> Felado :  [Hungary]
> Temakor: mp3 tomorites veszteseges-e ( 39 sor )

> Az atlagos emberi ful szamara nem is veszik el informacio, de egy
> denever (feltetelezve, hogy hallja a 16000-20000 Hz-es hangokat)
> teljesen mas hangokat hall az eredeti wav eseten es a dekodolt wav
> eseten. A kodolasnal ugyanis a nem hallhato, a masik hang altal
> elnyomott (maszkolt) frekvenciakomponenseket ta'roljak kisebb
> pontossaggal, nagyobb zajjal (<- mivel ugy sem hallja ki az ember a
> tobbi frekvencia mellett).
> A lenyeg: az atlagos emberi ful szamara tenyleg veszteseg nelkuli a mp3
> kodolas, de szigoruan csak emberi hallasra ertelmezve.

A tudomanyban legyunk precizek. Meg a tervezok is csak azt allitjak,
hogy kicsi a minosegromlas, csak a kevesbe fontos informaciok vesznek
el. Persze ez a "kicsi" nem definialt. Nekem irto nagy.
A hazfelugyelok kilencven szazaleka imho jol erzekeli, hogy gyengebb a
hangminoseg kodolas utan. Nagyon nagy szelhamolas folyik ezekkel a
"maszkolt" frekikomponensekkel, es az "ugy sem hallja ki az ember a
tobbi freki mellett" szovegekkel. Persze lehet olyan pocsek keszulekeket
is csinalni, ahol ez igaz. De minek?

Udv, Peter.

Sziasztok!

Miert csap a villam a 100 eves diofa mellet fekvo 10 cm magas
vasbetontombbe?
A villamharitos haz melleti legkabelbe?

Tudja e valaki hogy mi az eloiras a csaladi hazak villamharitasara?

Udv QQ

Sziasztok!


> Felado :  [Hungary]
> Azon gondolkodtam, hogy egy pok hogyan tud halot szoni ket oszlop koze
> majdnem 2 meter magasan, ha az oszlopok kb 1.5 meterre vannak
> egymastol? Hogy jut at az egyik oszloprol a masikra, amikor meg nincs
> kozottuk halo? Tudja az a ket centis pok, hogy masfel meterre van egy
> masik oszlop, vagy csak veletlenul talal oda? Lat olyan messzire pl egy
> keresztespok?  Tudja valaki a valaszt?
szerintem fogalma sincs, hogy hova szovi a halojat, csak elindul 
valahol es a szellel elviteti magat.
                                        Gallo Peter

Sziasztok!

Bocsanat, ha a kerdesem nem _pontosan_ illik bele a "guru" es
a "tudomany" temakorokbe, de talan itt vannak legtobben, akik
ertenek valamelyest a mikrohullamu sutokhoz.

Eddig ugy tudtam, hogy a mikrohullamu sutobe tilos femtargyat,
aluminium foliat, fem edenyt tenni, mert a keszulek seruleset
okozhatja. Erre a most vasarolt mikro-hoz tartozik egy harom
labu _fem_ (!) racs, amit a forgo tanyerra kell helyezni, arra
pedig peldaul a husszeletet.

A kezelesi utasitas attanulmanyozasa nem segitett eloszlatni
a homalyt, sot meg novelte is azzal, hogy egy helyen kifejezetten
azt ajanlotta, hogy _alufoliaval_ fedjuk le az etelt.

Arra keresem a valaszt, hogy a mikro belsejeben milyen fizikai
jelensegek jatszodnak le a femekben? Pontosan mi is tortenik a
behelyezett femtargyakkal es a sugarforrassal?
(Valahol homalyosan utalnak valami szikrazasra...)
Nem kiserletezett mar ezzel valaki?

A kerdeses mikro egyebkent egy Sams*ng (Quartz-grillezos) tipus.
Az is erdekelne, ha tippet adtok, hol lehet bovebb informaciohoz
jutni ebben a kerdesben.

Udvozlettel:
Varga Gyula

Ui: a "mikro" is "hardver", ami "tudomany"-os eredmenyeken
alapul... :-)))

 [Hungary]:

> Azon gondolkodtam, hogy egy pok hogyan tud halot szoni ket oszlop koze
> majdnem 2 meter magasan, ha az oszlopok kb 1.5 meterre vannak ...

En mar megfigyeltem ilyesmit, hogy tortenik. Nem egy modja van. 
A pok le tud maszni az oszloprol, es fel a masikra, mikozben huzza maga
utan a fonalat. Aztan azon kozlekedik, es csinalja a tobbi fonalat. 
Azt nem tudom (talan Pajor Istvan megirja), hogy mennyire lat tavolra, es
foleg terben, mert nem lehet terlatas nelkul hatekonyan tavolsagot
becsulni. Elvileg szerintem par meterre meg lathat terben. Nekunk is
elromlik a terlatasunk km nagysagrendben. Pl ismeretlen alaku es meretu
targy a levegoben - nagyon rosszul saccolunk.
Van egy masik lehetosege is a poknak. Magasabb helyek kozott log a fonalan,
es a szel atfujja a masik pl faagra. Utana szinten kozlekedik a sajat
halojan.
Sot, egy pokfonallal messzebbre is tud utazgatni a szel segitsegevel.
(Gondolom fajtaja valogatja). Holegballonnal is talalkoztak mar utazo
pokkal.

hjozsi

1. A viz feluleten levo hartya, ami a feluleti feszultseget csinalja, a
rogzitett parton er veget. Pici eronek ellenall minden pontja
tangencialisan is.
A molnarka nagyobb bajban lenne, ha mondjuk egy sulytalansagot eloallito
repulogepben egy lebego vizgombnek szeretne a masik oldalara atszaladni.
Menne o, de inkabb a laba alatt menne a "talaj", vagyis a feluleti hartya.
Persze aztan elindulna a vizgomb is a masik iranyba, es sikerulne
elmozdulnia az allatkaanak, de utana megallni nem tudna. :)

2. a macskaval mar en is eljatszottam ezugyben. A dolog vegulis egyszeru.
Ugy lehet modellezni, hogy veszel egy kepzeletbeli rudat, ami meg van kisse
gorbitve. A rud ezen hajlitott allapotaban legyen kepes forogni az eredeti
szimmetriatengelye (ami szinten gorbe) korul, mikozben ugye maga is folyton
alakvaltozik. A macska valami ilyesmit tesz.
Te is meg tudnal fordulni egy csapagyazott zsamolyon ne'mi derekkorzessel.
A dolog megfelel annak, hogy egy tomeg van a kezedben, es forgatod
(lengeted akar a kezed a fejed folott korbe), amig be nem allsz a kivant
iranyba.
Erdekes macskakiserlet: probald ugy feldobni a cicat, hogy adsz neki egy
kis forgast is, nem csak siman feldobod. Persze tapcsikkal felfele. 
A cica rogton atfordul, de mivel nem tudja eltuntetni a perduletet, ezert
nem hagyja abba a kigyozo derekkorzeset --> lehetoseged lesz fel-egy
masodpercre folyamatosan figyelni, mit csinal. Minel magasabbra dobod,
annal tovabb elemezheted. :)

3. A tengerben a hullamok beljebb alakulnak ki, es utana mar nemigen
valtoztatnak iranyt szerintem. Ha a szel iranya kozben megvaltozik kisse,
az meg fenn tudja tartani a hullamot, hogy ne csillapodjon le, mint ahogy a
vitorlat is nem csak pont hatulrol tudja nyomni. Az viszont lehet, hogy
keletkeznek raszuperponalodott masik iranyu hullamok is, ezert aztan nem
jellemzo, hogy a vizeken rettento szeles hullamfrontok lennenek. A fo
csapasiranyt a leghosszabban tarto es legerosebb szel (valahogy a ketto
szorzata) szabhatja meg.

hjozsi

Egy baratommal kozosen irtunk egy programocskat 4 dimenzios
hiperkocka megjelenitesere.

Ha sikerul elokeresnem, akkor szivesen elkuldom a programot,
ha magan email-ben keritek.

A 4D-s kocka 3D-s vetuletenek ket nezete jelenik meg a ketdimenzios
kepernyon, de gyakorlassal (keresztbe nezve) valosagos 3D-s terbeli
alakzatot lehet latni. 4 dimenzioban forgatva a formajat valtoztatja a
latott
alakzat.

Ha a kepek alapjan egy merev negydimenzios geometriai alakzatot
el tud kezpelni valaki, akkor az megerdemli az elismerest!!
Kerdes:
hogyan fog engem meggyozni, hogy o valoban latja azt, amit kell. :))

Attila

ui.
A ferde fallal valo utkozeses fejtorovel kapcsolatosan ados maradtam az
igert megoldasi gondolatokkal.
Elnezest a keslekedesert. Roviden megprobalom majd leirni oket.

> 2. Miutan a gyerek atoltozott, megtiltottuk a tovabbi molnarka-vadaszatot
>    (nem volt tobb adag szaraz ruha es eleg huvos volt az este), igy mar
>    csak az ismeros kethonapos kismacskajat gyimaszolta. Egyszercsak (par
>    meterrol) latom, ahogyan elejti a cicat (allitasa szerint veletlenul).
>    Az allat megdobbentoen rovid ido alatt megfordult, hogy talppal erjen
>    foldet (ami most az egyszer nem jott ossze, de ebben nem a macska volt
>    a hibas, hanem a fold, ami nem volt ott). Miutan a cicat megszaritottuk
>    en is kiserleteztem egy kicsit de nem tudtam megfejteni a rejtvenyt:
>    hogyan fordul meg a macska a levegoben?
> 
>    Vilagos, hogy a labbal felfele es a labbal lefele pozicioban egyarant
>    nulla perdulete van, tehat az energiamerleg oke, de a megfordulaskor

Az energiamerlegbe a hasaban levo kajat (es az izmaiban levo ATP-t) is
beleszamoltad? Ugyanis a mozgasi energianak onmagaban nem kell megmaradnia.
A perduletenek viszont meg kell maradnia (kulso erok hijan), tehat az
fontos, hogy indulaskor ugyanannyi perdulete legyen a macskanak, mint
erkezeskor.

>    nem kapaszkodik semmibe. Tobbszor is sikerult ugy feldobnom a cicat,
>    hogy a megfordulas gyakorlatilag a felso holtpontban tortent, tehat
>    nem tudta kihasznalni a kozegellenallast (mint pl. az ejtoernyosok).
Tenyleg nem kell kozegellenallas a megfordulashoz.

Vegyel el egy orat, amelynek az osszperdulete nulla, majd vidd fel az urbe.
Ha elindulnak a mutatok, akkor a "maradek" a masik iranyba forog (a nagyobb
tehetetlensegi nyomatek miatt joval lassabban). 12 ora mulva az egesz
ugyanugy fog kinezni, csak mas iranyban all.
Tudomasom szerint a macska ugyanezt csinalja a farkaval (elso kozelitesben).
Egyebkent ezt lehet ellenorizni is, mert eszerint, ha nem nulla perdulettel
dobod el, akkor, miutan beallt a jo iranyba, egyenletesen forgatja a farkat,
hogy a teste ne forogjon (itt mar a kozegellenallas valoszinuleg nem
hanyagolhato el, ugyanolyan utemben fogja a farkat lassitani, ahogy az
magatol is megallna, ha nem hajtana).


Fizika:

Az impulzus es a impulzusmomentum megmarado mennyisegek.
A tomegkozeppont helye is.
De egy nyulos test "iranya" (probald csak definialni is) nem.

A megmaradasi tetelek a rendszer bizonyos transzformaciokkal szembeni
szimmetriajaval (invarianciajaval) fuggnek ossze.
A tkp. helye es a test iranya egyaltalan nem ugyanugy viselkedik, es ennek
oka a "forgatas" es az "eltolas" transzformaciok kulonbsegeben keresendo.

A macska azt hasznalja ki, hogy a forgascsoport nem vegtelen (pontosabban
korlatos, meg pontosabban periodikus), ellentetben az eltolassal.

De ennel tobb kulonbseg is van e ket csoport kozott: mig a (kulonbozo
iranyu) eltolasok felcserelhetok (azaz: elvegzesuk sorrendjuktol fuggetlen a
vegeredmeny), addig a (kulonbozo tengely koruli) forgatasok nem. Szerintem
ez all annak hattereben, hogy az analogia az impulzus es impulzusmomentum
kozott itt megszakad, es nincs iranymegmaradasi tetel.
Mindezzel szorosan osszefugg az is, hogy a specialis relativitaselmelet
szerint is az osszetartozo mennyisegek (ezek transzformalodnak egymasba, ha
a rendszer leirasahoz valasztott koordinatarendszert megvaltoztatom):
-- az energia es az impulzus ill.
-- a perdulet es a tomegkozeppont helye.
(Lasd. Landau-Lifsic 2. kotet)

>    (Legkozelebb azt is megprobalom, hogy ha bekotom a macska szemet,
>    kepes-e ugyanigy megfordulni.)
Remelem, addigra mar lesz annyi esze,
hogy szereto olelesed elol elmenekuljon. :-)

Titusz

> A perduletenek viszont meg kell maradnia (kulso erok hijan), tehat az
> fontos, hogy indulaskor ugyanannyi perdulete legyen a macskanak, mint
> erkezeskor.

Ennel tobbet kovetel a perduletmegmaradas: kozben is barmikor ugyanannyi
perduletenek kell lennie! Mivelhogy azonban a ket veghelyzet kozott ugye
a macsek elfordult, es ha elfogadjuk, hogy a macska mozgasat folytonos
fuggveny irja le...

Mindazonaltal erosen probalok olyan mozgasokat kitalalni. amelyek nem
igenyelnek olyan feltetelezeseket, hogy eses kozben a macs rovid idore
perduletet ill. energiat kolcsonzott a "zero point energy field"-tol.
Ugy tunik, hogy a farka (es igeny szerint a labai is) valamit segitenek,
de egy macska azert kilogramm nagysagrendu tomegevel szemben csak eg
par dekas farok all, igen szaporan kellene vele propellerezni, hogy a
szukseges tengelyiranyu perduletet atmenetileg kolcsonvehesse peldaul
a bolintas iranyu perdulettol (abban az iranyban ugyis joval nagyobb
tehetetlensegi nyomateka van, es ha jol lattam, szeret -- vagy talan
inkabb kenytelen? -- mellso labbal talajt fogni).

Kovacs Karoly tanacsaira hallgatva azonban igyekszem kimelni a cicust
(bar mindket szomszedunk rendszeresen jelentos utanpotlas van, amit
egyelore csak talajjavitasra hasznalnak...)

Udv///Laci (Pomazrol)

: wav- va, de mar a lecsupaszitott verzioban (azaz a file merete nem lesz
: olyan nagy mint az eredetie) ???
:
:                                       Gallo Peter

Ugy emlekezem, hogy a merete ugyanakkora lett, ami talan nem bizonyit
semmit, de a hetvegen meg fogom vizsgalni a dolgot es beszamolok.

: A lenyeg: az atlagos emberi ful szamara tenyleg veszteseg nelkuli a mp3
: kodolas, de szigoruan csak emberi hallasra ertelmezve. ZIP vagy ARJ
: szeruen NEM lehetne vele suriteni: a dekodolt allomanynak koze nem
: lenne az eredetihez.
:
: Szia
: Kun  Jozsef

Nem vagyok nagy hifi rajongo vajtfulu, de en bizony hallok kulonbseget,
nem elvitatva azt, hogy ilyen komoly tomoritesi arany mellet ez is csoda.

granit

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)

>    Az allat megdobbentoen rovid ido alatt megfordult, hogy talppal erjen
>    foldet (ami most az egyszer nem jott ossze, de ebben nem a macska volt
>    a hibas, hanem a fold, ami nem volt ott). Miutan a cicat megszaritottuk
>    en is kiserleteztem egy kicsit de nem tudtam megfejteni a rejtvenyt:
>    hogyan fordul meg a macska a levegoben?
> 
>    Vilagos, hogy a labbal felfele es a labbal lefele pozicioban egyarant
>    nulla perdulete van, tehat az energiamerleg oke, de a megfordulaskor
>    nem kapaszkodik semmibe. Tobbszor is sikerult ugy feldobnom a cicat,
>    hogy a megfordulas gyakorlatilag a felso holtpontban tortent, tehat
>    nem tudta kihasznalni a kozegellenallast (mint pl. az ejtoernyosok).
> 

A farkat hasznalja. Elkezdi tekerni egyik iranyba es ekozben a teste az
ellenkezo iranyba kezd el forogni (igy marad 0 perdulete). Egyszer regen
lattam a kiserletrol egy lassitott felvetelt. Rem ugyes trukk.

Necc Elek (az ezermester)

Sziasztok!

Azoknak a vizen futkarozo izeltlabuak, amiket en eddig lattam, tappancsaik
vannak, lehet, hogy "eveznek" elindulaskor. 

A macska pedig valahogy ugy kuporodik ossze, hogy a sulypontja ne a 
hossztengelyere essen, ettol sikerul fordulnia. Ezt viszont nem erdemes 
nagy magassagban csinalnia, mert a lendulet tulforditana es igy az 
oldalara vagy a ha'ta'ra esene. 

Udv,
marky

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: PB dezodor, hangyak ( 13 sor )
> Idopont: Sun Aug  9 13:23:50 EDT 1998 TUDOMANY #490
>
> Biologusok figyelem!
> A hangyak a novenyen - speciel cserepes rozsabokor - mit esznek? Magat a
> novenyt vagy az eloskodoket? Non farao hangyak, a nagyobbik barna tipus,
> sajnos pontosan nem tudom.

Hello !
En csak affele novenyvedos vagyok es altalaban ha hangyat latok valamely
novenyen akkor megnezem vannak e rajta leveltetvek.
A hangyak ugyanis imadjak a leveltetvek altal kivalasztott mezharmatot.
Udv
AttilaSz