> Felado :  [France]
> Temakor: bolygok gomb alakja ( 20 sor )

>> Newtoni magyarazat:
>> Mert a gravitacios ero szukebb ertelemben centralszimmetrikus.

Igy van.

De a bolygok nem gombok. Nem is ellipszoidok.
Alakjuk jol kozeliti a "sajat gravitacios tereben lassan
forgo folyadekcsepp" hidrosztatikai egyensulyi alakjat.

Ez az alak csak egy ronda sorfejtessel kozelitheto.

> Kedves Imre,
>
> Koszi a valaszt, de eddig meg en is eljutottam. A lenyeg a kovetkezo
> mondat volt, amit az idezetedben felbevagtal.
> Ha ugyanis a keletkezesukkor szilardak lettek volna, akkor nem lennenek
> ennyire gombhoz hasonlito alakuak, ugy gondolom.

De igen. Ugyanis ekkora tomeg egy darabban mar nem tud
kello sebesseggel hulni (kicsi a eflulet), es belulrol 
kifele haladva parcialisan megolvad a radioaktiv bomlasho
miatt, vagy az is eleg ha csak nagyon leesik a viszkozitasa.

Ez igen gyorsan kozel gomb alakba rantja az osbolygot.

Kesobb, a teljesen szilard bolygok anyaganak is van valamilyen
viszkozitasa. Es nem egykristalyok. Ero hatasara veges ido alatt
deformalodnak. Az ero a gravitacio.
Az anyag deformalodni vigan tud, meg akkor is ha nem a hagyomanyos
ertelemben vett folyadek. Csak ki kell varni.
A szilard bolygokat viszkozus folyadekkal modellezni igen jo kozelites.

udv: VAti

> szerkeszd meg azt a legkisebb keruletu haromszoget, aminek
> egyik oldala 6cm, a hozza tartozo magassag 4cm!

A megoldas: a magassagot az oldal kozepere kell allitani, de 
igazolni csak derivalassal tudom, ami egy ilyen feladvanyban
nem tul elegans. Raadasul a harom oldalra szimmetrikus megoldast
vartam el, a konkret feladatban viszont az oldalhosszak 6-5-5.
Jobb otlet?

Tisztelettel

Csussz

Molnar Gyorgy:
> Keszitunk egy olyan tartalyt, melybe semmi sem hatolhat be, 
> es teljes a vakum.
 ...
> a tartaly belsejeben megszunne a ter ? Benne nem mulna az ido ?
> Keptelenseg.

Maganvelemeny:
Korantsem keptelenseg. A fenti tartalyban semmi ertelme terrol es
idorol beszelni, ezert Occam bacsi borotvajaval ezeket, mint a
tartalybeli fizika folosleges elemeit, lenyisszantjuk. Egyebkent
szerintem epp ez a bizonyos hipotetikus tartaly egy remek pelda
annak szemleltetesere, hogy ter es ido nem minden korulmenyek
kozt kotelezoen letezo fogalmak.

> Anyag nelkul nem tudhatnank (!) arrol, hogy van ter es ido.
> Inkabb igy mondanam.

Nagyjabol egyetertek.
Amivel meg elvileg sincs modunk kolcsonhatasba lepni, azaz
meg elvileg se tudjuk megismerni, azzal nincs miert foglalkozni.

Tisztelettel

Csussz

sziasztok,

tud valaki arrol, hogy allitolag Hawkingek kiszamoltak, hogy az 
idoutazas fizikailag nem lehetseges? allitolag avval indokoljak, hogy 
az Univerzum nem pulzalo, hanem folyamatosan tagul.

a valaszokat elore is koszi,


                                        Gallo Peter

>  wrote:
>
> Ha ugyanis a keletkezesukkor szilardak lettek volna, akkor nem lennenek
> ennyire gombhoz hasonlito alakuak, ugy gondolom.

Egy kerdes: a Fold most szilard?
Bolygomeretekben ovatosan kell banni szilard es a folyekony/keplekeny 
fogalmaval.
Vati irt mar nehany nagyon erdekes hozzaszolast regebben ebben a 
temaban. Jo lenne, ha folytatna!
Ha jol emlekszem, egy fold meretu bolygon mar 30 km magas hegy sem 
letezhet, (ha csak nincs gyemantbol, vagy hasonlo anyagbol az 
alapja.)

Idokozben olvasgattam a dipolusokrol, es felfedeztem egy hibat a tegnapi
levelemben.

Az SH atlasz sorozat Fizika konyvenek 243.oldalan talaltam azt az
osszefuggest (F~P1*P2*B/l^2), amelynek alapjan allitottam, hogy a
dipolusok hatasanak tavolsagfuggese hasonlo a Coulomb-torvenyhez. Utolag
harom masik konyvben is a tavolsag kobevel forditott aranyt tartalmazo
osszefuggeseket talaltam, igy szinte bizonyos, hogy az SH atlaszban
valami egeszen masrol van szo, de hogy mirol, arra nem sikerult
rajonnom. De talan nem is lenyeges. A lenyeg, hogy nem hasznalhato az
elozo cikkemben ervkent.

Tovabbi kapaszkodokent inkabb az altalanos relativitas elmelet
tulajdonsagaira hivatkozom. Ha a toltesrendszer toltesei valos energiat
kepviselnek akar onmagukban mondjuk pontszerunek tekintve oket, akar a
toltesek kozotti tavolsaggal definialt helyzeti energia reven, akkor
ezek az energiak meggorbitik a teret, es letrehozhatjak a gravitaciokent
ismert hatast anelkul, hogy a tomeget is definialnank. Persze
nyilvanvalo, hogy a dolog nem ilyen egyszeru, mivel az alt.rel.
geodetikus vonalai a klasszikus vonzoerok eseteben elvben jol leirhatjak
a reszecskek mozgasat, de a taszito erokkel mar mas a helyzet. Igy az
alt.rel. jelenlegi formaja csak mintaul szolgalhat az altalam felvetett
celok megoldasa fele. Bar ebben az esetben is nyilvanvalo, hogy ha nem
akarunk foglalkozni melyrehatoan a toltesek belso vilagaval, akkor a
makrovilagban a tomeg fogalmanak hasznalata tovabbra is egy nagyon
celszeru egyszerusitesi lehetoseg marad a szamitasok szamara. Gondolom,
ezen cikkem utan is maradt meg nehany megvalaszolatlan, vagy
megvalaszolhatatlan kerdes. Kicsit kezdem magam ugy erezni, mintha
elszakadnek a talajtol, legyszives, fogjatok meg.

Udv: Takacs Feri

 írta a következő üzenetben: ...

>> P.S: Egy cukros ismerosom meselte egyszer: a barna es koszos cukorlehez
>> oltott meszet kevernek, majd alulrol finoman CO2-t buborekoltatnak at ezen
>> a suru es forro katymaszon. Egy eleg szuk pH tartomanyban pont olyan apro
>> meszko kristalykak keletkeznek, amik magukba zarjak a cukoroldatban levo
>> nemcukor szennyezodeseket, majd, leven maguk is oldhatatlanok, leulepszenek
>> vagy egy szuron kivalnak.

> Folytatas: az igy kivalt mesziszapot a folyoba engedve az also szakaszon a
> nepesseg halhusellatasa ugrasszeruen javul (egy rovid idore :-(
>
> Janos

Lehet hogy en nem vagyok lelkes kornyezetvedo, de szo sincs arrol, hogy ezt
a mesziszapot idoszakos halpusztitasra hasznalnak.
Ez a mesziszap ugyanis a savas esok es a helytelen mutragyazas miatt
elsavanyodo talajaink kozombositesere felhasznalt igen ertekes segedanyag.
Amit a cukorgyarak raadasul penzert arulnak.
Szittner

Sziasztok tudorok !

Legutobbi levelem ota sokan erdeklodtetek maganban a forrasaim
felol. Nem bunkosagbol nem valaszoltam idaig, hanem idohiany es
*gepkozeltelenseg* miatt. Bocs, most nyilvanosan potolom :

A dusseldorfi papir csak egy A5 felenyi fenymasolt papirdarab volt,
ennek a forrasarol nem tudok nyilatkozni, de ez nem is igazan fontos.
Ami fontosabb es tudomanyosabb, az az itthoni kiadvany, amely a
*Fogyasztovedelmi fuzetkek* sorozatban jelent meg reciklikus
anyagbol, s *Az elelmiszerek adalekanyagai* nevre hallgat. A
gyori Oko(logiai) Studio Alapitvany (9028 Gyor, Vandor u.9.)
adta - nyomta ki. Kiadva a KKA kozcelu keretebol, a magyar
kornyezetvedo mozgalom tamogatasaval 1997-ben. Bevezetojet
dr. Kalas Gyorgy irta. Belso resze 20 oldalon targyalja a temat,
boritoja elol-hatul kihajthatos, ezen vannak apro betukkel felsorolva
100-tol 1521-ig az e-botuk.  A felhasznalt irodalom is fel van tuntetve, 
ezek a kovetkezok :
 - E-Nummern-Listte (Lebensmittel-Zusatzstoffe) OKO-TEST Verlag
   GmbH and Co., Frankfurt (3.   atdolgozott kiadas)
 - Lebensmittel-Zusatzstoffe Konsumentenredaktion des ORF, Wien
 - Az elelmiszerekrol szolo 1995. evi XC. tv. es annak vegrehajtasara
   1/1996. (I.9.) szamon megjelent   FM-NM-IKM egyuttes rendelete
 - 40/1995. (XI.16.) FM sz. rendelet a Magyar Elelmiszerkonyv kotelezo
   eloirasairol (I. kotet)
 - Dr. Sohar Palne - Dr. Domoki Janos: Az elelmiszeradalekok E-szamrendszere
 - 1-2-89/107 sz. eloiras *Az elelmiszerekhez engedelyezett adalekanyagok 
   altalanos eloirasairol*.
 - MSZ 14476-86 sz. OSZ az *Elelmiszer-adalekanyagok es technologiai
   segedanyagokrol*

A hivatkozott anyagom sajnos eltunt valahol, igy annak elkuldese lehetetlen.
Sajnos csak munkahelyrol tudok irni, de azert kuldok egy kis izelitot...

E 102 - mest. színezék;Tartrazin* (Globus mustár,
Egyike az allergiat kleggyakrabban kivalto anyagoknak. Hasznalatat
Nemetorszagban korlatoztak, de az EU engedelyevel ismet megjelenhetett 
kulonbozo termekekben. Allergiat, asztmat, csalankiutest okoz. Ausztriaban,
Svajcban 1984 ota tiltott.

E 104 - mest. színezék;Kinolinsárga* (Globus mustár,
Az USA-ban elelmiszerszinezokent tilos hasznalni. Feltehetoleg allergiat okoz.

E 110 - mest. színezék;Narancssárga S* (Globus mustár, Szobi szörp,
Feltehetoleg allergiat okoz.

E 120 - term. színezék; Kárminsav* (Parmalat joghurt,
Feltehetoleg allergiat okoz.

E 122 - Azorubin*
Allatkiserletekben a legkulonbozobb mellekhatasokat figyeltek meg
(verkep, tudo, nyirokrendszer es hasnyalmirigy. Feltehetoleg allergiat okoz.

E 123 - mest. színezék; Amarant* (Globus mustár,
Allatkiserletekben karcinogen es mutagen hatast okoz. USA - 1976 ota betiltva.

E 124 - mest. színezék;Neukokcin,Ponszó 4R (Szobi szörp,
Feltehetoleg allergiat okoz. USA - betiltva.

E 127 - Eritrozin*
Feltehetoleg allergiat okoz.

E 150c - karamell - ammóniás*
E 150d - karamell - ammóniumszulfitos*
Ausztriaban csak a barna sor szinezesehez engedelyezettek.

E 151 - Brillantfekete BN*
Feltehetoleg allergiat okoz. Ausztriaban csak a kaviar szinezesehez eng.

E 154 - Barna FK*
USA - betiltva

E 160 b - Anatto, bixin, norbixin
Feltehetoleg allergiat okoz.

E 161 g - Kantaxantin
A WHO szerint majkarosodast okoz.

E 221 - E 228 -ig : Ken - dioxidok
Foleg a feher borok, pezsgok, szaritott gyumolcsok, lekvarok tartositasahoz.
Kiszamithatatlan reakcioi vannak : rosszullet, fejfajas, hasmenes,
anyagcsere - vagy idegrendszeri zavarok.
Kokarcinogen hatasa gyanitott.

E 230 - Bifenil
A citrusfelek gombaolo szere, legtobbszor kombinalva hasznaljak.
Tulajdonkeppen peszticidnek szamitanak. Vigyazat ! Hamozaskor
az adalekanyag egy reszet ravihetjuk a gyumolcs husara ! Mivel
esetenkent a citrom, narancs stb. csomagolopapirjat is impregnaljak
vele, inkabb ne engedjuk a gyerekeket a papirral jatszani !

E 284 - Borsavak
Az EU mint a kaviar tartositoszeret engedelyezte. Erosen toxikus
anyagkent ismertek a boratok, amelyek kumulalodnak a szervezetben.
Mergezes eseten nincs ismert ellenszere.
stb

Ha van valaki Miskolcrol, aki jobban fel van szerelve (scanner, fenymasolo,
mittudomen), az irjon maganban, szivesen odaadom

     Udv :
              fzs
  
(Ékezetek érkezhetnek !)

Hali Endre!

> En azt gondolom, hogy azert megis erdemes. Hangsulyozottan jegyzem meg:
> ahhoz, hogy eldonthessuk, hogy a fenti esetrol (:nincs semmi, nem valtozik
> semmi) beszelunk, meg kell hatarozni, hogy mi az a "valami". Ez kell ahhoz,

A szokasos definicio a valamire:

A valami az, amit meg lehet merni.  Csak hat ez a definicio sajnalatosan
azt is kimondja, hogy egyszerre csak tobb valami letezhet.  Ugyanis ahhoz,
hogy valamit meg tudjunk merni, szukseg van ket masik valamire is
(meroeszkoz + kiserleti fizikus).

Viszont ez a definicio a fizika szamara teljesseggel megfelel, mert a
fizika az elvileg a merheto/eszlelheto dolgokkal foglalkozik. A tobbi az
a filozofia, metafizika es egyeb, a bolcseszkaron tanitott tudomanyra
tartozik.

>> Ez itten a Maxwell demon rediscovered.
> Mi az a Maxwell demon?

Bocsi. Ossze kevertem a demonokat.  (Sose voltam jo demonologiabol :-)  )
Asszem a Laplace demonra gondoltam, de mar egyaltalan nem vagyok benne
biztos, hogy kinek a demona is.  :-(

Na mind1.

A Maxwell demon az az, aki az entropiat csokkenti.
A Laplace (?) demon az meg az, aki kepes a vilag osszes reszecskejenek
helyet & sebesseget egy adott pillanatban tetszoleges pontossaggal
meghatarozni, es e melle igen gyorsan tud szamolni.  Igy meg tudja mondani
a jovot.

ImRe

> --------------------------------------------------------------------------
 ... Our continuing mission: to seek out knowledge of C, to explore strange
unix commands, and to boldly code where no one has man page 4.
                                                                     (lpg)

Uvd mindenkinek !

Ha van kozuletek olyan, aki ismeri a komplex szamokat (pontosabban:
trigononetrikus abrazolasat, ill. az exponencialis alakba torteno
atalakitasat ) es en bizom benne hogy van, az magyarazza el nekem
legyszi mert en nem egeszen ertem a dolgot.

Ja, e-levelbe irjatok mert a Tudomanyra nem vagyok meg feliratkozva.

Elore is koszi : Attila
                              

Na ez a legtudomanyosabb, de hogy lessz ebbol ph (a nedvessegesseget
meg csak ertem)?

A pH a "power of Hidrogen" roviditese (lehet talalkozni pK+ es hasonlo
kifejezessel, ez pl a kalium-ionok suruseget jelenti). A pH definicioja
kb: a [vizben levo] hidrogen-ionok (mas kemiatanarok szerint H3O ionok)
koncentraciojanak logaritmusa, negativ elojellel.

A semleges vizben a H+ ionok koncentracioja 1e-7, ennek logaritmusa -7,
negativ elojellel +7, vagyis a semleges vizben pH = 7. A savak kepesek
arra, hogy a hidrogenionjukat vizes oldatban szabadon engedjek. Ekkor
a hidrogenionok koncentracioja megno. Enyhen disszocialo hig savnal lesz
mondjuk 1e-6 ==> pH = 6, erosen disszocialo, tomenyebb savnal megkozeliti
a 100% vagyis 1e-0 erteket, a pH majdnem 0.

A pH mero elektrodja olyan, hogy az erzekelo felulet altal adott jel
ara'nyos a hidrogen-ionok koncentraciojanak logaritmusaval es meg sok
minden massal. A pH mereshez hasznalt elektrodot es az aramkort zaro
ellen-elektrodot tehat ugy kell kialakitani, hogy a pH kivetelevel az
osszes egyeb komponensre azonos jelet adjanak (azok kiejtsek egymast).
A homersekletvaltozas hatasat pedig egy homerovel es egy tablazattal
szoktak kompenzalni (modernebb muszerek esetleg automatikusan).

Mivel nem vagyok vegyesz, a fenti magyarazatbol fontos hatter dolgokat
nem tudok, peldaul hogyan mukodik az uvegelektrodos pH szonda, es hogy
miert hajszal pontosan 1e-7 a hidrogenionok koncentracioja a vizben es
mihez kepest, valamint miert 14 a legnagyobb pH (nekem jo a fantaziam es
el tudok kepzelni egy oldatot, ahol olyan sok az OH ion, hogy irmagja
is alig maradt a hidrogenionoknak, koncentraciojuk mondjuk 1e-20, igy
az oldat pH=20). Remelem lesz legalabb egy vegyesz olvasotarsunk, aki
kiegeszit es/vagy helyretesz...

Koszi,
udv://Laci