1. |
Spekulaljunk: psi meg a hoallo bacik no meg a kormyezet (mind) |
97 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Re:terjeszkedes (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
3. |
kornyesz (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
4. |
lang sulytalansagban (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
5. |
re: folytonos spektrum (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
6. |
300 fokos suto (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
7. |
egeto (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
8. |
aluenergia (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
9. |
Re: TUD 762 Monitor sugarzasa (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
10. |
natriumlampa (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
11. |
Okomag (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
12. |
Re: Re tej (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
13. |
Egyiptomi hieroglifak (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Spekulaljunk: psi meg a hoallo bacik no meg a kormyezet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
: [Hungary]
irja:
>...Hiszen ott arrol volna szo, hogy
>a pszi-energiaval befolyasoljak valahogyan a golyok mozgasat a gombben a
>sorsolaskor, vagy a sorsolast vegzo ember keze mozgasat, es ekozben meg
>azt is tudniuk kellene, hogy melyik golyoban milyen szam van! Azt hiszem,
>ez par nagysagrenddel nehezebb."
>Azzal teljesen egyetertek, hogy ez nagysagrendekkel nehezebb feladat lenne
>egy "varazslonak" / parafenomennak / pszi-energiaval megaldott szemelynek.
>De szerintem nem ilyen nyakatekert a dolgog amennyiben a kovetkezo
>feltetelezesem igaz.
>Egy feladatot megoldhatunk alacsony rendu muveletekkel is , de megoldhatunk
>magasabb szintu ertelmesebb muveletekkel is.
>Miert ne lenne a szandek pszi-energia viszonylataban/szintjen intelligens?
Rengeteg nyakatekert magyarazat hallok arrol, hogy milyen mechanizmussal
befolyasolja a Psi a fizikai valosagot. Egy biztos, szo sincs arrolhogy
"vezeti" valaki kezet hogy x heyelkzz z szamot huzzon a dobozbol. mikozben
ugyanerrol az "erorol" masok azt feltetelezik hogy befolyasolja
atommagok bomlasat avagy eppen gyogyit...
Egyszeruen ertelmetlen ez a feltetelezes.
Sokkal frappansabbnak tartom azokat az elkepzeleseket, amik szerint az agy -
a "psi" segitsegevel elkotelezi a jelent egy valamilyen jovo fele. Ez
azutan ugy valosul meg, ahogy azt a paralell univerzumok modellek
lehetove teszik azaz a lotto szamokkihuzasan bekovetkezik ugyan minden
lehetseges szam kihuzasa de ehhez 90 agra szakad a valosag es 90 uj
vilagban folytatodik, ha azok belso ellentmondas menetesk maradnak. Ezzel
szemben a szubjektiv enunk mar kotodik egy elore kivalasztott valosaghoz,
ahhoz amit a Psi-vel magunkhoz lancoltunk.
A Psi nem tesz egyebet, mint kihasznlaja az univerzum legfontosabb
torvenyet: az ellentmodnasmentessegre valo torekvest.
Ez a fajta mechanizmus magyarazna a Psi gyenge voltat is, no meg azt is hogy
a Psi- vel sem lehetett soha lehetetlen dolgokat elerni, legeljebb
valoszinutleneket...
: [Hungary irja:
> Jo regen, egy kozepiskolai tankonyvben lattam egy mikroszkopos
> katasztrofa-felvetelt, melyen bakteriofag megtamadta es
> ugyesen kidurrantotta hiper-nagynyomasu bakterium ellenfelet.) tovabba:
> Forrovizet is tulelo, hokezelesnek ideig-oraig ellenallo
> bacik is vannak. Nagy trukkjeik lehetnek, hogy feherjeiket
> epsegben kepesek megorizni.
Az igaz hogy a sejtfallal ellatott elolenyekben szamottevo ozmotikus nyomast
lehet merni de azert nem igazan mondanam hogy hiper-szuper nyomasokrol van
szo. Csak annyirol amit a membranja meg kibir. A setfal csak megtamasztja
a membrant, de azert nem teszi igazan acelossa es nem fog elllent allni
tobb atmoszferas turgor nyomasanak, bar a pontos etekeket nem ismerem,
valaki kiszamithatja az intracellularis feherjekoncetraciokbol.
Am a hoturo baketriumokat illeti valoban fantasztikus ahgy a proteinek
hostabilitasat megoldjak: tele vannak a diszulfid hidakkal. Ettol vallnak
igazan rigidde. Arrol fogalmam sincs, hogyan tortenik ezeknek a
molekulaknak aaz oszecsomagolasa, ami igen komoly feladat lehet.
[Hungary] irja
>Szerintem ki tudunk pusztitani barmit, ami nem virus meg bakterium.
>Az amiknak allitolag vannak olyan eros atombombaik, hogy ket-harom
>darabbal szet tudnak szakitani a foldgolyot. Allitolag az oroszokat is
>megfenyegettek egyszer, hogy le tudnak atomtengeralattjaroval menni a
>jeg alatt a kontinentalis talapzathoz, odaraknak egy-ket ilyet, es
>lerobbantjak oket .... ez szerintetek elkepzelheto?
Megnyugodhatsz: nem igaz. Ezt abbol is le lehet olvasni hogy egyszeru par
tucat kilometers aszteroidakkal semigen tudnank mit kezdeni ah rank
akarnanak pottyanni. A sok megatonna jol hangzik, de hat az enm eleg:
megfelelo helyere (ertsd: melyre kellen tenni oket, par ezer
kilometerre... erre nincs technikai lehetoseg. Ha kontinentalis talapzaton
robbantgatnak, attol legfeljebb kiados foldrengesek lesznek.
>Az ember elotti elolenyek csak szerves hulladekokat termeltek. Mi nagyreszt
>szervetlent. Es mestersegeset.
>Ez fontos kivetel! A termeszet nem produkalt PVC hegyeket a semmibol, mig
>mi igen. Muanyag!! Hungarocell!! Azt a molekulat aztan le nem bontja semmi!
>A nikkel, olom, kadmium, faradtolaj az nem olyan baj nagy tavlatokban, mert
>majd idovel ismet lehet banyaszni, termelni, felteve, hogy ismet kialakul
>egy masik ertelmes faj kihalasunk utan. (kerdes hogy mi mennyire vagyunk
>ertelmesek ennek tukreben)
Tokeletes felreertes. Az osszes muanyag elbomlik --idovel. Valojaban nem
sok vizet zavarnak, sot sokuk haatrozottan jo mikrokornyezetet biztosik a
rovaroknak, mikroszkopikus elolenyeknek. Eleg ha kimegy valamelyik kozeli
tengerpartra es megnezed az uszdekot. A PVC bontasara valdoi uj gen jott
letre a termeszetben, erdekes modon egy korabban ismert gent kodolo DNS
darab complementer szalan.
A koolajfelesegeket szezertonnajaval bontjak bakteriumok pl a Mexikoi obol
feneken ahol spontan bugyog a katrany szeru szotty.
Viszont eppen a nehezfemekkel igen nehez elbani. Nagyon eros a oxidaciot
katalizalo hatasuk es valosaggal romboljak a elolenyek belso szerkezetet.
soha nem bomlanak le, legfeljebb kihigulnak illetve megkotodnek vagy
kicsapodo sok formajaban vagy zeolitokba agyazodnak. Ehhez ido kel es
gyakran visszakerulhetnek a bioszfereaba. Raadasul hajlamosak
felhalmozodni a szervezetekben (pl a csontban) es nem lehet megszabadulni
toluk, csak specialis kelatkepzokkel.
|
+ - | Re: Re:terjeszkedes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>Latod mennyirre eros a kenyszer a terjeszkedesre.
> Nem latom. Az ember kenyelmes leny, addig nem megy el mashova,
> ameddig jol erzi magat.
Voros Erik, Kolumbusz, Nansen meg sokan masok meg forognak a
sirjukban :)
Bela
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: nagykarpc.sote.hu)
|
+ - | kornyesz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Franko Jankoval vitatkozom, bar talan atkoltozunk a kornyeszre:
> a termeszet probal beavatkozni. Jelzi, hogy tul sokan vagyunk.
Az ilyen, szemleltetesi celzatu megszemelyesites veszelye, hogy
vallassa fajulhat (pl Gaia...)
Teny, hogy az elmult kb 2000 evben a fold felmelegedese eleg lassu
volt, kiveve az utolso 100 evet, amikoris erosen megszaladt. Lehet,
sot, valoszinu, hogy az emberi tevekenyseg (fosszilis tuzeloanyagok
elegetese) kovetkezmenyekent. Szerencsere a felmelegedesert felelos
(tengerparti) orszagokat fenyegetik leginkabb a kovetkezmenyek, igy
talan mar a kozeljovoben drasztikus lepesek varhatok e tekintetben.
***
Az oxigen-legkor megjeleneserol:
> Az okozo tulelte? A Fold lakhato maradt? Nos?
Akarcsak az emberallat. A fajok nagy reszet kiirtja, tuleli vagy nem,
a Fold lakhato marad csak mas fajok szamara.
***
Szennyezesrol:
> Es akkor rajon az emberiseg, hogy olcsobb lett volna a
> keletkezeskor kezelni, mint utolag szorakozni vele.
Ezzel kb egyetertek, de sajnos NINCS egyszeru megoldas a helyzetre.
Ezt hivjak tarsadalmi csapdanak. Van X ceg, amelyek szennyeznek es
mukodnek. Ha ezek kozul valamelyik beruhaz a szennyezes csokkentesere,
koltsegei novekednek, profitja csokken, reszvenyei esnek, a dragabb
termekeit nem tudja eladni -> tonkremegy. A ceg vezetoi okosak, ezert
nem lepnek elsokent. Megvarjak a kenyszerito ereju torvenyeket, amit
viszont csak akkor fognak meghozni, ha az egyugyu emberek altal (az
emlitett cegek altal finanszirozott kampanyt kovetoen) megvalasztott
kepviselok ezt jonak latjak. A motivaciok osszetettek es az elmozdulas
mindig a pillanatnyi gradiens iranyaba tortenik; nem a globalis hanem
a lokalis szelsoertek iranyaba.
Udv///Laci
|
+ - | lang sulytalansagban (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> - hogy nez ki a tuz a vilagurben
Szerintem pontatlan a kerdesed: nem a vilagurre, hanem a sulytalansagra
gondolhattal. Az elso erre vonatkozo kiserletet valamelyi apollo utazas
soran az unalmas visszauton vegeztek, akkor meg csak a konvekciot mertek
(ami nem meglepo modon a sulytalansagban nincsen :-) A kozelmultban a Mir
fedelzeten es az urrepulogepen is kiserlet volt a gyertyalang vizsgalata
sulytalansagban.
A meres egyszerusegehez kepest eleg bonyolult szerkezetet keszutettek, bar
biztosan sok lehetseges problemat atragtak ami bennem fel sem merult (pl
meg kell gyujtani a gyertyat, de vigyazni kell, hogy az urrepulogepben
semmi mas ne gyulladhasson meg stb). A gyertya langja egy centimeternel
alig nagyobb, halvanykek felgomb volt es eleg rovid ido utan ez a felgomb
is kialudt. A magyarazat eleg nyilvanvalo: a gyertya elnyult langjat a
felfele szallo meleg levego okozza, a friss oxigent pedig az oldalrol
erkezo utanpotlas. A sulytalansagban nincs felfele, annyi oxigent kapott
a lang, ami a homozgasbol odaszarmazott. Amikor a kiserleti ladaban
feldusult a CO2 mar nem tudott elegendo friss O2 molekula arra tevedni,
a lang kialudt.
Reszletes angol nyelvu leiras es egy kis fenykep:
http://zeta.lerc.nasa.gov/cqa/r1.htm
Udv///Laci
|
+ - | re: folytonos spektrum (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> leddel hogy csinalsz folyamatos spektrumot? es laserrel? :))
Leddel passz. Lezerrel festeklezer. Igaz, az se egyszerre megy :)
Tenyleg! Festeklezerhez hasonlo LED-et nem csinaltak mar?
Csussz
|
+ - | 300 fokos suto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> lehet, hogy rossz sutoternek a kialakitasa. lehet, hogy van
> benne 300 fok, csak nem jut el a kajaig. pl. tul nagy a tepsi.
Haat en ugy gyanitom, hogy nehany perc alatt azert igencsak
illendo volna a termikus egyensulynak bekovetkeznie, akarmilyen
nagy is az a tepsi.
Tisztelettel
Csussz
|
+ - | egeto (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Koszonom a homersekletmeresre kapott otleteket.
Ma ertesultem arrol, hogy a forrasztoon megolvadt a sutoben, de a
kozonseges feher papir csak tojashejszinure porkolodott meg
ami gyanusan alacsony homersekletre utal.
Lehetosegkent meg rezvezetek ellenallasanak merese is szoba johetne.
250 fok homersekletvaltozasra a vezetek-rez ellenallasa csaknem
2-szeresere no''.
Talan a Weller forrasztopakaknal alkalmazott
Curie-ponti kikapcsolason alapulo hofokszabalyzo
is szoba johetne mereshez, ha tudnam, hogy melyik hegy
hany fokra van belove. (Vannak 5...8-ig beteteim)
Egyelore nem bonyolodom bele, mert idokozben
igeretet kaptam egy hoelemes muszerre.
Udv: zoli
|
+ - | aluenergia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irta
> A neten lattam egy egyszeru megoldast. Az energiat aluminium
> formajaban taroljak. Kinyeresehez vizet es nagyfeszultseget
> hasznalnak. Az alu huzallal viz alatt ivet hoznak letre, az alu a
> vizben levo oxigennel aluminium oxidot alkot. A "felesleges"
> hidrogen pedig buborek formajaban kivalik, ezzel mar hajthato
> barmilyen belso egesu motor, stb. A kepzodott aluoxid ha jol tudom
> megegyezik a timfoldel azaz az aluminium gyartas alapanyagaval.
> Ebbol elektromos aram segitsegevel ujra aluminiumot lehet gyartani.
A kornyezetkimelo, palacknelkuli hidrogen-motoros
jarmu megvalositasa lehet a cel.
A kemiahoz sajnos soha nem volt megfelelo affinitasom,
most megis erot vettem magamon, es utanaszamoltam par
dolognak a kozepiskolai Fuggvenytablazatok, Matematikai, fizikai
kemiai osszefuggesek cimu nelkulozhetetlen kiadvany
adataibol kiindulva.
1kg aluminium elegetesekor kb. 34Mjoule energia szabadul fel,
es kb. 2kg Al2O3 keletkezik. (Ezt a jarmunek hurcolnia kell.)
Viszonyitasul : 1kg (1.5liter) benzin elegetese
kb. 44 MJoule energiat szolgaltat.
A szukseges 1kg oxigent kb. 1.2 kg vizbol nyerhetjuk,
amennyiben az Al2O3 kepzodesehez a viz redukciojaval
nyert oxigent hasznaljuk, s ezzel egyuttal a motor
mukodesehez szukseges hidrogent szabaditjuk fel.
A 1.2liter viz elbontashoz minimum 16Mjoule energiat kell
befektetnunk. (18g viz (1mol) bontasahoz durvan 250kJoule
energia szuks.)
Amint elhasznaltuk az 1kg szinaluminiumot - csak
16MJoule energia all rendelkezesre elegetheto hidrogen formajaban,
s bar ez az aluminium oxidaciojanak 34MJoule-jebol boven fedezheto,
megis _megmarad_ 18MJoule homennyiseg.
Ennek mi lesz a sorsa ?
Udv: zoli
|
+ - | Re: TUD 762 Monitor sugarzasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Tudomany!
>> a monitorok rontgen sugarzasa mennyire karos az emberre?
> Mint egy szines TV. En nem felek, a hatterhez kepest a
> sugarzas nem szamottevo.
A szines TV-t nem 20 cm-rol nezzuk, es nem olyan sokat.
Szetszedtem nehany monitort, es mindegyik kepcsoven nagy piros
betukkel, hogy a monitor mogott huzamosan tartozkodni sugarveszelyes.
Gondolom nem reklambol. Azota egy kicsit gyanusak a szamitogeplaborok,
ahol egymas mogott vannak a monitorok.
Mindig az utolso sorba kell ulni!
Aggod József
|
+ - | natriumlampa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A natriumlampa gyakorlatilag nem bocsat ki UV sugarzast, igy nem
kell/erdemes fenyport alkalmazni. Azert nem vibral nagyon zavaroan, mert
sokkal nagyobb a goz nyomasa, mint a fenycsoben. Igy kialakul egy 4000K
feletti homersekletu plazma. Ez az aram iranyanak valtasakor lehul nem
sokkal 3000K koruli homersekletre, es ez a homerseklet meg mindig
elegendo valamennyi feny kibocsatasara, azaz a vibralas sokkal gyengebb.
Valoban leteznek elektronikus elotetek. Ezekkel sok mindent el lehet erni,
peldaul azt is, hogy a natriumlampa fenye nem sarga, hanem feher. A dolog
szepseghibaja, hogy ilyenkor a hatekonysag jelentosen lecsokken.
Nemeth Andras
|
+ - | Okomag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A subjectben szereplo eszkozt most akarjak rank sozni. Arra szolgal
- allitolag - hogy megvedje a vizkotol a moso- es mosogatogepeket,
csaptelepeket. Nem mas, mint egy kb 5cm atmeroju lyukas muanyag golyo,
amit a gepbe kell helyezni, illtve a csore huzni. Mukodesi elve a
mellekelt talyekoztato alapjan a kovetkezo:
Ha a viz mgfelelo sebesseggel folyik at egy elegendo erossegu statikus
magneses mezon, spontan kristalymag-kepzodes jon letre a vizben oldott
meszkobol (kalcium-karbonat). A meszko ezekre az apro kristalymagokra
(aragonit) valik ki, a tartaly fala, illetve a futoszal helyett.
Nekem ez enyhen szolva gyanus. Ha letezik is a kristalykepzodes
jelensege, alig tudom elhinni, hogy eleg hozza ez a nagyon gyenge
magneses ter (leginkabb egy megneses sakkfigurahoz tudnam hasonlitani),
illetve a mosogepben lassan csordogalo viz sebessege. Tovabb noveli a
gyanumat, hogy az irjak, a merheto vizkemenyseg nem valtozik, csak a
hatasos kemenyseg csokken. Kezelheto tovabba novenyek locsolovizenek
lagyitasara is, csupan a kannaban kell tartani par napig (a viz ott nem
is aramlik!). Meg gyanusabb hogy a magneses ter, ugy latszik, mindenre
jo. A gazvezetek kore helyzeve egy magnest no a kazan hatasfoka, a
benzincsore magnest teve a motor hatasfoka no, illetve csokken a
karosanyag kibocsatas (errol azt hiszem, volt mar szo valamikor). Itt
a magneses ter a szinhadratokban levo szenre hat valami modon, es a
hosszu molekulakat egy iranyba forditja,aminek ilyen aldasos hatasai vannak.
Ha valaki tud valami konkretumot ezekrol (pl. milyen eros magneses ter
kell az aragonit-kepzodeshez, mi a pontos hatasmechanizmus), illetve, hogy
mukodik-e a dolog, kerem kozolje.
Nemeth Andras
|
+ - | Re: Re tej (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Egyszer majd kiprobalom , hogy bolti tejfollel
> "beoltom", kivancsi vagyok mi lesz beloe.
> udv
> Gyozo
ennek en mar eccer utannajartam. minden tejtermekrol megtudtam, hogy
keszul kiveve a tejfolrol. annyit sikerult kihamoznom, hogy valoszinuleg
vajkulturaval oltjak, de ez nem biztos. erdekes ez a tejfol. pl. indiaban,
ahol szerintem a tejnek a legnagyobb a kulturaja, a tejfolt nem ismerik.
szoval, ha valaki tudja, hogy mivel oltjak, ne kimeljen!
|
+ - | Egyiptomi hieroglifak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Tudosok!
Az okori Egyiptomban hasznalatos hieroglifak temajaban jartas szakertot
keresek.
Kerem, aki rendelkezik az emlitett tulajdonsaggal, vagy otlete van, - 1-2
kerdes erejeig - irjon az alabbi cimre:
Koszonettel:
Tihanyi Pal
|
|