15 Jan 98 21:44, Josephk wrote to Kornyesz:

 J> Teller Ede 90 eves. Ugy gondolom, errol az evfordulorol nekunk is illik
 J> megemlekeznunk.  Mindenesetre
 J> a magyar tudomany "papajarol", a magyar ifjusag, a fiatal magyar tudosok
 J> peldakeperol van  szo.

Igen, es mint tanar, mint az egyik legnagyobb elo magyart ismertetem es Bp-i
eloadasainak videofelveteleit rendszeresen vetitem.

 J> Ez az o kredoja. Csak egy mondat aggaszt: "Bizom
 J> benne, hogy az elmondottak hasznalhatonak bizonyulnak"

Nezzuk a level allitasait:

 J> Tudomany a 21. szazadban
 J> A "Magyarorszag 2000" konferenciara
 J> 1997 majus 30-31
 J> Budapest


 J> Sajnalatos modon nem minden feltetlenul jo, ami a nyugati tarsadalomban
 J> modern.
 J> Szamomra kulonosen a "Zold" mozgalom okoz aggodalmat. Szerencsere (ugy
 J> tetszik) Magyarorszagon a mozgalom nem igazan eros.

Sajnos igaz, lasd pl Bosi huzast - tobb eve nem lehetett elore lepni a zold
mozgalmak miatt (es lehet, hogy most se), vagy az atomtemetot - csak tiltanak,
de nem adnak megoldast a zoldek.

J> A mozgalom egyik kovetkezmenye az uj felfedezesek tamogatasanak csokkenese.
 J> A klonozassal kapcsolatos izgalmas elorelepes peldaul a forrasok megvonasat
 J> eredmenyezte.

Pedig nem az egesz ember klonozasa a cel, hanem pl. vese stb.

 J> Kulonosen, es ez talan meg fontosabb, a tudomany teruletere
 J> lepo fiatalok szamanak csokkenese es hibas orientacioja is megfigyelheto.

USA-ban az egyetemi hallgatok tobb mint otven szazaleke nem amerikai ! A
kutatok kozott meg rosszabb az arany.

 J>  Nem zarhatom szavaimat Paks es azon
 J> korulmeny emlmtese nelkul, hogy az atomreaktorok teren a magyar
 J> erofeszmtesek az energiatermeles egyik kiemelkedo eredmenyet hoztak, amely,
 J> ugy velem, az elektromos energia ellatas egyik legfon tosabb forrasava
 J> valik a jovoben.

Mar itt is elhangzott, hogy a paksi reaktor a vilag legbiztonsagosabb reaktorai
koze tartozik, amiben nem kis resze volt-van a magyar mernokoknek is. Tobb
orszagban a magyar otleteket alkalmazzak a reaktorok biztonsagosabba tetelere.

 J> sikert kmvanok onoknek a "Magyarorszag 2000"
 J> konferenciahoz. Udvozlettel, Edward Teller


                                              \dvvzlettel: -=Nlaca Laca=-

> Diana et al.,
> 
> Ugyan vonalban vagyok, de nem artana egy kis szabadido hogy gyorsabban
> tudjak valaszolni.  Azt hiszem tobbe-kevesbe teny, hogy a GDP/GNP
> rendszernek valos hibai vannak.  Tobbe kevesbe az is vilagos hogy e
> hibak kovetkezteben olyan modellek es dontesek szuletnek amelyek
> makrookonomiai szinten nem ket filler veszteseget okoznak.  Eleget
> irtak errol mar nem csak a szakmai lapok, hanem a popularisabb sajto
> is, pl. az Atlantic Monthly (ha jol emlekszem) "If the GDP is up, why
> is America down?", 2-3 eve, stb....
> 
> Lehet persze mondani hogy a hiba csak abban az osszefuggesben az,
> amire a GDP-t hasznalni akarjuk.  A homero tokeletes merce ha arra
> vagyok kivancsi le fog-e fagyni az orrom ha kimegyek az udvarra (ez
> itt elofordul), de vajmi keveset hasznal ha meg akarom vele merni
> mennyit nott a lanyom tavaly ota.  A GDP sem mindenkeppen hibas,
> amennyiben tisztaban vagyunk vele mit jelent ha no, mit ha csokken, es
> mit NEM jelent.  Sajnos nem vagyunk vele tisztaba, es az egesz az idok
> folyaman valami vallasos kabulat jelleget kezdte folvenni, ami oda
> vezet hogy nehany orszag ahol a GDP valamelyest no automatikusan
> sikersztorinak kialtatik ki, attol fuggetlenul hogy ennek ara a
> tarsadalmi es egyeb, nem monetaris toke deficitje az ara, adott
> esetben irreverzibilis karok okozasa reven ...  A kritikusok mar
> sokszor leirtak hogy a GDP-t mai formajaban eredetileg a masodik
> vilaghaborus koltsegvetesek kovetesere hoztak letre (a proto-GDP-t
> regebben).  A dolgok azota megvaltoztak, es hogy egy masik hasonlattal
> eljek, az hogy meg tovabbra is ezt hasznaljuk olyan mintha pedallal
> akarnank a raketakat hajtani.
> 
> Annak ellenere hogy nem keveseknek a GDP illetve bovebben az
> SNA-reform (system of national accounts) kenyeret ad, vajmi keves jele
> van barmilyen konszenzusnak.  A neoklasszikusok nagyobb resze ugy
> kepzeli el a dolgot hogy a jelenlegi GDP-szamitasokat alapul veve azt
> fokozatosan kiterjesztenenk a fontosabb externaliakra, akar pozitiv
> (pl. Diana haziasszonyos peldaja), akar negativ elojellel (pl.
> Csernobil tipusu katasztrofak koltsegvonzata a nemzetgazdasag szamara,
> stb.).  Ennek tobb akadalya van, elsosorban az a szeles korben (?)
> ismert teny hogy a jelenlegi piaci mechanizmusok nem kepesek a legtobb
> externaliat ertekelni (..ezert externalia...), tehat ezeknek nincsen
> ara.  Az gondolom keveseket nyugtatna meg ha a jegyban elnoke, a
> penzugyminiszter vagy az auditor general jelentene ev vegen ki hogy
> igaz hogy a szamlakonyvekben ez sehol nem jelent meg, de az idei
> talajviz-szennyezesek miatt ugy becslesre egymilliardot leveszunk a
> nemzeti osszvagyonbol.  Mindez persze megoldodik mihelyt "sikerul" az
> atmoszferat, talajvizet, vagy a melytengereket is privatizalni
> (mondtam hogy kar volt azt a Privatizacios Hivatalt megszuntetni  ...).
> Amig ez nem megy, remeljuk sokaig, addig is lehet persze javitani a
> GDP-n, pl. levonva vagy hozzaadva ezt-azt.  Ennek eddig talan legjobb,
> vagy legalabbis legismertebb peldaja az ISEW (Index of Sustainable
> Economic Welfare), mas neven a Daly-Cobb index.  Mind az ISEW, mind a
> tobbi "green-GDP" kapcsan azonban vilagos hogy tokeletes mercerol szo
> sincs - noha az externaliak egy reszet ezek figyelembe veszik, a fenti
> ertekelesi nehezsegek miatt tobbnyire becslesekrol van szo.  A sok jo
> cikk egyike e temarol a weben is elerheto, Richard England:  Economic
> Development and Social Wellbeing:  Alternatives to Gross Domestic
> Product, <http://orbit.unh.edu/cber/abs/macro.htm>;, Acrobat Reader
> kell hozza.
> 
> A "GDP-reform" masik modja hogy a GDP-t elfelejtjuk es teljesen uj
> alapokon allo mutato(ka)t hozunk letre, ertem ezalatt azt hogy nem,
> vagy nem kizarolag penzugyi alapokon allo mutatokat.  A labnyom pelda
> az elozore.  Bar mint koncepcio megkapo es hasznos, az okologiai
> labnyom nem igazan GDP-alternativa, elsosorban mivel nem terjed ki pl.
> szocialis es gazdasagi parameterekre amelyek pedig tovabbra is az
> emberi viselkedes donto osztonzoi.  Nehez pl. elkepzelni hogy az
> orszaggyules koltsegvetesi bizottsaga kizarolag az alapjan hozna
> dontest hogy bizonyos donteseknek milyen kihatasa van az orszag
> okologiai labnyomara, az egyeb mutatoktol fuggetlenul.  Ettol
> eltekintve a labnyom erteke hogy a gazdasagi fejlodesnek azokban a
> dimenzioiban ahol fizikai korlatok vannak, e korlatokat explicitte
> teszi es osszefugesbe hozza az egyeni vagy kozossegi eletmoddal.
> 
> A 'kevert' indexekben szerepelnek mind gazdasagi (azaz penzesitett)
> mind nem-gazdasagi (meterben, literben, stb. stb. kifejezett
> indikatorok.  Ezek elonye hogy a koltsegvetesi deficittol kezdve a
> csecsemohalandosagon at a levegotisztasagi indexig minden belejuk fer,
> a gond 'csak' az hogy ezek aggregalasara meg senki nem talalt ki
> elfogadhato modszert.  Probalkozasok vannak, pl. a Robert
> Prescott-Allen-e <http://iisd.ca/didigest/may97/1may97.html>;, de ha az
> ember kisse a reszletekbe megy kiderul hogy pl. Prescott-Allen
> modszere is egy sor feltetelezesre es becslesre epul.
> 
> Hajlamos vagyok az egesz GDP-reform folyamatot mint evoluciot
> felfogni, amelynek resze a merestechnikai modszerek valtoztatasa, a
> mutatok sulyozasa es hasznalata a tervezesben, es nem utolsosorban az
> a politikai klima amelyben ezek a valtozasok zajlanak.  _A lenyeg hogy
> a GDP-reform, barmilyen formaban legyen is, nem pusztan, sot
> valoszinuleg nem elsosorban technikai, hanem politikai kerdes._  
> 
> 
> Udv, Laci
> ____________________________
> Laszls Pintir
> Program Officer
> Measurement and Indicators Program
> International Institute for Sustainable Development (IISD)
> 6th Floor, 161 Portage Avenue East
> Winnipeg, Manitoba R3B 0Y4  CANADA
> Telephone:  (204) 958-7715
> Fax:  (204) 958-7710
> Email:  
> http://iisd.ca
> Course website at the University of Manitoba:
> http://www.umanitoba.ca/institutes/natural_resources/56718/home.html
> ____________________________
> 
> 
> 
>

A KTM eredmenyt hirdetett a garei PCB szennyezes semlegesitese ugyeben.
A betonutepito (vagy hasonlo nevu) vallalat nyert, a szemetet el fogjak
szallitani a dorogi egetomube es kicsinyenkent eltuzelik. Mivel a dorogi
mu nem kifejezetten alkalmas klortartalmu hulladek megsemmisitesere (a
Richter Gedeon gyogyszergyar ottani uzemenek hulladekara terveztek), az
akcio jo sokaig fog tartani.

Hadd emlitsem meg ismet azt a nepszabi-cikket (mar irtam rola a minap),
amiben a PCB megbizhato deponalasat javasoltak, arra szamitva, hogy szaz
ev mulva a PCB esetleg ertekes nyersanyagga valik.

Udv///Laci

Meglepetessel olvastam a Kornyesz 461. szamaban, hogy honlapot akarsz kesziteni
 az MZP szamara. Igyekszem valaszolni a keredeseidre.
1. Lenne-e erdeklodo...? Biztos. Aki jokat nevet a markaba, hogy leteznek olyan
 tajekozatlanok, akik az MZP-rol azt hiszik, hogy valami koze van esetleg a zol
d mozgalomhoz, a zold eszmekhez, celkituzesekhez. Julius Binder es a vizugyi er
dekcsoport peldaul nagyon-nagyon orulne neki.
2. Van-e mar ilyen honlap...? Azt az MZP-tol kellene megkerdezni. Talan nincs, 
de sok VALOBAN zold szervezetnek VAN HONLAPJA, en most itt nem tudom az osszese
t, netan szazat is felsorolni. 
3. Otletek az MZP-temahoz... Ime:  Miert csodajo s oekologikus a vizlepcso, ho
gy lehet iriszdiagnosztikaval megallapitani, hogy nem aidses-e valaki es atleph
eti-e a magyar hatart, hogy a vallas miert opium a nepnek, illetve mire keszuln
ek a vallasi fanatikusok, hogy kell-e zold rohamosztagokat szervezni es azoknak
 mi a feladata, hogy miert hasonlit az MZP jelvenye a hitleri birodalom cimerer
e, stb. 
4. Resztvenni? Remelem, a kornyesz olvasoi kozott nem akad olyan.

Kedves Laszlo, ha  tudod, mi az MZP, akkor rossz helyre fordultal. Ha nem tudod
, akkor elnezest kerek Toled a fenti csipos sorokert es nagyon szivesen elmondo
k tobbet is, akar szemelyesen, vagy levelben, de inkabb nyilvanosan (ha - remel
hetoleg - a szerkesztok  helyt adnak neki.)
Udvozlettel
Piros
(szokasos cimem , illetve 203-5477)

------Begin forward message-------------------------

A gazdasagi kepunket meghatarozza a kornyezetunkhoz valo viszonyunk - 

A Kanadaban elo Rafael Ramirez ugy velte hogy a kozgazdasag lenyegi meghatarozo
i a tudas es a 
viszonyulas.  Es valoban ha vegig gondoljuk a tarsadalom gazdasag tortenelmi fe
jlodeset 
mindketto nagyon fontos az egyen es a kozosseg eleteben.  A tudasnak kulonbozo 
fajtai vannak: 
logikai, axiomatic (meghatarozas jellegu) es hermeneutikai tudas (nyelveszeti) 
amit vagy egyeni 
tanulas utjan vagy kulturan keresztul nyerunk.  

Minden gazdasagi szisztema viszonyulasokon alapszik - a jelenlegi gazdasagi ele
tet a kapitalista 
termeles es fogyasztas viszonya hatarozza meg.  A viszonyulasok tarsadalmi megh
atarozoktol 
fuggenek. Ideologiai es vallasi tenyezok meghatarozzak az elvarasainkat, ohajai
nkat es 
befolyasunkat.  A technologia fejlodesi iranya, moralis hozzaallasunk, tarsadal
mi normank es a 
fennallo jogi struktura tukrozodik a minden napos tevekenysegunkben.  A viszony
ulasi szisztema 
valos erteket a termeszeti reakciokon merjuk le.

Az emberiseg legnagyobb probaja a termeszethez valo problema mentes viszonyulas
 .  Stuart Mill 
(kozgazdasz, filozofus) is az emberi elet lenyeget a termeszet lekuzdeseben es 
annak 
atformalasaban latta.  A klasszikus kozgazdasagi elmelet szerint a tudas a vila
g kulcsa, de 
nekunk embereknek kell kontrolalni a tudasunk mibenletet es iranyat "moralisan,
 jogilag es 
emberileg".  A kozgazdasagi dogma az empirikus gazdasagi adatok statisztikai fe
ldolgozasan es a 
birtoklasi vagyon alapul.  Mill az emberi ertek szisztemat hasznalta mercekent.
  Ki vagy mi 
hatarozza meg a dolgok erteket?  A hagyomanyos ertek szisztema foldrajzi alapok
on nyugvo izolalt 
kornyezetben alakult ki es magaban hordta az evszazadokon keresztul kifejleszte
tt tulelesi 
parametereket.  Ezzel ellentetben a jelenleg dominanalo ertek szisztema a media
 utjan terjed es 
globalis gazdasagi parameterekre epul.  

Gondolom nalatok is sokat emlegetik a gazdasagi szabadsagot (economic freedom).
  A vilag minden 
tajarol 61 kozgazdasz vett reszt a munkaban ami a gazdasagi szabadsag fogalmat 
hatarozta meg es 
megalapitotta a gazdasagi szabadsag indexet.  A mutato harom fo osszetevobol jo
tt letre amiben 
17 kozgazdasagi parameter van belesuritve.  Az elso a penzugyi es politikai sta
bilitas, a 
masodik az allam fuggetlensege (a gazdasagi elet meghatarozoitol) es a harmadik
 a toke 
nemzetkozi szabadsaga.  Nezzunk meg egy parat a 17 parameterbol: nepesseg, nepe
sseg novekedes, 
GDP, "realis" per kapita GDP, inflacio, munkanelkuliseg, kincstari tartalek, ko
zponti allami 
koltsegvetes merete, kincstari felesleg, deficit stb. Amint latjuk a listan nem
 szerepel az 
energia es nyersanyag felhasznalas, kornyezet szennyezodes, kozoktatas, egeszse
gugy es egyeb 
tarsadalmi juttatasok stb.  Ebben a gazdasagi modelben a tulajdon jog vedelme a
z allam 
kizarolagos funkcioja.  Az allam szocialis es regulatory szerepe a hatterbe szo
rul.  A 
kornyezethez valo viszonyunkat meg kozvetve se vettek figyelembe mikor a mutato
t 
kifejlesztettek.

Pedig akar akarjuk akar nem kornyezetunk magaba foglalja minden aktivitasunkat 
es megteremti az 
alapveto exisztencialis felteteleket.  A letunk a termeszettol fugg - mert egye
k vagyunk a 
tapanyagokkal, amit eszunk, a levegovel amit belelegzunk a vizzel amit iszunk. 
 Elottem van 4 
abra (Bolin and Cook abrai); az elso a globalis carbon ciklust, a masodik, harm
adik es a 
negyedik abra a globalis nitrogen foszfor es ken ciklust abrazolja.  A veges sz
amu lekotott es 
flux-ban levo anyagok meghatarozzak a fizikai letunket.  Nordhaus, Tobin es mas
 neves 
kozgazdaszok javasoltak hogy matematikilag akceptalhato megkozeliteseket alkalm
azzunk az 
ertekszisztema, gazdasagi mutatok es szamitasok modositasara.  De a javasolt uj
 eljarasok az 
arak liberalizaciojahoz vezetne es tarsadalmi infrastrukturalis valtozasokat id
eznenek elo.  
Egyesek szerint ez a jelenlegi tarsadalom gazdasagi szisztem elbizonytalanodasa
hoz vezetne es ez 
a bizonytalansagot gazdasagi instabilitas es tarsadalmi anarchia kovetne.

Ha a jovorol beszelunk mindannyian behunyjuk a szemunket es almodunk.  Ki tudja
 megmondani 
melyik alom realis es melyik irrealis?  Hogyan tudnank ketsegeinket csokkenteni
 es a jovovel 
kapcsolatos kellemetlen meglepeteseket kikuszobolni?  Van olyan meglepetes amin
ek tudjuk a 
kovetkezmenyet, de van olyan amirol semmit sem gyanitunk.  Tudatlanok vagyunk, 
pedig sok esetben 
a felhalmozott tudasanyagot minden nehezseg nelkul novelhetnenk.  Van amikor al
apveto 
epistemologiai tudatlansaggal allunk szemben amit nyelvi, axiomatic vagy logika
i meghatarozassal 
kikuszobolhetunk.  Viszont a kaosszal es ujszeruseggel szemben vedtelenek vagyu
nk.  Kantot 
idezzuk mikor azt mondjuk "A tudast meg kellet semmisitenem hogy teret szerezze
k bizalmamnak"  
Ebbol mindnyajan megerthetjuk hogy teret kell adnunk a nyiltsagnak es biznunk k
ell az emberiseg 
jovojeben kulonosen amikor emberi tudas hataraival kell megbirkozni. 

Ennyit errol de hova tunt a kornyezetvedelem?
udvozlettel
judith



------End forward message---------------------------

nem ertem miert jelenik meg minden begepelt sor a KORNYESZ-BEN ket sorban - meg
probaltam oda-
vissza kuldeni az e-mail-t es "forward it to kornyesz" de az se segit igy is du
pla sorban jelenik 
meg amit irok - segitseget kerek
judith

464 szamon Mindenkinek szolo cikkre reagalok. Bos -Nagymarost is mint minden ko
moly ugyet nem lehet tuntetessel megoldani. Azal csak sok joszandeku embert leh
et felbosziteni es a szlovak emberre uszitani. A kornyezeti karnal joval nagyob
b az amit a magyar es szlovak emberek lelkeben okoztak azzal, hogy osszeuszitot
tak oket. Jova kellene ezt tenni szaktudassal es joszandekkal.