Az alabbi szoveget a Cafe Babel kerdeseire irtam. A Cafe Babel
kovetkezo szamanak temaja: Hos, aldozat vagy ellenfel: az ertelmiseg
szerepe a demokraciaban. A vita alapja Korosenyi Andras Ertelmiseg
es demokracia c. cikke, amely a Valosag 1993/10 szamaban jelent
meg.
Rona-Tas Akos
**************************
1. Egyetert-e azzal az allitassal, hogy a piacgazdasag es a
demokracia leertekeli az ertelmiseget?
Ketsegkivul vannak olyan ertelmisegiek, akik poziciot
vesztettek a piac es a demokracia megjelenesevel. Korosenyi
azonban ennel joval tobbet allit. Azt mondja, hogy ez az
egesz ertelmisegre nezve torvenyszeru folyamat, amelybe
minden magat demokratanak gondolo ertelmiseginek ferfiasan
bele kell nyugodnia. En ket ponton tartom hibasnak Korosenyi
erveleset. Szerintem 1. az ertelmisegrol meg Korosenyi
pontos es szuk meghatarozasa alapjan sem lehet mint
tagolatlan egeszrol beszelni, es 2. a demokracia es a piac
altala hasznalt formalis fogalma eppenugy mitosz, mint a
szubsztantiv, amely a demokraciat es a piacot a jo
tarsadalommal azonositja.
Miota az egypart rendszer megdolt egy sor tudasfajta
veszitett ertekebol (pl. a marxista ismeretek), de
ugyanakkor mas tudasok uj erteket nyertek (pl. a
jogfilozofia). Hogy vegul a konyveles milyen egyenleget
mutat, lehetetlen kiszamolni.
A politikai hatalomhoz valo viszony is valtozoban van.
Uj politikai szerepek keletkeztek, a hatalom uj eszkozei
alakultak ki. Alapitvanyi kuratoriumok, politikai
tanacsadas, sajat szervezetek es mozgalmak, sot a politikusi
palya is mind nyitva allnak az ertelmiseg elott. Ha a
vegleges merleg nem is vonhato meg, az nyilvanvalo, hogy az
ertelmiseg egy jelentos resze a rendszervaltas nyertese, es
ezzel tisztaban is van, meg akkor is, ha panaszkodik, hogy
osztrak vagy svajci kollegajat meg mindig nem erte utol.
Termeszetesen vannak ertelmisegi vesztesei is a
rendszervaltasnak, es ezeknek egy resze valoban ellensegesen
tekint a piacra es a parlamenti demokraciara. Az ertelmiseg
egy reszet a demokracia es piac fel-, egy masik reszet pedig
leertekeli.
De mi is ez a piac, es mi is ez a demokracia? Korosenyi
azt akarja, hogy a piacrol es a demokraciarol egy mitizalt,
es erosen leegyszerusitett modon gondolkozzunk, hogy utana a
mai magyar ertelmisegben ketsegtelenul meglevo ambivalens
erzeseket egy torvenyszeru szembenallaskent fogalmazhassa
meg. Korosenyi piacat a versengo nyers onerdek (profit
maximalizalas), es demokraciajat a versengo nyers
hatalomvagy (szavazat-maximalizalas) hajtja. Mindkettoben a
tomegigenyek nyernek kielegulest, amit a finnyas
ertelmisegnek nehez elfogadni. Ilyen piac es demokracia,
azonban sehol sem letezik -- azaz mitosz. Azonfelul, hogy
egy ilyen piacot vagy demokraciat nem csak az ertelmiseg, de
senki mas se fogadna el, ezek az intezmenyek, ha tenyleg igy
mukodnenek, ot perc alatt omlananak ossze.
A letezo piacon legalabb annyira fontos a jo hirnev, a
jatekszabalyok betartasa, a bizalom es bizonyos erkolcsi
elvek, mint a nyers onerdek. Polanyi Karoly kifejezesevel; a
piac a tarsadalmi viszonyokba beagyazott. Hogy mi tortenik,
ha peldaul egy brokerceg Korosenyi piacfelfogasat koveti,
arra jo pelda a moszkvai MMM hirhedt esete. De a piacnak egy
resze egyaltalan nem profit-maximalizalo. Minden
piacgazdasag resze egy nem-profit orientalt szektor, amely
nelkul nem lenne kozoktatas, kozbiztonsag, jogrend, jarda,
szemetelhordas, tudomanyos es komolyzenei elet es meg egy
sor mas dolog. Ezek nelkul nem letezne a profit-orientalt
szektor sem. Budapest peldaul kozpenzekkel tamogatja a
gazdasagilag veszteseges komolyzenei eletet. Ez noveli a
turizmust es az ebbol szarmazo beveteleket.
A letezo piacon sokszor nem a tomegigenyek gyoznek. A
piacon nem a vasarlok szama, hanem a kozos vasarloerejuk es
az altaluk tamasztott kereslet kiszamithatosaga a donto.
Itzak Perlman zenejere viszonylag kevesen kivancsiak
Amerikaban, de azok altalaban tehetosebb emberek, es igy
Amerikaban hires hegedusnek lenni jo uzlet. Minden
vallalkozo tudja, hogy a megbizhatatlan tomegigenyeknel
sokkal nyeresegesebb jol behatarolt es kiszamithato piac-
zugokat (market niche) elfoglalni. Godard filmjeire nincs
tomegigeny Amerikaban, de megis minden egyetemi varosban
evente vetitenek valamit tole. Erre biztosan elmegy annyi
ember, ahany ahhoz kell, hogy a forgalmazo keressen rajta.
Nem allitom, hogy a piacgazdasag mindenre tud
megoldast. Csupan annyit allitok, hogy a letezo piac
szuksegkeppen epit magaba mas elemeket is mint az onzo
versengest a tomegek kegyeiert. Piac sokfele van, es a piac
hatarai is naprol napra valtoznak. Regen sokan a piaci
elvekkel osszeegyeztethetetlennek veltek a
szakszervezeteket, ma a piac egyik resztvevojekent fogadjak
el oket mindenhol. Van aki ugy veli, hogy adakozni a
szegenyeknek jo uzlet, mert hosszutavon javitja a vallalati
image-t. A piac folyamat, amelyben nap mint nap ujra
fogalmazodik, hogy mi 'piac konform' es mi nem.
A demokracia mint a szavazatok piaca erdekes, de
Anthony Downs 1957-es klasszikus munkaja ota mar kicsit
megfakult metafora. A demokracia tobbek kozott azert nem
piac, mert az 'aru' nagyon osszetett. Nem lehet szemezgetni,
egy csomagban kell rola donteni. Hiaba szeretem egy part
szocialis programjat, de utalom a gazdasag politikajat, vagy
ra szavazok, vagy nem. A demokracia lenyege az arukapcsolas.
Meg arra sincs modom, hogy szavazokent kifejezzem, milyen
hevvel tamogatom partomat. A piacon, ha egy aru nem tetszik
annyira, de azert szeretnem megvenni, megprobalhatok alkudni
az arbol, itt azonban csak egy szavazatom van, amit vagy
odaadok, vagy nem. (Egyebkent semmifele demokratikus elvvel
nem ellenkezne egy olyan valasztasi rendszer, ahol minden
szavazonak mondjuk ot szavazata lenne, es ebbol adna ki
annyit, amennyit akar, es ugy oszthatna szet a partok
kozott, ahogy neki tetszik.)
A sikeres politika legalabb annyira kelt es formal
tomegigenyeket, mint amennyire kielegiti azokat. A szavazok
igenyei sokszor ellentmondasosak, a politika es a
nyilvanossag feladata az, hogy az igenyeket meg- es
atfogalmazza. A valaszto egyszerre akar kisebb adot es tobb
allami szolgaltatast, kevesebb bunozot es baratsagosabb
rendoroket, olcsobb benzint, autot es kevesebb forgalmi
dugot. A politikusnak es az ertelmiseginek persze csak
korlatozott szabadsaga van abban, hogyan fejezze ki a
tomegek igenyeit, de a sikeres politikus nem csugghet mindig
a nep ajkan, mert a nep ajkat sok zavaros es egymasnak
ellentmondo kijelentes hagyja el. Bizonyos kerdesekben pedig
a nep szaja csukva van. A nepnek mint olyannak nincs
velemenye, peldaul az ugyben, hogy fizessuk-e a kulfoldi
adossagainkat, vagy probaljuk-e meg atutemezni oket. Ezen
segit a nyilvanossag, es az abban szorgosan tevekenykedo
velemenyformalo ertelmiseg.
A tomegek igenyei sokszor villamgyorsan valtoznak.
Korosenyi 1993 novembereben eltemeti a Szabaddemokratakat,
sot meg is magyarazza, hogy miert torvenyszeru az SZDSZ
hanyatlasa, aztan fel evvel kesobb ugyanez a part a
valasztasok masodik legerosebb partjakent kerul kormanyra.
Aki allandoan a szavazok szeszelyeit koveti, az eppen olyan
rosszul jar, mint az a part, amely fafeju modon ragaszkodik
sajat 'igazsagahoz'.
A demokracia mint a szavazokban lelkebe vesett igenyek
elvtelen kiszolgalasa egy sajatos mitosz, meg akkor is, ha
Korosenyit kovetve figyelmen kivul hagyjuk a biroi es a
vegrehajtoi hatalom automiajat es a demokracia egyeb, a
parlamentarizmuson kivuli intezmenyeit.
A fentiek summaja az, hogy a demokracia es a piac nem
merev, egyszeru, formalis szabalyok gyujtemenye, hanem
bonyolult tarsadalmi folyamat, amelyben a szabalyok maguk is
alakulnak, es amelyben az ertelmisegnek eppen ugy megvan a
helye mint a politikusnak vagy az uzletembernek. Az
ertelmisegi szerep nem le- hanem atertekelodik.
2. Egyetert-e On azzal, hogy a modern tarsadalomban az
ertelmisegi szerephez szervesen kapcsolodik a kritikai
attitud?
Termesztesen. A demokracia a tobbi politikai
rendszertol valoban bizonyos formalis szabalyokkal
kulonboztetheto meg legegyszerubben. Ebbol azonban nem
kovetkezik, hogy a demokracia belso mukodeset csak ezek a
szabalyok iranyitjak. Ezek a jatekszabalyok bizonyos
korlatokat jelentenek, amihez mindenkinek tartania kell
magat. A jatek,-- ertsd: a tarsadalom elete -- a szabalyok
altal aluldeterminalt. Ahogy a labdarugas szabalyaibol sem
lehet levezetni a londoni 6:3-at vagy a latin es a german
focistilus kozotti kulonbseget, ugy a piac szabalyaibol sem
kovetkezik egyetlen helyes modszer a privatizaciora, vagy a
demokracia szabalyaibol sem lehet egyertelmuen eldonteni,
hogy listas, egyeni vagy kevert valasztasi rendszer legyen-e
az orszagban.
Igy hat nem csoda, ha az alapszabalyok tovabbi
szabalyokkal egeszulnek ki, es a letezo piacgazdasagokban es
demokraciakban ervenyesulo szabalyrendszerek sokkal
valtozatosabbak mint a FIFA szabalyok. Van ahol ket kamaras
a torvenyhozas, van ahol egy, van ahol az alkotmanybirosag
igazi hatalmat jelent, van ahol nincs is alkotmany. Vannak
olyan piacgazdasagok, ahol alacsonyak az adok, van ahol
magasak. Van ahol kemenyen, a jog erejevel lepnek fel az
olyan monopoliumok ellen mint a posta, a legikozlekedes vagy
a vasut, van ahol nem. Ezek nem csupan szakmai kerdesek, es
csak bizonyos, a demokraciahoz es a piachoz kozvetlenul nem
kotodo elvek alapjan lehet roluk donteni. Ezek az elvek
pedig, -- szeretjuk, nem szeretjuk -- a jo tarsadalomrol
alkotott elkepzeleseinkben gyokereznek.
A tarsadalomkritikai attitud eppen ugy a tarsadalmi
munkamegosztas alapjan jut az ertelmiseginek, mint a
betegsegkritikai attitud az orvosnak, vagy a bunkritikai
attitud a rendornek. Az orvos es a rendor szolgaltatasait
nem a piaci model iranyitja, hanem bizonyos belso normak. A
piaci kereslet-kinalat modelje ott mukodik, ahol oszthato
maganjavakat keresnek vilagos preferenciakkal biro kompetens
-- azaz minden relevans informacioval rendelkezo --
vasarlok. Az orvos eseteben a vasarlo nem kompetens, a
rendor eseteben a kozjorol van szo, amely nem oszthato. Ez
nem jelenti, hogy az orvos es a rendor kenye-kedve szerint
cselekszik, csak azt, hogy cselekedeteit es hatalmat mas
szabalyok korlatozzak mint az uzletemberet.
Az ertelmiseg feladata az, hogy megfogalmazzon
politikai es tarsadalmi alternativakat. Ezek az alternativak
nem oszthato maganjavak, 'vasarlojuk' sem mindig biztos
benne, hogy mit szeretne, es nem is mindig kompetens
megitelni rogton, hogy azt kapja-e, amit akar.
A piac es a demokracia nyitott rendszerek, azaz 1. nem
mondjak meg pontosan, hogy mit kell cselekednunk, 2.
szabalyaikat kepesek a helyzetnek megfeleloen bizonyos
keretek kozott megvaltoztatni. Az ertelmiseg szamara ez ket
fronton is lehetoseget ad a kritikara. Egyfelol a demokracia
es a piac altal nyitva hagyott lehetosegek kozotti
dontesekhez szolhatnak hozza, masfelol a szabalyok
evoluciojat egyengethetik.
3. Egyetert-e On azzal, hogy az ertelmiseg torekvese a civil
tarsadalom megteremtesere ellentmond a parlamentaris
demokracia elveinek?
A civil tarsadalom fogalma egyaltalan nem ellentetes a
parlamenti demokracia elveivel. A parlamenti demokracia
sehol sem meriti ki a demokratikus politikai elet fogalmat.
A demokraciat a parlamenti kepviseletre redukalni
egyszerusito naivitas. Az elefant az ormanyarol ismerszik
meg, de a negy laban szalad es a fuleivel husiti magat.
Amerikaban a federalis es az allami torvenyhozas csak egyik
-- egyebkent igen alacsony presztizsnek orvendo -- szelete a
politikai eletnek. A Demokratikus Charta, amely Korosenyi
szerint az ertelmiseg fondorlata elveszitett pozicioinak
visszaszerzesere, eppen ugy resze egy mukodo demokracianak,
mint a szakszervezetek, az uzleti kamarak vagy az APEH
Uldozotteinek Szovetsege.
4. Hogyan ertelmezi azt a kijelentest, hogy ma
Magyarorszagon kulturharc folyik?
A szocializmus alatt a kultura eppen ugy kozpontositott
volt mint az allamhatalom. A kultura: iranyitott figyelem,
szuro, azt mondja meg, hogy mire figyeljunk a rank zudulo
informacios ozonbol. A szocializmus alatt a figyelmunk
mereven es egyertelmuen volt beosztva. Mindenki tudta, hogy
mit es kit kell olvasni, megnezni, meghallgatni, igy
mindannyian ugyanazt olvastuk, neztuk es hallgattuk. A
rendszervaltassal a kultura szerkezete megvaltozott.
Nyitottabba es ezzel tobb kozpontuva valt. Ma nehezebb
tajekozodni es kevesebb a kozos. Annak idejen az ertelmiseg
egy zartabb, kiismerhetobb, aprobb es ezert otthonosabb
vilagban elt. Nem a tarsadalom figyelt jobban rajuk, hanem
ok maguk figyeltek jobban egymasra.
A rendszervaltozassal a nyilvanossag nyelvezete is
megvaltozott, de ez a valtozas alapvetobb mint, ahogy
Korosenyi leirja. A politikai kozbeszednek nemcsak a
tartalma, hanem a formai elemei -- a nyelvtana es szokincse
-- is megvaltoztak. A bujtatott, elvont, sokszor
tulkomplikalt nyelvezetet, amely arra volt jo, hogy a
cenzura karoi kozott szlalomozva sikolhasson a gondolat,
egyszerubb, vilagosabb beszed valthatta fel, amely mar
egyenesen csuszhat volgy irant. A nyilvanossag kettevalt;
egy resze atalakult publicisztikava, az elvontabb
spekulaciok a szakfolyoiratok lapjaira szorultak, ahol
szakmai mercevel meretnek meg. Ebben a folyamatban vannak
gyoztesek -- jo publicistak, jo tudosok -- es vannak
vesztesek, akik ket szek kozott a pad alatt talaljak
magukat.
A valtozas egy masik fontos eleme a kulturalis nyitas.
A nemzetbe zart kultura kiszabadul az orszag es a nyelv
falai kozul, es megindult az a folyamat, amelyben a helyi
kultura a beleilleszkedik egy globalis kulturaba. Egy ilyen
valtozasban mindig vesztesek a konzervativ hajlamuak, az
idegen kulturaban es nyelvekben jaratlanok.
A kulturalis csatarozasok Magyarorszagon azert
teremtenek kulonleges helyzetet, mert az elvi vitak
egyszerre jarnak egyutt a tarsadalmi poziciok radikalis ujra
elosztasaval. Az egyetlen nyugati demokracia, ahol ma
tudomasom szerint komoly kulturharc folyik, Amerika. Itt
azonban jolfizetett, veglegesitett egyetemi tanarok
acsarkodnak egymas ellen. A magyar kulturharc mas, mert itt
az a tet, hogy mikent rogzul intezmenyesen a kultura a
kovetkezo harminc evre. Hogyan keszulnek majd a magyar
filmek, milyen irodalmi forumok lesznek, milyen egyetemek es
katedrak leteznek majd, hogyan hatarozodik meg a televizio
es a radio szerepe stb.. Ez azt jelenti, hogy sok ajto van
nyitva, es ezeken keresztul tulekszik mindenki. Ezek az
ajtok most kezdenek becsukodni, es aki kivul reked, annak
nehez dolga lesz a kovetkezo tiz-husz evben.
5. Van-e moralis szerepe az ertelmisegnek a modern kor
tarsadalmaban?
Mindabbol, amit eddig leirtam vilagosan kovetkezik,
hogy van. Minden tarsadalom szembesul olyan dontesekkel,
amelyek tullepnek a maganszfera hatarain. Vannak kollektiv
dontesek, ezt Kenneth Arrow ota pontosan tudjuk, amelyek nem
vezethetok le egyeni preferenciakbol. A moralis szfera
kozbeszelgetest igenyel.
Egyebkent Korosenyi a legjobb pelda arra, hogy az
ertelmiseg nem adta fel moralis szerepet. Korosenyi irasa
moralis traktus; zord abrazattal az ertelmiseget feddi meg,
hogy ambivalens attitudjevel a demokraciat veszelyezteti.
Dolgozata affele szaktanari tovabbkepzes: a leckeztetok
leckeztetese.
A demokraciaban az ertelmiseg sem nem hos, sem nem
aldozat, es nem is ellenfel. A demokraciaban az ertelmiseg
kulcsjatekos, akinek feladata az, hogy nyilvanosan
gondolkozzon a jatekszabalyok ertelmezeserol es
alkalmazasarol, es mindarrol, amirol a jatekszabalyok nem
szolnak.
|
