A HIFA-INWO Austria megszervezi a HIFA-INWO-szervezetek
kongresszusat. (Mint ismeretes talan(?), a HIFA segitsegevel
indult el a budapesti Talentumkor is - leven celjaik nagyon
kozelallok. "Talentumkort" ld. alabb)
(HIFA = Hilfe fur Alle - segelyszervezet, amely szolidaritassal,
szemelyes tapasztalatokkal, szervezessel foleg az elesettekbol
probalja kihozni ertekeiket.... minimalis anyagi raforditassal is
lehetseges ez! A HIFA mukodese bizonyitek erre.
Mindenkiben vannak ertekek, csak meg kell tanulni megtalalni es
ertekesnek tudni. 1995-ban megalakult a HIFA-Hungaria is, 1997-ben
nagysikeru kongresszust is szervezett.
INWO = Initiative fur eine Natuerliche Wirtschaftsornung = "Egy
Termeszetes Gazdasagi Rendszerert" a HIFA gazdasagi tars-szervezete,
amely elsosorban a gazdasagi szervezessel, elmelettel es a
megvalositas kivitelezhetosegevel foglalkozik.)
Sikeres programok: Nigeriai, indiai onellato kisgazdasagok,
Salank (Karpatalja) iskolaepites, erdelyi kisgazdasagok programja,
Talentumkorok alakitasa (a HIFA altal kezdemenyezett korok szama 30
folotti), szeminariumok, oktatas, ontudat-epites az elesetteknel,
stb.
(Talentumkor = modernizalt kalaka, szamitogepes kozponti
nyilvantartassal a tagok egymaskozti megallapodasairol, penz
kiiktyatasaval. Celja az "elfekvo" ertekek mobilizalasa,
raebresztes arra, hogy olyan ertekeink is vannak, amelyek - bar nem
piacosithatoak - masok szamara megis hasznosak lehetnek.)
KIVANSAGRA VAGY POSTAI UTON VAGY SZAMITOGEPEN (WforWin2.x formaban)
elkuldom az 1997-es Me'nfo"csanakon tartott szeminarium vazlatat az
erdeklodoknek. Igeny jelzese vagy szamitogepen vagy "csiga"-postan,
azaz levelben.
**************************************************
Tehat: HIFA-INWO kongresszus, Becs
Ido: 1999. aug. 25-28., nyelv: nemet (angol) - tolmacsolas
magyarra es vissza megoldva!!!!
---------------- PROGRAM ------------------
(sajat tapasztalataim alapjan az ajanlott es ismert eloadasokhoz,
munkacsoportokhoz felkialtojeleket tettem)
****** aug. 26. (csutortok) *********
ELOADASOK:
-H. Creutz (a Penz-szindroma" iroja)
A vilag tozsdelazban es adossagorvenyben (!!!)
A szocialis allam jovoje
-Werner ONKEN(D): A vilagglobalizacio gazdasagai: igazi
piacgazdasag vagy kapitalizmus?
-dr.Johannes HEINRICHS (D):Kleinhappl es Gesell - a 21. szazad
gazdasaganak kettosfogata? (!!!!)
-Cristoph KARNER (A): Johannes Ude - egy kialtas a kapitalista
pusztasagban
-Dr. Erhard GLOeTZL (A) Megoldhato-e a jelenlegi gazdasagi
rendszerekben a munkanelkuliseg?
-R.Geitmann (D): A bibliai bolcsesseg aktualisabb, mint
valaha - A 2000."Jobel"-ev es a 'mammon' elleni program -(!!!!)
************** aug.27. (pentek) **********
M. Hammerli (CH): Penzugyi mikrokezdemenyezesek - (eloadas)
(Megjegyzes: Ide "tartozik" A budapesti Talentumkor, es az
ujonnan megalakult Godolloi Zoldforint Kor is) -(!!!!)
MUNKACSOPORTOK:
-A szabad gazdasagnak megfelelo katolikus szocialis allasfoglalas
(Marianna SCHALLHAS (A))
-Penzjatek (G. Margreiter(A)) !!!(Nagyon ajanlom)
-Talaj - birtokolas helyett hasznaljuk !!!(Uj szemlelet)
-A tarsadalmi politikai szerkezet uj celjai - tobb kolcsonosseget a
szabad verseny helyett (Ernst Doerfner (A))
-A jelenlegi penzrendszer alternativai (Manfred SCHON (A))
-Elosztasi igazsagossag az ujraelosztassal szemben
(Berhard PASTER (A))
Prof. Claudia v. WERKHOF (A): Nok - Kapitalizmus - Alternativak
(eloadas)
***************** aug. 28. (szombat) ******************
Adolf PASTER (A): Hogyan valosulhat meg egy
munkaorientalt, termeszetes es igazsagos gazdasagi rend? (eloadas)
(!!!! - nagyon ajanlom)
Befejezes kb. 14h30m **********
Jelentkezes Ausztriaban:
INWO-Osterreich (kuld jelentkezesi lapot, ha kerunk)
Staudingergasse 11. A-1200 Wien
T.: Ausztria(43) 01-3300425
Fax: Ausztria(43) 01-3300425
Drahtpost: 
Jelentkezes Magyarorszagon:
HIFA-Hunga'ria (INWO szekcio')
2122 Dunakeszi 2. Pf.110
Telefonugyelet: 349-4004 (H,Sze,P - Nya'ry Endre'ne')
(27)391-859 (K, Csut - Dovigyelne'
Lelovics Sarolta)
Koltseg: Kelet-kozep-europaiak szamara kedvezmenyek is vannak -
erdeklodni a magyar jelentkezesi helyeken
reszveteli dij 650 OS
+szallas - kivansagra szallaslistat kuldenek
+etkezes lehet helyben: 80-90 OS a foetkezes
elozetes jelentkezes eseten
***********************************************
Udvozlettel:
Zsombok, Gyorgy ___ o
Technical University Budapest __ _ /\,_
Dept. for Inorganic Chemistry_________ (_)\ (_)
T.: (361)463-1793
F.: (361)463-3642
|
(Egyszer mar folkuldtem, de nem jott le - talan a HTML formazas
miatt? -Pi)
A GAIA Sajtoszemlebol
The Ecologist 29/3 May/June, 1999. Edward Goldsmith: Empires
Without Armies (Birodalmak hadseregek nelkul) (Tomoritett
forditas)
A "FEJLODES" MINTAKEPE AMELYET AZ ELMULT 50 EVBEN
RAKENYSZERITETTEK A HARMADIK VILAGRA CELJAIBAN
ES EREDMENYEIBEN NAGYON HASONLO A KORABBI
BIRODALMI GYARMATOSITASHOZ. A "FEJLODES" CELJA
NEM JAVITOTT A HARMADIK VILAG POLGARAINAK ELETEN,
DE BIZTOSITJA A PIACOT NYUGAT ARUCIKKEI ES
SZOLGALTATASAI SZAMARA ES EGYBEN OLCSO
MUNKAEROT ES NYERSANYAGFORRASOKAT JELENT A
NEMZETEKFELETTI VALLALATOK RESZERE. A "GLOBALIS
FEJLODES" IMPERIALIZMUS, AMELYHEZ NINCS SZUKSEG
KATONAI GYOZELEMRE.
A "fejlodes" szot 1949-ben Truman hasznalta eloszor olyan
ertelemben, hogy Del szegeny orszagai fejletlenek. Franois Partant
francia bankar irta 1982-ben: "A fejlett orszagok uj kuldetest
fedeztek fel a sajat maguk szamara: segiteni a Harmadik Vilag
elorejutasaban a fejlodes utjan, amely nem mas, mint egy olyan ut,
amelyen Nyugat evszazadokon at segitseget nyujtott az emberiseg
tobbi reszenek."
Partant-nak igaza volt. A Harmadik Vilag elemzese vilagosan
mutatja a regi gyarmati korszak es a fejlodes korszaka kozti
folyamatossagot. A foldmuveles, a kormanyzas mintai, sot a
hatarok, amelyeket a XIX. szazadban az europai orszagok rajuk
kenyszeritettek, megmaradtak, csak nehany esetben igyekeztek
visszaterni gyarmatositas elotti hagyomanyokhoz,
berendezkedesekhez vagy folfogashoz. Amit a marxistak
"imperializmus"-nak neveznek es amit Nyugat kormanyai "fejlodes"-
nek: lenyegeben azonos dolog.
AZONOS CELOK
A celokat Cecil Rhodes, Anglia legsikeresebb gyarmatositoja
fogalmazta meg az 1890-es eveiben: "Uj teruleteket kell keresnunk,
ahonnan konnyen hozzajutunk a nyersanyagokhoz es ugyanakkor ki
tudjuk zsakmanyolni az olcso rabszolga-munkat, amit a gyarmatok
bennszulottei biztositanak. A gyarmatok ugyanakkor arra is
szolgalnak, hogy azokon elhelyezzuk a gyarainkban termelt
folosleges arukat".
Tobb orszag, kulonosen Azsiaban nem akart hozzajarulni az
ilyenfele kizsakmanyolashoz, ezekkel szemben gazdasagi vagy
katonai eroszakhoz folyamodtak. Ket haboru folyt Kina ellen, mielott
az megnyitotta kikotoit az angol kereskedelem elott es Japant az
amerikaiak fenyegettek bombazassal, amig befogadtak aruikat. Az
1880-as evekben az europai orszagok a legtobb azsiai partvideki
piacra eljutottak. A fuggetlen es nevleg szuveren Kina torvenyeit es
vamszabalyait kikerultek, sajat rendorseggel rendelkezo idegen
telepesek voltak az elodei a jelenlegi Harmadik Vilagbeli szabad-
kereskedelmi zonaknak. Katonai erovel kenyszeritettek a kinai
kormanyra az opiumkereskedelmet, a vamokat lecsokkentettek,
idegen vamorsegek biztositottak, hogy Kina betartsa a
szerzodeseket. Egyiptomban Anglia es Franciaorszag
kenyszeritettek a Szultant a nyugati aruk es arak elfogadasara.
Ennek a gyakorlatnak csak olykor vetett veget, egy-egy orszagban
egy uj nacionalista vagy populista kormany hatalomra jutasa.
Latin-Amerikaban a gyarmatositas a kereskedelem szabadsagaval
valosult meg, Afrikaban azok az elvek valosultak meg, amelyeket
Cecil Rhodes fogalmazott meg.
A "SZABAD KERESKEDELEM" EVANGELIUMA
A nevleges gyarmatositas nem azert szunt meg, mert a hatalmak
kegyesen szabadsagot akartak adni a gyarmataiknak, hanem mert a
celokat olcsobb modszerekkel is el lehetett erni. Az EA Kulugyi
Tanacsa 1941-ben fogalmazta meg a "Nagy terulet" alapeszmejet -
ez az a terulet, amelyen az EA uralkodik gazdasagilag es katonailag
is, hogy elerje celjait. E terulet magaban foglalta a nyugati felgomb
nagy reszet, azt, ami a brit Birodalombol megmaradt, Holland Kelet
Azsiat (most Indonezia), Kinat es Japant. Az amerikai nagyvallalatok
ezen a teruleten a szabad kereskedelem eszkozevel biztositottak a
piacokat, az olcso munkaerot es a forrasokat.
Egy evszazaddal korabban a britek predikaltak a vilagnak a szabad
kereskedelem evangeliumat - ugyanilyen okkal. Akkor ok uraltak a
vilaggazdasagot: a vilag negyedet az ellenorzesuk alatt tartottak, a
hadiflottajuk uralta a tengereket es London volt a vilag penzugyi
kozpontja. A britek termeltek akkortajt a vilagon a szen 2/3 reszet, a
vas felet, az acel 5/7 reszet, a gyarban keszult pamut felet. Olcso
volt a munkaero, semmifele szabalyozas nem vedte a munkasok
jogait.
Britannia sokkal versenykepesebb volt, mint a vetelytarsai s a
szabad kereskedelem jo eszkoz volt a kereskedelmi celok
eleresere. 1860 es 1873 kozott a briteknek sikerult olyasmit elerni,
ami nem allt tavol a toke, munka es javak szabad aramlasanak
vilagrendszeretol, amit kesobb a GATT kereteben irtak ala.
1873 utan gazdasagi hanyatlas kovetkezett be, Anglia is hanyatlott
es mar nem hittek annyira a szabad kereskedelemben. A vamok
Europa-szerte emelkedtek, foleg a 90-es evekben. A vallalatok
tavolabbi piacokat kerestek, amelyek a gozhajok sebessegenek
novelesevel inkabb elerhetokke valtak. Ha a szabad kereskedelem
nem mukodik, akkor gyarmatositani kell. 1914-re a szarazfold
84,4%-at gyarmatositottak az europai allamok.
UVEGGYONGYOK ES BIZSUK
Elertek, hogy a gyarmatok politikai-gazdasagi vezetoi fokozatosan a
Nyugat ugynokeive valtak. Ennek a vezeto retegnek fegyverekre is
szuksege van, az EA "segitsegenek" 2/3 resze fegyver. Igy
biztositjak a katonai parancsuralmak fennmaradasat Chileben,
Nicaraguaban, Argentinaban, Uruguayban, Peruban, Indoneziaban.
Nem kulso ellensegtol tartanak, hanem az altaluk megnyomoritott
nep feken tartasara szukseges ez.
A LAZADOKKAL VALO BANASMOD
Ha a Nyugat szamara meg nem felelo kormany kerul hatalomra, azt
elmozditjak. Az EA megszervezte a hatvanas evekben Braziliaban
Goulart kormanyanak megdonteset, mert korlatozni akartak a
kulfoldi cegek altal kiviheto penzt, ellenorzest akartak a
banyakincsek felett, s dacolva a Valautaalappal, emeltek a
munkasok beret. Megszunt minden amerikai segitseg es a CIA, az
amerikai beruhazok es a brazil foldtulajdonosok eltoroltek Goulart
ujitasait.
(Tovabbi tortenetek: a kinai Tai Ping folkeles, boxer-lazadas,
Egyptom, Kongo.)
A HAZAI GAZDASAG ELPUSZTITASA
A gyarmatositok jelentos piacot akartak teremteni a sajat
termekeiknek s ehhez fontos volt a gyarmati gazdasag
felszamolasa. Ahhoz, hogy a gyarmat lakossaga hozza tudjon jutni
ahhoz, amit fogyasztani szeretne, banyaszniuk kellett es piacon
eladhato mezogazdasagi termekeket kellett termelniuk.
Ugyanakkor fontos volt a bennszulott kezmuvesseg, haziipar
felszamolasa. A britek megfontoltan tonkretettek es felszamoltak
India textil haziiparat, a falusi gazdasag lelket. Francia Nyugat-
Afrikaban adot vetettek ki minden olyan arucikkre, ami nem
Franciaorszagbol jott, s ezzel tonkretettek a helyi ipart es
kereskedelmet.
A II. Vilaghaboru utan a gazdasagi fejlodes alapja elmeletileg az
volt, hogy segitik a volt gyarmati orszagok nemzeti gazdasaganak
megteremteset. Azonban ezeket az orszagokat mar rogton a
kezdetben arra kenyszeritettek, hogy csak nehany termeket
termeljenek, kivitelre.
Jellemzo pelda a cukor. A Vilagbank befolyasara a Harmadik Vilag
hatalmas teruletein cukornadat kezdtek termelni, fuggetlenul attol,
hogy milyenek a piaci lehetosegek. Valojaban az EA mindig igen
szigoru cukor-behozatali hatarokat szabott es az EU anyagilag
tamogatja a cukorrepa-termelest.
Ugyanakkor a Harmadik Vilag azon orszagait, amelyek torekedtek a
kiviteluk valtozatossa tetelere, "kivitel-helyettesitessel" vadoltak, ami
fortelmes bun a mai kor kozgazdaszai szemeben es amelyet a
szerkezet-modositasi hitelek felvetelenek szerzodesei megtiltanak.
Ha a harmadik Vilagban valahol sikerul kifejleszteni egy mersekelt
nemzeti gazdasagot, Nyugat lerombolja azt. W. Bello es mt.:
Development Debacle: The World Bank in the Philippines c.
konyvukben 800 kiszivargott VB iratra hivatkoznak. Ezekbol kiderul,
hogy a VB szoros kapcsolatban a CIA-val es mas amerikai
ugynoksegekkel, hogy mikent valtoztatjak a parasztsagot varosi
proletariatussa, hogy korlatozzak az ipari munkasok beret, hogy
szamoljak fel a helyi kozepretegeket es teremtik meg a
vilaggazdasagtol fuggo kozmopolita, fogyasztoi burzsoaziat.
Ezek mellett Marcos tabornok bevezette a hadiallapotot s
kijelentette, hogy joga van uj ertekeket, szabalyokat es
kisajatitasokat alkalmazni.
PENZKOLCSONZES
A Harmadik Vilagot a hitelekkel lehet leginkabb a "helyes" utra
terelni. A hiteleknek mintegy 20%-at lefolozik a politikusok es a
hivatalnokok, es a maradek legnagyobb reszebol folosleges
fogyasztasi cikkeket, fenyuzo arukat vasarolnak az elit szamara. Jut
valamennyi kozuzemi beruhazasokra is, amelyek hosszu idon
keresztul, vagy soha nem terulnek meg, s fegyverekre, amelyekkel
a fejlodes ellen lazadokat lehet leverni.
A kolcsonoket felvevo orszagok tenylegesen a Nyugat gyarmataiva
valnak.
Ezt igy csinaltak a gyarmati korszakban is. A francia kormany a mult
szazad kozepen kolcsont adott a tuneziai beynek, amit nem tudott
visszafizetni, majd egy penzugyi vizsgalat utan Franciaorszag jogot
kapott ra, hogy az allami beveteleket begyujtse es szetossza...
Clinton mostanaban szandekozik hasonlot tenni Mexiko eseteben.
A penzkolcsonzes ma a Harmadik Vilag orszagai ellenorzesenek a
modszere - s ezt "segely"-nek nevezik. Galbraith mondta egyszer:
"A vakcina birtokaban fel kellett talalni a himlot" Mostanaban lattuk
ennek a betegsegnek es a rossz oltoanyagnak az eredmenyet,
amikor osszeomlottak azok a "kis tigrisek", akik kolcsonoket vettek
fel es tulkoltekeztek, hogy fenntartsak az orjongo nyugati jellegu
fejlodesuk utemet.
GYARMATOSITAS - MA
Lattuk, hogy a Harmadik Vilag orszagait tobbszaz even at mikent
ellenorzi es iranyitja Nyugat vezeto retege. Eloszor kozvetlen
iranyitas, aztan a fejlodes eszmeje. Lattuk, mikent alakult a jelen
globalis rendszer s mikent tartja fenn a vallalatok uralmat. A
kovetkezo cikkben Tony Clarke bemutatja, mikent marad Eszak es
Del lakossaga a nemzetekfeletti vallalatok uralma alatt a 21.
szazadban is.
Pi..
|
