Udv Coderek!

Tudja valaki, hogy a Dos Navigator "Custom Video Mode 1"
(256) alneven hogyan allitja be a 80x30-as textmodot?
Elegge megtetszett ez a felbontas es szivesen hasznalnam
az assembly-s progijaimban. Megprobaltam a forrasban
megkeresni, de valami miatt mindig elkutyulodok...
Egyelore (!) meg nem adtam fel, de nagyon jol jonne,
ha valaki tudna segiteni.
Orulnek neki, ha a kompatibilitasrol is irnatok...

Udv: Zoli

>Minek a roviditese a BIOS, es mi az tulajdonkeppen?
>A szamitogepben a MHz mire vonatkozik pl
>300MHz-es egy proci, teszem azt, azt jelenti, hogy
>maximalisan 300millio bit adatforgalom lehet a
>processzorban a regiszterek es a kulonbozo periferiak
>kozott egyuttesen masodpercenkent?Es pl a RAM-nal a 100
>MHz azt jelenti, hogy masodpercenkent max
>100millio bit "aramolhat" ki vagy be a memoriaba?
Szoval megis csak sajnalod a penzt a konyvre, mi?! ;)
Ha mar ennyire fukar vagy, akkor legalabb nezz mar el a
http://prog.pmmf.hu/ cimre! Talan talalsz egy-ket erdekes dolgot...

Gabor

Udv!

Clipper 5.3-al dolgozom, es az lenne a kerdesem, hogy
letezik-e hozza Class(y) lib.

Ha megadom az #include-nal a 'Class(y).ch'-t, es
a LIB-nek a Classy.lib-et, akkor kiabal, hogy
a CLIPPER520 igy meg ugy, ugyhogy
gyanus, hogy ami nalam van, csak 5.2-vel
jo.

Nagyon fontos lenne maganba, mert
nincs idom olvasni a Coder-t!

Elore is koszi:
____________________
Ágoston Lajos

>Ha csak keves elemrol volna szo akkor egyszeruen ciklusokkal kivitelezheto a 
>dolog, de mar 10 ciklus 1 kicsit sok. 

Rekurzio?
--
JimBoo >
Suse 6.0 v2.2.7

>Minek a roviditese a BIOS, es mi az tulajdonkeppen? 
>A szamitogepben a MHz mire vonatkozik pl
>300MHz-es egy proci, teszem azt, azt jelenti, hogy
>maximalisan 300millio bit adatforgalom lehet a
>processzorban a regiszterek es a kulonbozo periferiak
>kozott egyuttesen masodpercenkent?Es pl a RAM-nal a 100
>MHz azt jelenti, hogy masodpercenkent max
>100millio bit "aramolhat" ki vagy be a memoriaba? 

Bios: Basic Input Output System (a system nem biztos, majd ugyis
kijavit vki, ha nem jo)
Mint a neve is mutatja, az alapveto I/O muveleteket tartalmazza.
A Mhz -nek nem sok koze van ahoz amit leirtal.
A gepben van egy orajelgenerator ami pl 300 Mhz -es negyszogjelet
general (persze ez nem tokeletes negyszog, de ez most mind1).
Ez eddig ok? Szal, a proci csak akkor hajt vegre utasitast, amikor
a negyszogjelnek FELFUTO ele van, azaz egy periodus alatt 1 utasitas.
Az AMD K6/K7 valamit kavar, igy ez rajuk nem teljesen igaz (asszem a PII is).
Tehat nem annyi millio bit, hanem utasitas az elmeleti hatar. Gyakorlatilag
elofordulhat periodusonkent 1,5/2 (talan meg tobb is) utasitas is, de ezt AMD
berkekben biztos jobban tudjak....
--
JimBoo >
Suse 6.0 v2.2.7

>modula-3? oberon? ezeket eszik,vagy isszak?
> (ugye ezek a klikk-klikk-kesz a program tipusu nyelvek?)
Neeeem, ez nem a klikkelj batran katagoria ....

>legyszives irj url-t a fenti nyelvekkel kapcsolatban,talan nem vagyok
Ird be a keresobe, es valogass..

--Udv: szm

>>Viszont a hibakezeleseket egy helyen el lehet intezni, nem kell minden hivas
>>utan a return code-ot elemezgetni, kiugrani, stb...
>>A mai gepeken az alkalmazasok 99%-anal ez nem okozhat gondot.
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>Ezt mar nem birom....  pont az ilyen hozzaallas alazza verig azokat a
>programozokat, akik hatekony progikat akarnak irni (sajnos ok vannak
>kissebbsegben).

Biztos sokmindenben igazad van, de talan nem ugyanarra gondolunk.

A modern magasszintu nyelvek strukturalt exception handling-jerol volt szo ...
Valoban, ez plusz koddal jarhat. Ezt azonban a compiler generalja,
a forraskod rendszerint csokken. Az attekinthetosege, megbizhatosaga,
KARBANTARTHATOSAGA pedig egy bonyolult, nagy programrendszerben
akar nagysagrendekkel is nohet. (Nagy program: >300.000 forrassor,
C eseten a pontosvesszoket szoktuk szamolni).

A hatekonysaggal meg torodjon az okos compiler, arra talaltak ki. A programozo
meg koncentraljon az algoritmikus kerdesekre. Amugy a mai gepeken
akar assemblerbol sem lehet _szvsz_ sokkal jobb kodot elerni, mint
amit _egy_jo_compiler_ general, mert a programozok 99%-a nem ismeri
az adott processzor belso architekturajat. A rengeteg parallel feldolgozas,
pipeline optimalizalasok,  stb. kovetese pedig kezzel lehetetlen, es processor
fuggo.

>A mai mentalitas az, hogy 5 perc alatt osszedobunk
>valamit egy vizualis nyelven, ami annyit tud, hogy kirak egy ablakot meg egy
>gombot. Az egesz 3 mega, es egy erogep kell neki....
>Persze minek ilyen aprosagokkal torodni, hiszen a mai gepek legalabb

Modula-3 es Oberon volt emlitve.
Egyik sem "vizualis" nyelv. Amugy az MS C++ sem az. Mas kerdes,
hogy a kornyezet tamogatja a fennt emlitett "klikk-klakk-kesz" dolgot.

Azert a helyzet nem olyan rossz.
Osszedobtam teszt keppen egy ablakot, ami kirak 2 gombot
"klikk-klakk-keeeesz" -el. 3perc sem kellett. Az exe 20480 byte.

A problema szerintem elsosorban nem technikai. A piaci versenyorulet
altal kikenyszeritett tempo nem teszi lehetove az igenyes munkat,
meg olyan cegeknel sem, ahol pedig a munkatarsak igenyesek.
Hataridot lekesni _egyszeruen_nem_lehet, maximum a speckobol
huzunk (kicsit). Igy is ott tartunk, hogy az a program, ami amerikaban 2het,
itt europaban 2honapig keszul. Igy kimegy a program felig
letesztelve, tele hibakkal. Vagy nem megy ki, de akkor mar nem is fog:
az uzlet eluszott.
--Udv: szm

On  9 Dec 99 at 3:41,  wrote:

> az osszes kombinacioban pl. kiirni. Azt tudom, hogy a lehetosegek szama n!
> (faktorialis). Ha jol tudom akkor ez a permutacio. Pl.: 123, 132 ,213 ,231 ,
> 312 ,321 .
> Ha csak keves elemrol volna szo akkor egyszeruen ciklusokkal kivitelezheto a
> dolog, de mar 10 ciklus 1 kicsit sok.
> Tehat otletek ?

Pl. rekurzioval:
(A pp rutinnak csak az utolso parametere (int most) igazan erdekes a 
rekurzio szempontjabol, a tobbi 4 lehetne globalis valtozoban is)

-----------------8<---------------------
#include <malloc.h>
#include <stdlib.h>
#include <stdio.h>

static void pp(int tomb[], int used[], int sor[], int n, int most)
{
    if (most < n) {
        for (int i=0; i<n; i++)
            if (!used[i]) {
                sor[most] = i;  /* lerakjuk az uj elemet */
                used[i] = 1;
                pp(tomb, used, sor, n, most+1); /* ... a folytatas */
                used[i] = 0;
            }
    } else {
        /* kesz a permutacio, kiirjuk sor[] szerinti sorrendben */
        for (int i=0; i<n-1; i++)
            printf("%d, ", tomb[sor[i]]);
        printf("%d\n", tomb[sor[n-1]]);
    }
}

void print_permutacio(int tomb[], int n)
{
    int *sor = (int*)malloc(n * sizeof(int));
    int *used = (int*)calloc(n, sizeof(int));  /* nullazva allokal */
    if (!used || !sor) {
        if (used) free(used);
        if (sor) free(sor);
        fprintf(stderr, "No mem\n");
        exit(1);
    }
    pp(tomb, used, sor, n, 0);
    free(used);
    free(sor);
}
-----------------8<---------------------

Egy kis tesztprogi a kiprobalashoz:

int main()
{
    int tomb[] = {1,2,3,4};
    print_permutacio(tomb, sizeof(tomb)/sizeof(tomb[0]));
    return 0;
}

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On  9 Dec 99 at 17:03,  wrote:

> Minek a roviditese a BIOS, es mi az tulajdonkeppen?

Basic IO System, alapveto periferiakezelesi rendszer.
Mielott az IO-t megkerdezed: Input Output

Az volt az IBM otlete a legelso IBM-PC-nel, hogy egy nyilt rendszert
csinal, ami bovitheto mindenfele periferiakkal, es ezeknek meg
maganak az alaplapnak is az IO szintu mukodteteset a sokfeleseg
miatt nem az oprendszerre bizza, hanem azt a PC gyartoja egy
szabvanyositott interface-en (a BIOS feluleten) keresztul nyujtja a
geppel egyutt. Arra is van lehetoseg, hogy az egyes kartyakban is
legyen BIOS (szoval egy program), ami lefut bekapcsolaskor,
inicialja a kartyat, es a kesobbiekben is vezerli a kartya IO-jat.
Tipikusan ilyenek a VGA kartyak.

Vegul nem teljesen igy alakultak a dolgok, mert egyreszt a gep
osszeszerelok nem alltak neki egyedi BIOS-t irni, hanem nehany BIOS
gyarto lepett a piacra, akiknek viszont mindenfele alaplapra es
periferiara fel kellett keszulniuk. Masreszt meg amikor valami
rendesebb oprendszer kerult a gepre (Linux, NT), akkor azok nem
bizhattak olyan fontos dolgot, mint az IO, egy toluk fuggetlenul
alakulo hatekonytalan programra, igy ezeknel a BIOS gyakorlatilag
csak nehany masodpercig el, amig a gep bekapcsolodik.

> A szamitogepben a MHz mire vonatkozik pl

Az orajelnek a frekvenciaja ennyi. Orajelbol van sok egyebkent egy
mai gepben, amit leginkabb emlegetni szoktak, az a processzor belso
orajele. Ez a 486DX2 ota a kulso orajelnek valahanyszorosa (2x,
2.5x, 3x, stb.), es a prociban egy kulon aramkor alakitja ki. 

A legelso processzorok egy utasitast nehany orajel alatt hajtottak
vegre (pl. a Z80-as tipikusan 4 orajel alatt). Kesobb bevezettek a
processzoroknal az utasitas-pipe (cso) szervezest, igy az egyebkent
szukseges tobb orajelet tobb utasitasnal 1-1 orajellel elcsusztatva 
"kapja" meg az utasitas, aminek eredoje az, hogy a tipikus utasitasok 
ugy latszanak, mintha 1 orajel alatt vegrehajtodnanak. (Mar a Z80-as 
is csinalt olyat, hogy nehany utasitasnal az utolso orajel muvelete 
atlapolodott a kovetkezo utasitas elso orajelevel.)

A mai processzorok raadasul tobb parhuzamos pipe-ot is alkalmaznak, 
igy egy orajel alatt jo esetben 2 vagy meg tobb utasitast is vegre 
tudnak hajtani. Sot, van olyan utasitas is, amit annyira parhuzamosan 
hajtanak vegre a tobbivel, hogy latszolag arra mindig 0 orajel jut!

Tehat pl. 300 MHz-es orajel es 2 utasitas/orajel azt jelenti, hogy 
elvileg 600 millio olyan muveletet tud a processzor csinalni 
masodpercenkent.

Ez volt a belso orajel. A kulso orajellel fut a fo memoria (a
processzor belsejeben levo cache memoria jobb prociknal a teljes
belso orajellel megy). Ez azert sok esetben nem jelenti azt, hogy
100 MHz kulso orajelnel 100 millio szo (ahol a szo pl. 32 vagy 64
bitet jelent) mozgatasa tortenhet, mert lehet wait ciklusokat
iktatni kozbe, ha lassabb a memoria.

Ezen kivul is van meg egy meg lassabb orajel, amikkel a periferiak 
mennek a PCI buszon (33 MHz), meg egy meg annal is lassabb, amivel 
az ISA buszon levo periferiak mennek (12 MHz).

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --