Sziasztok!

A novenyekre locsolando x napig allva hagyott csapvizrol a kovetkezo 
jutott az eszembe: nem lehet, hogy azert (is) jobb allva hagyni, mert igy
a klor egy resze tavozik a vizbol? /Ezt a variaciot meg nem lattam itt./

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Sziasztok!

Hetvegei lemezhallgatas kozben dobbentem ra, hogy fogalmam sincs, hogy a
vinil lemezeknel hol van a masodik hangcsatorna. A lemezboriton az alabbi
(nemetbol nyersforditott) szoveg all: mikrorece's lemezeket sztereo vagy
mono hangszedovel lehet hallgatni, sztereo hanglemezeket meg mono
hangkimenetnel is sztereo hangszedovel kell lejatszani. Nosza, elo a
lexikont, de ez csak a mikrorecet magyarazta abraval, hogy a hanghullamot
szuperponaljuk a spiralissal. Egy masik lexikon annyit mondott, hogy
sztereo hanglemeznel egy valyuban 2 csatornat kodolnak. A hogyan-rol 
melyen hallgatnak. Szoval hogy is van ez pontosan? 

Elore is koszonom,
marky

Horvath Pista wrote:
>A Michelson-Morley kiserlet ugy tortent, hogy a Foldon megmertek a
>feny sebesseget. Majd megmertek fel ev mulva is. Mivel a Fold Nap koruli
>palyamenti sebessege 30 km/s, ezert a ket sebesseg kozt varhatoan 60 km/s
>kulonbseget kell eszlelni. Nem lattak kulonbseget. A feny mindketszer 
>300 000 km/s sebesseggel terjedt.

meg,

>A tobbi dologba
>viszont tessek szives lenni belekotni. Meg akar hiba is lehet ebben az
>irasban. De ha nem is hiba, de esetleg rosszul van leirva. De meg ha jol
>is van leirva, ezek egyatalan nem nyilvanvalo dolgok. Vagyis kozotkodjetek
>nyugodtan. Aki nem teszi azt nem is veszem igazan komoly erdeklodonek.

Igaz ugyan, hogy az elso bekezdest, mint kiserleti eredmenyt, a nem
belekotendo dolgok koze soroltad, de nem tudom megallni.
Mint Ptolemaios ota tudjuk, a fold a vilagmindenseg kozeppontja.
Mi van, ha a feny nem mindig es mindenhez kepest terjed 300 000km/s
sebesseggel, hanem csak a foldhoz, mint Bajnok Janos abszolut
koordinatarendszerenek origojahoz kepest ?
Nem mintha hinnem, csak hat a kotozkodes....

Kicsit komolyabban: merheto valahogyan a fenysebesseg allandosaga kozmikus
meretekben ? Vagy eppen ellenkezoleg, foldi korulmenyek kozott ?

Tamas.

Udv!

A KFKI TPA (Tarolt Programu Analizator) szamitogepsorozataival
kapcsolatos dokumentaciokat keresek: kezikonyveket, leirasokat,
prospektusokat, ujsagcikkeket, jegyzeteket, minden erdekel,
mindez termeszetesen minden tipussal (TPA-1001, TPA/i, TPA70, TPA-11 sor.,
TPA-Janus, TPA Quadro, stb) kapcsolatban! Teszem mindezt erdeklodesbol
es azert, hogy talan egyszer megenekelhessem a magyar informatikanak
ezt az erdekes korat, amelyrol olyan kevesen tudnak...

        Varga Akos Endre
        
        http://www.netweb.hu/hamster/
        http://www.internetto.hu/muzeum/tpa.html

On Tue, 14 Apr 1998, Horvath Pista       Pusan Nat. University wrote:

>	Ha valaki tudna irni a nemetseg magyarsaghoz valo viszonyulasarol,
>szivesen vennem. Fokepp arrol, hogy ez hogyan alakult a tortenelem soran.
>Illetve, hogy manapsag hogyan all ez.

Most hallottam egy Nemetorszagi felmeresrol, amiben a cseh-lengyel-magyar
harmasbol nekunk van egyedul 50% feletti tetszesi indexunk az unios csat-
lakozassal kapcsolatban. Ezt a vasfuggony felnyitasaval es a "megszepito
tavolsaggal, valamint a lengyelekenel kisebb meretunkkel magyarazta a
kommentar.

>	Minden ami hangzasban magyarithato volt, azt o magyarnak nevezte.
>Goorg es latin irok lettek igy magyarra. Termeszetesen a Biblia tele van
>magyarokkal.

Az o alkotasa lenne a Koppenhaga -> Kappanhago es Stockholm -> Istokhalma
is ? ;-)

HP

Udvozletem!

Csak egy megjegyzes a desztvizivassal kapcsolatban:

Az igaz, hogy a desztviz (vagy csapviz, ez tokmindegy) ion- valamint
ozmotikus cc.-ja messze alatta marad a testnedvekenek, es igy elmeletileg
kepes lenne "felpuffasztani" a szervezetet:-))) Csakhogy mi nem egy
semipermeabilis hartyaval beburkolt tomeny sooldat-ok vagyunk, hanem
egy egeszseges, elo rendszer. A vizhaztartasunkat nem lehet a fenti
modon modellezni, hiszen az aktiv iontranszportok oriasi kapacitasa
reven ez stabil egyensulyban van.  Az igaz, hogy pl. fel kilo so, vagy 
fel liter cc. HCl halalt okozhat, de 12 korso sor (vagy desztviz) az
nem. A megfelelo homersekletu edes vagy tengervizben is napokat lehet
eltolteni  megfelelo folyadek- (+oxigen!) csere biztositasa mellett
anelkul, hogy barmifele karosodas erne a borunket.  Egy egeszseges
szervezetet meglepoen nehez kiboritani ezen transzportfolyamatok altal
biztositott egyensulybol. A hianybetegsegek kerdese az mar mas teszta.

Andras

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  4.

	Tekintsuk az A es B megfigyeloket, es az o koordinatarendszeruket. 
Relativ sebesseg jele megint v (ne feledjetek a 2.abrat). 
	Ez az X=vt egyenletet jelenti. A DEF1 es DEF2 
definiciokat fogom hasznalni a tetszoleges P pont koordinatainak a meghataro-
zasara. Igy megkapjuk majd az osszefuggest a ket koordinatarendszerben felirt
koordinatak kozott. P pont az A rendszerben P(tP,XP) a B rendszerben P(tP(B),
XP(B)). Ha valamit a B rendszerben ertek, akkor azt ezentul (B)-vel fogom
       | A           X=vt     jelezni. Az A rendszert nem jelzem kulon. Vagyis
 tP+XP *            B /       minden jeltelen mennyiseg az A rendszerben erten-
       | *           /        do. Most csak ket fenysugarunk van e es f. Egyen-
       |   *  f     /         leteik:    e    t=X+b1          a P pont mindket
       |     *     /                   f     t=-X+b2       egyenesen rajta van,
       |       *  /           ezert, tP=XP+b1 es tP=-XP+b2. hasznalva a DEF1 es
       |         * L(tL,XL)   DEF2 -t.   XP=(b2-b1)/2 ,   tP=(b2+b1)/2,   innen
       |        /  #          b1=tP-XP,  b2=tP+XP        
       |       / * P(tP,XP)   vagyis e es f egyenlete:   f    t=-X+tP+XP
       |      /*              a K pont az e                e      t=X+tP-XP
       |     *K(tK,XK)       egyenesen van, ezert    tK=XK+tP-XP
       | e */               L pont az f-n van igy             tL=-XL+tP+XP
       | * /               de persze  XL=vtL             tP+XP
 tP-XP *  /               es XK=vtK, azaz          tL = -------
       | /               tK pedig          tP-XP          1+v
       |/                            tK = --------
       /                                    1-v       Most libbenjunk at a B
      /|   rendszerbe. Hasznaljuk az elozo eloadas vegen levo (2)-es kepletet.
Vagyis  tK(B)=sq(1-v^2)tK=sq(1-v^2)(tP-XP)/(1-v), hasonloan tL-re
tL(B)=sq(1-v^2)tL=sq(1-v^2)(tP+XP)/(1+v) ,  most hasznaljuk DEF1-2-t a B rend-
szerben:
             tL(B)-tK(B)  1          / tP+XP     tP-XP \    XP - v tP
     XP(B) = ---------- = -sq(1-v^2)| ------- - ------- | = ---------
                  2       2          \  1+v       1-v  /    sq(1-v^2)
DEF1-et szinten a B rendszerben:

        tL(B)+tK(B)  1          / tP+XP     tP-XP \    tP - v XP
tP(B) = ---------- = -sq(1-v^2)| ------- + ------- | = ---------
             2       2          \  1+v       1-v  /    sq(1-v^2)

Itt van, meg van!
Ez a Lorentz transzformacio,      tP(B)+vXP(B)           XP(B)+vtP(B)
ha a B rendszer koordina-    tP = ------------      XP = -------------
taibol akarjuk az A rend-            /--------              /--------
szerbeli kr-kat megkapni,        _  /       2           _  /       2
akkor a forditott trafo:          \/  1 - v              \/  1 - v
	Megkaptuk az egymashoz kepest v sebesseggel egyenletesen mozgo ket
inercia-rendszerbeli koordinatak kozotti osszefuggest. Neve: Lorentz 
transzformacio. Emlekezzunk ra, hogy mindezt a ket posztulatunbol vezettuk
le. Ehhez csak az elfogadott logikat, es az ido linearis transzofmaciojat
tettuk fel. (ez utobbi, ha emlekeztek pusztan annyi, hogy ha egy idointer-
vallum a masik rendszerbol t hosszunak latszik, akkor egy ketszer olyan
hosszu ido intervallum a masikrendszerben 2t hosszunak latszik)

SPECIALIS RELATIVITASELMELET  5.

                                                    A Lorentz transzformacionak
          tP(B)+vXP(B)           XP(B)+vtP(B)       az itt szereplo keplete
     tP = ------------      XP = -------------      szep szimmetrikus t-ben es
             /--------              /--------       X-ben. Ez a c=1 miatt van.
         _  /       2           _  /       2        Ha a tankonyvekben szereplo
          \/  1 - v              \/  1 - v          kepletet akarjuk megkapni,
                         az sem bonyolult. Hasonlokeppen levezetheto, csak a
                         c-t kell cipelni magunkkal mindenhol. A kepletek azon-
                                                   ban, dimenzio analizissel
     tP(B)+vXP(B)/c^2           XP(B)+vtP(B)       is megkaphatok. A gyokjel 
 tP = --------------      XP = -------------       alatt dimenzio nelkuli szam
           /--------              /--------        all, az 1. v negyzetbol ugy
       _  /       2           _  /       2         lesz dimenzio mentes szam,
        \/ 1-(v/c)             \/ 1-(v/c)          hogy elosztod c negyzettel.
                       A t= keplet szamlalojaban eloszor t van, masodszor vX.
Termeszetesen a vX-et is le kell osztani c negyzettel, hiszen igy kapunk ido
dimenzioju mennyiseget. Az X-nel nincs ilyen problema. A kepletek itt vannak
4 sorral feljebb. Lathato modon a szimmetria elromlott. De csak azert mert
km-t meg s-t hasznalunk.
	Tessek kiprobalni, hogy a keplet onkonzistens. Tegy be egy t, X part
a kepletbe, ekkor a fenti uj t',X' -t kapod. Ezeket a kifejezeseket rakjatok
bele a masik Lorentz trafoba (ami visszavisz az eredeti koordinatarendszerbe)
ekkor visszakerulunk az eredeti rendszerbe, es csodak csodajara t"=t, X"=X.
Erre mondtam, hogy a keplet konzistens. Ha valakinek van kedve es ASCII-ban
megcsinalja a levezetest, az kuldje be, vagy kuldje el nekem. Koszi.

	SEBESSEGEK OSSZEADASA

 A, B, C megfigyelok paronkent egyenletes sebesseggel tavolodnak egymastol.
Ne feledjuk:            (tegyuk meg fel azt is, hogy egy pontbol indultak)
	- Csak egy terkoordinatank van, azaz meg mindig egy dimenzioban vagyunk.
 	- A sebesseg a 2. abrat jelenti mindig.
  A |       /       /    A sebessegeket jelolje vAB, vBC es vAC. Kerdes milyen
    |     B /      /     osszefugges van kozottuk. Azzaz, hogyan kell a vAB es
    |      /     C/      vBC sebessegeket osszeadni. Mert hat a newtoni fizika
    |*     /     /      szerint az osszefugges:
    |  *  /     /                                   vAC = vAB +vBC
    |    */    /
    |    / *  /        Ne feledjuk vAB jelentese, hogy az A rendszerben (lasd
    |    /   *P        az abrat) merve a B-rol kapott visszavert fenyjelek
    |   /  */          visszajoveteli idejet, a 2. abran mert eredmenyeket
    |   /* /          kapjuk. Valamint az A rendszerben B vilagegyenesenek
    |  *  /           keplete X=vABt. Hasonlokeppen a B rendszerben C vilag-
    |* / /            vonalat leiro keplet X(B)=vBCt(B). Vagyis vAC-t az
    | / /      X=vACt   keplet alapjan tudjuk majd kiszamitani. Legyen P egy
    | //           tetszoleges terido pont C vilagvonalan. Koordinatai a mar
    |//            megszokottak. Az A rendszerben:
    |/                                                        tP,  XP
    /      a B rendszerben:    tP(B),   XP(B) = vBC tP(B)
       Vegyuk a legutobbi eloadas vegerol
avagy a mostani elejerol         tP(B)+vAB(vBCtP(B))        vBCtP(B)+vABtP(B)
a kepleteket (ez esetben     tP= ------------------     XP= ----------------
v=vAB). Vagyis megvan tP             /----------              /----------
es XP. vegyuk a hanyadosukat     _  /         2           _  /         2
(ez lesz vAC).       vBC+vAB      \/  1 - vAB              \/  1 - vAB
Az osztas vege:  vAC=--------
                     1+vBCvAB
Ez a sebessegosszeadas             keplete. (ha c nem egy akkor  a ket v szor-
zatat meg osztani kell egy c negyzettel. Ki lehet probalni c=1-el vagy anelkul.
Ha az egyik v=c akkor a keplet szerint:
                                                        v "+" c = c
osszefugges adodik. Ha mindketto c akkor    c "+" c = c
	A Fizeau meres eppen valami
hasonlo volt. Mar a mult szazadban megmertek a feny sebesseget aramlo
folyadekban. A feny sebessege a folyadekban, ha az all c/n. A folyadek
sebessege v. Mennyi lesz a feny sebessege az aramlo folyadekban?
Ez a hazi feladat. E pelda szepen ravilagit arra, hogy eleg ha csak az
egyik sebesseg nagy (v lehet kicsi, sot itt fel is tesszuk, hogy az), mar 
akkor is tudunk relativisztikus hatasokat eszlelni. 

Horvath Pista
http://sgi30.rmki.kfki.hu/~hoi/hoi.html