Tisztelt Szalon !

Voros Miklos irja a 885-os szamban a kulturalis jelensegekrol es ertelmeze-
sukrol:
>    Ahhoz, hogy ezeket a fenti jelensegparokat egy valamilyen szempontbol
>homogen csoportba soroljuk, ertelmezesi kozosseget kell definialnunk, ami
>politikai tett.  Nyilvanvalo, hogy ez a "politika" szonak egy szelesebb koru
>alkalmazasa, mint az a hetkoznapi kommunkiacioban megszokott.
	A jelensegparok *ertelmezese* politikai tett, de nem a kialakulasuk.
En ugy velem, a kultura inkabb "tenyeszik", mint "formaljak". Ezeregy forras-
bol erik hatasok (tobbek kozott a politikai szferabol), de a politika
szerepe messze nem olyan fontos szerintem.

>De amikor te
>"eloirt" kiejtesi formarol irsz, akkor is tulajdonkeppen egy politikai
>autoritas (az egyszeruseg kedveert: "radio") tevekenysegerol szamolsz be.
	Szeretem a peldakat, vegyunk most egyet. Van egy kereskedelmi radio,
ami nagyon nepszeru. Valamilyen jellegzetes kulturat terjeszt, minthogy nepsze-
ru, ez a jellegzetesseg (peldaul kiejtes, szleng, akarmi ...) elterjed. "Poli-
tikai" tett-e ez ? Ha a politikat mint a "kozossegi problemakkal foglalkozo
tevekenyseget" irom le, igen is meg nem is. Mert vehetem szuken, a hagyomanyos
ertelmeben, ekkor a fenti tevekenysege nem politika, meg vehetem ta'gan, mint
a tarsadalomra hatast gyakorlo tenyezot, ekkor meg a "politika" szo suly-
talanna valt, hiszen az osszes kozossegi ugyet beleertem. Igy aztan az osszes
tarsadalomtudomany a "politika" alesete lenne. Ez jelentosen elter a szo
hagyomanyos hasznalatatol.

>    A "szubkultura" fogalmarol annyit, hogy az nem "alkultura", hanem inkabb
>"ellenkultura" (szubverziv), amennyiben a hegemon kulturalis jelensegek sajat
>hasznalatu atertelmezeset, ironikus eljatszasat-eloadasat ertjuk alatta.  A
>szubkulturak "berendezese" tehat sohasem a kulso kornyezet zarojelbe tetelet
>jelenti, a szubkulturak a hegemon kulturakhoz kepest, gyakran azokkal szemben
>jonnek letre.
	En nem is irtam "alkulturat", csak azt, hogy a szubkulturak a hegemon
kulturan belul "tenyesznek", esetleg eppen azzal, hogy elutasitjak azt. Vehe-
tunk egy ujabb peldat: peldaul egy nyugat-europai nagyvarosban elo torok
enklavetol elvarjak, hogy alkalmazkodjon a hegemon kulturahoz, amikor tagjai
ilyen korben mozognak (beszeljen nemetul). Sajat korukben aztan masfajta vi-
selkedesi normak divnak, de a TV-musor akkor is nemet. Benne vannak a hegemon
kulturaban, az toleralja oket, ok alkalmazkodnak - valamennyire.

Udv, Gabor

Voros Miklos emliti az Area Studies (teruleti tanulmanyok) elterjedeset az
Egyesult Allamokban az 50-es, 50-as evekben. En egy evet huztam le egy ilyen
interdisciplinary tanszeken, nem sok haszonnal. A baj leginkabb azzal volt,
hogy a torteneszek peldaul nem ismertek elegge a politilogiat, az irodalmat,
a kozgazdasagtant. Es igy volt mindenegyes szakmaval. Ezzel nem azt akarom
mondani, hogy szakbarbaroknak kell lennunk, hanem inkabb azt, hogy mint egy
"program of study" nem eppen a legszerencsesebb.

Balogh Eva

Molnar Miklos igy ir a 80-as evekrol:

>Eltunk, Miklos. Szsepek voltak a lanyok, jo volt az asztaltarsasag,
>elerheto az etterem, kifizetheto a mozi es a szinhaz (utolso emlekeim
>otthoni lehetosegeimrol: Kocsis zongora hangverseny a kongresszusi
>kozpontban, Bartok balett harmas az Operaban).
>Es kuzdtubk ezert az eletert, ne mondja senki, hogy allambacsi lekenyerezte
>a tarsulatot (dotacio persze, tudjuk). Itt jon a harmadik gazdasag.
>A fizetes itt mar nem volt versenykepes.
>En, allami meg szakszervezeti funkcioim mellett (uzenet P.A-nak), az estek
>es ejszakak egy reszet PL/1 es CObol rendszerek butykolesevel toltottem,
>hogy emberibb lakashoz jussak, hogy elvezheto szinten nyaraljon a cslad,
>hogy dorbezolni tudjak, hogy elmerengjek nagykoruti ejszakai lebujok
>melyen, tetovaltkaru butikos multimilliomos irastudatlanok koreben: miert
van
>az. hogy nincs, ami lehetne, es van, aminek nem lenne szabad lennie...
>(magyar karakter)

A harmadik gazdasag 1993-i saccolasok szerint 26-36%. Tehat adjuk a hivatalos
GDP/fo jelenlegi szinvonalahoz annak egyharmadat. Ezzel $3,300-rol
felrukkoltuk magunkat $4,400-hoz. En azt szeretnem megkerdezni itt, hogy
lehetseges-e, hogy az emlekek szebbek a valosagnal? Gyerekkorom, tizeneves
korom meg akkor is gyonyoru volt ha az a Rakosi-rezsimben jatszodott le.
Miklos jobban tenne, ha osszehasonlitana jelenlegi helyzetet
Franciaorszagban, ahol $22,000 korul van a GDP/fo, a magyarorszagi helyzettel,
 peldaul 10 evvel ezelott.

Balogh Eva

Tonio irja:

> Igaz
>gepeszmernokkent vegeztem es erre a fajtara jelenleg nincs szuksege a
>Bokros programnak, mert meg elotte tonkretettek az ipart.

En gyakran hallom, hogy ezek vagy azok (gondolom a kormany) tonkretette az
ipart vagy a mezogazdasagot. A magyar ipart nem annyira "tonkretettek," hanem
inkabb kuncsaft nelkul maradt keleten, nyugaton pedig nem kellenek a
portekak. A mezogazdasagrol pedig ezt is lehet hallani meg azt is. Sokan azt
allitjak, hogy a mezogazdasag mar 1990 elott is bajban volt, masok szerint
meg kellett volna tartani a szovetkezeteket es akkor minden jo lett volna.
Aztan azt is hallottam, hogy a mezogazdasag megint eroteljesen novekszik.
Szoval mindez nem olyan kristaly tiszta.

Es mivel egy kicsit el vagyok maradva, a Szalon #883 szamaban latom a
folytatast.

>Szamtalan cukorgyar peldajat is felhozhatnam. Privatizacio cimen
>kulfoldi elemiszeres tarsasag megvette es a korszerunek szamitott
>berendezeseket kiszallitotta kulfoldre, az itthoni csarnokokat
>raktarnak hasznaljak.

Biztos vagy te ebben? Ez nekem nagyon hihetetlenul hangzik.

Amit pedig a banyarol irsz. En persze nem vagyok sem kozgazdasz, sem mernok,
de en ugy tudom, hogy mar alig van szen Magyarorszagon, nem beszelve arrol,
hogy eloallitasa tul draga. Ha ez igy van, akkor mi a csodanak oltek bele azt
a sok modern gepet, meg kartya kulcsokat, es igy tovabb? Valoszinuleg a
felvett kulfoldi kolcsonokbol jott ez a modern felszereles. Most aztan
fizethetunk erte.

Balogh Eva

Pala szerint:

>En Marxot a legutolso negyvenot ev ota, tehat amikor elso izben erdekelt
>olvasmanyos volta olyan doktorhoz hasonlitottam aki az egyetemen a
>gyogyszertanig jutott el, ott hirtelen kimaradt s most kituno diagnozisokat
>allit fel s kozben teljesen teves gyogyszereket ir fel! nem lehetetlen
>azonban, hogy diagnoziasait mas, kepzettebb orvosok okosan felhasznalhatnok
s
>ezetleg fogjak is.

Nemeth Andras pedig:

>Abbol, hogy Marx jovendolesei tobbnyire helytelennek bizonyultak, nem
>kovetkezik az, hogy tanitasai tevesek. Ugyanis Marx filozofus, tortenesz
vagy
>kozgaszdasz volt, nem pedig jos.

Elobb is irtam, hogy Marx ritkan beszelt a jovorol. Sot az is igaz, hogy az
oroszorszagi forradalomert nem lehet teljesen ot hibaztatni. (Reszben lehet,
mivel tanait konnyen lehetett felhasznalni egy puccs-szeru hatalomatvetelre a
proletariatus neveben.) Az igazi problema Marx tanaival az, hogy hibas
alapokon nyugszanak, mint peldaul determinizmus, dialektikus materializmus,
"labor theory of value," es igy tovabb. A marxista "torvenyek," amik szerinte
tortenelmunket meghatarozzak egyszeruen helytelenek voltak--igy aztan nem
csoda, hogy a proletarforradalom "szuksegszerusege" [inevitability] sem valt
valora. (En itt nem az oroszorszagi u.n. proletarforradalomrol beszelek,
hanem arrol, amit Marx elkepzelt.) Marx kritikaja a 19-ik kozepen uralkodo
helyzetrol mar mas lapra tartozik. Mint ahogy Pala irta "diagnozisai"
kitunoek voltak.

Balogh Eva

Pala azt irja:

>a japanok utalnak
>Tokioba jarni a hihetetlen mereteket oltott bunozes miatt aminek a
>mergesgazos merenylet csak mutatvanyos toredeke.

Ez erdekes, ugyanis en eppen most olvastam a New York Times-ban, hogy a japan
bunozesek szama mas orszagokhoz hasonlitva "elenyeszo," egyreszt a rendorseg
hozzaallasa, masreszt a japanok etikus viselkedesi modja miatt.

Balogh Eva

A Balogh Eva altal leirt HIX-nyomozast az abortusz/otszoros-ugyben en is
elkovettem (me'g a SZALON-kerdesem elott); az eredmeny annyiban ter el,
hogy az aprilis 20-i FORUMban Fulop Robert (pesti cimrol) is bekuldte
ugyanezt a hirt, es Pellionisz Andrashoz hasonloan o is "ujsaghir"
forrasmegjelolest adott. Ugy tunt tehat, hogy ket fuggetlen csatornan
futott be ugyanaz.  A dolog erdekessege az, hogy egyreszt egyszerre, de
(ugy tunik) egymastol jo messzire jutottak ugyanahhoz a (friss)
ujsaghirhez, amibol az kovetkezne, hogy valamelyikuk valoszinuleg csak
masodkezbol informalodott, masreszt az ujsag nevet egyikuk sem emlitette
(most mar nem is nagyon erdekel, van egy-ket tippem).

Hozzam a Hirmondo mellett csak a Nepszabadsag jut el, de egyikben sem
szerepelt semmi hasonlo; ez is novelte a gyanumat, hogy csak hozonges
folyik. Meszaros Laszlonak koszonom a beszamolot; ugy tunik, a nagy
forgalom a nogyogyaszatokon, amirol valaki nehany napja irt, az evszakos
ingadozassal is magyarazhato (legalabbis reszben biztosan).

Osszefoglalva: van egy hirunk, amelynek a forrasa tovabbra is homalyos,
es a hir maga ellentmond az ismert forrasokbol kapott informacionak. Ez
alapjan (a hivatalos mediat ert kritikakat is beleszamolva) a legenyhebb
minosites a "megalapozatlan" lehet; erosebb idegzetuek feltehetoen nem
riadnanak vissza a "remhir" kifejezes hasznalatatol sem.

Ez persze egyaltalan nem jelenti azt, hogy nem voltak olyan terhes nok,
akik a kormanyintezkedesek hatasara dontottek az abortusz mellett, bar
meglehet, hogy ez az "extra" csucs egyszeruen beleolvad a "szokasos"
tavaszi rohamba. Nyilvan az is felteheto, hogy az intezkedesek utan
bekovetkezo, de be nem tervezett terhessegek kozul is kevesebb iteltetik
majd megtartandonak a megnehezedett anyagi korulmenyek miatt, de ezek
hozzavetoleges szamat majd csak kesobb tudhatjuk meg, csakugy, mint a
szuletesek szamanak teljes csokkeneset (varhatoan a betervezett terhessegek
szama is csokkenni fog). Emellett persze azt sem szabad elfelejteni,
hogy minden abortusz tovabbra is az erintett szulok dontese, es a dontes
erkolcsi felelossege akkor is az ovek, ha indokkent a kormanyintezkedesek 
altal megnehezitett anyagi korulmenyeket nevezik meg.

Udv,   KZ

Mon Gabor,

Azt irod az iment:
> [...] a kultura inkabb "tenyeszik", mint "formaljak".

    Eszerint a kulturat te organikus modon definialnad: a kultura "tenyeszik",
a kultura olyan, amiben "benne lehet lenni", mint egy testben, satobbi.  
Szerintem ez a kulturafogalom lefagyasztasa, targyiasitasa.  A kultura inkabb 
szovedek vagy diszkurziv halo, egy olyan ter, ahol identitasok, eszmek, 
problemakezelesi technikak "teritekre kerulnek", azt vagy felhasznaljak 
emberek vagy sem.  Ketsegtelen azonban, hogy bizonyos kulturalis jelensegeket 
nem lehet megkerulni, akar azert, mert azok magatol ertetodoek (tehat nem eri 
oket kritikai reflexio), akar azert, mert nem engednek meg alternativakat 
ervenyesulni (kotelezo eloirasok).  Szoval a kultura inkabb jatszoter vagy 
szinhaz vagy porond, mintsem jol korulirhato hatarokkal rendelkezo organikus 
kepzodmeny.

    Ami a politikat illeti, szandekosan probalom meg tagabb ertelemben 
hasznalni, mert mint ahogyan a "magas" kultura eseteben, itt is elitistan 
szuknek tartom a politika "nagypolitika" ertelmezeset.  A politika tagabb 
ertelemben vett hasznalata azert celszeru, mert ramutat arra, hogy a 
tarsadalmi retegzodes barmely szintjen, a tarsadalom barmely kulturalis 
porondjan kialakulhatnak az adott kozosseg eletet erinto dominans es 
alarendelt ertelmezesek.

Adieu,
Miklos.

Balogh Eva irta nem regen a Szalonban, hogy a meg mindig jelentos allami
tulajdon surgosen privatizaciora szorul, mar szinte az is mindegy, hogy 
milyen aron. (Sajnos nem tudom szo szerint idezni)
Ezzel szemben Tonio meselt nehany privatizacios remtortenetet foleg gepesz
szemszogbol. Az en velemenyem az, hogy Tonio realisan latja a helyzetet,
sot azt hiszem folytathatta volna a remtortenetek sorolasat mas tipusu
gyarakkal, hiszen ez az allapot eleg altalanos a gazdasag egyeb agaiban is. 
(cukorgyarakat emlitette is)

Kedves Eva! Legy szives magyarazd meg nekem, hogy miert kell a 
privatizacio minden aron!


Udv. Czigany Zsolt