1. |
toervenymodositas (mind) |
226 sor |
(cikkei) |
2. |
Palyazat biokemikusoknak (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
3. |
Ftv modositas, PhD kepzes tartama (mind) |
140 sor |
(cikkei) |
|
+ - | toervenymodositas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindenkihez!
A DOSZ eddigi fennallasanak talan legnagyobb eredmenye, hogy toebb
ponton sikeruelt az uj miniszter altal oesszehivott, a felsooktatasi
toervenyt elokeszito bizottsagaval elfogadtatnia javaslatainkat. igy
ezek
a modositasok bekerueltek az intezmenyi velemenyezesre kikueldendo
koezoes bizottsagi javaslatba.
A reszletes normaszoeveg ezen uezenet masodik feleben olvashato.
A nem jogaszi szemueveggel olvasoknak roeviden javaslataink a
koevetkezok voltak:
1. A tandijfizetesek, oesztoendijak, egyeb juttatasok temakoere:
A doktoranduszok tandijfizetese nem a hallgato tandijrendeletben,
hanem a
doktori kepzesrol szolo rendeletben keruel szabalyozasra, igy nem
mosodik oessze a mi tandijfizetesuenk az alapkezesi hallgatokeval (pl.
tandijmentesseg).
A juttatasainkat alapvetoen a koezalkalmazotti juttatasok szerint
hatarozzak meg (pl. a kepzesi ido koezalkalmazotti jogkaviszonynak,
szamit (hasonloan az egykori TMB-oesztoendijas kepzeshez), az allami
oesztoendij megallaptasanak alapja a koezalkalamzotti bertabla)
A toervenymodosito bizottsag jelentos reszevel vitaban allunk az
allami oesztoendijas doktorandszok oktatasi koetelezettsegerol.
Alternativ allaspontunk megjelenik a javaslatban, mely szerint a
kepzes a doktori fokozat megszerzesere felkeszites, mleynek nem resze
az oktatoi kepesseg. Ezert allaspontunk szerint oktatoi munka
vallalasa egyeduel a doktorandusz doentesetol fuegg.
2. A doktorandusz erdekkepviselet:
A doktoranduszok speicalis erdekei a hallagtoi erdekkepviseletben
megjelennek.
A doktori kepzest meghatarozo intezmenyi doktori tanacsokban
tanacskozasi joggal jelen van a doktoranduszok kepviseloje.
Orszagos szinten is megjelenik a sajat jogon valo kepviseletuenk,
amelyet szandekunk szerint nem soepoerhet el a hallgatoi oenkormanyzatok
letszambeli foelenye, es az orszagos felooktatast iranyito szervekben
a hallgatoi oldal egyeztetett allaspontjat kell kepviselni. Ez a
pont, ahol
vitaban allunk a HOEKOSZ-szal.
3. A doktori kepzes valtozasai:
A doktori kepzes elsosorban az adott szakterueleten vegzett tudomanyos
munkara valo felkeszites, igy a sok terueleten felesleges masodik
nyelvvizsga koetelezoen egyre csoekken.
A gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor jelentosen elvalik a kepzes
sikeres
befelyezese a doktori eljarastol, ezert a kepzest indokolt
vegbizonyitvannyal zarni, hogy egy esetleg kesobb elkezdett doktori
eljaras soran az elegseges vegzettseg igazolasa ne legyen ujabb gond.
Keruenk mindenkit arra, hogy az intezmenyi velemenyezesek soran a
rendelkezesere allo eszkoezoekkel segitse, hogy az alapjaban veve
pozitiv valtozasok megfelelo tamogatast kapjanak.
A DOSZ elnoeksege
A Doktoranduszok Orszagos Szoevetsegenek a javaslata
a Felsoktatasi Toerveny egyes rendelkezeseinek a modositasara
30. paragrafus
(6) A doktori kepzesben resztvevo allami oesztoendijas hallgatok
a koezalkalmazottaknak jaro veszelyessegi potlek oesszegszerusege
es jogalapja tekinteteben a koezalkalmazottakkal azonos elbiralas ala
esnek es az oesztoendijukon feluel ennek megfelelo oesszegu juttatasban
reszesuelnek.
31. yen
(8) d.) tovabba a tandijfizetesek meghatarozott oesszegere
toervenyben nyujtott szemelyi joevedelemado illetve tarsasagi
ado kedvezmeny biztositja.
(9) A doktori kepzesben reszt vevo hallgatokat megilleto
kedvezmenyekre, juttatasokra az altaluk fizetendo teritesekre
es a tandijra vonatkozo reszletes szabalyokat a doktori kepzesrol
szolo kueloen kormanyrendelet tartalmazza.
35/A. paragrafus
A variacio
A doktori kepzesben reszt vevo hallgato oktatoi feladatokat
vallalhat,
az allami oesztoendijban reszesuelo nappali tagozatos doktori kepzesben
reszt vevo hallgato a kormanyrendeletben meghatarozott feltetelekkel
legfeljebb atlagosan heti negy ora idotartamban oktatoi feladatokkal
bizhato meg. Az oktatoi munkat vegzo doktori kepzesben reszt vevo
hallgatot e tevekenysege soran megilletik az oktatok jogai es
terhelik
az oktatok koetelessegei, tovabba oktatoi munkajaert
kormanyrendeletben
meghatarozott kueloen dijazasban reszesuel.
B variacio
A doktori kepzesben reszt vevo hallgato oktatoi feladatokat
vallalhat. Az
oktatoi munkat vegzo doktori kepzesben reszt vevo hallgatot a
tevekenysege
soran megilletik az oktatok jogai es terhelik az oktatok
koetelessegei, tovabba
oktatoi munkajaert kormanyrendeletben meghatarozott kueloen dijazasban
reszesuel.
55.paragrafus
(3) Az intezmenyi tanacs oesszetetelet az (1) es (2) bekezdesre is
figyelemmel
a szabalyzat allapitja meg es biztositja az intezmenyi tanacsban mas
oktatok
es foglalkoztatottak, tovabba a hallgatoi kepviseleten beluel a
doktori kepzesben
reszt vevo hallgatok oenallo kepviseletet is. Az intezmenyi tanacs
tagjainak szamat
ugy kell megallapitani, hogy az szakszeruen es hatekonyan
mukoedhessek.
68. paragarafus
(5) A felsooktatasi intezmenyek hallgatoinak orszagos kepviseletet:
A variacio a Hallgatoi OEnkormanyzatok Orszagos Konferenciaja (HOEOK)
B variacio a Hallgatok Orszagos Tanacsa (HOT)
latja el.
A Tanacs velemenyt nyilvanithat, illetve javaslatot tehet a
felsooktatast
iranyito koezigazgatasi es egyeb szervek reszere a felsooktatast
erinto
barmely kerdesben, ellatja a hallgatok kepviseletet a felsooktatas
orszagos
szervezeteben.
(6) A variacio: HOEKOSZ javaslat
B variacio: A Tanacs 10 tagbol all, 5 tagjat az intezmenyi hallgatoi
oenkormanyzatok kepviseloi hallgatoi letszamaranyos szavazati jog
alapjan
valasztjak, 5 tagjat az orszagos hallgatoi retegszervezetek
delegaljak. A
Tanacs szervezesi es mukoedesi rendjet maga allapitja meg.
(7) A variacio: HOEKOSZ javaslat
B variacio: A Tanacs doentesenek meghozatalakor koeteles a doentesben
koezvetlenuel erintett hallgatoi retegszervezetek allaspontjat
figyelembe venni.
(8) A Tanacs mukoedesenek gazdasagi fedezetere a muvelodesi es
koezoktatasi miniszter a eves hallgatoi normativa orszagos
keretoesszegenek 1 0/00-et biztositja.
(9) A variacio: HOEKOSZ javaslat
B variacio: A Tanacs megalakulasanak reszletes szabalyait a Kormany
rendeletben szabalyozza.
91. paragrafus
(3) A doktori tanacs valamennyi szavazati joggal rendelkezo tagjanak
doktori fokozattal kell rendelkeznie. A tanacs tagja lehet az is,
aki az
egyetemnek nem dolgozoja. A tanacs tagja tanacskozasi joggal a
doktori
kepzesben reszt vevo hallgatok altal valasztott kepviselo.
92. pragarafus
(1) A doktori fokozat egyetemi szervezett kepzesben valo reszvetel
kereteben, illetve egyeni felkeszueles alapjan szerezheto meg. A
doktori kepzes vegbizonyitvany kiadasaval zarul.
(2) c.) legalabb egy idegen nyelvnek a tudomanyteruelet muvelesehez
szuekseges ismereteinek igazolasa,
A bizottsag uelesen a doktori kepzessel kapcsolatban elhangzott
javaslatok
es a toervenyt nem modosito hatarozatok
1. A bizottsag ugy foglalt allast, hogy a doktori kepzesben toeltoett
idot a
koezalkalmazottak jogallasarol szolo 1992. evi XXXIII. toerveny
koezalkalmazottak elomenetelerol es illetmenyrendszererol szolo
V. fejezetenek alkalmazasa soran koezalkalmazotti jogviszonyban
toeltoett
idonek kell tekinteni es ennek megfeleloen indokolt a szuekseges
jogszabalyvaltoztatasokat megtenni.
2. A bizottsag a korabbi allasfoglalasaval szemben ugy doentoett, hogy
a
toervenymodositasi javaslat ne tartalmazza:
a) a doktori kepzes vegen letett vizsga egyenerteku a doktori
szigorlattal
b) nem tamogatta a DOSZ alabbi javaslatat:
85. paragrafus (7)
A variacio: A doktori kepzesben a tanulmanyi ido legalabb harom ev,
ketszer egy evre kueloen kerelemre meghosszabbithato.
B variacio: A doktori kepzesben a tanulmanyi ido kormanyrendeletben
foglalt kivetelekkel harom ev.
Kelt: Budapest, 1996. marcius 19.
|
+ - | Palyazat biokemikusoknak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A Magyar Biokemiai Egyesulet palyazatot hirdet a "24. FEBS Meeting,
Barcelona" kongresszuson valo reszvetel tamogatasara.
A kongresszus idopontja: julius 7-12
palyazhatnak: gradualis vagy posztgradualis kepzesben resztvevo fiatal
biokemikusok
a tamogatas osszege: 40.000,- Ft
Feltetelek:
-legalabb egyeves egyesuleti tagsag, befizetett tagdij
-igazoltan befizetett regisztracios dij
-1 db bekuldott abstract, ahol a palyazo elso szerzo
-az abstractban magyarorszagi intezmeny neve is szerepel
A palyazathoz mellekelni kell:
-a bekuldott abstract masolatat
-publikacios jegyzeket
a palyazat bekuldesi hatarideje: 1996. aprilis 30.
a palyazatokat a Magyar Biokemiai Egyesulet cimere (1113 Bp., Karolina ut
29) kell bekuldeni
tovabbi felvilagositas Biro Evatol (tel./fax:1665856; e-mail:
) kaphato.
|
+ - | Ftv modositas, PhD kepzes tartama (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Kollegak!
A DOSZ marcius 23-i kuldottgyulesen javasoljuk megvitatni a
felsooktatasi torveny (LXXX/1993) illetve a doktori eljarasrol szolo
kormanyrendelet (47/1994) alabb kovetkezo modositasi inditvanyat.
Tudtunk szerint a modositassal kapcsolatos egyeztetesek meg
folyamatban vannak, ezert a Kuldottgyules egyetertese eseten a DOSZ
kepviselhetne allaspontunkat.
A javaslat ele bevezetoul annyit, hogy az legtobbunk egeto gondjat
veszi celba: SIKERREL FEJEZZUK-E BE A PhD KEPZEST, VAGY TOBBSEGUNKNEL
KARBAVESZ 3 EV MUNKAJA?
Javaslat a fels‹oktat sr¢l sz¢l¢ t”rv‚ny (80/1993) ‚s
a doktori elj r sr¢l sz¢l¢ rendelet (47/1994) m¢dos¡t s ra
Ftv. 85.
(6) A hat lyos sz”veg t”rlend‹.
Rendelet 3.
(2) A hat lyos sz”veg t”rlend‹, helyette:
A doktori k‚pz‚s id‹tartam t az egyes int‚zm‚nyek maguk
szab lyozz k. Egy szem‚ly k‚pz‚s‚re Ph.D. ”szt”nd¡j k”zponti
k”lts‚gvet‚si keretb‹l 5 ‚vig foly¢s¡that¢.
Ftv. 94.
(1) ‚s (2) k”z‚ iktatni:
A PhD fokozat megszerz‚s‚nek 92. (2) szerinti felt‚telei
tekintet‚ben a k”vetelm‚nyek minim lis szintj‚t az Orsz gos
Akkredit ci¢s Bizotts g llap¡tja meg.
(2) a k”vetkez‹k‚ppen m¢dos¡tani:
A doktori (PhD) k‚pz‚s ‚s a fokozat oda¡t‚l‚s‚nek r‚szletes
szab lyait az Orsz gos Akkredit ci¢s Bizotts g ltal el‹¡rt
minim lis k”vetelm‚nyrendszer figyelembev‚tel‚vel az egyetem
doktori szab lyzata llap¡tja meg.
Indokl s
A doktori fokozat k”vetelm‚nyeinek teljes¡t‚s‚hez szks‚ges
id‹ a kutat s jelleg‚b‹l ad¢d¢an elt‚r‹ a kl”nb”z‹
tudom nyterletek eset‚ben. Mi t”bb, az egyetemi auton¢mi nak
megfelel‹en az egyes int‚zm‚nyek azonos jellegû programjai
eset‚ben is kl”nb”zhet k”vetelm‚nyrendszerk ‚s a k”vetelm‚nyek
teljes¡t‚s‚hez jellemz‹en szks‚ges id‹tartam. V‚gl, a fokozat
megszerz‚s‚hez szks‚ges id‹ a jel”lt t‚m j t¢l ‚s egy‚ni
c‚lkitûz‚seit‹l fgg‹en is kl”nb”zhet. Meg¡t‚l‚snk szerint a
k‚pz‚s id‹tartama alapvet‹en rugalmas kell, hogy legyen ‚s
egy‚nenk‚nt elt‚rhet. T”rv‚nyileg legfeljebb azt szks‚ges
meghat rozni, hogy mennyi legyen a k”zponti k”lts‚gvet‚si
keretb‹l adhat¢ ”szt”nd¡j maxim lis id‹tartama.
Az int‚zm‚nyek k‚pz‚si id‹re ‚s k‚pz‚si koncepci¢ra
vonatkoz¢ auton¢mi j nak lehet‹v‚ t‚tele megfelel‹ min‹s‚gi
”szt”nz‹ rendszerrel ‚s az eredm‚nyess‚g elsz moltat s val
kombin lva a legjobb biztos¡t‚k sz¡nvonalas doktori munk k
szlet‚s‚re. A fokozat orsz gosan ‚rv‚nyes, megb¡zhat¢
sz¡nvonal nak biztos¡t sa ‚rdek‚ben tartjuk k¡v natosnak a
k”vetelm‚nyek minim lis m‚rc‚j‚nek az OAB ltali fel ll¡t s t.
Ett‹l az int‚zm‚nyek nyilv n tetsz‹legesen elt‚rhetnek felfel‚.
A doktori k‚pz‚s eddigi tapasztalataib¢l az is egy‚rtelmû,
hogy a fokozat megszerz‚s‚hez a h rom ‚v ltal ban nem el‚g. A
jelenlegi szûkreszabott k‚pz‚si id‹ nem ad mozg steret az
egyetemek sz m ra, hogy az eredm‚nyes befejez‚st megc‚lz¢ ‚s
ugyanakkor kiel‚g¡t‹ sz¡nvonalat biztos¡t¢ k‚pz‚si koncepci¢jukat
megval¢s¡ts k. Hi nyoljuk tov bb , hogy nincs semmif‚le
elsz mol si k”telezetts‚gk a k‚pz‚s eredm‚nyess‚g‚t ‚s
sz¡nvonal t illet‹en, de a t£ls gosan r”vid, h rom ‚ves k‚pz‚s
alapj n ilyen sz monk‚r‚s nem is k”vetelhet‹ meg. A PhD k‚pz‚s
‚ppen c‚lj t nem tudja el‚rni, azaz hogy nemzetk”zileg
elismerhet‹ sz¡nvonal£ fokozattal rendelkez‹ ”n ll¢ kutat¢kk
k‚pezze ki a felvett hallgat¢kat. Jelenleg PhD k‚pz‚s helyett
legfeljebb csak PhD ”szt”nd¡jr¢l besz‚lhetnk jogosan.
A h rom ‚ves k‚pz‚st ‚s a fokozat megszerz‚s‚nek
k”vetelm‚nyeit alapul v‚ve a felv‚telt nyert hallgat¢knak csak
kis h nyada fogja val¢ban megszerezni a fokozatot. Ez a befektett
munka ‚s a r ford¡tott kiad sok elveszteget‚s‚t jelenti. A
sikeres befejez‚st lehet‹v‚ tev‹ ‚s egyszersmind sz¡nvonalas PhD
k‚pz‚s megval¢s¡t sa ‚rdek‚ben szks‚gesnek tartjuk a k‚pz‚sre
ig‚nybevehet‹ llami ”szt”nd¡j id‹tartam nak meghosszabb¡t s t
5 ‚vre. Ennek finansz¡roz sa a.) a PhD k‚pz‚s orsz gos
k”lts‚gvet‚si keret‚nek id‹ar nyos n”vel‚s‚vel, vagy b.) az ‚ves
felv‚teli keretsz m cs”kkent‚s‚vel oldhat¢ meg. A jelenlegi
helyzethez k‚pest ak r a restrikt¡v b.) megold s alkalmaz sa is
n”velni fogja az ‚vente k‚pz‹d‹ kvalifik lt kutat¢k sz m t,
ugyanis a felv‚telt nyert doktor nsok d”nt‹ t”bbs‚ge val¢ban meg
tudja majd szerezni a PhD fokozatot.
Eddig a javaslat.
Kommentarkent meg annyit, hogy a jelenlegi helyzetben a doktoransok
kiszolgaltatottsaga olyan merteku, ami az eleve feudalis egyetemi
strukturaban is pelda nelkuli. Ezen allapot valtoztatasat nekunk kell
szorgalmazni, nem a munkaadoinknak, hiszen nekik nem erdekuk a
valtoztatas. A MI ERDEKUNK VALTOZTATNI, mert MA PhD HALLGATONAK LENNI
NEM JO BUSINESS. AKKOR LESZ JO BUSINESS, HA A HALLGATOK 90%-A PhD
OKLEVELLEL A KEZEBEN FOG TAVOZNI AZ EGYETEMROL. Hiszen ezt mashol
is igy csinaljak (USA, Europa). HA ENNEL A CELNAL ALABB ADJUK,
AKKOR ONMAGUNKAT TESSZUK OLCSOVA es a tovabbiakban magunkra
vessunk. Csak egesz mellesleg, az orszagnak is ez az erdeke (ha
torodunk ilyen aprosaggal), nem pedig az, hogy a hallgatok 2/3-at
felig elvegzett munka utan kivagjak, meg eleve komolytalanul vegyek
fel. Tehat megoldast kell talalni.
A DOSZ legutobbi, novemberi kuldottgyulese ezert hatarozott egy
athidalo, predoktori osztondij tamogatasa mellett. De attol tartunk,
ez nem jo megoldas. Eloszor: ujabb koltsegvetesi tetelt jelent majd,
amirol nem biztos hogy konnyu lesz meggyozni az MKM illetekeseit.
Masodszor: legjobb esetben kapunk majd evi 100-150 helyet, ami
tekintve hogy evente 600 raszorulo lesz, nem fogja megoldani a gondot.
Harmadszor: igy a szervezett kepzes meg mindig 3 eves marad es az
egyetemek tovabbra is guzsba lesznek kotve. A SZOTE-n epp most
igyekszunk igazan jova es sikerorientaltta tenni a PhD programot, de
ha marad a harom ev, ezt a celt el is felejthetjuk. Peldaul nem lehet
XY programvezeton ill. temavezeton szamon kerni, hogy nala nem
mukodnek a dolgok es senki nem tudja megszerezni a PhD-t. Mindjart
valtozna a helyzet, ha 5 ev allna rendelkezesre.
Ezert a predoktori osztondij otletenek elveteset es a fenti javaslat
tamogatasat inditvanyozzuk. Ha el lehet erni, hogy a teljes PhD
koltsegvetest idoaranyosan noveljek, nincs gond. Ha ez nem megy,
akkor biztosan kifogasolni fogjak, hogy az 5 eves kepzes erdekeben
csokkenteni kell a felveteli keretszamot. De mi jobb: ha felvesznek
600-at es vegez 200, vagy ha felvesznek 400-at es sikeresen vegez
350? Raadasul a jelenlegi 600-as felveteli keretszam tulzott, ha
tekintetbe vesszuk, hogy evente 200 kandidatus kepzodott az
orszagban. Mit akarunk egybol ezzel a haromszoros tulkepzessel? Talan
meg lehet gyozni az illetekeseket, hogy nem baj, ha az eves felveteli
keretszam csokken. Az orszagban egy idoben letezo doktoransok szama
nem fog csokkenni (mert az emberek altalaban hosszabb ideig lesznek
PhD hallgatok), igy a doktori kepzes kozossege sem veszit sulyabol.
1995 novembereben eppen az MKM helyettes allamtitkara nyilatkozta a
TV-ben, hogy a PhD osztondijat 5 evre kellene novelni. Lehet, hogy
nem is olyan lehetetlen errol meggyozni oket?
Udvozlettel
Nacsa Janos, Szabo Andrea, Varga Jozsef
|
|