1. |
evolucio, az intelligencia (vissza)fejlodese (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
2. |
aranyvegu cigaretta + Pitot cso (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: gravitacios tavcso - felreertes (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
4. |
gondolkodom tehat ... (volt evolucios problema) (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
5. |
minusz*minusz (mind) |
96 sor |
(cikkei) |
6. |
paradoxon (mind) |
41 sor |
(cikkei) |
7. |
(-1)^2 avagy negativszor negativ (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
8. |
Emberi mutaciok (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
|
+ - | evolucio, az intelligencia (vissza)fejlodese (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok Tudosok, ketkedok es realistak!
Tudomanyos vitairat(unkban)otokban sokan vannak olyanok
akik erdelodve olvassak az egyes cikkeket es szertnenek tevekeny
resztvevoi lenni az ertekezeseknek, vitaknak. Termeszetesen nem
mindenki rendelkezhet olyan szeles latokorrel es tajekozottsaggal,
mint egyesek (sajnalatos teny....; en is csak kontar vagyok ),es
ezert szulethetnek ilyen aprobb bakik, mint a gravitacio
).
E rovid kis kitero utan nezzuk az evolucios problemat.
Kezdenem azzal, hogy a most kovetkezo allitasomat egyenlore
nem tudom alatamasztani (ket napja keresek valami tenyt, hogy
honnan maradt meg bennem, de van valahol), de majd idovel.
Az allitas a kovetkezo: Az emberiseg atlagos biologiai (alapveto,
nem tanult) intelligenciaja folyamatosan csokkeno tendenciat
mutat, mig a tanult intelligencia no. Ertem ezt ugy, hogy a velunk
szuletett IQ szepen lassan csokken, viszont vilagunk ( az
egyetlen :) ) technikai bonyolultsaga az embert egyre tobb
megoldando problema ele allitja es ez kenyszerito erovel hat az un.
tanulhato intelligencia fejlodesere.
Sajnos nem azok az egyedek szaporodnak akik a
kivalasztodas soran erre alkalmasak, mivel nincs termeszetes
kivalasztodas, nincs versenyhelyzet a nosteny egyedekert, nincs
termeszetes ellensegunk (csak mi magunk es a betegsegek)nincs
semmi olyan ami az allatvilagban megszokott modon biztositja az,
hogy csak a legratermettebb egyed szaporodhasson, es eljen
tul.Ez szerintem a legfobb ok.
Most azt kerdezitek, hogyan lehet merni az oroklott IQ-t?
Lehet merni. Nagyon sok pszichologus foglalkozik ezzel es eleg jo
technikakat kidolgoztak mar arra, hogy akar egy csecsemo
oroklott IQ-jat is lehessen merni. Erdekes modszerekkel, de
mukodik a dolog.
Felmerult meg, hogy a tudas az ami akadályozza a szuleteseket.
Igen is nem is.
Hehe.
Most leirtam egy csomo dolgot, (amit ti nem olvastok mar el) hogy
miert nem, de visszaolvasas utan rajottem, hogy jobban hajlok az
igenre. Bár hozzátenném, hogy a kornyezet(es ezalatt inkabb a
penzt az anyagiakat, a magantulajdont ertem) is jelentosen
befolyasol. Az ember minnel nagyobb anyagi biztonsagban akarja
tudni magat es leendo gyermekeit csak a mertek az ami valtozik.
Mas egy afrikai anyagi biztonsagtudata es mas egy nyugat-
europaie vagy akar egy magyar embere.De mas egy hajlektalane
es egy vallalati vezetoe.
Meg egy jol megfigyelheto tenyt kozolnek az intelligenciaval
kapcsolatban.Ott a legmagasabb ahol a legtobb haboru dult a
tortenelem folyaman....(szelekciós hatas?)
Tehat nem a tudas, hanem annak kovetkezmenyei a gatlo tenyezok.
Kellene egy komolyabb haboru, ahol nem csak a technika szamit,
hanem az ember-ember kuzdelem is?
(: Arpi :)
|
+ - | aranyvegu cigaretta + Pitot cso (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
Azok akik olvastak Egely Gyorgynek a Masodfaju haboru irasat,(remelem jol
emlekszem a cimere) tudjak hogy az osszes "szenzacios" talalmanyt az ipari
maffia sullyeszti el, csupan azert hogy, poziciojat tartsa. Mas alkalommal
is olvastam mas szerzoktol de hasonlo osszefuggesben.
Mindez csak arrol jutott eszembe, hogy olvastam, hogy a Philip Morris-t,
egy (dohanyzas miatt elhunyt) szemely halala miatt 81 millio dollaros
buntetessel sujtottak.
http://www.cnn.com/US/9903/30/tobacco.trial.02/index.html
Tunodom, vajon hogy hogy nem sikerult az ipari maffianak ezt az ugyet
elhallgattatni.
Masreszt csodakozom, hiszen az illeto szemelyt senki nem
kenyszeritette dohanyzasra.
i.
ps. es hogy legyen valami tudomanyos is a tegnapi levelben a repulogepek
sebesseget megallapito Pitot cso leegyszerusitve nem mas, mint egy
folyadekkal toltott viszintes cso amelyen fuggoleges nyitott elagazas
talalhato. A nyitott elagazas folott aramlo levego dinamikus nyomasa
kisebb mint a cso tobbi reszeben ezert a vizszint ott megemelkedik.
A jelenseget Bernoulli torvenye irja le. A megemelkedes merteke a
levegohoz viszonyitott sebesseg fuggvenye.
|
+ - | Re: gravitacios tavcso - felreertes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Takacs Feri, Titusz és Mizsei Jani !
A dolog lenyegen nem sokat valtoztat, de szerintem felreertettetek
a Ceyra-t, ahol azt irja, hogy:
> A muszer _1/2_fok_ iranyerzekeny es ott
> mutatja a Napot, ahol valojaban van (a bizonyos
> 8 perc kesessel), nem ahol latszik ugye pl.
> Napfelkeltekor vagy Napnyugtakor
A 8 perces keses _teljesen felesleges_ emlitese
miatt ugy tunhet, hogy a muszer valamilyen 0 ido
alatt terjedo grav. hullamot erzekel, de a
Ceyra, szerintem csak azt akarta irni, hogy a
muszer ott mutatja a Napot, ahol az a legkor
fenytoro hatasa nelkul latszana. Olvassatok el a
mondatot ugy hogy elhagyjatok a zarojelek koze
tett reszt. Eloszor engem is megtevesztett.
Mondom a lenyegen nem valtoztat, de szerintem
igy gondolta.
Udv. CserG
|
+ - | gondolkodom tehat ... (volt evolucios problema) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado :
> Gondolkodom, tehat vagyok. Eloterbe kerul az en, hatterbe szorul a faj.
> A tudas onzove tesz.
> Szerintem szebb lenne ez a mondas igy: Gondolkodom, tehat ember vagyok.
> Igy nem zarnank el a tobbi fajt a let lehetosegetol.
Ez a megallapitas szerintem sokkal kevesebbrol szol (de a
kevesebb neha tobb :-), csak azt allitja, hogy mivel letezik a
tevekenyseg (jobb szo nem jut az eszembe) - gondolkodom -
leteznie kell a tevekenyseget vegzonek is. A kulvilagrol (beleertve,
a tobbi embert is) nem allapit meg semmit. (Nagyon helyesen,
hiszen arrol nem tudhatja biztosan, hogy nem az o elmejenek
szulemenye.)
CserG
|
+ - | minusz*minusz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Koszonom Titusz segitseget.
Remelem jol forditom le a sajat foldhoz- ill. godorhoz
ragadt _interpreteremmel_ :
Tehat ha elfogadom, hogy a tolem elorzott tartozas
szamomra bevetelt jelent, akkor azzal mar elfogattam
azt is, hogy minusz*minusz az plusz.
Sanyi felvetesen meg ujra elgondolkodtam, es
arra jutottam, hogy a logikai tagadas tagadasa
analog a minusz*minusszal.
Ha szabad a matematikat filozofiai alapon kozeliteni,
akkor arra jutok, hogy a linearis algebra elojelei sem
mennyiseget jelkepeznek, hanem minoseget.
Ebben a tekintetben tehat a ket algebra kozott
atfedes van.
Az elojellel ugyanis csak a _hiany_, vagy tobblet
letet jeloljuk, mig a merteket kulon meroszammal.
Utolagosan me'g magyarazkodnom kell a minosegrol:
Miutan a logikai algebrat esemeny-algebranak is szokas
nevezni megfontolando, hogy helyes-e allitani, hogy
minosegek manipulalasara lenne kitalalva ?
Ujra a gyakorlat oldalarol - es tovabb vizsgalodva -
a logikai algebrat allapotok elemzesere is alkalmazzuk.
Tehat esemenyek, allapotok, es meg ki tudja
mi minden tartozhat az alkalmazhatosag korebe.
Azonban az allapotoknak vagy esemenyeknek mindig a
minosege az, ami az alternativ logikai ertekeket
megkulonbozteti egymastol.
Az esemenyre is ugy kerdezunk: milyen ?
Bekovetkezett esemenyrol van szo, vagy sem ?
Az allapot fennallo, vagy sem ?
Erre csak amiatt tertem ki, hogy a minoseg vonalan
magabiztosabban lephessek tovabb.
Felelevenedett bennem az a regi - es tulajdonkeppen szinten
inkabb filozofiai problema, hogy mi is lehetne a
negyzetgyok(-1), azaz az imaginarius _szam_ megfeleloje
a valo vilagban ?
Biztosan nem jutok el odaig, hogy megragadjam, de
egy kicsit probalkozom.
Amikor eloszor talalkoztam vele, nyilvan hibas beidegzodes
folytan valamifele elfuseralt mennyisegnek veltem,
melyhez gyakorlati, fizikai mennyiseg nem kotheto.
Most amellett vagyok, hogy ezt is minoseg reprezentansakent
kellene felfogni.
Ha ez elfogadhato, akkor kovetkezik a komolyabb
problema : mifele minoseget is jelol ?
Ujra az alkalmazhatosaghoz nyulok.
Az imaginarius egyseg - mint _gyanus_ elojel fizikai fogalmak
matematikai modelljeiben elterjedten hasznalatos.
A tehetetlen tomeg, ill. a mechanikai rugalmassag
jelenlete fejezheto ki vele bizonyosfajta osszefuggesekben.
Hasonlokeppen a vill. kapacitas es az oninduktivitas
megkulonboztetesere is hasznaljuk.
Mindezekre jellemzo, hogy vesztesegmentes dinamikus
energia-felvevo ill. leado tulajdonsagaik alapjan
kulon minosegi kategoriat kepeznek szemben pl. a surlodassal, ill.
a vill. ellenallassal, melyek ugyan szinten szerepet jatszanak
dinamikus rendszerekben, de csak energia-kicsatolokent
mely tulajdonsag valos ertekekkel megadhato, leirhato.
Ha nevet kellene adni az imaginarius egysegnek
a fizikaban - a matematikai plusz- es minusznak
megfeleltetheto fizikai - pozitiv es negativ toltes
mintajara - akkor a fizikaban a dinamikus polaritas
nevet ajanlanam, felteve, ha ez mar nem foglalt.
Befejezesul felvetek meg egy problemat - vajon a logikai
algebra _hamis_, azaz _NEM_ ertekenek lehetne-e olyasfele
gyokerere lelni, mint a minusz eseteben az sqrt(-1) ?
Felderitesenek elso gyakorlati haszna az lenne, hogy
azontul mindig tudnank, hogy adott esetben a szebbik
nem miert is nem mondott eppen IGEN-t. :)
De azt hiszem ez nekem annyira elvont, hogy
mire megertenem, addigra mar olyan oreg lennek, hogy
elveszitene a jelentoseget...
Udv: zoli
|
+ - | paradoxon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kepzeljuk el, hogy egy laboratoriumban a Doppleres hutessel
kiserleteznek. Egy-egy lezernyalabot egymassal szemben,
egymassal teljesen egybeeso sugarkent generalnak.
Ha ez a laboratorium az urben nagy sebesseggel tavolodik
tolem, de en belatok azon a hatso ablakon, melyhez
egyforma kozel helyeztek el a sugarforrasokat ,
akkor en mint megfigyelo azt tapasztalom, hogy
a lezernyalabok nem esnek egybe, hanem egymassal szoget
zarnak be, es kozepen metszve egymast _elore fordulva_
latszanak.
Ha nagyobb sebesseggel halad a labor, akkor a lezerek
is nagyobb szogben sugaroznak elore.
Szolni kene a kiserletezoknek, hogy ez igy nem lesz jo,
de varjunk csak, talan megse !
Ugyanis naluk minden normalisan mukodik.
Lomhan ugyan, de veregetik egymas vallat, hogy milyen pontosan
belottek a ketyereiket.
A fotonok kozvetett mereseim szerint fenysebesseggel
haladnak oldalra, es egyuttal elore - ugy ertve, hogy az
eredo ferde iranyban c-vel.
Helyesen is ernek celba. Tehat elferdultek es megynyultak
a nyalabok, de a terjedesi sebesseg bennuk tovabbra is c.
Viszont, ha a fotonok hosszabb utat tesznek meg az en megfigyelesem
szerint a ket vegpont kozott, akkor hosszabb ideig tart, amig
innen oda atjutnak. Odabent ezt sem veszik eszre.
Ez csak azzal magyarazhato, hogy lassabban telik odabent
az ido. Megpedig a feny megnyulasanak aranyaban telik lassabban.
Maskent ez nem lehet.
Eszembe jut egy fizikusnak regebben feltett kerdesem, miszerint
ket szembeforditott lezernyalab hatassal lehet e egymasra.
O csak annyit mondott, hogy siman atgyalogolnak egymason.
Nyilvan igaza volt, hiszen mint latom - az is relativ,
hogy egybeesnek-e vagy sem.
Udv: zoli
|
+ - | (-1)^2 avagy negativszor negativ (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztik!
Sajnos hetkoznapi magyarazat nem jut eszembe, amivel megindokolhatnam a
negativszor negativ=pozitiv dolgot, de matematikusat tudok krealni.
Nem akarom itt bizonyitani, hogy a valos szamok kozott pontosan egy
egysegelem van (azaz olyan szam, amivel barmit megszorozva azt a barmit
kapjuk). (I)
Talan azt is elhiszitek, hogy (-1)*(-1) csak 1 vagy (-1) lehet. (II)
De ha (-1)*(-1)=(-1), akkor a (-1) is egysegelem kellene legyen, ami (I) miatt
nem lehet, tehat (II) miatt (-1)*(-1)=1.
Viszont ekkor a,b>0 eseten (-a)*(-b)=(-1)*a*(-1)*b=(-1)*(-1)*a*b=a*b, ami
mar nyilvanvaloan pozitiv.
LOGIKA -- igenis van koze a logikai 0-ak es 1-nek az algebrai 0-hoz es
1-hez, sot, ezeknek is van kozuk a valos szamok kozotti 0-hoz es 1-hez.
Altalaban ha egy halmazban van nullelem, akkor azt 0-val jelolik, s ha van
egysegelem, akkor azt 1-gyel.
Persze, itt-ott pongyola voltam, de kifejthetem reszletesen is -- van sorlimit
a TUDOMANYban? ;-)
Tibi
@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Igen, van sörlimit, ha jol emlekszem 199 sör/nap. Udv///Meszaros Laci
|
+ - | Emberi mutaciok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
Az emberiseg jovojerol erdemes beszelgetni (kulonos tekintettel az
aprilis 22-i Fold Napjara). A minap egy erre vonatkozo cikk vegere
ragasztottam egy utalast az aprilisi sciamra. A rovidke cikk szovege
megtalalhato az emlitett SciAm 24. oldalon illetve alabbi vebcimen:
http://www.sciam.com/1999/0499issue/0499scicit4.html
*** a cikk meg tovabb roviditve es gyorsmagyaritva ***
Minden elolenyben lassan gyulnek a mutaciok. Ha egy mutacio
egy feherjet modosit, az javithatja vagy ronthatja az utod
eselyeit. A karos mutaciok sokkal gyakoribbak mint a hasznosak.
A mutaciok gyakorisagarol csak altalanos elkepzelesek voltak a
kozelmultig. Sok mutacionak, bar karos hatasa van a szervezetre,
nincs nyilvanvalo tunete. Ket brit(?) kutato (Adam Eyre-Walker es
Peter Keightley) tanulmanyozta az emberi mutaciok gyakorisagat.
Modszeruk: 46 genben mertek fel azokat az eltereseket, amelyek az
ember es a csimpanz vonalanak szetvalasa ota eltelt 6 millio evben
tortentek. Az eredmeny: generacionkent es fejenkent minimum 1.6,
de inkabb 3 karos mutacio kovetkezik be.
A kutatok modszere: eloszor felmertek azokat a mutaciokat, amelyek
nem okoznak szerkezeti valtozast a feherjeben (sok mutacio ilyen)
[gondolom az azonos aminosavat kodolo eltero tripletekre celoznak,
bar ezt nem irta a cikk - lms]. A csimpanz es az ember kozotti
eltereseket elbiraltak, mutacio okozta-e azokat; ehhez egy harmadik
foemlos csoport genmintajat hasznaltak (ha a harom minta kozul ketto
egyezett, a harmadikban tapasztalt elterest mutacio okozhata)
[ha jol ertettem a magyarazatot - lms].
Az ilyen "lathatatlan" mutaciok gyakorisagabol a kutatok kiszamoltak,
hany darab, a feherje tenyleges szerkezetet befolyasolo mutacionak
kellett tortennie. Az szamitott ertek 231, a tapasztalat azonban
csupan 143. A kulonbseg, 88 mutacio feltehetoen elegge karos volt
ahhoz, hogy az evmilliok alatt hordozoi nem tudtak fennmaradni.
Ezt a szamot a teljes genallomanyra extrapolalva kaptak a mintegy
harom karos (= kihalo) mutaciot, per fo, per generacio.
A nyilvanvaloan karos mutaciok aranya alacsonyabbank tunik a sok
genetikus altal becsultnel, de a mutaciok aranya osszesegeben eleg
magas, a karos mutaciok is zavaroan gyakoriak. A populaciogenetika
szerint a 3 karos mutacio durvan azt jelenti, hogy minden sikeres
(eletben maradt es szaporodokepes) utodra harom elhunyt/meddo utod
jut. Az emberek nem ilyen szaporak; miert nem haltunk meg ki?
Egy amerikai biologus, Crow szerint a valasz az ivaros szaporodas.
Mindazonaltal a modern gyogyaszat gyengitette a szelekcios nyomast.
Crow feltetelezi, hogy a karos mutaciok felszaporodasa gyorsulni
fog, ennek kovetkezmenyei lesznek az egeszsegi helyzetre. Az egyik
mar emlitett brit kutato maskepp latja, szerinte sok kozepesen karos
mutaci mar regen elterjedt az emberi genallomanyban, de ezeket az
alkalmazkodas, legfokepp az intelligencia tobb mint kompenzalta.
*** eddig a gyorsmagyaritas ***
|
|