan szeretnenek? Altalaban egy ember, 
meg az ismerosei. Es hanyan NEM szeretnenek? Az osszes tobbi es az 
ismeroseik. Ha csak a tizedenek van pszi kepessege es ezeknek csak a 
tizede foglalkozik a gondolattal - es itt sem kell tudatosan! - boven 
elegendo a gyenge hatas lerontasahoz.

> Ha az emberek egyenletesen valasztananak szamokat, akkor persze ez is eleg
> lenne a hatas lerontasahoz, de ez nincs igy: az emberek szerencseszamokat
> jatszanak, es ezert ennek az eloszlasnak meg kellene maradnia.
Igen, es ez az, amit ki lehetne mutatni. Itt is jelentkeznek a fenti 
negativ hatasok, ennek ellenere talan ez jarhato ut lenne.
Azert is, mert az ember eleg erdekes teremtmeny: sokan akkor is a 
szerencseszamukat varjak, ha nem azt tettek meg vagy nem is vettek 
lottot...

Szerintem a lottonal nem az otosokre kellene koncentralni. Bizonyos 
jelek arra mutatnak, hogy ott a szerencsen kivul mas tenyezok is 
kozrejatszanak (irtam mar errol - tobb eset is volt). Amig nem volt 
gepi feldolgozas, addig a negyesekkel biztos nem tudtak manipulalni, 
igy erre lehetne osszpontositani. Nagyon sokan jatszanak allando 
szamokkal - ok valoszinuleg eselytelenek az otosre, de talan - pont 
emiatt - eselyesebbek a negyesre (persze nem sokat er, ha az otos 
eselye hozzaadodik a negyeshez).
Lehetne pl. olyan vizsgalatot vegezni, hogy az egyes emberek hany 
szamjegyet tudtak eltalalni, illetve hany szamjegy volt az, ami
"pont melle" (valamelyik szomszed kockaba) talalt.
Itt mar nagyobb szerepe lehet a pszinek.

u.i.: miert jon a HIX Western (8859-1) kodolassal?
Ez a level is fura ekezetekkel fog visszamenni, pedig en nem is irtam 
bele ekezetet.

A Tipp a beküldések után néhány óra múltán megjelenik.
A Tudományt mi hátráltatja? A weben csaknem 24 óra késéssel jelenik 
meg, néha többel is, régóta és rendszeresen. 

Burgonya

http://www.diamondse.hu/dohany.htm 

*A  ....BT. A németországi QUANTUM GESELLSCHAFT FÜR
BIORESONANZ mBh Cottbus társasággal együttműködve csatlakozik az 
Összeurópai Dohányzásellenes Akcióhoz, és meghív Titeket egy  
egyszeri és fájdalommentes dohányzásról leszoktató kezelésre. A 
kezelést immár 20 éve nagy sikerrel végzik Németországban a 
legkorszerűbb bioinformációs számítástechnika segítségével.*

Elektródákat használnak és buggyant ostobaságokat ad elő egy 
asszisztensnő a kezeléskor.  A tenyereket rézlemezen kell tartani,
s 20 perc alatt a mergek kicsapodnak ra, miközben a 
paciens fejen egy fém pánt van.  Vinni kell egy félig elszívott bagót,
melyből a készülék meghatározza az egyéni kezelés paramétereit.
Egyszerre 2 fot kezelnek, de a hozott fél bagújukat egyetlen 
dobozkába teszik, ami meglepo, de jön a magyarázat,
hogy nem kell aggódni, a gép tudni fogja, melyik kié.  
(ügyes költségkímélő megoldás, 1 dobozkát megspóroltak)

Egy igen erős dohányos ismerősöm tegnap kipróbálta, és jó 
véleménye van a dologról.  25 évi dohányzás (mostanában már 
2doboz/nap) után állítja, hogy jelentéktelen a hiányérzete.
Mi ez ?  Tudományos módszer áltudományos körítéssel, vagy gyógyítás 
kegyes hazugsággal ?
Aki a készülék elvi működésére kiváncsi vajon jogi alapon elvárhatja-e, 
hogy a működéséről legalább feketedoboz szintű információt kapjon?
(úgy néz ki ez egy "függvénygenerátor", melynek bemenete 2 fél bagó,
kimenete pedig valamilyen villany, mely egy fejpánton keresztül 
állítólag agyi receptorokat blokkol, valamint a tenyereken keresztül 
méregteleníti a szervezetet... )

Burgonya

Sziasztok!

Sandor irta:
: Ezt nem tartom tul jo ervnek mert leszallaskor az
: utolso fazisban csak egy folyoso van, hiaba erkeznek
: oda gepek a kulonbozo palyakrol. 

De a repulogep meg tudja azt csinalni, hogy a leszallo
fazisban teljes gazt ad es a palya erintese nelkul folszall es elhuzza a csikot
, ha az elotte levo gep szerencsetlenkedni kezd. Ha nagy gaz van, akkor az ossz
es
tobbi gepet el lehet kuldeni masik repterre, ami vonatnal
a szerencsetlenseg helyetol fuggoen vagy lehetseges,
vagy nem.

: Viszont legalabb gyorsan rakerestem: a TGV
: jelzorendszerenek legujabb valtozata (TVM 430) 
: 3 perces minimalis kovetesi idot szab meg 

Ez jol hangzik. Nekem lenne egy kerdesem: a TGV-palyakon
csak TGV kozlekedik, vagy valami mas is? Rovid kovetesi
tavolsagoknal egyforma sebesseggel kell kozlekedniuk
a vonatoknak, mert egy fele olyan gyors szemelyvonatot
letarolna a hatulrol jovo TGV/ICE, ha nincsen veletlenul
valto es 2. vagany a kornyeken. (Nem valoszinu, hogy
3 percenkent palyaudvar lenne, ahol a 2 vonat gond nelkul
kikerulheti egymast.)

A nemeteknel az ICE altalaban a normal vonatokkal kuzd
egy nyomvonalon. (Off: magyar megoldas: regebben a 
Hungaria Expressz /Bp-Berlin/ elindult 6:55-kor a 
Keletibol, aztan 7:10-kor megallt es elengedte
a helyi vonatot...)


Udv,
marky

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: lezerpc9.szfki.kfki.hu)

Jozsi:

"Pontosan ezert jo a lotto!

- nincs kiserletvezeto
- mindenki sajat erdekei miatt elkotelezett az eredmeny irant, tehat nem
azert csinalja, hogy masoknak bebizonyitsa, vagy eltitkolja a tudasat, vagy
mert a kiserletvezetonek akar jopofizni
- rengeteg kiserlet van
- minden kiserlet objektiv modon dokumentalva van"

ez igy van. meg kell nezni a lottozok eredmenyesseget versus veletlen tippek er
edmenyesseget.





" De tegyuk fel, hogy valakiben tenyleg ennek
500-szorosa, es 5%, ami azt jelenti, hogy ha felteszunk neki 20 db fontos eldon
tendo kerdest, mas szempontol egyenlo valoszinusegunek gondolt kerdest,
akkor atlagosan 11-et fog jol megvalaszolni, mig ha valaki feldobal egy
penzdarabot, akkor 10-et. Mikozben a helyes valaszok szama varhatoan 6 es 14
kozott van. Tehat a penzdarabnal tobbnyire 6-tol 14 helyes valaszt kapunk, a
PSZI-embertol 7-tol 15 helyes valaszt.

Ez meg arra sem eleg, hogy az ember loversenyezzen, mert ott emlekeim szerint 1
1%-ot vonnak le a befizetesekbol kiosztas elott, tehat ennyivel kell jobbnak le
nni a veletlennel, hogy az ember elkerulje a veszteseget."


Itt azt bizonygatod, hogy ha a PSZI hivok altal emlegetett ertek 500-szorosa vo
lna az eredmenyesseg, azzal sem lehetne mit kezdeni. Azaz azt, hogy 0 gyakorlat
i jelentosege van a kerdesnek.

De egyebkent meg rossz a fejtegetesed, ugyanis csak az kell, hogy az illeto tob
bszor tippeljen, es tobbsegi dontest hozzon. A legkisebb korrelaciot is fel leh
et erositeni akarmilyen nagyra elvben.

en ugy tudom, hogy a 21-est blackjacket a casinok egy reszeben ugy jatsszak, ho
gy meg egy antiintuitiv nyero strategia is van. ott egy kis raerzes biztos ford
it a dolgon.


"Ez a remalom minimum 30 evvel van lemaradva a jelen mogott, meg ha fel is tete
lezem, hogy a 20 kerdesbol 11 jo valasznak lehet valamilyen hadaszati jelentose
ge, amit egyelore nem tudok elkepzelni."

ha 11 bevetesbol 1-et megtakaritanak, annak van jelentosege.



"> egymastol, vagy nincs mas hatas, lasd fent) az, hogy az egyes hatasok
> itt LERONTJAK egymast, ezert nem lesz lenyeges valtozas az eredmenyben."

ezt nem Jozsi irja. megjegyzem, hogy ez egy diffuzios hatas, ami homalyositja a
 kepet, gyengiti a dolgot, de egy diffuzio nem tud torolni egy effektust.



math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

lingarazda irta nekunk az index forumon (egyenlore incognitoban van, de eleg sz
akszeru leirasnak latszik, igy beteszem ide):

A fekete lyukak már jóval Hawking előtt is elég érdekesnek látszottak fizikaila
g. A horizont léte, ahonnan semmi nem térhet vissza, érdekes paradoxonokat vete
tt fel. A "Mi az idő definíciója" c. topik (2189) hozzászólásában már írtam a m
ásodik főtételről. Ha a fekete lyukba anyagot dobunk (vagy akár a lyuk kollapsz
usát nézzük), úgy tűnik, sérül a második főtétel. Hiszen a belehulló anyagnak v
an valamekkore entrópiája, míg a fekete lyuké naívan egyszerűen zérus. Ez a "no
-hair" tétel (a fekete lyuknak nincs haja) igaz tartalma. A tétel ugyanis nem á
llít mást, mint hogy pár makroszkopikus jellemzőn kívül (tömeg, töltés, perdüle
t) a fekete lyuk más jellemzőkkel nem rendelkezik. Ezért egyetlen mikroállapota
 van csupán, amit a fenti megmaradó mennyiségek értéke határoz meg. Következésk
éppen entrópiája zérus. 

Megjegyzés: nem kívánok most belemenni abba, hogy ez az érv így túl naív, mivel
 a fekete lyukakat leíró áltrel időtükrözésre invariáns, ld. "fehér lyuk". Akit
 érdekel, miért naív, olvassa el a fentebb hivatkozott hozzászólásomat, komolya
bb érdeklődőnek ajánlom az alábbi cikket: http://arxiv.org/abs/gr-qc/9310022. E
nnek ellenére azért a fekete lyukak meglehetősen szokatlanul viselkednek, mivel
 makroszkopikus mennyiségű anyagot tudnak befogadni, miközben nincsenek mikroál
lapotaik, fluktuációik stb. 

Később bizonyították azokat a tételeket, hogy fekete lyukak folyamatai során( a
nyag behullása, két fekete lyuk összeolvadása stb.) az eseményhorizont felszíne
 mindig nő (ha jól emlékszem, ez már részben Hawking eredménye.) Kézenfekvőnek 
tűnt feltenni, hogy a fekete lyuknak igenis vanm entrópiája, ami a felszínével 
arányos. Azt ki lehetett számolni, hogy egy ilyen entrópia megoldaná a második 
főtétel sértését azokban az esetekben, amiket néztek (gravitációs kollapszus, a
nyag behullása). Azonban fennállt a paradoxon: ha egyszer entrópiája van, akkor
 hőmérséklete is (az abszolút hőmérséklet a belső energia - jelen esetben a töm
eg - deriváltja az entrópia szerint). Probléma: akkor ellenben sugároznia kelle
ne, azt pedig a klasszikus fizika szerint nem tud! 

És ekkor jött Hawking nagy eredménye (73-ban). Hawking klasszikus (nagyméretű) 
fekete lyukakat vizsgált, kvantumtérelméletet tett a háttérre (ez ír le a mai t
udásunk szerint a gravitáción kívül minden más anyagi jelenséget). Kiderült, ho
gy a kvantumtérelméletbeli vákuumfluktuációnak következtében a fekete lyuk sugá
rozni fog, mégpedig abszolút feketetestként. Ennek a sugárzásnak a hőmérséklete
 (ami a felszíni gravitációs gyorsulással arányos) pontosan megfelel a felszínn
el arányos entrópiának. A paradoxon tehát megoldódott, ámde jött egy másik: az 
információs paradoxon. A fekete lyukak ugyanis egyre gyorsuló ütemben "párologn
ak" a sugárzás miatt, és véges (bár egy makroszkopikus fekete lyuk esetén eszmé
letlenül hosszú idő) alatt elfogynak. A fekete lyukat kollapszussal létrehozó, 
illetve a közben belehullott anyag állapotáról hordozott információ tehát telje
sen elvész. Mindegy, miből indultunk ki, ugyanúgy hőmérsékleti sugárzás marad v
issza. Ez nagy gond, mivel sérti a kvantu!
mmechanika egyik legalapvetőbb elvét, az ún. unitaritást. 

Két táborra oszlottak az emberek. Voltak, akik ebben korszakalkotó felfedezést 
látva azt mondták: a kvantummechanikát tehát a fekete lyukak sértik, általában 
véve a gravitáció is, és ez arra utal, hogy a gravitáció és a kvantumelmélet ös
szeegyeztetéséhez a kvantumelméletet módosítani kell. Mások vitatták Hawking el
őfeltevéseit, pl. kimutatva, hogy a számolás nem feltétlenül érvényes kis - Pla
nck skálányi - fekete lyukakra, tehát az elpárolgás utolsó szakaszára sem (az i
lyen fekete lyukak egyébként robbanásszerű gyorsasággal, felvillanásként távozn
ak az "élők" sorából a Hawking-számítás szerint). 

Egyben azért volt megegyezés: hogy kvantumgravitációs elméletnek kell számot ad
nia arról. mi is történik valójában. Jelen pillanatban van pár kvantumgravitáci
ós elméletünk (persze senki nem tudja, melyik működik a való világban): 

1. Az Ashtekar-féle hurok-kvantumgravitációból kijön a felszínnel arányos entró
pia (tehát van ennyi mikroállapot), de elég részletet nem sikerül kihozni, pl. 
az együttható sem ismert. Hawking jóslata szerint az entrópia egészen pontosan 
a Planck egységekben mért horizont felszín negyede. Ez egy hatalamas szám, mive
l a Planck-hossz 10^(-33) cm, és ennek a négyzetével kell osztani a felszínt (n
a meg 4-gyel). 

2. A húrelmélet adta a legtöbb értekelhető eredményt. Az entrópia formula helye
snek bizonyult, a mikroállapotok leszámolása a húrelméletben visszaadja a Hawki
ng-formulát. (A mikroállapotokat az eseményhorizonton rögzített végű nyílt húro
k hordozzák). A Hawking sugárzás kijött, a hőmérséklet stimmel, a spektrum elté
r a fekete testétől (ún. szürketest faktorok). Az információ nem vész el, megma
rad korrelációk alakjában, az időfejlődés unitér. A végállapotból a kezdeti áll
apot kinyerhető marad. 

Ezek után nőtt a konszenzus a fizikusok többsége között, hogy az információs pa
radoxon megoldható, és a kvantummechanikai unitaritás nem sérül, azaz a fekete 
lyukba hullott anyag állapota kinyerhető marad. 

Hawking új eredményéről azóta sikerült némi infót szereznem, de a részleteket é
s hogy mennyire helyes a számolása, nem tudom. Dióhéjban Hawking az általa pref
erált ún. euklidészi pályaintegrállal definiált kvantumgravitációból indul ki, 
és azt mutatja meg, hogy a teljes időfejlődés unitér (ez nem egyszerű dolog!), 
a kezdeti állapotra vonatkozó infó tehát a végállapotból kinyerhető. Azt állítj
a, hogy a kvantumgravitációt is figyelembe véve sose alakul ki igazi, klassziku
s eseményhorizont, csak egy látszólagos horizont, és ez magyarázná a Hawking su
gárzást is (vagyis hogy a fekete lyukból mégiscsak jön ki anyag, ami már a 73-a
s számolásából is kijött). Többen vitatják a helyességét: komoly emberek szerin
t nem adott meg elég részletet, de a húrelméletesek örülnek az eredménynek, mer
t alátámasztva látják saját elképzeléseiket. 

Felmerült a kérdés: láthatunk-e Hawking-sugárzást? Nos, a makroszkopikus méretű
 fekete lyukak hőmérséklete borzasztóan kicsike. Ámde lehetnek kisméretűek is, 
sőt, esetleg gyorsítókban is előállíthatóak lesznek egyszer. Ezek sugárzása ped
ig elég jól detektálható lenne. 

Pár link:
http://casa.colorado.edu/~ajsh/hawk.html
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/BlackHoles/hawking.html
http://www.rdrop.com/users/green/school/informat.htm
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/BlackHoles/info_loss.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Hawking_radiation

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)