>Feladó: krumplipure_uh.liameerf
>Emellett galaxisunk tömege folyamatosan csökken, mert világít,
>s az ebbol fakadó gravitáció-csökkenése terünk törésmutatójának
>csökkenésével jár.
  Azt hiszem kell legyen egy arany, espedig az urben keletkezhet tomeg,
(elektron, H, stb.) vagy egyszeruen a gr. hullam is elnyelodhet novelve
a tomeget.
  Lehet hogy a tomegszuletesi, novekvesi folyamat gyorsabb lenne mint a
tomegszorodas a fotonok kibocsajtasa soran?
      Udv Csaba.

Leveledben rengeteg a homályos állításokra adott homályos válaszokkkal
(ez nem feltétlenül a te hibád), és tévinformációkkal(ami viszont a
tiéd, vagy azé a környezeté ahonnan összeszeded).
Kijelentések, amiket alá illene támasztani valamivel, egyébként teljesen
alaptalanok:
> =======================================================
> Felado : 
> Temakor: kreacio15 ( 152 sor )
> Idopont: Sat Oct 16 20:03:57 CEST 2004 TUDOMANY #2673
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> A beszélt nyelv nem alakulhatott ki lépésről lépésre.
Miért? (1.)
Nekem ez nem nyilvánvaló. Vannak olyan élôlények, amik képesek "tanult
jeleket" használni, sôt újakat bevezetni (majmok, kutyák. A delfinek
kommunikációjával ismereteim szerint nem is tudunk még mit kezdeni, mert
bonyolult és nagyon más, mint a miénk)

>
> "Nyelv nelkul (Tarzan pelda) az ember rohamosan (allati modra)
> visszafejlodne."
(Ez egy _szar felvetés_ volt Csaba! Tarzan egy nemlétezô irodalmi figura.)

> Valóban beszélni csak kisgyermekként lehet megtanulni.
???
Miért? (2-3.)
Ellenpéldákról hallottam.

> Azután már csak
> szavak megtanulása lehetséges. persze ezt kutatni nehéz, így csak néhány
> szomorú sorsú gyermek esetéből tudhatjuk.
Ugyanaz. Honnan szedted ezt a butaságot? (2-3.)
Téves ismeret.
Ezek megtanulnak beszélni, amint megfelelô környezetbe kerülnek. Nem
lesznek a retorika bajnokai, de a nyelvtanulás képessége nem zárul le
teljesen a gyermekkorral.

> Illetve, ha a beszéd valamilyen
> agyi sérülés miatt vall kárt. Szavak kimondásának képessége tehát még messze
> van egy nyelv beszélésének képességétől.  Nem is látszik az átlépési
> lehetőség.
Szerinted amúgy csak beszélve lehet "nyelvet használni"?
(A következô bekezdésben felvetettek miatt hangsúlyozom, hogy a "nyelvet
használni" szókapcsolatot itt nem úgy értem, hogy pl. nyalókát nyalogatni)

> Gogy: "Pont azért mert nem létszükség, de szaporodási elônyt biztosít."
>
> Erre már nincs mit írni. Egyik evolucionista felveti: létszükség,
> rákérdezek, erre te azt írod nem az.
Az emberi nyelv sajnos (vagy szerencsére?) nem olyan mint a
számítógépes, aminek kötött szintaxisa van.
Egy kijelentés ezért gyakran csak a szövegkörnyezetében értelmezhetô, és
azért vagyunk godolkodónak nevezett lények, hogy ha ez után sem világos,
rákérdezzünk, és pontosítsuk.
Az adott szövegkörnyezetben a "létszükség" ilyen jelentésű szó volt,
starters kikerült vele egy három-négy mondatos körülírást.

> "Sajnos van egy kiábrándítóbb magyarázatom. Nem értik meg mirôl van szó,
> mert magához a probléma megértéséhez némi tárgyi tudás, és "evolúciós
> szemléletmód" kellene."
>
> Erre sincs mit írni. A magyar kreacionisták között van kandidátusi fokozatú
> praktizáló kutató biológus, biológus PhD hallgató, stb.
Ha kifogyunk az érvekbôl jön a tekintélyelvűség hangsúlyozása?
Nekem is van "diliflepnim". Ennek ellenére rengeteg mindenhez nem értek.
A leginkább ahhoz nem értek, amiért a diliflepnimet kaptam, de hogy ezt
belássam rengeteget kellett tanulnom, különben nem látnám be.

> "Nem értem mit akarsz ezzel mondani. Evolúció kapcsán ilyen fel sem merül.
> Amúgy meg amit írtál, picit emlékeztet egy valahol már olvasott példára."
>
> Akkor miért említi meg Richard Dawkins: A vak órásmesterben, hogy a
> fizikusok kis része a semmiből építi fel a világot,
???
Ilyet állít? Ez nekem egy szövegkörnyezetbôl kiragadott, és ezért
értelmetlen mondatnak tűnik.

> Lakatos István: "Idezni csak pontosan szepen :-) "Kezdetben teremtette Isten
> az eget." (tehat eloszor volt az univerzum: galaxisok, csillagok stb.) "es a
> Foldet." (utana kesobb)
>
> Tévedés. Az 1. mondat a mennyek és a Föld teremtését jelenti! A mennyike
> pedig a láthatatlan világ, ami több részre oszlik. Ez a rész csak
> kijelentésből ismerhető meg, természettudományosan nem kutatható.
> Károli:"Kezdetben teremtette Isten az eget és a Földet."
> Újfordítás:"Ketzdetben teremtette Isten az eget és a Földet."
> NIV: "In the beginning God created the heavens and the earth."
Ezzel már valahol más listán volna a helyetek.

Gogy

Kedves Gyula!

"Felhivnam a figyelmet, hogy a ket eset kozott atmenet *nincs*.
Szerintem ezen csuszol el egyfolytaban."

Ennyit találtam érdemesnek a visszaidézésre. Probáld meg a felvetett
gondolat menetet tovább vezetni és nem a sablonokkal jönni, mert ezeket
ismerem.

Alapgondolat: A szalámit a 0 felíratú fele felől nézed, szemből. Tegyük fel
a szemed megvilágítja egy eygenessela  szalámit, amely a szalmi felszíneén
100%-ban visszatükröződik. Ha a 0 szeletet eltávolítjuk, akkor a
visszatükröződési pont nem a 0.
Na most abban egyetértés van, hogy ekkor 1/i sem lehet, ahol is i
természetes szám. 1/oo sem lehet, mivel oo, meg nem szám.
Nektek erre nicns feloldásotok, bevezetiktek a nincs rákövetkezés,iyléen
sűrűség, meg oylan sűrűség fogalmakat, stb.

Én viszont másképp okoskodom. Jelölje H+1 a természetes számok számát.
(definició szerint!) (Ezzel a számosság és számok fogalmait egybevonom.
Occam borotvája.)

A +1 a 0 miatt van, így 1..H egyben magukat a pozitív természetes számokat
is jelöli.

Ekkor nyilván a legkisebb pozitív racionális szám is jelölhető, még pedig
így: 1/H.

---

A oo és H között a fő különbség a következő:

H-i < H-j, ha i > j (i, j természetes számok).

oo-i = oo-j = oo, (i, j természtes számok). (definíció szerint.)

A természetes számok csökkenő sorrendben való felsorolása:
H-0 természetes szám.
H-1 természetes szám.
stb.
H-i természetes szám.
stb.

Ez tartalmilag teljesen korrekt.
Van egy másik, ami megmutatja oo hibáját:
oo-0 nem természetes szám.
oo-1 nem természetes szám.
stb.
oo-i nem természetes szám.
stb.

Amíg tehát valaki elmondja, hogy mi nincs, az alatt éppen egy olyan
felsorolást tesz, amit tagad. Mert az előbbi is, és a következő felsorolás
is természetes módon állítható párba a H-0,H-1,H-2,stb felsorolással:

"Nincs olyan természetes szám, melynél csak 0 nagyobb." // De van: H.
"Nincs olyan természetes szám, melynél csak 1 nagyobb." // De van: H-1.
stb.

---

Néhány sorozat, aminek H esetén a határértéke egyértelmű, míg oo esetén
kétértelmű, ha x helyébe H-t illetve oo-t helyettesítünk, és oo-oo:=0:

x-0,x-1,x-2,stb.
x=H esetén a sorozat: H-0,H-1,H-2,stb, H-H=0 "határértékű".
x=oo esetén ha a kivonásokat végig elvégezzük oo, oo, oo sorozatot kapjuk, a
határérték ekkor oo. Ha viszont nem végezzük el a kivonást, akor a
határérték oo-oo=0. [S valóban igazad van nincs átmenet. Én éppen ezt az
átmenetet kerítettem elő.]

x-(x-0), x-(x-1), x-(x-2), stb.
x=H esetén H-(H-H)=H a "határérték".
X=oo esetén, ha a kivonásokat végig elvégezzük: 0,0,0stb, határérték:0
Ha nem végezzük el, akkor oo-(oo-oo)=oo.

---

A főkülönbség hát hogy míg oo-1 = oo = oo+1, addig H-1< H< H+1. Azaz H
használatával sokkal finomabb a megkülönböztetés. Ez vezet el oda, hogy a
bármely kettő közzüött megszámolhatóan végtelen van, helyett immár ki lehet
úyg választani két racionális számot, hogy szomszédok legyenek!

A oo esetén különféle végtelen számosságok bevezetésére van szükséág, addig
H-val mindezek és még sok más is kifejezhető. Occam borotva.

---

A négyzetmártixok esete Georg Cantorral

H használatával, ha egy mátrixnak 1-gyel több sora van, mint oszlopa, az már
kiderül. Erről azonban csak legközelebb. Most csak izelítőül, annyit, hogy
P(N) egy 2^(H+1)*(H+1)-es mátrixban fér el. P(N) legfeljebb 1 elemű
részhalmazai pedig egy (H+2)*(H+1)-es mátrixban, ami már nem néygzetmátrix,
így Cantor-átlós módszere ezt is cáfolná! Persze azért nem cáfolja, mert oo
mellett ez egy alef0*alef0 négyzetmátrix!

Pető Hunor

(ui. H-val az élet sokkal könnyebb! Természetesen  H és 1/H csak definiált
érték. Soha senki sem fogja azt mondani, hogy ennyi vagy annyi,de ebbe sem
kívánok most belemenni.)

Hunor ,Attila

Attila irta:

"Az Ascpect kiserlet ota tudjuk, hogy a lokalitas elve sem igaz, kvazi csak fik
cio az objektiv, megfigyelotol fuggetlenul letezo "valosag". Tehat a Teremtes m
indmaig folyik, minden pillanatban. :-)"

AZ Aspect kiserlet a fenysebesseg korlatja+determinizmus+a spin egy fizikai all
apot harmasat egyutt cafolja. Azt, hogy melyik cafolatanak tekintk, az tovabbi
osszefuggesektol fugg. Azaz ha a determinzimust eleve elveted, akkro az Aspect
kiserlet semmi tovabbit nem cafol.


HUnor:

"2. Ajánlok egy könyvet, aminek csak a töredékét értem, de azt azért igen, hogy
 a lokalitásról más eredményre jut. E. Szabó László: A nyitott jövő
problémája[Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában] (Typotex 2002 Bud
epest)"

ez jo konyv. kar, hogy nem erted, mert akkor ezek szerint a kerdeshez tul keves
ek a kepessegeid.



"A te deteminizmus fogalmad időbe van helyezve. Erre mondod, hogy a QM koppenhá
gai értelmezéssel nem hozható összhangba. Én azonban nem időbeli determinizmusr
ól szóltam. Ezt jelenti a 4 dimenziós tér-idő együttes
szemlélete."

"Modellszerűen: A világ kész "filmtekercse", benne a múlt, jelen, jövő."

ha a 4D modelljet nevezed filmtekercsnek, akkor ezzel kapcsolatban a "kesz" szo
 ertelmezhetetlen, mivel idon kivul vagy. itt nem beszelhetsz arrol, hogy valam
i kesz vagy nem kesz. a determinizmus fogalmahoz abszolut nem kotheto ez a neze
t, hanem a 4D filmtekercs idobeli osszefuggeseire vonatkozo fogalom.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Hunor:

"Elképzelni könnyű. Csak nem igen védhető. Ha szerinted igen, akor írd le milye
n volt egy a majom és az ember között félúton levő szellemi képességű lény?"

Ahogy a masoidk kerdesedbol kiderul, csak arrol vans zo, hogy te nem tudod elke
pzelni. Masrol nincs itt szo. Ez meg nem erv.



"A másolás és tudatos cselekvés között nagy a különbség. Csak egy példa az embe
r bonyolultságára, hogy más dolog a szavakat - vagy kész mondatokat - megtanuln
i és más dolog valóban beszélni."

Van itt egy jelentos kulonbseg meg a legfejlettebb majom es ember kozott. Ugyan
akkor ez a kulonbseg nem olyan jelentos, hogy ne volna lehetseges az, hogy amio
ta elvaltunk a majomtol, ne lehettett volna ekkora fejlodes. A legjobban "besze
lo" (jelrendszer) majmok kepesek egy 500 szobol egyszeru, 4-5 fogalmas UJ monda
tokat generalni. Ez azert eleg jelentos.



"Emberileg valóban nagy dolog, de az örökkévalóságban olyat fogun látni, megism
erni, kikutatni, amiről itt álmodni sem tudunk. Ahhoz képest ez a tudomány csak
 a legelső pont egy végtelen félegyenesen."

Huha.:) Ezt a naiv kinyilatkoztatast! Ezeket csak egy fizikai vilagban es terid
oben lehet csinalni. Sot, barmit is csinalni csak ilyenben lehet.



"A beszélt nyelv nem alakulhatott ki lépésről lépésre."

?!



"Szavak kimondásának képessége tehát még messze
van egy nyelv beszélésének képességétől. Nem is látszik az átlépési lehetőség."

Dehogynem. A mi nyelvunk egy bizonyos szempontbol vegtelen, nyilt rendszer. Atm
eneti lehetoseg egy kevesebb szempontbol nyilt, vegtelen rendszer, valamint min
den veges rendszer. Konkretan peldaul: az univerzalisan nyitl szintaxis fele at
meneti lepes az, ha egy majom tud 4-5 szavas korlatolt szintaktikaju mondatokat
 mondani, de a szavakra nezve univerzalisan.


"A beszélt nyelvhez is kell, hogy a kisgyermek agyában az idegpályák rendkívül
bonyolult rendszere alakulhasson ki. A visszafejlődés nem más, mint, hogy ezen
idegpályák sokkal kvésbé alalkulnak ki. Itt sincs lehetőség
fokozatos fejlődésre."

Ha elismered, sot hivatkozol a neuralis alapokra, akkor teljesen megdobbento az
 a kinyilatkoztatasod, hog ynincs lehetoseg atmeneti allapotra. Miert, az, akin
ek az idegpalyai csak atmeneti szinten fejlettek, az nem letezhet? Felrobban, m
ivel Hunor szamara elkepzelhetetlen, vagy mi?







"A magyar kreacionisták között van kandidátusi fokozatú
praktizáló kutató biológus, biológus PhD hallgató, stb."

ezt csupan kivancsisagbol kerdezem. megneveznel parat?




"Akkor miért említi meg Richard Dawkins: A vak órásmesterben, hogy a fizikusok
kis része a semmiből építi fel a világot, míg a többség szerint van építőanyag?
"

1) Hol irja?
2) Lehet, hogy fizikai kerdesekben ir butasagokat.

" Miért jegyzi meg, hogy ez sokkal egyszerűbb, mint amit egy Teremtő igényelne?
 Itt árulja el egyébként, hogy azt hiszi Isten valami gyurmázó kisgyerek."

Nem. Itt te arulod el magad, hogy nem latod at, hogy egy "teremtes" mifele hatt
eret igenyelne.


" Az egész könyvén ezzel a szemlélettel nézi a
VilágMindenséget, mivel hogy Isten - mármint a tudományosan megismerhető része
- nem más, mint a világunk a maga teljes időbeli lefolyásával. Ahogy
Pál apostol fogalmazott: "Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk.""

Avagy az objektiv megismeres teren isten szuksegtelen hipotezis.



"Történelmi bizonyíték van rá. A megtért hívő emberek láncolata Ádámtól kezdve.
"

huha. ez aztan bizonyitek.:)


""A tudomány nem "istent keres", vagy "nyügnek tekint" - ezek a vallásra jellem
zőek - hanem a VALÓSÁGOT próbálja meg kideríteni."

Jézus Krisztus a Valóság, de ez is csak hit által tudható, így gondolkodásod ér
thető."

Jezus Krisztus a tortenelem tudosok nagyobbik resze szerint valoban valosag. fe
ltehetoen volt egy ilyen nevu profeta vagy szabadsagharcos Judeaban, akibnnek v
an valami koze a mitoszokhoz az evangeliumban. bar nem sok.



"Tehát a világunk léte nem valószínű. Ha ugyanis más nincs, akkor ez maga Isten
, mégpedig a világ teljes időbeli lefolyásával."

ez csak a te dogmaid elfogadasaval kovetkezik. a tudomany szamara nem.

" ha meg más is van, hát akkor az is Istenben van, így akkor több. Tudományosan
 mindenesetre csak ez a része kutatható."

mint fentebb vala: a tudomany a valosag megismeresere torekszik, es alkalmas is
 ra. MINEN VALOS megismeresere alkalmas.



""Ezen kívül ekkor már azt is el kell magyarázni,
hogy a Bibliában miért nem ez áll?"

A kettőt ne keverd. Az elméletnek csak a bárákon belüli változásokat kell magya
ráznia.
A keletkezésük már egy másik kérdés, az már nem a biológia órára való. Ahogy az
 sem hogy volt egyszer egy chemoton a kő alatt, A nem pont úgy volt de hasonlóa
n című mesekönyv egyik gyöngyszeme."

A helyzet az, hogy a prebiotikus evoluciora tobb lehetseges elmelet is van. Nem
 az a helyzet,h ogy gondban vagyunk a lehetosegekkel, hanem az, hogy nem tudjuk
, hogy a sok kozul melyik volt a valos, a jelentosebb.
Viszont az egy jo kerdes, hogy ha egyszer a Bibliaban irt teremtestortenettol a
 kreacio igencsak kulonbozott, tovabba a Biblia tobbi igazsagait tekintely alap
on fogadjak el a hivok, azaz a Bibliat tevedhetetlennek tartjak, akkor ez ellen
tmond azzal, hogy nem az igaz teremtestortenet van benne.

Itt nem egy jelensegre keresunk egy magyarazatot, hanem egy ellentmondas van.



math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Sziasztok,

  Akkor leirom *en* mit gondolok, de ez messze nem tudomanyos, total
szubjektiv, stb. Par evtizede (szerintem) az volt az elkepzeles,
hogy mar tulajdonkeppen ertjuk a taplalkozast, igy csak azt egyuk,
amirol *tudjuk*, hogy kell. Kicsit sarkitva: 'elerheto kozelsegbe
kerult' a teljesen szintetikus taplalkozas. Aztan a hangulat
valtozott, es egyre kevesbe tunt realisztikusnak ez. Egyre tobb
dologrol derult ki, hogy szukseg van ra. Ennek hatasara kezdett
atfordulni a szemlelet: azt *ne* egyuk csak, amirol tudjuk, hogy
*karos*. Amirol nem tudjuk, azt inkabb egyuk meg, biztos ami
biztos alapon. Persze itt csak arrol van szo, ami evszazadok
ota resze a dietanak. Na en ezert eszem vollkorn kenyeret. A
hantolas eleg ujkeletu dolog, az emberek nagyon sokaig hantolatlant
ettek.
  Azert vegletektol tartozkodni kell. Szenhidrat nem *rossz*. Csak
tulzasba nem kell vinni. Cukornal ugyanez. Marky kerdesere:
feherliszt+valami azert jobb, mint a 'tiszta' feherliszt, mert
ha ugyanannyit eszel belole (pl. N szelet kenyer), abban kevesebb
lesz a feherliszt. Kisarkitva: fel kilo szolo elfogyasztasa valoszinuleg
egeszsegesebb, mint fel kilo kristalycukor. Pedig a szolo az
kristalycukor+valami (jo, ez nem teljesen igaz, mert mas cukor
dominalja a szolot).
  Persze az, hogy mi az igazsag, azt csak a jo isten tudja. Taplalkozas
tudomany meg eleg gyerekcipoben jar. Tudomanyos igenyesseggel meg
lehet mondani sok dologrol, hogy szukseges (vagy karos). De meg tobbrol
egyelore fogalmunk sincs. Egyelore nincs tudomanyos model, aminek
prediktiv ereje lenne. Ez alatt azt ertem, hogy egy tetszoleges
(uj) molekulraol nem lehet model alapjan eldonteni, hogy artalmas
vagy hasznos-e. Meg kell nezni empirikusan.
  Mellesleg pont tegnap lattam hirekben, hogy valami szuper egeszsegesnek
hitt gabona termek kifejezetten rossz, mert tulzottan fertozott
valamivel (EU normak felett). Nehez ez...

Gyula

Volandnak:

Regi ugy:
Par eve kerult szoba, hogy a Pioneer szondak mintha kicsit
lassabban mennenek, mint varnank. Az elteres a nyolcadik
vagy kilencedik jegyben van, de nem ertik mi az oka - netan
valami egzotikus ero lehet ??
Annakidejen (nem emlekszem maganban vagy HiXen) azt irtam:
ugy hallottam, hogy a problema *termeszetes uton* megoldodott.
Most tartozom egy esetleges korrigalassal:  azt olvasom a
Nature-ben, hogy a kerdes ma is elo" -- vagy legalabbis van,
aki igy gondolja es szeretne tovabb vizsgalgatni, hogy mi
lehet a diskrepancia oka.

udv, kota jozsef

> Elképzelni könnyű. Csak nem igen védhető. Ha szerinted igen, akor írd le
> milyen volt egy a majom és az ember között félúton levő szellemi képességű
> lény?
Ebben egy kicsit segitenek a leletek, ahol szepen lehet kovetni az
agyterfogat novekedeset, a gerincvelo novekedeset (a beszedhez fontos),
a beszedszervek *folyamatos* fejlodeset, az egyeb valtozasokat...
Nem csak a feluton levo leny maradvanyai vannak meg.

> Emberileg valóban nagy dolog, de az örökkévalóságban olyat fogun látni,
> megismerni, kikutatni, amiről itt álmodni sem tudunk. Ahhoz képest ez a
> tudomány csak a legelső pont egy végtelen félegyenesen.
Ezt talan egy kicsit bovebben - figyelembe veve azt is, hogy ez egy
tudomanyos lista. Bar annyit igy is latni belole, hogy a tudas vegtelen
es megismerheto.

> A beszélt nyelv nem alakulhatott ki lépésről lépésre.
Ezt ki mondta es miert? Lasd font...

> Valóban beszélni csak kisgyermekként lehet megtanulni. Azután már csak
> szavak megtanulása lehetséges. persze ezt kutatni nehéz, így csak néhány
Ez nem teljesen igy van. Az agy fejlodese soran a beszed alapelemei mar
szuleteskor megvannak, de (korlatozottan) kesobb is meg lehet tanulni.
Ugy tudom, a masodik nyelv nem azon az agyteruleten alakul ki, mint az
eredeti, de megoldhato, hogy ott legyen.

> szomorú sorsú gyermek esetéből tudhatjuk. Illetve, ha a beszéd valamilyen
> agyi sérülés miatt vall kárt. Szavak kimondásának képessége tehát még messze
> van egy nyelv beszélésének képességétől.  Nem is látszik az átlépési
> lehetőség.
Neked. Szerintem kicsit nezz utana.

> A beszélt nyelvhez is kell, hogy a kisgyermek agyában az idegpályák
> rendkívül bonyolult rendszere alakulhasson ki. A visszafejlődés nem más,
> mint, hogy ezen idegpályák sokkal kvésbé alalkulnak ki. Itt sincs lehetőség
> fokozatos fejlődésre. Nincs igazi átmenet a beszélt nyelv és a csak szavak
Mert?

> utánzása között.
A legfejlettebb majmok mar tudnak "beszelni" (pl. suketnema
jelbeszeddel, mert a szukseges hangokat nem tudjak kimondani). Tudnak
ertelmesen gondolkodni, ismerik a hazugsagot es van fogalmuk a multrol,
jovorol. Eszerint ertekelve az ertelmi kepesseguk tizeneves gyereknek
felel meg. Errol mit mond a Biblia? Es mi ez, ha nem atmenet az emberi
nyelvhez, gondolkodashoz?

> "Osztoneink meg mindeg a regiek, olykor hidegverrel olunk, becsapjuk
> tarsainkat, vagy keptelenek vagyunk valtoztatni gondolkodasmodunkat."
> Ennek az eredendő bűn az oka, de ez nem ide tartozik.
Tenyleg nem ide tartozik, de mar leirtam, hogy fura lenne a teremtest 5
perc utan ennyire gyokeresen atalakitani - tehat mar a Paradicsomban
mindez megvolt, csak esetleg nem fejezodott ki (egy *mindig jollakott*
oroszlan vagy csuka igen bekes tud lenni).

> Erre sincs mit írni. A magyar kreacionisták között van kandidátusi fokozatú
> praktizáló kutató biológus, biológus PhD hallgató, stb.
Ez van. Az erzelmeknek nem parancsol az ertelem.

> Tévedés. Az 1. mondat a mennyek és a Föld teremtését jelenti! A mennyike
> pedig a láthatatlan világ, ami több részre oszlik. Ez a rész csak
> kijelentésből ismerhető meg, természettudományosan nem kutatható.
Dehogynem. Sorold fel nehany jellemzojet, es meg lehet nezni, hogy ez
igy lehetseges-e?

> Károli az eget használja, de más értelemben mint később.  Amai változat már
> a mennyet, de egyes számban, míg az angol New International Version helyesen
> mennyeket használ.
Akkor nyilvan a kulonbseget is le tudod irni koztuk. A kozepkorban nagy
divat volt az isteni hierarchiaval foglalkozni.

> "Az ember már csak ilyen: amit nem tud, próbálja kitalálni. Ugye bizonyíték
> nincs az isteni parancsra..."
> Történelmi bizonyíték van rá. A megtért hívő emberek láncolata Ádámtól
> kezdve.
Ne felejtsd, hogy ez itt egy tudomanyos lista.

> Jézus Krisztus a Valóság, de ez is csak hit által tudható, így gondolkodásod
Szerintem is elt valaha... de ez meg keves ahhoz, hogy isten legyen.
Bizonyitek keves es az is gyenge labakon all.

> érthető.
Hit altal nem tudhato, hanem esetleg hiheto lesz. Ne keverjuk a
dolgokat. Masreszt - ha azt mondod, hogy a tudomany ezt nem deritheti
fel, akkor mit akarsz vele ezen a listan?

> "Ha ebben azt látja, hogy az isten nem valószínű, akkor ezt fogja mondani."
> Tehát a világunk léte nem valószínű. Ha ugyanis más nincs, akkor ez maga
Mi koze van a vilagunk letenek az isten letehez?

> Isten, mégpedig a világ teljes időbeli lefolyásával. ha meg más is van, hát
Ezt remelem, legalabb Te erted :-)

> akkor az is Istenben van, így akkor több. Tudományosan mindenesetre csak ez
> a része kutatható.
Mar ne haragudj: *teljesen* elkepzelhetetlen a vilag isten nelkul???
Abszolut bizonyos vagy benne? Abban is, hogy pont a Te istened letezik?
 ...es abban is, hogy a tobbi vallas hamis, vagy felrevezetett?

> aki ehhez hitet kap, de ez már nem természettudományos kérdés. Zsid11,3 "Hit
> által értjük meg, hogy a világokat, Isten szava alkotta, úgyhogy a nem
> láthatókból állt elő a látható."
Szerintem tanulmanyozd a keleti kulturat, abban is pl. a koanokat.
Abban szeretnek ilyen dolgokat leirni. Igaz, hogy ott ezt pl. Buddha
isteni letenek bizonyitasara teszik.

Tisztelt Gogy!

A vallás és a tudomány egyáltalán nem férhet meg egymás mellett, mert a
tudomány alapja a tapasztalatilag igazolt ismeret. Senki sem igazolta azokat
az abszurdumokat, amiket a Biblia állít. Tisztelettel érdeklődöm tőled, hogy
miképpen lehet igazolni mondjuk a "vérvőlegény" létezését? Vagy azt, hogy
Onan belemaszturbált anno dacumál egy gödörbe? (Ezek a Bibliából vett
"ismeretek"!) Vagy hogy a sógornőm mikor veheti a le a cipőjét, verhet meg
vele, és köphet szemen? (Levirátus)

Az olyan embereknek, akik számára a Bibliai abszurdumok nem jelentenek
problémát, és mégis tudománnyal foglalkoznak, tudathasadásban szenvednek.
Legalábbis kétféle mércével mérnek, ami alapvető hiba.

Tisztelettel: Agyhalott

Kedves Janos!

 >>Egyreszt ertelmes a
 >>szam = szumma[i=0,n]( 1^i ) = 1+1+...+1 (n-szer)
 >>kifejezes,
 >Ez ertelmes.
 >Csakhogy a szamrendszer azt jelenti, hogy a szummadon belul az
 >szamrendszer alapjaul szolgalo szam kulonbozo hatvanyaihoz
 >egyutthatok jarulnak. Minthogy az n alapu szamrendszerben
 >(0-tol n-1-ig) n,  harmas szamrendszerben haromfele (0,1,2)
 >egyutthato lehet, a kettes szamrendszerben kétféle >(0, 1)
 >lehet, az egyesben igy (1-1) egyetlen egyutthato lehet (0).
 >Ezert a "szam = szumma[i=0,n]( 1^i ) = 0x1+0x1+...+0x1 (n-szer)
 >kifejezes erteke 0.
 >Ez az egy szam ami egyes szamrandszerben van.

A tevedesed abbol ered, hogy a 0 szamjegyet egyenertekunek veled a tobbi
szamjeggyel. Pedig ez nincs igy. A 0 csupan az adott helyiertek
ignoralasara valo, valodi erteket soha sem kepvisel. Magyaran a 0 csak
szamjegy-potlo szamjegy, amire az egyes szamrendszerben nincs szukseg,
leven az egyes szamrendszerben a helyiertekek egyenertekuek. A fenti
kifejezesben valoban hianyoznak az egyutthatok, de mivel barmely
szamrendszerben a nullan kivul szukseges egyutthatok szama eggyel
kevesebb az alapnal, igy az egyes szamrendszerben nincs szukseg ilyen
egyutthatora. A fenti kifejezest mindenesetre celszerubb pontosabban irnom:
n = szumma[i=1,n]( 1^i ) = 1+1+...+1 (n-szer)
A kulonfele szamrendszerekben az ertekes jegyeken feluli, illetve aluli
helyiertekeket sehogyan sem jeloljuk, igy lesz a veges szamjegyek
abrazolasa is veges. Az egyes szamrendszerben ez a szamleiras lenyegehez
tartozik, mig a tobbi szamrendszerben a szam ele es utan (a tizedes pont
jobb oldalan) tehetunk tetszoleges szamu nulla szamjegyet. Ez
mindenkeppen lenyeges kulonbseg az egyes szamrendszer, es a tobbi
helyiertekes szamrendszer kozott, persze meg mas kulonbsegek is vannak,
amire meg nem tertunk ki.

A mondandom igazolasara hadd emlitsem meg, hogy a 14. szazadig nagyon
jol elszamolgattak a matematikusok, es mindenki mas is az indiaban
kitalalt nulla szamjegy nelkul is, igaz kicsit kenyelmetlenebb, es
faradsagosabb modon. A mintegy hatszaz eve hasznalt 0 szerepeltetese
csupan praktikus, de nem szuksegszeru. A praktika abbol ered, hogy
tobbnyire olyan szamokkal szamolunk, amelyben az ertekes jegyek
egymashoz kozeli helyiertekeken talalhatok, igy a hianyzo helyiertekek
0-val jelolese ritkan eredmenyez nagy szamu kozbenso nullat a szamok
leirasaban. De altalanossagban nem allithato, hogy elvben a szamok
tobbsege ilyen lenne, csak a gyakorlatban ilyen szamok hasznalatara
korlatozzuk magunkat. Nincs akadalya olyan szamrendszerek hasznalatanak,
amelyben nincs 0 szamjegy, barmilyen is legyen a szamrendszer alapja.
Peldaul a hianyzo helyiertekek szamat egy zarojelben szerepeltethetjuk
az ertekes szamjegyek kozott. Ez esetben pl. 7000000009 = 7(8)9, es
6*10^50000 = 6(5(4)).

Termeszetesen senki se keverje ossze a szamleirasban hasznalatos 0
szamjegyet a nulla (=1-1) erteku szammal. E cikkben csak a 0 szamjegyrol
beszelek.

 >>Az egyes
 >>szamrendszerben a megszamlalando objektumok, es a szamjegyek kozotti
 >>egy-egy ertelmu megfeleltetes kozvetlenul megfigyelheto, mivel minden
 >>kulon objektumhoz kulon szamjegy tartozik.
 >az eppenhogy a "vegtelen alapu" szamrendszer, vagyis "minden kulon
 >objektumhoz kulon szamjegy tartozik".

Na azert ne felejtsuk el, hogy minden helyierteken ugyanaz a szamjegy
(vagy ennek megfelelo barmilyen jel) all, vagyis a szamrendszer alapja
az egyes.

Udv: Takacs Feri

Benkő László:
>Már említettem volt, hogy a térnek nincs "törésmutatója".

Ez roppant kevéske információ. Hol, mikor említetted? Ha  egyéni
véleményed, mi a logikai alapja? Ha másé, hol nézhetek utána ?

>másik dolog pedig, hogy a csillagok gravitációja, a
>kisugárzott energia folytán gyakorlatilag semmit sem
>változik! Ennek mértékét - lévén, hogy mértéke ezred
>ezrelékben sem kifejezhető mértékű - érzékelni, vagy mérni,
>gyakorlatilag lehetetlen,

Meglehet. Egyébként bizonyosan vannak boven a Napunkhoz mérten
rohamosabb tempóban öregedo csillagok, továbbá vannak
szupernóvarobbanások, valamint neutroncsillagok heves
anyagkitöréseirol is tudunk, illetve veszettül sugárzó
neutroncsillagokról, stb.
Emellett gravitációshullámok is feltételezhetok, melyek ugyancsak
energiaveszteséget okoznak keringo rendszerekben.
Így jó alappal feltételezheto, hogy egy komplett galaxis gravitációja
rohamosabban csökken, mint a Napé.

Burgonya

>>A fizikai tér nem anyag,
Csaba:
>Ezt azert igy nyiltan nem allithatjuk.
De, hiszen nincsenek anyagra jellemzo tulajdonságai, ahogy
az idonek sincsenek, tehát se a tér se az ido nem anyag.

>Az informaciot kell valami terjessze.
Úgy néz ki, hogy az információ saját magát "terjeszti", s a térido
csak késlelteti terjedését.

>Gravitacios vagy egyeb hullamoknak is kell legyen alkotoeleme.
Ha sikerülne kimutatni, az más. Addig csak álom.

>A vizen sem letezhetne hullam, ha 'viz' nem lenne.
Igen, ám de ne feledd, hogy a víz maga a hordozója a hullámainak!
És a fénnyel is ez lehet a helyzet.

Amit írok, lehet, hogy hibás felfogás, de látszatra jónak tunik:
Amikor a fény tükörsima, akkor homogén sztatikus elektromos térnek
nevezzük. Pl. feltöltött kondenzátorlemezek között is az van. Ha a
lemezeket rezgetjük, EM hullámokat keltünk vele. Ha a kondi nincs
feltöltve, hullámok se lesznek.
Mert kéremszépen a töltött kondenzátor nem más, mint  "elektromos
tó" !
A veszteséges (szivárgó) kondenzátor - vagy a vezeték pedig
elektromos folyó ! Az ellenállás elektromos duzzasztógát !

Burgonya



Burgonya

Burgonya.

Sziasztok!


Koszonom mindenkinek a temabeli valaszokat. Megneztem kozben, az "amerikai
piritoskenyer" zacskojan szerepel a cukor osszetevokent.


Udv,
marky