A parapszichologia tudomanyos iranyzata
                                      
                                Vassy Zoltan
                                      
   Parapszichologia. Valoszinuleg kevesen vannak, akikben ez a szo ne
   valtana ki valamilyen erzelmet. Az emberek tobbsege feltehetoen az X-,
   ill. Y-aktak es mas hasonlo filmsorozatok nyoman misztikus,
   titokzatos, olykor felelmetes, de mindig lebilincseloen erdekes
   jelensegek halmazara gondol, s sokakban el az a kep is, hogy az un.
   "hivatalos tudomany" le akarja tagadni e jelensegek letezeset, el
   akarja nyomni azokat, akik ezen a teruleten vizsgalodnak. Nemelyek
   szamara a paranormalis jelensegek a szellemvilag, a halal utani elet,
   a lelek letezesenek bizonyitekai, s ennek reven szervesen illeszkednek
   altalanos vilagkepukbe, netan vallasukba. Masok viszont rogton
   buveszmutatvanyra, szemfenyvesztesre, csalasra asszocialnak, s
   kinevetik azokat a hiszekenyeket, akik barmifele paranormalis
   jelenseget valosagosnak fogadnak el.
   
   Az elmult tiz evben szamos olyan konyv jelent meg, amely ilyen vagy
   olyan formaban parajelensegekkel is foglalkozott. Sajnos e muvek
   tobbsege inkabb dezinformal, mint informal, inkabb kodosit,
   misztifikal, mint feltar es megmagyaraz. E nepszeru konyvek is komoly
   szerepet jatszottak abban, hogy a kozvelemeny oly vegletesen
   megosztotta valt a parajelensegek kerdeseben, s ha a tema nagyobb
   tarsasagban vagy vitaforumon szoba kerul, csaknem mindig vakon hivok
   es nem kevesbe vakon tagadok indulatos szovaltasara kerul sor.
   
   Ugy velem, az indulatos szocsatak jelentos resze elkerulheto volna, ha
   tobben ismernek azt a konyvet, amely bar eppen tiz eve (1989-ben)
   jelent meg, megis mindmaig talan az egyetlen korrekt es autentikus
   forras a parapszichologia temajaban. Ez pedig Vassy Zoltan: A
   parapszichologia tudomanyos iranyzata cimu kis konyvecskeje, melynek
   hitelesseget kiadojanak, az Akademiai Kiadonak hirneve es igenyessege
   is erositi.
   
   A fizikus vegzettsegu, jelenleg az ELTE Kiserleti Pszichologiai
   Tanszeken dolgozo szerzo evtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a
   tudomanyos modszeru parapszichologiai kutatasok teren, s maga is ilyen
   kutatasokat folytat. Aligha ferhet hozza ketseg, hogy ma
   Magyarorszagon o tudja a legtobbet a parajelensegekrol, s mindarrol,
   amit roluk a tudomany eszkozeivel eddig kideritettek.
   
   Mert, barmilyen hihetetlen, a parapszichologia nem csak
   asztaltancoltatast, szellemidezest, szinpadi buvesztrukkoket jelent.
   Mar tobb mint 50 eve van a parapszichologianak tudomanyos iranyzata
   is, amelyet jonevu egyetemeken, kutatointezetekben uznek, szigoruan
   objektiv es tudomanyos modszerekkel. Annak ellenere, hogy mindmaig a
   vilagon csak nagyon keves kutato foglalkozik valoban tudomanyos
   modszerekkel a parapszichologiaval (szamuk mintegy 50-re teheto), e
   kutatasok a kozhiedelemmel ellentetben nem voltak eredmenytelenek.
   
   Vassy Zoltan konyvenek paratlan szamu fejezetei a tudomanyos
   parapszichologia modszereinek es fo eredmenyeinek osszefoglalasat
   tartalmazzak. Megismerhetjuk a parapszichologia targyat (ez ket
   jelensegkort foglal magaba, az un. ESP- (extrasensory perception, azaz
   erzekeken kivuli erzekeles) jelensegeket, vagyis a telepatiat, a
   clairvoyance-t es a prekogniciot, valamint a pszichokinezist (PK),
   ezen belul a makro- es mikro-PK-t), kepet kaphatunk a tudomanyag fobb
   folyoiratairol, muveloinek egyesuleteirol es tarsasagairol. Egy masik
   fejezet a parapszichologia klasszikus, J. B. Rhine nevevel
   femjelezheto korszakat mutatja be, megint masik pedig a szabadvalaszos
   ESP modszertanat es fobb eredmenyeit. Az egyik legerdekfeszitobb
   fejezetben a pszichokinezis jelensegeirol olvashatunk, koztuk Uri
   Geller es mas sztarok mutatvanyairol, amelyeket mindmaig nem tartanak
   meggyozo erejunek a parapszichologusok; az un. mikropszichokinezissel
   kapcsolatban viszont komoly eredmenyek vannak. A kilencedik fejezet a
   pszi-jelensegeknek a kutatasokbol kibontakozo altalanos tulajdonsagait
   foglalja ossze (pl. "juh--kecske" hatas, pszi-hibazas, forditott
   negyzetgyokos szabaly, kauzalitasi problemak, stb.).
   
   A paros szamu fejezetek rovidebb kiegesziteseket tartalmaznak. Ide
   tartozik a szocialista orszagokban zajlott, meglehetosen siralmas
   szinvonalu kutatasok osszegzese, a telepatia es a clairvoyance
   lehetseges mechanizmusainak targyalasa, valamint a prekognicio
   beavatkozasi paradoxonat targyalo fejezet. A nyolcadik fejezet ismert
   tudosoknak a parapszichologiaval kapcsolatos velemenyeit ismerteti
   idezetek formajaban, a zaro fejezet pedig azt taglalja, milyen, a
   parapszichologusok tobbsegenek ideologiai beallitottsagabol eredo okok
   miatt megy olyan nehezen a parapszichologia eredmenyeinek a tudomanyos
   kozosseg egeszevel valo elfogadtatasa.
   
   A targyilagos, rendkivul vilagos stilusban megirt konyv a szigoru
   tudomanyossag hiveiben sem hagy ketseget afelol, hogy itt valoban
   komolyan veendo, modszertanilag rendkivul korultekintoen lefolytatott
   kiserletekrol van szo, amelyek felettebb meglepo tenyekre deritettek
   fenyt. Mert bar a szkeptikusok minden elkepzelheto modon megprobaltak
   az eredmenyek hitelesseget ketsegbe vonni, a parapszichologia
   modszertana az elmult evtizedekben nagyon magas szinvonalra
   emelkedett, es a legszigorubb kovetelmenyeknek is eleget tesz. Es
   bizony a kiserletek egyertelmuen azt mutatjak, hogy letezik a
   telepatia, a clairvoyance es a prekognicio, es letezik a
   mikropszichokinezis is, sot, mar kezdunk sejteni valamit e jelensegek
   torvenyszerusegeibol, bar mechanizmusukrol halvany fogalmunk sincsen.
   A lelkes parahivok viszont azt tanulhatjak meg Vassy konyvebol, hogy a
   parajelensegek sokkal bizonytalanabb, sokkal kisebb, es sokkal
   nehezebben ertelmezheto hatasok, mint azt ok hinni szeretnek, es
   rendkivuli korultekintes es szakkepzettseg szuksegeltetik ahhoz, hogy
   e jelensegek letezeset objektivan bizonyitani tudja valaki.
   
   Jomagam elso egyetemi eveim alatt a Nulladik tipusu talalkozasok c.
   tevemusor es Egely Gyorgy konyvei hatasara kezdtem el erdeklodni a
   parajelensegek irant. Mint ifju es lazado hajlamu fizikushallgato,
   magam is aldozataul estem annak a propagandanak, amely azt sugallta,
   hogy fantasztikus jelensegek egesz sora vesz korul minket, es az
   Akademia szemellenzos dinoszauruszai nem hajlandoak tudomasul venni
   azokat, holott oriasi jelentosegu felfedezesek varnak az emberisegre.
   Nem sokkal kesobb azonban Magyarorszagot elontottek a misztikus
   konyvek es tevemusorok, s a sok szemet lattan, lassacskan vegzos
   fizikussa kikupalodva lazado hajlamu parapartibol vaskalapos
   szkeptikussa valtam. Tagadtam es ketsegbe vontam mindenfele
   parajelenseg letezeset egeszen addig, amig, tobbek kozott eppen Vassy
   Zoltan szoban forgo konyvebol, meg nem ismertem a parajelensegekkel
   kapcsolatos, valoban tudomanyos kiserleteket es azok eredmenyeit. Ma
   szaraz tenyekkent fogadom el ezeket, anelkul, hogy barmilyen
   vilagnezeti vagy alapveto szemleleti valtozas kiserne
   tenytiszteletemet.
   
   Biztos vagyok benne, hogy Vassy konyve a legtobb szkeptikus tudost
   meggyozne a parajelensegek letezeserol, s arrol, hogy itt nem valami
   zavaros, misztikus, csalasokkal tuzdelt, okkultizmussal hataros,
   gyanus teruletrol van szo, hanem egy komoly, lassacskan nagykoruva
   valo tudomanyagrol, amelynek eredmenyei nem csupan az emberi psziche
   bizonyos torvenyszerusegeinek megismerese szempontjabol lehetnek
   fontosak, de talan fizikai vilagkepunk teljes atalakulasahoz is
   elvezethetnek. Ahhoz azonban, hogy ez a tudomanyag ne sorvadjon el par
   even belul, az eddigieknel sokkal nagyobb szellemi potenciallal es
   anyagi hatterrel kellene rendelkeznie, amit csak a tudomanyos kozosseg
   nagyobb tamogatasa reven kaphat meg. Tobbek kozott ezert is tartanam
   idoszerunek Vassy konyvenek (ha lehet, aktualizalt) ujrakiadasat, a
   leheto legnagyobb peldanyszamban.
   
   Ajanlom tehat Vassy Zoltan konyvet a szkeptikusoknak azert, hogy
   elfogadjak a tenyeket, a parahivoknek pedig azert, hogy tudjak, mi
   teny abbol, amit hisznek, es mi csak sejtes, fantazia vagy spekulacio.
   
                           Ertekeles (1--10): 10
                                      
   Szilagyi Andras )
     _________________________________________________________________
   
   Vassy Zoltan: A parapszichologia tudomanyos iranyzata
   Akademiai Kiado, 1989
   ISBN 963 05 5535 2
   136 oldal, eredeti ara: 50 Ft
     _________________________________________________________________
   
   Copyright (C) Szilagyi Andras, 1999
     _________________________________________________________________
   
[ SziA konyvrecenzioi: http://www.enzim.hu/~szia/konyvek/ ]

Sziasztok !

>> Tegyuk fel, hogy a szilard anyagok fizikai
>> tulajdonsagai lehetove teszik, hogy bizonyosfajta -
>> _idegrendszerhez_ hasonlo mukodesre legyenek alkalmasak.

:

>Ha jol ertem, akkor egy marek homok elszavalja a Nemzeti Dalt ?

Kedves Akos !

Orulok, hogy ezt a kerdest feltetted.

Hogy az ismeretlen strukturaju anyag mire kepes, azt persze 
nem tudom megmondani.
A tobbe-kevesbe ismert szerkezetu anyagok - pl. a
szilicium chip egyetlen darabkaja maris elszavalhatja
a verset, ha ugy akarjuk.
Azt hiszem, Petofi kora'ban ezt nem sokan hittek volna, sot
papert, vagy orvosert kialtottak volna, ha ilyesfele jovendolessel
allt volna elo valaki.
Azt sem gondolhattak akkor, hogy a kovetkezo evszazadban
olyan karorat viselunk, mely szemmel lathatoan 
mozgo alkatreszeket nem tartalmaz.

Ez talan jo pelda arra, hogy nem erdemes a mindenkori tudomany 
bizonyithato allitasainal leragadni, es azt gondolni, hogy 
az anyagban rejlo lehetosegek nagyobb reszet mar ismerjuk. 
A mult szazad kozepe tajan ebbe az illuzioba 
ringattak magukat sokan, es azutan jottek csak a nagy-nagy 
meglepetesek.

En nem hiszem, hogy a nagy meglepetesek kora lezarult 
volna. Az anyag lehetosegei meg mindig belathatatlanok.

Max Planck hipotezist allitott fel a szazadfordulon,
mely meglepetest, es egyuttal megnyugvast keltett.
Egyszeruen megfogalmazva a lenyeget : az anyag atomjai 
sajat diszkret frekvenciakon kepesek sugarozni, illetve 
elnyelni.
Hogy ezek az adasok milyen informaciot kozvetitenek,
arrol nagyon keveset lehetett es lehet tudni.

Hasonloan az agymukodesrol sem tudunk eleget.
Az idegsejtek kerepelnek, sipolnak, csipognak,
jol merheto impulzus-sorozatokat kuldozgetnek egymasnak.

Globalisan szemlelve az agy megis egy attekinthetetlen, kaotikus
zummogo, zajongo rendszer.
Fogalmunk sincs milyen reszfeladatokat vegeznek a sejtek odabent.
Hogyan keletkezik a gondolat, a felismeres, a terv, a dontes ?
Nem tudjuk.  Mikent ertik egymas EGYSZERU jeleit az egymassal
kapcsolatban allo sejtek ?
Nem tudjuk.
A vegeredmeny egy reszet magunkon es masokon tapasztalhatjuk,
de behatobban vizsgalni nem lehet a rendszert a 
megzavarasa nelkul.

Hasonlo gond van az atomokkal is.
Igaz, a szabalyos szerkezetu, kristalyos anyagok kutatasa
es _osszeallitasa_ mar kezd rutinfeladatta valni,
de az amorf anyagok vilaganak megismerese hatra van. 

Az is teny, hogy szabalyos szerkezeti felepitesu 
_gondolkodo racsokat_ mar sikerult alkotni 
elektronikus alkatreszekbol, s ezek hasznos tevekenysegenek
kutatasa ma felkapott es hasznos tema. Mesterseges intelligencia
kutatas a celja.

Egyelore azonban a jelenleg hasznalhatonak latszo 
halozat-modelleknek nincs sok kozuk a biologiai 
ideghalozatokhoz.

Talan eppen amiatt, mert az agy AMORF szerkezetu,
hasonloan az uvegek kozismertebb fajtaihoz, es 
a kozetekhez, beleertve a homokszemcseket is ?

A szabalytalan strukturak viselkedesenek vizsgalata
osszemerhetetlenul nehezebb, mint az ismert
rendszerueke.

Ebbe az ismeretlensegbe kopogtattam be en, gondolva,
hogy az ujabb nagy meglepeteseket ott varhatnak rank.

Mit varok ettol ?

Meg dramaibbat koltoi kerdesednel.
Arra szamitok, hogy Petofi szemelyisege is megorzodott
a Fold anyagaba rejtve. Az elete, a sorsa, a josaga - es
bunei helyett - emberi hibai is - azaz minden pillanata az 
eletenek ott van valahol - biztonsagosan - elosztva 
taroltan, es egy unnepi alkalomkor reprodukalhato lesz.

Ezt az alkalmat a regi jovendomondok feltamadasnak nevezik.

Udv : zoli

Zoologikai cikkemre haborgassal teli reakciot is
kaptam. Teljesen ertelmetlen, erthetetlen, alaptalan 
marhasagnak titulalta kozeli ismerosom. 

Lehet, hogy tul zavarosan fogalmaztam ?
Lehet, hogy hibas alapokra epitettem elkepzelesemet?

Azt hiszem nem allitottam semmi altudomanyosat, azaz
semmi olyasfelet ami ellentmondana tudomanyos 
teteleknek.

Hiedelmeknek ellentmondot irtam, ez teny.

Megkovesedni latszo hit szerint - ami elettelen, 
az nem gondolkodhat.

Arrol nem tehetek, hogy eletem soran kisse 
elkulonult erdeklodesemnek koszonhetoen olyan 
mozaikreszletekbe botlottam csaknem veletlenul, 
melyekbol az utobbi hetekben es napokban osszeallt 
valamifele kep, mely megragadott. Gondoltam, kozreadom.
Vagy kiderul, hogy valamit figyelmen kivul hagytam,
es ettol bukik az egesz, vagy kiderul, hogy
mindez senkit nem erdekel. ( Tobb variaciora nem
is szamitottam.)

Nagyot csalodtam volna az eletben, ha nem jutok el
legalabb egy ennyire meghokkento elkepzelesig !

Miutan legutobb nem akartam tul hosszura nyulni, sok 
reszletet kihagytam, amelyek talan mellettem szolnanak. 

Nehanyat ezek kozul:
Fokeppen a Fold kergenek szilard, AMORF anyagaira, 
azaz a kozetekre gondoltam, amikor a gondolkodasra kepes 
kozegre utaltam.
Elismerem, hogy meresz, renitens, eretnek kijelentes reszemrol, 
hogy a mozdulatlan, merev, rideg kozeteket gondolkodonak 
veljem.

(gyerekkoromban egy Gellert-hegyi, rozsdasnak tuno kore
 nezve arra gondoltam - regi idok zord, rideg tanuja, 
 es azon sajnalkoztam, hogy nem lehet belole
 magno-szalagot gyartva visszajatszani nehany  -
 ezer evvel ezelott elhangzott beszelgetest. :)

A mai elkepzelesem ennel mereszebb, s bar bizonyitani nem 
tudom - pillanatnyilag azt sem latom, hogy 
cafolhato lenne.
Megertem, hogy abszurd gondolat.
Nekem egyelore sokkal kevesbe tunik elvontnak, 
mint pl. a kvantummechanika. 

A gondolkodashoz emlekezetre, jelregeneralasra, es 
valamifele muveletvegzesre is szukseg van, melyet 
bizonyos muveleti szabalyok szerint zajlo - bemeno adatok 
szuresenek, ill. atalakitasanak kell tekintenunk.
Az anyag mindegyik funkciora kepes.

A szamunkra legparanyibb lathato kovek is 
elkepzelhetetlenul sok atombol epulnek fel.

Az egymassal kapcsolatot tarto atomok egyedi hullamhosszon 
kepesek energiat nyelni es kisugarozni. Felvett
energiajukat egymasnak is atadhatjak, es az energia
atmenetileg csapdakba is kerulhet.

Nem tulzas a feltetelezesem, miszerint egy belathatatlanul 
bonyolult modon kolcsonhato elvi kommunikacios halozatot 
tartalmaz minden kis darab ko is. 
Hat meg a kiterjedt koretegek.

Ugy gondolom, hogy barmely megtortent esemeny 
allapotvaltozast idez elo az anyagban. Nem ismerunk
tokeletes elszigetelhetoseget.

Miutan nem letezhet ket egyforma kodarab, nem letezhet
ket teljesen azonos allapotjellemzokkel biro komplex 
rendszer sem.
Ez onmagaban is utalhat arra, hogy felfoghatatlan mennyisegu
allapot felvetelere van lehetoseg.

Edesanyam szegeny irt egy verset, melynek reszletet
idezem:
_Vegy kezedbe egy paranyi ma'kot,
 Megleled benne az egesz vilagot !_

Az elo anyag optimalizalt informacio-tarolo es 
parancs-vegrehajto.
Az elettelen anyag ugyan nem latszik celfeladatokra 
optimalizaltnak, de ettol meg vegezhet olyan matematikai 
muveleteket,  melyek nagyban, eredoben celtudatos 
tevekenyseget szolgalnak.

Majd ha minden gondolkodasra alkalmas elv ismeretes
lesz, akkor johet a lehetoseget kizaro cafolat.

Nem az egyedi atomokat tekintem gondolkodonak, hanem
a Fold kerget, mely suru lavan uszo massziv
es helyenkent tobbszaz meter vastag kozet-szigetekbol all.
A hegyek, sziklak, kosivatagok is osszetartoznak. 
A gondolatnak nincs centruma. Ahogyan az agy is
elosztva tarolja az informaciot, ugy a kozetek
darabonkent is, de me'gis egyuttesen vesznek reszt
az emlekezetben, es a gondolat alakitasanak folyamataban.

( Mikent a hologrammok is eloszlo tarolok. Minden szilank
tartalmazza a teljes kepet, bar zajosabb minosegben. )

Gondoljunk a ma neuralis halozatok cimszo alatt 
ismert kiserleti muveletvegzokre, melyek ugynevezett
aktiv, nemlinearis elemek egyszeru strukturakba 
rendezesevel es gerjesztesevel _ertelmes_, hasznalhato 
matematikai eljarasok vegrehajtasara alkalmas rendszert
alkotnak.
Igaz, tobbnyire determinisztikus rendszerek.
( ez bizonyos alkalmazasoknal olykor hatranyt jelent. )

Az elettelen anyag indeterminisztikus viselkedese szamunkra 
gyanum szerint csak latszat.
Mereseink elvi korlataibol nem kell kotelezoen 
ertelmes informaciocserere alkalmatlan jelekre asszocialni. 

A megtervezett neuralis halozatok felepitese merhetetlenul 
egyszerubb egy amorf szerkezetu porszemehez kepest, es megis 
nagyon korulmenyes a bennuk zajlo folyamatokat szamitogepes 
szimulacioval kovetni.

Az anyag gyakorlatilag vegtelen valtozatossagot produkal,
szerkezeti felepiteset tekintve. 
Hogy mi zajlik benne, arrol csak halvany fogalmunk lehet.
Ennek megfeleloen szinte remenytelen modellezni a
viselkedeset.
Ki allithatja hat felelosseggel, hogy az amorf anyag
celszeru alkoto gondolatra keptelen zagyvalek  ?

Belatom, nehez szembenezni a lehetoseggel.
Erkolcsi problemak is felvetodhetnek.
Megalakul a kovezetvedo gittegylet es tiltakozas indul a kozetek
robbantasa, furasa, megmunkalasa, haborgatasa ellen. 
Sot, talan a kijaras es foldonfutas buntethetoseget
is kijarjak. :)

Csak a maffia meg ne tudja, hogy remenyeim szerint minden 
emlekezet hordozoja nyugszik talpunk alatt... 

Huha ! Jobb, ha maris eltunok !  -:)

Udv: zoli a foldonfuto...