Hello!

>A furcsa az, hogy kulombozo nyelvekben kulombozo 
>eredmenyt ad vissza.
Egyaltalan nem furcsa az, mert a C-be nincs meghatarozva
hogy milyen rendbe van a kiertekeles.

>Peldaul (k++)*(k++) 12-ot ad vissza, ha k 3 volt. A 
>vegso k ertek pedig 5 lesz.
Ennek ugyanannyinak kellene lenni akarmilyen forditoval, mert
jobbrol balra vagy balrol jobbra ugyanaz.

>Mi van akkor, ha csak k*(k++) irok ? Vagy forditva (k++)*k ?
Ez mar bajos, mert a compiler kertekelheti jobbrol balra VAGY
balrol jobbra, vagyis k a vegen mindig 4 lessz, de a kiertekeles
lehet 12 vagy 9, es ez teljesen normalis.

Ez a problema hasonlo az alabbihoz:
a[i] = i++;
Ez is mas eredmenyt ad mas compilerrel, vagy mas gepen!

Annyit tudok mondani hogy ilyen code nem a jo programmozasi
gyakorlat, mert nem tudod hogy fogja a compiler
leforditani. Legjobb ha egy ideiglenes valtozot hasznalsz
es pontosan ird le ahogy te akartad hogy leforditsa!

Udv.

Attila Voros, Chief Engineer, ISDgames

> A 80286-os processzort az az igeny hozta eletre, hogy PC-ken
> [...]
> Ket mukodesi modja van, amint ezutan keszult 8X86-osoknak is:
> - Real - 100%-ban kompatibilis a 8086-tal.
> - Protected - A tobbfelhasznalos es tobbfeladatos alkalmazasokhoz

Ehhez csak egy apro kiegeszitesem lenne: a 80386 es kesobbi procik
protected modja nem kompatibilis a 80286-eval.

Miki

Hali !

Erdeklodessel olvasom a most kialakult vitat.
Megjegyzem, eddig is "elegedett" voltam az
iseretterjesztessel, de ezt latvan total ki vagyok akadva...

Magyar nyelvu doksikat tudnek ajanlani a temahoz :
Dr. Kovacs Magda 32 bites mikroprocesszorok 386/486 II.
Szinte barmely konyvesboltban fellelheto. A pentium c. konyvet
meg nem vettem meg, mert gyanus, hogy a pentium.doc file-ban
ez van leirva...de nemtudom honnan szereztem, HKK kb. 3MB
(tomoritetlenul). Erdekes es erdemes beszerezni ezeket.
Ezen kivul az intel utasitaskeszletet - ebben a pentium, MMX, SMM
meg minden benne vagyon - tudom ajanlani, az opkod
"feldolgozasanak menetet" is tartalmazza!, ez .pdf-ben van. HKK
szinten par mega, de angol nyelvu...

Lenne a temahoz par kerdesem - keresem - picit offtopic...bocsi :
 - hol lehet fellelni tesztprogramok forrasait, gondolok itt IBM PC-s
   hardwer-tesztprogramokra, diagnosztizalokra ?
   peldau: HWiNFO 95-99 - Martin Malik REALiX (tm) Bratislava
   Meg nem kommunikaltam vele, de ezenkivul lehetoseg ?
   Kimeljetek a visszaforditastol...
 - vannak magyarhonban assembly-s (nem csak PC-n) melohelyek ?
   Esetleg tavmunkaval ? Na ezt azert maganban, nem akarok balhet..:))

Koszi a valaszokat !
				Jo szorakozast !
					Gusi

Hello!
Van 1 kis problemam. Szeretnek VGA-t programozni
(legalabb azt) de nem igazan van ertheto leirasom
a regiszterekrol...
Ha valaki tud segiteni ,kerem kuldjon egy doksit a
"" -ra
Elore is kosz!

Szia!

Nem igazan akarok a szorszalhasogato hitvitaba belefolyni :-)  

>Mondom, nezetkulonbseg. Szerintem az utasitas akkor utasitas, amikor
>ugyanazt a muveletet vegzik el, esetleg mas operandusokkal. Ugyanugy, ha
>van egy C fuggvenyed, akkor nem tekintheto mas fuggvenynek, ha mas
>parameterekkel hivod meg. Tulajdonkepp meg akkor is egy azon fuggveny, ha
>pl. C++ -ben mas szamu ill. tipusu parameterekkel hivod meg, ami
>ilyenforman kulon van deklaralva -- tehat fizikailag mas fuggvenyt hivsz
>meg. Pl. a mov es, ax utasitasnak egeszen mas az _utasitas_ mezoje, mint a
>mov cx, ax -nak... Megis "ugyanazt" a muveletet vegzi , viszont mas
>parameterekkel es raadasul egeszen masfajtakkal, tehat jogos is, hogy mas
>a kodja.

En annakidejen ugy tanultam, hogy egy_gepikodu_utasitas_ 4 reszbol
tevodik ossze: prefix, opkod, cimzesi mod byte es operandus.
Ez az egyseg.
Szerintem a C fuggvenyes hasonlat, es ezzel az ervelesed alapja
santit, mivel az utasitas fogalmat azonosnak veszed az opkod-eval,
holott az a gepikodu  utasitasnak csak egy resze. 
Legalabbis en igy tudom... de igy is logikus, mivel semmi ertelme egy
MOV-nak cimezi mod es/vagy opeandus nelkul. Ez olyan lenne (sajat
peldadnal maradva) mint amikor a fuggvenyhivasbol kihagyod az aktualis
parametereket - es  a fordito is hibat jelez ilyenkor...

Udv
ZsZs.

> A fent emlitett nyelven lenne szuksegem segitsegre.
> SELECT-OPTIONS -nal, hogy lehet megoldani, hogy a szelekcios
> kepernyon egy mezot ne lehessen modositani, de jelenjen meg.
> Erteke a programbol DEFAULT-tal be van allitva.

Megoldas:

SELECT-OPTIONS PARTNER FOR BUT000-PARTNER.  
                                            
INITIALIZATION.                             
   LOOP AT SCREEN.                          
     IF (    SCREEN-NAME(7)   = 'PARTNER'   
         OR  SCREEN-NAME+2(7) = 'PARTNER')  
        AND SCREEN-INPUT = '1'.             
        SCREEN-INPUT = '0'.                 
        MODIFY SCREEN.                      
     ENDIF.                                 
   ENDLOOP.                                 

Sok sikert,

Joe

On  2 Dec 99 at 17:41,  Miha'ly  wrote:

Csak nehany apro pontositas:

> A 8086-os (iAPX 86) processzor mar valodi 16 bites proci volt, de
> ujra assembalas utan futtatni lehetett rajta a 8080 programjait is

Ujra-assemblalasnal azert tobb kellett hozza, de mindenesetre elvileg 
at lehetett tenyleg alakitani 8080-as forrast 8086-osra egy egyszeru 
programmal.

> Az IBM erre processzorra epitette elso szemelyi szamitogepet. Ez a teny
> nagyban befolyasolta azt, hogy maig ezek leszarmazottait hasznaljuk.
> Kijott meg egy processzor 8088 neven, a 8086 utasitaskeszletevel, amely

Valojaban az elso IBM PC 8088-asat hasznalt, nem 8086-osat

> A 80186 es 80188 processzorok gyakorlatilag 8088 es 8086-osok,
> amelyekkel nehany fontos periferiat egybeepitettek, lehetoseget
> teremtve ezzel meg kisebb gepek epitesere. Ezekre a processzorokra
> nem epult PC, viszont sok vezerlo elektronikaban (pl. CNC

Epult beloluk PC is :) Ha jol emlekszem, Olivetti gepekben volt 
80186-os proci.

> A 8X86 processzorcsalad elso valodi 32 bites tagja a 80386.

Nem 8x86, hanem 80x86 a szokasos roviditese a csaladnak.

A 386-oshoz meg annyit tennek hozza, hogy a 32 bites belso szervezes
meg a lapozasos virtualis memoria technika mellett a masik fontos
tulajdonsaga a virtualis 86-os mod volt: Az intel rajott arra, hogy
hiaba csinalt a 286-osba protected modot, nem hasznalja senki, ezert
kitalalta a V86 modot, aminek a segitsegevel parhuzamosan tobb DOS-t
lehetett futtatni (windows dos box-ok, stb.). Ez annyira sikeres
lett, hogy azota se lehet tole megszabadulni sajnos :)

> Virtualis cimtartomany 64 TB, 4 GB cimtartomanyu fizikai tarra
> lekepezve.(Protected modban)

Az a 64 TB kicsit felrevezeto... OK, elvileg tenyleg annyi jon ki a
maximalis 16ezer szelektorral, darabonkent 4G eseten, de akkor az
osszes szelektor ugyanarra a memoriara mutat. Szoval szerintem
maradjunk a 4G-nel.

István

On  2 Dec 99 at 16:29,  wrote:

> Teljesen igazad van, csak en az egy utasítason a ADD CX, 1-sort
> ertettem (szerintem így, egy osszetartozo egesz), s nem onmagaban a
> ADD-ot. Es ebbol csak egyfele gepi kod keletkezhet, vagyis egyazon
> assembly forrasprogrambol csak egyfele gepikod allhat elo (mar ha

Bizonyara van olyan processzor, aminel ez igy igaz, az intel 80x86
procik eseteben viszont nem, pl. mar az eredeti 8088-asnal is egy
csomo atfedes van (386-tol kezdve meg tobb) :

  add cx,1   ; 81 c1 01 00  vagy  83 c1 01
  add ax,1   ; 81 c0 01 00  vagy  83 c0 01  vagy  05 01 00
  or  ax,cx  ; 09 c8        vagy  0b c1
stb.

Mindez viszont nem sokat valtoztat az eredeti kerdesen, akkor se 
valtoztatna, ha eppen nem lennenek ilyen atfedesek: nemcsak, hogy 
kulonbozo nyelven megirt programokbol nem keletkezik ugyanaz a gepi 
kod, de ha pont ugyanazt a forrast leforditod mas-mas ember altal 
keszitett forditoval, akkor is oriasi kulonbsegek lehetnek pl. attol, 
hogy mennyire okosan optimalizalnak a forditok.

István
--  Istvan Marosi  --  http://www.sch.bme.hu/~marosi  --
--  Recosoft Ltd.  --  mailto:  --

On  2 Dec 99 at 3:33,  wrote:

> Hogyan mukodik a cimben megadott kifejezes ! A furcsa az, hogy
> kulombozo nyelvekben kulombozo eredmenyt ad vissza. 

Az ANSI C szabvany szerint definialatlan, hogy pontosan mikor
tortenik a valtozo modositasa: kozvetlenul a valtozohoz valo
hozzaferes utan (ill. elott ++k eseten), vagy a kifejezes 
kiertekelese utan (elott). Szoval minden fordito ugy csinalja, ahogy 
neki tetszik (sot, ez meg attol is fugghet, hogy hasznalsz-e 
optimalizalast).

Ilyesmiket egeszsegtelen hasznalni :)

István

Hello Joco!

A kifejezest inkrementalo operatornak hivjak, ami lehet prefix es postfix
egyarant. A lenyege:

k++ megfelel a kovetkezo ket sornak: k (valamilyen muvelet a k-val); k=k+1;
[postfix]
++k megfelel a kov. ket sornak: k=k+1; k (valamilyen muvelet a k-val);
[prefix]

Ezek utan mindenfele hasonlo kifejezest egyszeru ertelmezni.

Ezek az operatorok _egysegesek_ (vagy azoknak kellene lenniuk) az osszes C
es C++ fordito eseteben.

Udv
Imi

Sziasztok,
g++-szal kiprobalva az a meglepetes ert, hogy a kifejezes erteke 9.

c++-ban a fuggvenyek argumentumainak kiertekelesenek a sorrendje nem
definialt, barmi lehet, tehat 

void f(int i,int j)
{
  cerr<<i<<" "<<j<<endl;
}

int k=3;
f(k++,k++);

hogy ez a programreszlet mit ir ki, az a forditotol fugghet. az output
lehet 
3 4 
vagy 
4 3

na ez egy kis kitero volt. 

int f(int i,int j)
{
	return i*j;
}

int k=3;
cerr<<f(k++,k++)<<endl;

ennek az eredmenye 12 volt (ahogy azt varni is lehet). ugyanis itt
mindegy, hogy az argumentumok milyen sorrendben ertekelodnek ki.
ha elobb az elso ertekelodik ki, akkor az f(3,4)-gyel egyenerteku,
kulonben pedig az f(4,3)-mal.

az a teny, hogy a
cerr<<(k++)*(k++);
eredmenye  9 volt, szamomra azt jelenti, hogy a matematikai muveleteket
a fordito (legalabbis a g++) nem normalis fuggvenynek 
(operator *(int,int))
tekinti, hanem nyilvan van egy optimalizalas, stb stb...

ezek utan engem is nagyon erdekelne, hogy a szabvany mit ir elo, es melyik
viselkedes a helyes.

udv
dani

> 	A furcsa az, hogy kulombozo nyelvekben kulombozo eredmenyt ad vissza.
> 
> 	Peldaul (k++)*(k++) 12-ot ad vissza, ha k 3 volt. A vegso k ertek
>         pedig 5 lesz.
> 	Mindez igy mukodik Borland C++ 3.1-ben.Viszont Visual C++ 5.0-ban mar
>         kulombozik.
> 	Sajnos az ottani eredmenyekre mar nem emlekszem.

Hello!

Tudja valaki, hogy hogyan lehet MS SQL 7.0 Server uzeneteit elfogni 
Delphibol? Van pl. egy "on delete" trigger, ami ha van a torlendo 
rekordra hivatkozas, akkor raiserror-t general es rollback 
transaction-t hajt vegre. 

A szerverrol kozvetlenul torolve meg is jelenik a kivant hibauzenet 
egy messagebox-ban, de Delphibol vegrehajtva a torlest nem jelenik 
meg semmi, csak 'general SQL error' hiba generalodik, amivel attol 
tartok a leendo felhasznalo nem megy majd tul sokra. Az altalam a 
sysmessages-ben definialt, es a trigger altal meghivott hibauzenetet
nyilvan valahogy atadja a server a Delphinek, de ezt hol tudom 
elkapni, hogy ki tudjam iratni?

Norbi