| 1. |
Re: para?jelenseg... *** #281 (mind) |
52 sor |
 (cikkei) |
| 2. |
A masik oldal (mind) |
110 sor |
 (cikkei) |
| 3. |
entropia (mind) |
131 sor |
 (cikkei) |
| 4. |
Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozoja Szekesfehervarott (mind) |
95 sor |
 (cikkei) |
|
| + - | Re: para?jelenseg... *** #281 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Hello!
Zolinak:
> >Pl. az epiteszet kezdi itt is ujbol felfedezni az osi kinai Feng Shui
> >modszert, ami azon alapszik, hogy a lakasban is aramlik a chi energia,
> >mint a sajat testunkben es a vilagegyetemben. Ha a butorok nem megfelelo
> Hol az az itt es mi az ujrafelfedezes? A Tavol-Keleten evezredek ota
> hasznaltak-hasznaljak, megszakitas nelkul (azaz nem ujra elkezdve),
> Europaban pedig most kezdik el hasznalni.
Europaban imadjak felfedezni a "kanalban a melyedest"!
> Egyebkent a legtobb komolyabb
> keleti tudomannyal-filozofiaval foglalkozo rossz neven veszi hogyha egy
> kalapba dobjak ot a csodagyogyito halottlato parabioenergetikusokkal.
Ennek tobb oka is lehet.
Egyek talan az, hogy nem hisz benne. A masik meg azt nehezmenyezi, hogy a
tudatlansagot es masok becsapasat keleti misztikummal akarja lefedni.
Elobb-utobb kibujik a szog a zsakbol!
> Ha valaki kezzelfoghato peldat szeretne latni a chi-re, probalkozzon
> meg tai-chi-vel vagy aikidoval. Barmely valamirevalo tai-chi ill.
> aikido muvelo (meg csak nem is kell hogy mester legyen) tud
> gyakorlatokat mutatni, aminek a segitsegevel gyujteni-koncentralni-hasznalni
> lehet ezt az energiat (kezdoknek is). A legtobbjuk nem magyarazza
> tovabb a dolgot annal, minthogy elmondja hogy hogyan kepzeljuk el az
> energia folyasat es hogyan kontrollaljuk ezt. Ha csak munkahipotezis,
> akkor jo, mert segit, ha annal tobb, akkor meg jobb.
Az EuroSporton lehet kifogni nagy nemzetkozi karate-bemutatokat.
Legutobb Franciaorszagban rendeztek ilyesmit. Ott "leptek fel" a kinai
Shaolin-templom kungfusai.
Azok megcsillantottak valamit abbol, amit a "chi" energia aramoltatasarol
latni lehet.
pl. 3 femhegyu dardat tamasztottak az adamcsutka alatti lagy reszhez, ahol
mas nincs - elolrol -, mit a nyelocso es a legcso es felkorbe hajlitottak
a tarsai, amikor megprobaltak belenyomni a nyakaba.
Elotte persze megmutattak, hogy nem lekvaroskenyerbol van a darda!
> Egyebkent lovaglasrol, lovasok szamara is megjelent egy nagyon erdekes
> konyv, ami a lo es lovas chi-aramlasan keresztul kozeliti meg a
> kerdest, szinten sok erdekes gyakorlattal.
> (Sally Swift: Horse Riding and Ying-Yang)
> En az ilyet sokkal tobbre es hihetobbnek tartom mint XY
> para-bio-vakuum-ufo energiabemutatoit a TVben vagy masutt.
Mikor hiszel a szemednek?
1. akkor, amikor egy ismeretlen szerzo betutomeget olvasod
2. akkor, amikor pl. a TV-ben latsz valamit
Nem toled fugg az, hogy mit akarsz inkabb elhinni?
Az agyad informacio-feldolgozasa elott mindket eset egyenlo esellyel
indul. A TE szu"ro"do:n keresztul do"l el, hogy mit hiszel el vagy sem.
Persze a hit onmagaban es tapasztalat hijjan...
Udv: Akos
|
| + - | A masik oldal (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Szervusztok!
Erdemes neha meghallgatni a masik oldalt is. Erre itt az alkalom! Ugyanis
ezt talaltam a HIX TUDOMANY-ban:
> Felado : Tepliczky Istvan
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozoja Szekesfehervarott ( 95 sor )
> Idopont: Mon Oct 12 16:00:16 EDT 1998 TUDOMANY #553
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozoja
"A Tudomany hatarain innen es tul"
1998. oktober 17. szombat, 10 ora
A Szabadmuvelodes Haza
Szekesfehervar, Furdo sor 3.
A mediabol rank zudulo informaciok kozul nagyon nehez eldonteni, mi
az, ami tudomanyosan megalapozott, es mi az, ami csak szenzaciohajhasz
hireszteles. A magyar szkeptikusok azert alakitottak meg a Tenyeket
Tisztelok Tarsasagat, hogy megprobaljanak rendet teremteni ebben a
kaoszban, es egeszseges ketkedesre kesztessek a nagykozonseget. Az idei
talalkozo abban probal segiteni a resztvevoknek, hogy el tudjak donteni,
hol huzodik a tudomany es a nemtudomany hatara.
A TERVEZETT PROGRAM:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Dr. Bencze Gyula (fizikus, a Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak alelnoke):
Vege van-e a tudomanynak?
***********
Dr. Beck Mihaly (akademikus):
Tevedes, oncsalas es csalas a tudomanyban
***********
Kabdebo Gyorgy (a Fovarosi Oktatastechnologiai Kozpont igazgatoja,
a Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak titkara):
Szkepticizmus es ismeretterjesztes
***********
Staar Gyula (ujsagiro, a Termeszet Vilaga foszerkesztoje):
Szkeptikus Lapok a Termeszet Vilagaban
***********
Nemeth Geza (ujsagiro, a Termeszet Vilaga szerkesztoje)
Latlelet a hazai termeszetgyogyaszatrol
***********
Mizser Attila (a Magyar Csillagaszati Egyesulet fotitkara):
Feny es arnyek, avagy teljes napfogyatkozas Magyarorszagon
***********
Orha Zoltan (csillagasz, szerkeszto):
Hinni vagy nem hinni?
***********
Dr. Czelnai Rudolf (meteorologus, a Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak
elnoke):
El nino - tenyek es hirveres
***********
Dr. Adam Gyorgy (akademikus, agykutato):
Az emberi agy velt es valodi kepessegeirol
***********
Dr. Galantai Zoltan (tudomanytortenesz):
Az iranyitott evoluciotol a Gaia elmeletig
***********
Dr. Horvath Andras (csillagasz, a Planetarium igazgatoja):
Mesterseges alakzatok a Mars felszinen?
***********
Furesz Gabor (egyetemi hallgato):
Misztikum es valosag az egbolton
***********
A Terkan Lajos Bemutato Csillagvizsgalo kiallitasa es tavcsoves
bemutatoja
Minden erdeklodot szeretettel varunk!
A helyszin megkozelitheto a vasutallomasrol a 13-as, 33-as, 34-es,
36-os es 37-es buszokkal. A buszpalyaudvarrol a 10-es, 11-es, 12-es,
13-as, 14-es, 26-os, 36-os es 37-es jaratokkal.
--
Udv Petra :-)
"Senkit sem lehet boldogga tenni az akarata ellenere."
Url: http://www.extra.hu/vhpetra
|
| + - | entropia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Kedves Zoli,
nos, ugy latom, meg tovabb kell magyaraznom a masodik fotetelt, pedig
nem fizikaora tartasara valo ez a lista. Abban igazad van, hogy az
entropia bonyolult fogalom, szemleletileg nem konnyu megerteni. De a
masodik fotetel, amirol beszelunk, eleg egyszeru. Igy nem ertem, miert
irsz ilyeneket:
> Az entropia-novekedes torvenyi jellege is zavar.
> Legyen szabaly az, ami alol vannak kivetelek.
> Torveny pedig az, ami jol korulirt feltetelek kozott,
> de mindig ervenyesul.
A fizikai torvenyek alol soha nincsenek kivetelek, igy az
entropianovekedes torvenye alol sincs. Ezert ertelmetlenseg amit itt irsz:
> Elszigeteltnek tekintheto rendszer az Univerzum kivetelevel
> talan nincs is.
> Ebbol mintha az kovetkezne, hogy a teljes Univerzumra
> globalisan ervenyesul a szetzilalodas, de helyileg mas folyamatok
> uberelhetik az entropia-novekedest, tehat mint torveny
> az Univerzumon belul helyileg olykor ervenyesul,
> olykor nem.
> Mintha nem altalanos anyagi-rendszer tulajdonsag lenne.
> Amikor epp nem ervenyesul, akkor kivetelrol, atmeneti
> ellentetes mellekfolyamatrol beszelunk,
> amikor pedig igen, akkor azt mondjuk - lam, ugye
> mar megint milyen szepen teljesult ?
Az entropianovekedes torvenye SZIGETELT rendszerre vonatkozik. Ilyen
rendszert nem konnyu letrehozni, de eleg jol meg lehet kozeliteni. A
masodik fotetel szerint szigetelt rendszer entropiaja mindig novekszik,
legalabbis addig, amig el nem eri a maximumat, utana pedig valtozatlan
marad. Nem szigetelt rendszerre semmifele ilyen torveny nem vonatkozik,
annak novekedhet is, csokkenhet is az entropiaja. Szerintem ez eleg
egyszeru.
> Kristalyos allapotu femet melegitunk. Egyszercsak megolvad....
> Ez entropia-novekedes.
> Csirke-tojast melegitunk. Egyszercsak elszalad...
> Megnott az entropiaja ?
A fem megolvasztasa nem jo pelda, mert ha valamit kivulrol melegitesz,
akkor az mar nem lehet szigetelt rendszer! Ettol fuggetlenul valoban no az
entropiaja, ha melegited. Ha ugy melegited, hogy melleraksz egy forro
testet, akkor a forro testtel egyutt tekintheted szigetelt rendszernek a
femdarabot, es akkor igen, a fem megolvadasakor no a rendszer entropiaja.
Ami a csirketojast illeti: a csirke entropiaja tenyleg kisebb, mint a
tojase. Csakhogy mikozben a csirke kifejlodik, elfogyasztja, elegeti a
tojasban jelen levo szikanyagot, a levegobol oxigent vesz fel es
szen-dioxidot bocsat ki. A tojas tehat nem szigetelt rendszer! Ha
hozzaveszed a levego oxigenjet is, amit a legzeshez felhasznal, akkor mar
veheted szigetelt rendszernek. De a csirke kifejlodese utan ez az oxigen
mar a szikanyag tapanyagaival kombinalodva, szen-dioxidkent lesz jelen, es
ez az atalakulas jelentos entropianovekedessel jar. Ez az
entropianovekedes ubereli a csirke entropiacsokkeneset. Igy tehat az egesz
rendszer entropiaja bizony novekedni fog a csirke kifejlodesevel
parhuzamosan!
> Nem valami szubjektiv dolog ez ?
De nem am! Tokeletesen egzakt dolog, pontos matematikai elmelete van. Ne
legyenek ketsegeid!
> A Nap valamikor kihul, es osszehuzodik. Ez nem
> inkabb entropia-csokkenes - ami a ki nem sugarzott,
> megmarado anyagara vonatkozik ?
De igen. De hat a Nap sem szigetelt rendszer, nem kell az entropiajanak
novekednie. Persze tudom, az elobbi levelemben azt irtam, hogy a foldi
entropiacsokkenest a Nap entropianovekedese kompenzalja. Ez igaz is, de
ebben a mondatban a Nap nem azt a gomb alaku egitestet jeloli, amit
odafenn latunk, hanem a belole kiaramlo reszecskeket, energiat is. Hiszen
a Nap folyamatosan anyagot es energiat sugaroz ki, a tomege folyamatosan
csokken. A szetsugarzott reszeket is bele kell venni a rendszerbe ahhoz,
hogy szigetelt rendszert kapjunk, es erre mar igaz lesz az
entropianovekedes. A visszamarado, maradek anyagra termeszetesen nem.
> Az Univerzum ha kihulesre van itelve, akkor minden benne levo
> objektum helye egyre kiszamithatobba valik, ami
> mintha megint az entropia-novekedes ellen szol.
A kihules nem az abszolut nulla fokot jelenti, hanem azt, hogy egy
egyenletes, homogen homersekleteloszlas all be, es az Univerzumban
semmifele mas mozgas nem tortenik, csak homozgas. Ebben az allapotban az
Univerzum elemi reszecskekre bomlik fel, amelyek mindegyike homozgast
vegez. De hangsulyozom: jelenleg nincs meg eleg adat az Univerzum vegso
allapotanak kiszamitasahoz. Lehet, hogy a hohalal sohasem kovetkezik be.
> Az sem vilagos, hogy - ha igaz az, hogy orok tagulas es kihules
> lesz es nem osszehuzodas, akkor mintha a gravitacio
> mukodesenek megszuneset is felteteleznek ezzel ?
>
> Hiszen minden egymastol tavolodo anyagi test vonza
> egymast, legyenek azok barmilyen messze is egymastol.
> Ez pedig ahhoz kellene vezessen, hogy elobb-utobb
> mozgasuk lassuljon, majd valamikor megalljanak,
> es elinduljanak visszafele - egymas iranyaba.
> Felteve, hogy nincsenek vegtelen sokan.
> Ha vegtelen sokan vannak, akkor pedig mar nem zart rendszer.
Hibas gondolatmenet. Nem hallottal meg a szokesi sebesseg fogalmarol? Ha a
Fold felszinerol adott sebessegnel nagyobb sebesseggel hajitasz el egy
testet, akkor az a test sohasem jon vissza, soha nem esik vissza a Foldre.
Ugyanigy: ha az Univerzumban levo tomegek gyorsabban tavolodnak egymastol
egy bizonyos sebessegnel, akkor sohasem allnak meg, es nem fordulnak
vissza, mert a gravitacio tul gyenge ehhez. Ne feledd, hogy a tavolsag
novekedesevel a gravitacio is rohamosan gyengul.
> Valamit nagyon nem erthetek, mert a galaxisok letrejottet
> es a fekete lyukakat is csak entropia-novekedessel, azaz
> a szetzilalodassal osszefuggesben emlegetik, es nem epp
> forditva - mint ahogy azt varnam.
>
> Ezzel kapcsolatban szamomra igen homalyos megfogalmazasokat
> talalni fizikat nepszerusiteni kivano konyvekben.
Nekem is homalyos az altalad idezett resz, es nem vagyok asztrofizikus,
igy javaslom: ezt a TUDOMANY-ban kerdezd meg.
> Remelhetoleg az ember nem csak egy mellekfolyamat,
> s hidrogenbombajanak bevetesevel nem annak igazolasat
> szolgalja, hogy az evolucio csucspontja
> utan vegul megiscsak a rendezetlensegnek kell
> gyozedelmeskednie.
Sajnos az evolucio csak addig mehet, amig vannak megcsapolhato
energiaforrasok. Ha az energia elfogy, az evolucionak fuccs.
Szilagyi Andras
|
| + - | Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozoja Szekesfehervarott (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozoja
"A Tudomany hatarain innen es tul"
1998. oktober 17. szombat, 10 ora
A Szabadmuvelodes Haza
Szekesfehervar, Furdo sor 3.
A mediabol rank zudulo informaciok kozul nagyon nehez eldonteni, mi
az, ami tudomanyosan megalapozott, es mi az, ami csak szenzaciohajhasz
hireszteles. A magyar szkeptikusok azert alakitottak meg a Tenyeket
Tisztelok Tarsasagat, hogy megprobaljanak rendet teremteni ebben a
kaoszban, es egeszseges ketkedesre kesztessek a nagykozonseget. Az idei
talalkozo abban probal segiteni a resztvevoknek, hogy el tudjak donteni,
hol huzodik a tudomany es a nemtudomany hatara.
A TERVEZETT PROGRAM:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Dr. Bencze Gyula (fizikus, a Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak alelnoke):
Vege van-e a tudomanynak?
***********
Dr. Beck Mihaly (akademikus):
Tevedes, oncsalas es csalas a tudomanyban
***********
Kabdebo Gyorgy (a Fovarosi Oktatastechnologiai Kozpont igazgatoja,
a Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak titkara):
Szkepticizmus es ismeretterjesztes
***********
Staar Gyula (ujsagiro, a Termeszet Vilaga foszerkesztoje):
Szkeptikus Lapok a Termeszet Vilagaban
***********
Nemeth Geza (ujsagiro, a Termeszet Vilaga szerkesztoje)
Latlelet a hazai termeszetgyogyaszatrol
***********
Mizser Attila (a Magyar Csillagaszati Egyesulet fotitkara):
Feny es arnyek, avagy teljes napfogyatkozas Magyarorszagon
***********
Orha Zoltan (csillagasz, szerkeszto):
Hinni vagy nem hinni?
***********
Dr. Czelnai Rudolf (meteorologus, a Tenyeket Tisztelok Tarsasaganak elnoke):
El nino - tenyek es hirveres
***********
Dr. Adam Gyorgy (akademikus, agykutato):
Az emberi agy velt es valodi kepessegeirol
***********
Dr. Galantai Zoltan (tudomanytortenesz):
Az iranyitott evoluciotol a Gaia elmeletig
***********
Dr. Horvath Andras (csillagasz, a Planetarium igazgatoja):
Mesterseges alakzatok a Mars felszinen?
***********
Furesz Gabor (egyetemi hallgato):
Misztikum es valosag az egbolton
***********
A Terkan Lajos Bemutato Csillagvizsgalo kiallitasa es tavcsoves bemutatoja
Minden erdeklodot szeretettel varunk!
A helyszin megkozelitheto a vasutallomasrol a 13-as, 33-as, 34-es,
36-os es 37-es buszokkal. A buszpalyaudvarrol a 10-es, 11-es, 12-es,
13-as, 14-es, 26-os, 36-os es 37-es jaratokkal.
(Kozreadta a Szervezok megbizasabol:
Tepi)
|
|
