A Forum-ban es a Hungary-n nagy vita dul az IMF/WorldBank tevekenysegerol
ugy altalaban, es kulonosekeppen Magyarorszag vonatkozasaban.

Mivel ezen Intezmenyek aktivitasanak komoly "kornyezeti" vetulete is van,
szeretnem Bathori Gy. HIX Senddoc-ban elhelyezett gyujtemenyre iranyitani
a T. "Kornyesz"-ek figyelmet is: ("Sendoc", "new", "antiIMF"). Az alabbi
anyag csupan paranyi toredeke a gyujtemenynek, "mutatoba":

Decision-making in the World Bank_

   Under the World Bank charter, the highest powers are the Executive
   Directors. These 22 people represent either one (major) donor or a
   group of member countries. But votes are weighted according to the
   amount of money a country has contributed to the Bank. The biggest
   contributors, and thus the countries with the greatest influence in the
   Bank decision-making process, are the US (18.02%), Japan (7.82%),
   Germany (6.04%), France and Britain (5.79% each). Activists commonly
   call this system the "one dollar, one vote" system.

   This voting pattern, where power is determined by monetary
   contributions, has meant that the Bank's policies are skewed towards
   Northern priorities. In reality, it is the instrument of a handful of
   industrialised countries, used to further their interests and concerns,
   and particularly the interests of their multinational corporations.
   Since the Bank intensively promotes policies as well as provides funds,
   the development priorities of the South are accordingly decided by a
   few countries in the North. This structure of the Bank also gives no
   opportunity for public participation, and is unaccountable to both
   Southern governments and people.

   According to long-standing custom, the Bank's president is nominated by
   the US, and is always a US citizen. The current president is Lewis
   Preston, a former US investment banker.

   _Environmental impact_

   The money that the donors put into the World Bank is lent out to
   Southern countries, Eastern Europe, and the former Soviet republics. A
   high percentage of the loans and credits are allocated to
   environmentally sensitive areas such as agriculture, forestry, dams and
   irrigation. In addition, the Bank publishes sectoral policy papers, for
   example in the field of energy or agriculture, and country economic
   memoranda which make suggestions to each country about how to do their
   work.

   But the Bank's greatest leverage in this field is through its
   structural adjustment and sector loans which are given for long-term
   economic policy and not simply for single projects. These loans are
   explicitly intended to create long-term institutional changes, such as
   privatisation of national monopolies, and the adoption of a strategy of
   export-led growth, both of which strongly influence the pattern of
   control over and utilisation of natural resources.

   This Bank-directed development of Southern countries has changed their
   natural resource management strategies in drastic ways. Rapid growth of
   export-oriented resource use has led countries into a debt trap which
   has been accompanied by ecological degradation. This link between
   borrowing and environmental destruction can be exemplified in the case
   of Brazil.

   In 1980-82, Brazil had borrowed nearly US $300 million, and by 1984 the
   amount totalled approximately US $950 million. When the loans were used
   up, Brazil was not able to generate the local counterpart funds to
   complete the projects, but in the meantime had to start repaying its
   loans. The burden was placed on farming for export, which led to
   increased deforestation and displacement of forest peoples and peasants
   in the Amazon region.

   The story of Africa, the continent with the most serious ecological
   crises, is no different. In 1983, there were no African countries among
   the large debtors. Today, the external debt of 42 sub-Saharan economies
   is in the area of US $135 billion, and thousands of Africans are dying
   as the ecology and economy of the continent are in collapse.

Dr. Pellionisz Andras

A Greenpeace nyilvanosan bocsanatot kert a Shell-tol az olajkut-elsullyesztes
ugyeben kepviselt hibas allaspontja miatt. Legalabbis kb. ezt hallottam fel
fullel a Magyar Radio Oxigen c. musoraban szombaton delutan felharom korul
(sajnos kozben ricsajoztak a gyerekek, ezert nem tudom, pontosan mi hangzott
el a bocsanatkeresben). Szoval nagyon jo, hogy a Greenpeace vegre megnyert
egy csatat, de a konkret esetben a kornyezettel szemben...

Bar a francia foldalatti atomrobbantasok kozvetlenul nem jelentenek veszelyt
a termeszetre (es az olyan allitasok, hogy a tengerben levo cezium-valahany
szintjenek novekedeset tapasztaltak, inkabb rontjak a kornyezetvedok image-
at), a francia _katonak_ militarizmusa es kivagyisaga (a _katonak_ szot a
TIPP lelkes francia levelezoje, Olivier Clary szurta be a mondatba) viszont
altalaban is veszelyes, ezert a Greenpeace az adott kerdesben igazan jobban
is egyuttmukodhetne a Csendes-Ocean tersegenek allamaival, es Franciaorszag
exporttermekeinek fo *felvevo*piacaival!

Kabe 2-3 hete olvastam a nyuzvikben vagy az Economistban (most hirtelen nem
talalom azt a szamot) egy par soros leirast arrol, hogyan is nez ki egy ilyen
foldalatti atomrobbantas (valamint a mar emlitett Oxigen c. radiomusorban is
volt par szo rola). A Mururoa korallzatony valojaban egy reg kihunyt tenger
alatti vulkan bazaltkupjan nott ki a tengerszint fole. A robbantasokat kb.
1000-1500 meter mely (tehat boven a bazaltba) furt aknaban hajtjak vegre.
Eddig egyetlen esetben tortent kisebb muszaki problema, amikor egy beekelo-
dott robbanofejet 400 meter melysegben robbantottak fel. Ekkor keletkezett
egy tenger alatti foldcsuszamlas, amirol annak idejen Jacques-Yves Cousteau keszitett
egy filmet is. A robbantas soran azonban meg akkor sem kerult radioaktiv
szennyezodes a vizbe. A ceziumizotop szintjenek allitolagos emelk
ugyan ra lehet fogni a robbantasokra, de csak addig, amig valaki hozzaerto
meg nem kapirgalja az adatokat. A novekedeshez ugyanis nincsenek referenciaadatok az adott helyrol, maga a novekedes sem
szignifikans (a
muszerek meresi hibajanak nagysagrendjeben van, tehat akar mas
kereszteffektus is okozhatta), es ha megis cezium, akkor is lehet mashonnan
odasodrodott szennyezodes (a cikk szerint egy 50-100 merfold tavosagban
elhalado tengeralattjarobol kisodrodott szennyezodes nyoma is lehetett az
eszlelt Cs-mennyiseg).

Udv: Laci

Wolf Gyuri irta nekem leveleben (miert Polineziaban robbantanak a franciak):

> "valami balul sulhet el, es akkor a polinezekert meg nem kar"

Ez az egyik szempont. Otthon feltehetoen kormanyvalsagot okozna a kiserle-
tezes (a franciaknak nincsenek Nevada meretu sivatagjaik), ha osszeszorzom
a szoba joheto teruletek nepsuruseget es a franciak altalanos tuntetesi es
sztrajkolasi kedvet. A hely kivalasztasaban az is szoba johetett, hogy a
Mururoat mar ugy is jol osszekoszoltak a hatvanas evek nagy felszini atom-
robbantasaival (hahaha, es meg a franciak mondjak azt, hogy a jelenlegi
kiserletsorozat vegeztevel udulohellye alakitjak a korallzatonyt, hat nem
hiszem, hogy tolongani fognak a fizetovendegek...)

A nuklearis szennyezesek elhelyezesere es a robbantasok kivitelezesere
elvben nem is a vulkanikus bazalt az idealis hely (bar az is jobb, mint
pl. a meszko :), hanem a fold alatti tobb kilometeres monolit sotombok,
amelyekbol soktizezer evig nem fogja a viz kimosni az esetleges szennye-
zodeseket. Ilyen sotombokben Europaban pont Franciaorszag bovelkedik!
A nuklearis szemetet valszleg tenyleg oda rakjak, de a robbantasokkal
felnek. Amit a TV-ben lattam a robbantaskor a tenger felszinerol, azert
eleg nagy durranas volt, pedig csak 8 kT, ha hihetunk nekik, es lesz
talan 100 kT nagysagrendu is, ha jol emlexem. Szoval ezt otthon eleg
nehezen lehetne titokban tartani vagy foldrengesnek aposztrofalni...

Ami meg elhangzott az Oxigenben: a tengerrenges elegge megviseli a tenger
elovilagat. A WWII utan sokan uztek a horgaszatnak azt a modjat, hogy egy
kezigranatot bedobtak a folyoba, az ott felrobbant, par szaz kilo hal el-
kabult vagy megdoglott, es ami feljott a viz tetejere, annak a nagyjat
haloval osszegyujtottek. Barbar modszer volt.

- elemes -

Nem vagyok a Kornyesz rendszeres olvasoja - de eppen most a napokban 
hallottam, hogy a Greenpeace bejelentette, hogy erosen tulbecsulte a 
Brent Spar fedelzeten levo mergezo anyagok mennyiseget, ugyhogy az 
elsulyesztes nem volna annyira karos. Az itteni szakertok szerint a 
partravontatas veszelyes es a hulladekok kezelese sem egeszen biztonsagos.

udvozlettel: Szekacs Andras

ezuttal szeretnem mindenkinek megkoszonni, akik a magyar 
kornyezetpolitika eloadasomhoz kuldtek, javasoltak anyagokat.   kulonosen 
kiemelt halaval tartozom Geller Zitanak a KTM-bol, aki innen Berkeleybol 
nezve felbecsulhetetlen erteku anyag-csomagot allitott ossze; es Gal 
Anikonak a kitartasaert, amellyel meg mindig lankadatlan es halalt megveto 
batorsaggal kuzd a cyberspace inkompatibilitasaival, hogy a 
disszertaciojat atbuvolje az oceannyi drotgordiuszokon.

valamint meg Varga Janosnak, Toth Ferencnek, Edesanyamnak, Aronson 
Ritanak, es remelem, senkit nem hagytam ki.....

termeszetesen, amennyiben meg valakinek van 5lete es anyaga, nagyon 
orulnek...

Es annyival tartozom a Kornyesznek, hogy mihelyst kicsit rendezem a 
soraim, osszeallitok beloluk egy irodalomjegyzeket.


diana

UI.  kedves , keresem az 'anccient futures' lelohelyet.  
az NGO itt (is) szekel Berkeleyben, de egyszeruen most nem talalom a 
koordinataikat.  Pesten a Kozep-Europa Egyetemnek megvan a film, 
(327-5021 a kornytud tanszek; 327-5000 a kozponty, es a konyvtarban 
erdemes keresni), a boritojan rajta van a telefonszam.  Sot, a film 
magyarul is kap6o otthon, es azt is elszortam, hogy pontosan hol.  Ha 
valaki megnezi azt a Berkeleys telefonszamot a boriton, meg tudom 
rendelni egy telefonnal itt ($20), vagy meg tudom tudni, otthon hol lehet 
kapni. vagy legalabb meg tudja valaki mondani az NGO nevet? mert akkor a 
tudakozonal megtalalnam.

Ozone hole over Antarctica is growing

The biggest hole ever in the Earth's protective ozone layer has
formed over Antarctica, threatening the globe with increased exposure
to ultraviolet radiation, United Nations experts reported Sept. 12.
The U.N. World Meteorological Organization said the ozone decline,
an annual feature of the Southern Hemisphere spring, was the most
rapid on record at one percent a day and covered an area the size of
Europe. WMO Special Adviser Romen Bojkov told a news conference the
trend -- although predicted -- reinforced arguments for developing
countries and transition economies to cut their emissions of
ozone-destroying methyl-bromide. "The area with severely depleted
ozone at present covers more than 3.86 million square miles, about
the size of Europe, and is twice the size of that during the 1993 and
1995 austral springs in the same period," a WMO announcement said.
The ozone layer absorbs and blocks most ultraviolet rays coming from
the Sun. Any sustained surge in radiation reaching the Earth,
scientists say, inevitably leads to an increase in cancer in humans
and animals and a reduction in crop yields and could affect overall
global food production. Source: Reuters 

Copyright 1995, Reuters, All Rights Reserved

Environmentalists attack Russian nuclear plans

Environmentalists criticized Russia's plan to import and reprocess
spent nuclear fuel, warning Tuesday that it could make the country
the world's radioactive dump. Russia is already heavily polluted by
radioactive waste and should not allow more of it in, Valery
Menshikov of the Russian Security Council's Environment Safety
Commission said. President Boris Yeltsin's government has approved
importing used nuclear fuel, beginning this month, to process it
into uranium and plutonium. Russia's reprocessing capacity is
limited, but it plans to use profits to build a new facility at the
closed nuclear city Krasnoyarsk-26, also known as Zheleznogosk, in
eastern Siberia. The $2 billion plant would be capable of processing
1,650 tons of waste annually. Opponents of the plan say that with
Russia's waste storage sites already overflowing, it makes no sense
to import more. "What shall we do if the new facility isn't built in
time? Shut down our own plants?" asked Vladimir Yakimets, a leading
nuclear safety analyst. Environmentalists complain that the
technology is unsafe and leaves behind low-level liquid waste which
is pumped deep under the Earth's surface. Top government officials
insist that the waste-processing program poses no environmental
danger and dismiss the criticism. Source: Reuters 

Copyright 1995, Reuters, All Rights Reserved

[Sajnos a 104 es kornyeszt nem sikerult visszakeresnem, igy nem
tudom, hogy indult az egesz, de azert beleszolok...]

Kedves Kornyesz!

Azt hallottam (par hete?) tobb hircsatornan is, hogy a
Greenpeace bocsanatot kert a Shell-tol, hogy reszben megalapozatlan 
vadakat hangoztatott, illetve mar egyaltalan nem is olyan biztos abban, 
hogy jo otlet volt az olajkutat a partra vontatni. (Gondolom az olajkut
parton valo feltrancsirozasa sem kornyezetbarat folyamat, nem beszelve
az ehhez szukseges enrgiarol, stb.)

Amugy a vitas kerdeseket (mennyi es milyen szennyezo ill. mergezo anyag
maradt az olajkutban) fuggetlen szakertok vizsgaljak.

Kerdeseim ezek utan: Lehet-e tudni tovabbi reszleteket? Van-e eredmenye
mar a vizsgalatnak? Mi lesz az olajkut sorsa? Mennyiben fogja rontani a
Greenpeace tekintelyet, ha kiderul, egyik legnagyobb sikeruk valojaban
tobb kart okozott mint hasznot?

Udv:

Tibor

P.S. Mennyire kepesek manapsag a kornyezetvedok osszessegeben
megitelni egy-egy technologia kornyezetre gyakorolt hatasat?
(Eldontheto-e a papirpelenka-textilpelenka, elem-akkumlator,
stb. vita objektiven?)

Wolf Gyuri levelerol jut eszembe:
A Greenpeace nyilvanosan bocsanatot kert a Shell-tol a tevedeseert, 
mert utolag belattak, hogy nem csak a legolcsobb megoldas a 
tengerbe sullyesztes, de a tobbi megoldas sem kornyezetbaratabb. 
Ugyanis nincs technologiai kornyezeti hatas nelkul. Ugyanakkor a 
Greenpeace altal a Shell ellen meghirdetett bojkott allitolag nagyon 
hatasos volt. Azaz nyilvan horribilis osszegu veszteseget okozott a 
cegnek. Tud-e valaki arrol, hogy a bocsanatkeres mellett karteritest is 
hajlando-e fizetni a Greenpeace az altala tudatlansagbol okozott 
karert? Tervez-e valamit tenni a tovabbi hasonlo "tevedes" 
elkerulese erdekeben?
Maganvelemenyem: nem szeretem az olyan embereket, 
szervezeteket, akik ill. amelyek olyanba utik az orrukat, amihez nem 
ertenek, de kivalo erzekuk van a publicitashoz es a felhajtashoz.
Udvozlettel              Gacs Ivan

Udv Kornyeszek,

   Lehet, hogy lejart lemez? Egy otlet a francia atomkiserletek elleni tiltako-
zasra. Mi kiprobaltuk.
 A lenyege az volt, hogy a helyi francia nagykovetseg fax-ara kuldtunk egy edes
kis rajzot. Ez a rajz egy (gall) kakast abrazol, amint a Foldgolyon allva uriti
belsarat. A rajz folott peniglen egy angol nyelvu szoveg all:

                SOME REALLY AUTHENTIC THINGS FROM FRANCE

   Ha valaki ugy gondolja kozuletek, hogy maga is szivesen csatlakozna ehhez a
tiltakozasi formahoz, akkor szivesen elkuldom neki a rajzot.
Lehet persze izles szerint ugyane szoveget franciaul is odatenni:

                QUELQUES CHOSES AUTHENTIQUES DE LA FRANCE

Erdekel valakit?

Udvozlettel, Novaki Andras (N.A.)