1. |
Amerikai vs. magyar oktatas (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
2. |
Erdely, Biro Zsigmondnak (mind) |
98 sor |
(cikkei) |
3. |
Pellionisz tezis alkalmazasa a Vilag Banknal! (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
4. |
Sarkozi Tamas cikkevel kapcsolatban (mind) |
66 sor |
(cikkei) |
5. |
Liptak Bela felhivasa (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
6. |
Zsoter Andras. (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
7. |
NATO (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Amerikai vs. magyar oktatas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
(Amerikai vs. magyar oktatas)
Kedves tajekozottak!
Ha mar az otthoni-itteni oktatasnal tartunk, szeretnek kerdezni
valamit. Egyszer, meg Chicagoban megkerdeztem egy magyar sracot, aki otthon
szerzett diplomat, itt volt graduate student: mi szerinte a leglenyegesebb
kulonbseg a ket oktatasi modszer kozott.
Elmondta, hogy otthon sokkal tobb, alaposabb az elmelet, tetel,
bizonyitas -- itt sokkal tobb a "gyakorlat", konkret feladatmegoldas.
"Tegyuk fel", mondta, "hogy egy amerikait meg engem leultetnek egy feladat-
laphoz, rajta otven fuggveny, ki kell integralni. Az amerikai mar reg keszen
van, en meg csak a harmadanal tartok. -- Csinaljuk ugyanezt, de ugy, hogy
az otven kozul harom fuggveny nem integralhato. En ket percen belul rajovok,
annyi megoldhatosagi tetelt vertek belem, mig az amerikai meg holnaputan is
ott izzad folotte, probalja kiintegralni."
Jellemzo ez? Ha igen: melyik jobb? Lehetne-e keverni a ket rend-
szert ugy, hogy az eredmeny jobb legyen, mint egyik vagy masik kulon-kulon?
Vagy a keveres azt eredmenyezne, hogy egyiknek is, masiknak is elvesznenek
az igazi elonyei?
Toth Tamas
|
+ - | Erdely, Biro Zsigmondnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Zsigmond, Tisztelt Forum!
Eloszor is elnezest szeretnek kerni, mert az igeretemmel
ellentetben hetkozben nem tudtam jelentkezni es szandekommal ellentetben
az IMF-fel kapcsolatos ujabb dokumentumokat sem sikerult felraknom a
laptarba. A dolog rajtam kivul allo okobol alakult igy. A serverunket
atszerveztek es az osszes addigi irasom es downloadom eltunt a merevlemezrol.
Atterve az erdemi dolgokra. Zsigmond azt javasolja, hogy eloszor
azt deritsuk ki, miert tort derkba az megbekelesi folyamat amely 1989
decembereben spontan megindult a magyar es a roman nep kozott. Ezzel
teljes mertekben egyetertek. Ha ezt a kerdest figyelmen kivul hagyjuk
ujbol keserves csalodasoknak nezunk elebe. A valasznak van egy
praktikusabb es egy altalanos megkozelitese. Eloszor a praktikus
megkozelites. Mar december az alatalanos euforia kozepette is mind Kiraly
Karoly mind Suto Andras ovatossagra intett. Ebbol Kiraly nyilatkozatat
szeretnem visszaidezni, valahogy igy szolt: "nagy problemak lesznek,
rendkivuli hiany van nem kompromitalodott kaderekeben". Ez a szituacio
nezetme szerint magaban hordozta az elozo garnitura gyors visszateresenek
lehetoseget. Ennek a garnituranak az letalapja a securitateval valo
egyuttmukodes volt. A securitate elfogadtathatosagat egy permannens magyar
veszellyel indokoltak. A szekuritate egy igen kenyelmes es hatekony
eszkoze volt az allam iranyitasanak. Magam reszerol annak idejen (90
elejen) azert tevedtem a visszateres megitelesenk lehetosegeben, mert
nyilvan valo volt elottem, hogy a magyar veszely feltamasztasa ujra
inditja azt a folyamatot, amely a Caucescu rezsim kialakulasahoz vezetett.
Eloszor a magyarokat lehet az allam ellensegekent tekinteni, aztan a
felmagyarokat, majd a szimpatizansokat, vegul a rendszer barmilyen
politikai ellenfelet, mert nem ismeri fel, hogy a magyarok a
legveszelyesebbek Romanira. Vegeredmenyben alabecsultem azt a felelmet
amit a romanokban lehet kelteni a magyarok ellen (lasd panikba esett roman
parasztok kapaval kaszaval estek neki a romaniai kozos NATO hadgyakorlat
pancelkocsijainak). Idetartoznak a falurombolasi program tanulsagai is.
Mindnyajan jol tudjuk, hogy ez a homogenizacios program sulyos
asszimilacios veszelyt jelentett az erdelyi magyarsag szamara. Az azonban
kevesbe ismert, hogy az elso elpusztitott falu a regatban volt. Miert
tortent ez igy? A diktatorikus rezsim a romansagot is homogenizalni
akarta. A sajat kornyezetebeol kiszakitott, ismeretlen szomszedok koze
kerult emberek sokkal jobban felelembe tarthatok. Nem tudjak melyik
szomszedjuk a besugo es nem szamithatnak ismeroseik segitsegere es
szolidaritasra. Ez a modszer mar torok birodalomban is bevalt. Zajlott es
zajlik sajnos ujra a homogenizacio, nem csak adminisztrativ modszerekkel
is. A kedvezmenyekkel erdelybe csalogatott volt regati roman a leghalasabb
alanya a soviniszta propagandanak.
Az altalanos osszefuggesbe helyezett kepbe sok spekulativ elem is
van. A klasszikus sztalini kommunizmus modszerei kozott elokelo helyett
kapott a nemzetek egymas altal valo sakkban tartasa. Ennek utohatasait ma
is latjuk. Sztalin Ukrainahoz csatolta Oroszorszagtol Krimet, amit az
ukranoknak most eszuk agaban sincs visszaadni, de igy csatolta
Karpataljat is Ukrainahoz, holott ez volt az egyetlen orszag, amelyik
korabban nem aspiralt ra. Igy kerult Transinistra Moldavihoz, ami egy
esetleges Moldav Roman egyeselus elso hirere polgarhaborut provokalt. Es
persze ott vannak az osszetek Gruziaban. Az osszet-gruz konfliktusban az
osszeteknek nyujtott orosz segitseg vegul rakenyszeritette Gruziat, hogy
belepjen a FAK-ba. A sort sokaig lehetne folytatni, az egesz volt SZU
tele van kis elszort kigyotojasokkal, amelyek a SZU szetesesekor azonnal
kikeltek es mozgasteret nyitnak a birodalom feltamasztasan faradozo sotet
eroknek. Vannak ilyen kigyo tojasok Kelet-Europaban. Talan igen, de nehez
bizonyitani. Persze objektiv lehetoseg van nemzetisegi konfliktusokat
szitani, sok nemzetisegu orszagokban, de lehet, hogy maguktol is
jelentkeznek. Gyanus, hogy Jugoszlaviaban Milosevics azzal mentette at a
kominista partot, hogy nacianlistabb volt a szerb nemzeti mozgalomnal, a
Vuk Draskovics fele Szerb Mewgujhodasi mozgalomnal. A mostani
katasztrofalis delszlav helyzetnek a volt jugoszlavia kommunistai
vitathatatlan haszonelvezoi. Ma Milosevics szilardabban van hatalomnban,
mint egy klasszikus kommunista allamban. Persze ez sem bizonyit semmit,
lehet puszta veletlen. Mintahogy az sem bizonyit semmit, hogy Csaucescu
Moszkvaban tanult a KGB iskolaban ,ahogy ezt annak idejen maga vagta
szemelyesen csaladunk egy kedves ismerosenek arcba, amikor 1956-ban a
kolozsvari diakoknak a magyar forradalom tamogatasara inditott
megmozdulast szamolta fel. Akkor meg senki se tudta ki az Csau, de a
leendo diktator mar akkor biztositotta oket, (marmint a diakmegmozdulas
vezetoit), hogy tobb hatalom van a kezeben, mint hinnek es jobb lesz ha
aggodnak az eletukert. Lehet az is veletlen, hogy Iliescu is Moszkvaban
vegzett es roman ertelmisgiek szerint szinten tagja volt a KGB-nek.
Lehet, hogy az a szobeszed is csak pletyka, hogy Malta volt Romania
Jaltaja es a SZU szabad kezett kapott, hogy a sajat befolyasat
ervenyesitse Csau bukasa utan. Mas Pletykak szerint Nadja Comaneci szokes
kellett volna, hogy kivaltsa a "spontan" nepmegmozdulast es a forgatonyvbe
az a hiba csuszott, hogy a szokes hidegen hagyta a roman tomegeket es
Tokes Laszlo bator kiallasa nyoman, a temesvari magyarok es romanok
egymasra talalasa volt ami ellinditotta mostmar valoban spontan
forrdalmat. Ez persze zavarokkal jart. Csupa obskurus alak ferkozott a
politika kozelebe, mint Mircea Dinescu vagy Donea Cornea, a magyarokat
mar ne is emlitsuk. Sok idobe tellett a szakerto elvtarsaknak, amig
ezeket az anomaliakat sikerult felszamolni. Persze kellett hozza
Marosvasarhely, banyaszbunko, meg az ellenzek megfelemlitese. Mindez
persze lehet, hogy veletlen es magatol alakult igy. A veletlen ellen szol
Pacepa securitate tabornok visszaemlekzeseinek egynehany resze es
meginkabb az a visszaemlekzes, amit Te gepeltel be Zsigmond annak
tabornoknak a vallomasarol, aki a magyarok es mas nemzetisegek
felszamolasara iranyulo roman allami programot tarta fel.
A helyzet egyaltalan nem konnyu. Ha nehany tank igy panikba
ejheti a roman vasvillasokat, akkor komoly felelmet lehetet kelteni
bennuk es sotet erok konnyen probalkozhatnak Erdely boszniasitasaval.
Aggodom, hogy a vasvillasok nem egyhamar fognak internetet olvasni.
Megis meg kell probalnunk mindent megtenni, hogy a romanok olyannak
ismerjenek meg minket, amilyenek valojaban vagyunk.
Bathori Gyorgy
|
+ - | Pellionisz tezis alkalmazasa a Vilag Banknal! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Eva: a szept.15-en irt eszmefuttatasomra te ezt irtad:
"Remelem,hogy nem gondolod,hogy M.O. a vilag 40 legszegenyebb,csodbejutott
orszagahoz tartozik! M.O.a vilag 192 orszaga kozul az 55-ik helyen all!
amirol te olvastal a Financial Timesban az nem vonatkozik olyan orszagra
mint Magyarorszag."
Nem gondoltam,hogy M.O. kozte lenne a 40 legszegenyebb orszagai kozott.Azt
sem irtam,hogy M.O. alkalmas lenne a VB. adocsokkento programjara.Azt irtam,
hogy a VB.megallapitja,hogy a jelenlegi adossag torlesztesi strategia nem
kielegito,es elutasitja mind azt amit eddig hirdetett,hogy nem lehet az
adossagot leirni.EZ ITT A LENYEG! VB az elso,remelhetoleg az IMF is fogja
kovetni.Ez amit a VB. kovet,ugyan az,amit Pelleionisz Andras akart mar tobb
mint egyeve.Persze Andras M.O.-ra,mig a VB. a 40 legszegenyebb orszagra
vonatkoztatja.De Andras is es a VB.-is ugyan azt a megoldast latja a csodbe
jutott orszagok megsegitesere.En ugylatom,hogy a jovoben lesznek nagy valto-
zasok a csodbejutott orszagok megsegitesere,ugy a VB.altal,mint az IMF
altal.(eddig a legszegenyebb 40 orszag tartozhat koszonettel Andrasnak mind
azert amiert Andras harcolt az elmult evben) Hogy M.O.gazdasagi helyzete
milyen allapotban van,es hogy iteli az otthoni kozgazdasz es a nyugati
vilag,ez vita targya.Hisz mi is errol vitazunk!
Kedves Peter (Kerekes)
E temaval kapcsolatban irod: "Szamomra vegulis nem vilagos,hogy Pellionisz
Andrasnak miben lett igaza,azert csak a te leveledre reagalnek.Csak azert
nem erdemes csodbe menni,hogy a VB.-nak,vagy akarki mas elengedje vagy
atutemezze a hiteleinket,mert azert a nemzetgazdasag csodje nem valami
kellemes dolog".
Csodbejutni nem erdemi dolog.Ha ez megtortenik,egy katasztrofa az orszagra.
Itt a vita pont arrol van,hogy mikeppen lehetne ezt megelozni.Pellionisz
Andrasnak pedig abban van igaza,hogy az o kidolgozott teziset,az eladosodott
orszagokra a Vilag Bank alkalmazni akarja.Az erkolcsi sikert el kell ismerni
akkor is,ha ez "csak" a legszegenyebb 40 orszagra vonatkoztatjak! Jelenleg
Andras erofeszitese Afrikaban gyumolcsozik.
Toth Laci
|
+ - | Sarkozi Tamas cikkevel kapcsolatban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Annyi erdekes iras van ma a Forumban, hogy valoszinuleg nem tudok mindenre
reagalni. Itt megprobalok valaszolni ket igen erdekes irasra: egyik Toth
Tamas tollabol es a masik Cserny Pistaebol. Mindketten a Sarkozi cikkel
kapcsolatban irtak.
Toth Tamasnak. Azt irja:
>A felmillio abszolut nyomorult mar kevesnek tunik: ha csak a
>kb. 700,000 ciganyra gondolok, mar beloluk is kitelik ennyi -- es ma
>a nyomor nem csak a ciganyok privilegiuma.
Sarkozi mindossze saccol, eppen azert mivel nincsenek erre vonatkozoan
statisztikak. Lehet, hogy alaszamit. Kulonben a ciganyok rettenetes
helyzetevel kapcsolatban valoszinuleg teljesen egyetertunk.
Ami a szerkezeti problemat illeti:
>az uj vallalkozasok zome a szolgal-
>tatas kocsijat fogja a termeles-fejlesztes lova ele. Ez szerintem nem megy,
>vagy csak orult idobeli kiterovel. Nem csak a klasszikus kapitalizmusban
>nem igy kezdodtek a dolgok, korunk latvanyosan sikeres azsiai kis tigrisei
>sem a hazai butikhalozat kiepitesevel kezdtek.
Azt hiszem, hogy ez tortenik mindenutt, meg az Egyesult Allamokban is. Nem
tudom, hogy mikeppen lehetne ezt a strukturat megvaltoztatni egy olyan
orszagban, ahol nem az allam iranyitja a gazdasagi eletet.
Ami Sarkozi jelenlegi optimizmusat illeti. Irt-e o valami hasonlot a 168
oraban, vagy valahol masutt peldaul ket evvel ezelott? Valoszinuleg nem.
Jelenlegi irasaban sem domboritja ki elegge, hogy ezek a valtozasok az utobbi
5-6 evben tortentek. Valoban az ujsagok tele voltak kritikus irasokkal akkor,
de tegyuk hozza, hogy most is. Talan a Nepszabadsag meg a Magyar Hirlap nem
olyan pesszimista mint peldaul az Elet es Irodalom, de nagyjabol mindenki
szerint rosszabb a helyzet ma mint ket evvel ezelott, hat evvel ezelott, tiz
evvel ezelott! Ami az ujsagirok szerepet illeti az Antall/Boross kormany
mukodese alatt melyen elitelem. Irtozatos dolgokat olvastam a magyar
ujsagokban 1994 februar elsejetol a valasztasokig. Megbocsathatatlan tonusban
irtak ujsagiro barataink.
Cserny Pista irasara reagalva:
>az emlitett idoszakban odalett
>(privatizaltuk) a vallaltok ertekesebbik felet, a maradek
>romhalmaz a csod szelen all (magyarul: mar szetlopkodtak azokat)
Tehat a Tungsram "odalett" mivel privatizaltak? Talan Pista az allami
tulajdont kivanja vissza? Ennekem van itt egy katalogus az AVU-tol, amiben
oszinten megirjak, hogy mi a helyzet a katalogusban szereplo vallalatokrol.
Van benne korulbelul 100 ceg. Legtobbjuk elmaradott es veszteseges. Ilyen
vallalatokert nem lehet sok penzt kerni, illetve kapni. De meg a jobb
vallalatokba is irtozatos mennyisegu toket kellett befektetni. Lasd peldaul a
Tungsramot.
Cserny Pista Kornelhoz hasonlo modon nem gondolja, hogy az en peldam a
haztartasi cikkekkel kapcsolatban elfogadhato, mivel ma ezek a cikkek joval
olcsobbak mint tiz evvel ezelott. Masutt mar megirtam, hogy lehet, hogy ez
nem volt jo pelda. Itt csak annyit, hogy ezek a cikkek, az itteni arakhoz
kepest, meg mindig igen magasak. Unokatestverem lanya most rendezi be elso
lakasat. Egy kis hazavato ajandekot akartam kuldeni neki es rabiztam a
valasztast. Szerinte egy teve 40 ezer forint korul van, es egy uzenetrogzito
telefon 18 ezer forint! Szoval meg mindig igen magasak az arak--es ezekrol az
arakrol nem is tudom biztosan, hogy az AFA-t beleszamitotta vagy sem. Itt
ugyanezeket a feleert meg tudnam venni. De persze akkor 50%-os vamot kellene
fizetnie ra.
Balogh Eva
|
+ - | Liptak Bela felhivasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Atyamfiai!
Szeretnem figyelmetekbe idezni Liptak Bela folhivasat amit 2 nappal
ezelott irt ide. Azt ugyanis, hogy Iliescu ur hamarosan itt lesz s jo
lenne ha a magyar erdek is megszolalna!!!
Ugyan-bizony kuldjetek mar egy ropke nehany sort Clinton Urnak ezugyben,
ha nem is ugyanazt a levelet amit Liptak Bela ide beirt --mint mintat--
de legalabb sajat velemenyetek! Szerintem ez is lenne olyan fontos mint
az, hogy mely egyetemeken csalnak jobban, vagy hogy ki tunjon gyorsan a
jo budos SZALONba stb.
Udv: Tapolyai Mihaly
U.I.: ezzel azt hiszem TENNENK is valamit !
|
+ - | Zsoter Andras. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Koszonom kedves valaszodat.Amint lathatod senki nem vette el a te
jodogat.Azt irsz amit akarsz.Eppen ugy masok is megirhatjak
velemenyuket,megha ez nem is eggyezik meg eggyesekkel,vagy masikokkal.
Nekem csak a hangnem es a durva kifejezesek miatt volt kifogasom es ezt
mindig is arra fogom,hogy az illetonek nincsen mas nyelvi erzeke,vagy
kifejezese.
Egyebkent olvastam azt a velemenyedet is,hogy semmi kovetkezmenye annak
nincs ha valaki eskuszik a bibliara:ugyis hazudnak.
Na ha veletlenul te ebbe a csoportba tartozol,hat nem kivanom neked,hiszen
hamar rajosz,hogy nem volt erdemes hazudni.
Ami az alairasomat illeti epp ugy ahogy te Hongkongbol irsz en irok Canadabol.
Ez nem az orszag velemnye,csak az en egyenim.
Egyebkent igen tisztelem es szeretem ezt az orszagot,amelyik szbadsagot es
nyugodt eletet hozott szamomra es sok mas menekultnek is,minden alcazas nelkul.
Ezert nem avatkozom bele vitakba,nekunk is nagy adossagunk,sok mindent amig
eddig a socialista rendszer szerint kaptunk,most csokkenteni kell.
Ezt is meg tudjuk erteni es tovabbra is igyekszunk nyugalomban es nem
annyira gazdagan elni.
Amig az ember fiatal Andras,sok minden illuzioja van,de sajnos az elet
sokmindnere meg tanitja.
Udvozlettel:Andrew Kozma
|
+ - | NATO (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Sebestyen Gyorgy,
Remelem a forumra irast nem csak a BAE propagandajanak szanod, hanem tenyleg
erdekel is masok velemenye. A NATO-rol alkotott velemenyeddel (BAE velemenye)
nem tudok egyeterteni. Ez a 'tombok nelkuli bekes Europat' es 'helsinki
folyamat', mar akkor ures szlogen volt, amikor megszuletett es csak propaganda-
fegyver volt (foleg a volt VSZ kezeben). Ilyesmi soha sem lesz, vagy csak olyan
tavoli jovoben, amelyrol nem is erdemes beszelni. Azt en nehezen tudnam elkep-
zelni, hogy Oroszorszag, vagy a FAK orszagai (talan egy-ket kivetellel) az EK
tagjaiva valjanak, EK pedig valamilyen formaban letezni fog es kell, hogy legye
n
egyfajta katonai szervezete is (jelen esteben a NATO). Tehat szocialista tabor
bukasa ide vagy oda, legalabb ket polus meg jo ideig lesz Europaban. A nagy
kerdes az, hogy hol lesz kozep(kelet)-europa ebben a kepben. Nem vagyok abban
biztos, hogy a NATO-nak olyan egetoen szuksege volna ra (bar lehet ervelni
mellette). Kelet-Europanak viszont fontos, hogy hol all. Ha tavlati celunk az
, hogy az EK-hoz csatlakozzunk (vagy mondjuk 'Europahoz'), akkor valamilyen
formaban a katonai szervezetehez is csatlakozunk. Oroszorszaggal nehez lenne
elhitetni peldaul, hogy gazdasagilag, politikailag EK, de katonailag semleges-
seg. Arrol persze lehet vitatkozni, hogy befogadnak-e vagy szuksegunk van-e
a csatlakozasra. Az elobbi kerdesrol nehez vitatkozni, hisz joreszt nem rajtunk
mulik, az utobbira szamomra egyertelmu a valasz. Szerintem nincs mas jelenleg
letezo es tobbe-kevesbe sikeres alternativa, mint az un.'joleti tarsadalom'.
Kiserletezni lehet, de ilyesmire egyszer mar dragan rafizettunk. Oroszorszagnak
kiserleteznie kell, mert ott semmi eselye sincs a nyugati mintanak (maganvele-
meny), de ettol jobb magunkat tavol tartani. Ott szerintem valamilyen despotiku
s
rendszer fog kialakulni, amely hatalmi ovezetet probal majd kialakitani, ha
lesz ra ereje. Kelet-europa termeszetes celpontja ennek a torekvesnek es
fontos a sajat erdekunkben, hogy olyan lepeseket tegyunk (pl: NATO csatlakozas)
,
amely ezt az ovezet-kialakitast nagyon megneheziti. Ezt minel elobb erdemes
megtenni, amig Oroszorszag gyenge. Egyebkent mar most lathato jelei vannak a
jovendo orosz politikanak.
Az szinten nem igaz, hogy a NATO tagsag karos egy orszagra, en ugy tudom,
sokszor penz pumpaltak gyengebb gazdasagokba, hogy fokozzak az orszag vedelmi
kepesseget (persze az nem biztos, hogy Mo-val ez tortenne). Az, hogy instabi-
litashoz vezet, ha a NATO dominal egy tersegben, arra ellenpelda Gorogorszag
es Torokorszag viszonya.
Udvozlettel, Zsargo Janos
|
|