Kedves Balogh E'va!

Nem az a ke'rde's, volt-e, hanem, hogy mie'rt volt a 20-as e'vekben
antiszemitizmus. Sze'lesebb ko~ru", jo'val sze'lso"se'gesebb, e's me'gis
tolera'ltabb, mint a ha'boru' elo"tt. Magyarorsza'gon is, Ne'metorsza'gban is,
meg me'g to~bb Ka'-euro'pai orsza'gban. (Hidasnak:) Ott is, ahol nem volt
Tana'csko~zta'rsasa'g. (Pl. Ausztria, Lengyelorsza'g)

Abbo'l, amit i'rt, azt nem tudtam, hogy beza'rta'k az egyetemeket. (Illetve,
ezt i'rta ma'r kora'bban, emle'keztem ra'. De Maga'to'l tudom.) De ko~nnyen
lehet, ez is ce'l volt: bebizonyi'tani az akkori korma'ny tehetetlense'ge't.

Azt viszont elfelejti hozza'tenni, hogy ez nem egy a'ltala'nos magyar-zsido'
ellente't re'sze volt, hanem egy jo'l meghata'rozott ko~r teve'kenyse'ge'nek
ko~vetkezme'nye: a ku~lo~ni'tme'nyesekkel is kapcsolatot tarto' jobboldali
dia'kszervezeteke'. Akik a gyu"le'seken jo'l felhergelte'k egyma'st, esetleg
ittak is, azta'n elindultak egy kis ritua'lis (ritka'n, mert a munka'sok
visszau~to~ttek, meg amu'gy sem szi'vesen mentek be a munka'skeru~letekbe)
szoci-, sokkal gyakrabban zsido'vere'sre. Botokkal, kardokkal felszerelve,
tizese'vel vada'sztak zsido' dia'kta'rsaikra. E's jo'l elverte'k rajtuk
keseru"se'gu~ket, mindazt a gyala'zatot, ami akkor az orsza'got e'rte.
Pontosan a ko~ze'pkori pogromok minta'ja'ra. E's a sze'lso"jobb (nem is
mindig) burkolt ta'mogata'sa'val. Amikor a sze'lso"jobb Horthyt hatalomra
segi'tette, akkor (re'szben a ta'rsadalmi elitbe tagola'ssal) lehu"to~tte'k
ezeket a dia'kokat. A ku~lo~ni'tme'nyesek Pesten nem nagyon mertek
gara'zda'lkodni. Mint va'lsa'gos helyzetben mindig, akkor is az egyetemista'k
voltak a legko~nnyebben mozgo'si'thato' milita'ns va'rosi csoport.

Ezek a dia'kok a ha'boru' alatt no"ttek fel, sza'mukra a monarchia me'rse'kelt
liberalizmusa ma'r emle'k sem volt. O"k radika'lis va'ltoza'st akartak. Jo'
ese'llyel ott voltak a Ka'rolyit e'lteto" to~megben 1918. novembere'ben.
Azta'n sorra minden centrista e's baloldali ero" sikeresen leja'ratta maga't.
Az orsza'g sze'thullott, nagy re'sze odaveszett, a fo"va'rost sze'gyenszemre
roma'nok sza'llta'k meg. Csatlakoztak azokhoz, akik a to~rte'nelmi
Magyarorsza'g visszaa'lli'ta'sa't, e's a ko~zelmu'lt megbosszula'sa't
i'ge'rte'k. A milita'ns deklassza'lt dzsentrikhez, akik to~bbek ko~zt a
ko~ze'pkori antiszemitizmust is visszahozta'k. Aminek akkor u'jra volt
ta'rsadalmi ba'zisa, mert szu~kse'g volt egy megverheto" ellense'gre. Akkor is
ugyanilyen antiszemita'k lettek volna, ha a korma'nyzo'tana'cs tagjai mind
to"zsgyo~keres o"smagyar nemesi csala'dbo'l jo~ttek volna.

A Tana'csko~zta'rsasa'g, meg elo"tte a magatehetlen Ka'rolyi-korma'nyok, meg
uta'na a me'g tehetetlenebb szakszervezeti korma'ny csak aze'rt volt ebben a
folyamatban fontos, mert diszkredita'lta azokat az ideolo'gia'kat, amik
alternati'va't jelenthettek volna. A monarchia buka'sa maga ala' temette a
liberalizmust nyomokban me'g o~rzo" birodalmi elitet, az uta'na ko~vetkezo"
zu"rzavar pedig a centrista'kto'l a polga'ri radika'lisokon e's a szoc.demeken
a't a kommunista'kig mindenkit, aki szembesza'llhatott volna a sze'lso"jobbal.
A dzsentroid sze'lso"jobb meg regressza'lt, ideolo'gia'ban ege'sz a
ko~ze'pkorig.

Az antiszemitizmusban ta'rsadalmilag nem a zsido'k, vagyis az a'ldozatok a
fontosak. Ez csak to~rte'nelmi ve'letlen, o"k lettek az a'ldozatok, e's azta'n
ma'r mu"ko~dtek a kialakult, o~ro~klo"do" minta'k, az o~nfenntarto'
mechanizmusok. Hanem az, hogy szu~kse'ge van a ta'rsadalomnak egy ko~nnyen
felismerheto", ke'zne'l levo" ellense'gre, bu"nbakra. Valahol beteg az a
ta'rsadalom, aminek ilyen ellense'gke'pre van szu~kse'ge. Sajnos nagyon sok
euro'pai ta'rsadalomban fele'ledni la'tszik ez a betegse'g.

Csak korunk zsido'i Ne'metorsza'gban a to~ro~ko~k, a nem fehe'rek, meg egyre
inka'bb minden ku~lfo~ldi, aki ott akar e'lni. A francia'kna'l az (alge'riai)
arabok, na'lunk a ciga'nyok (ezt ne'ha'ny fe'lmu"velt e'rtelmise'gi me'g nem
vette e'szre, e's eze'rt zsido'zik, politikailag le'nyege'ben hata'stalanul),
ahogy a csehekne'l is, a roma'nokna'l a magyarok e's a ciga'nyok, a
szlova'kokna'l inka'bb csak a magyarok, a litva'nokna'l a lengyelek (e's
persze re'szben az oroszok) e's sorolhatna'm. Egyik orsza'gban sem ve'letlen,
hogy ezek a csoportok. Mindenhol az idegenek, a ma'smilyenek.

Sza'nde'komban a'llt egy kis kora'bbi to~rte'nelemmel is untatni. Aminek nagy
re'sze't nyilva'n ismeri, de u'gy tu"nik, Hidas, meg hasonlo'k nem. A 99 sor
miatt ki kellett vennem. Lehet, holnap folytatom.

                                                      Ko"ro~si Ga'bor

Kedves (Korosi) Gabor,

Azt az utolso kerdest nyilvan nem egyetertoleg "tettem fel", ponto-
sabban ideztem. Az is nyilvanvalo, hogy nem rad vonatkozik, de  ,
hogy Torgyan kedvenc fordulataval eljek, annyira nem, hogy meg az
ellenkezoje sem. Azon kerdes mogotti allaspont ellenkezoje a cikk-
ben emlitett volt tarsunk jellemzoje. En meg azt nem ertem, hogy most
magadra vetted ?

Udv,
     Pali

Timar Peter tegnapi irasa (FORUM #1451) remekul osszefoglalta peldaul az en
allaspontomat is. Ugyan Peter mar legalabb harom eve figyeli az otthoni
ujsagirast, en pedig mindossze februar elseje ota, osztom nezetet abban, hogy
"a liberalis media hihetetlen ellenszenves felelotlenseggel viselkedett,
mindent megtett, hogy ne alakulhasson ki egy egeszseges jobb-bal egyensuly,
hogy a nyugatnak a leheto legrosszabb velemenye legyen a kormanyrol, (es ezen
keresztul Magyarorszagrol is) es amely donto szerepet jatszott abban hogy
most a MSzP ilyen pozicioba kerult." En ket hetilapra fizetek elo: a *168
ora*-ra es a *HVG*-re. A *HVG* jo es kiegyensulyozott lap, ugyan neha nehezen
ertheto a nem szakmabelinek. A *168 ora* ellenben hihetetlen dolgokat muvelt
a majusi valasztasok elott, sot par hetig meg az MSZP gyozelme utan is. A
nyugati ujsagiras legelemibb torvenyeirol fogalmuk sincs, vagy nem akarnak
tudni roluk. Peldaul, hogy egy ujsagironak le kell ellenorizni forrasait.
Ilyenkeppen lekozoltek egy levelet Geza alairassal es kijelentettek, hogy mar
pedig ez egy inkriminalo level Jeszenszky Gezatol, amikor is kitunt, hogy az
alairasa az illetonek meg kozelrol sem hasonlit Jeszenszkyehez es a levelet,
ami kulonben teljesen semmitmondo volt, nem Jeszenszky irta. A tobbi u.n.
inkriminalo adat teljesen alaptalannak tunt nekem, az olvasonak. Fel voltam
haborodva, de nem csak en. Ket heten belul ket level is erkezett a
szerkesztoseghez, hogy kerjenek bocsanatot Jeszenszkytol--vegre megtettek, de
csak ugy immel-ammal. Ha valakit erdekel ez a sztori, leforditottam a cikk
nagyreszet angolra es lekozoltem a HUNGARY listan, augusztus 12-tol kezdve
"Media Watch" cimen.

A valasztasok ota persze lecsendesultek, es csak igen csinyjan bannak a Horn
kormannyal es megis egyik level jon a masik utan az olvasoktol, hogy a *168
ora* tulsagosan kritikus a kormannyal szemben. Nagyon erdekes, hogy azok akik
ugy el voltak ragadtatva a media ellenzeki magatartasatol az Antall-Boross
kormanyzat idejen, most azt szeretnek, hogy az ujsagok mind kormanyparti
stilusban irjanak. Ebbol is lathato, hogy a magyar nep meg mindig nincs
egeszen tisztaban a sajto szerepevel egy demokratikus orszagban.

Balogh Eva

A2 (az Aranyos!) kifogasolta a puspok ur tiltakozasat egy katolikusok
szamara gyalazatos film bemutatasa ellen:

> Na most mert szol bele a tisztelt puspok ur?? jobb dolga mar nincsen?
> Azok a milliok akiket erdekel a film azok nagy ivben le vannak...
> Vajon mitol fel? Kiket felt es mitol felt? Nem lenne egyszerubb
> felhivni a hivek figyelmet hogy ne nezzek meg a filmet?
> Van egy javaslatom a puspok urnak:
> KApcsolja ki a TV-t!

Azert nem ilyen egyszeru ez, Attila!  Elvegre kozszolgalati TV-rol van
szo, amit tobbsegeben katolikus vallasu nezok tartanak fel, leven az
orszag 2/3-a katolikus.  Tudtommal ennel sokkal kisebb felekezet is
sikeresen beavatkozott a TV musoraba, letiltvan a "Torvenytelen
szocializmus" AVOsokat bemutato musorait.  Tiltakoztal akkor is?

Egyebkent tuzzel jatszik az, aki masokat vallasos erzeseikben botrankoztat
meg.  Ennek egyik szelsoseges esete volt Salmon Rushdie, aki azota mar
biztos szazszor is megbanta azt a konyvet.

Kulonben mi bajod az "Aranyos Ur" elnevezessel?  Nekem pl. irtora tetszik!
Nem tudom hany eves lehetsz, de nagyon elkepzelheto szamomra, hogy nemreg
meg Aranyos Elvtarsnak szolitottak, nem?  Csak nem voltal tegezo
viszonyban mindenkivel?
-----------------

ifj. Eroe Janos tobbek kozott igy irja le az emigransok es otthoniak
kozotti kulonbseget:

> Persze, vannak az emigransok kozott is, akik azt tervezik, hogy majd
> nyugdijas korukban hazaternek, vesznek Magyarorszagon egy lakast es
> tulnyomoreszt ott fognak elni. Ez azonban mas: ok megtartjak kulfoldi
> allampolgarsagukat, van ottani jovedelem- forrasuk es rendszerint ne'mi
> vagyonuk is, ami lehetove teszi, hogyha az esemenyek Magyarorszagon
> szamukra kedvezotlenul alakulnak, egyszeruen visszamenjenek masik
> hazajukba.

Ebben van valami, de ugyanakkor eszembe juttatja azt a hires/hirhedt
Landeszmann-Zoltai interjut.  Ugy remlik, hogy egyikuk szinten valami
olyasmit mondott, hogy ok is foghatjak a borondjuket ha ugy fordulnak a
dolgok, mert most mar nekik is van masik hazajuk.  Ennek fenyeben akkor
hogy is van ez, Janos?  Ok is CSAK szemlelok?

> Legfeljebb ott a nyugdijukbol nem rendel- hetnek harmincharom
> Stefaniat, csak tizet.

Hat, ahogy elnezem az otthoni arak alakulasat, nem hiszem, hogy olyan
sokaig ezek lennenek az aranyok.  Magyarorszag rohamosan a nyugateuropai
arak szintje fele halad, ami altalaban magasabb, mint az amerikai.

> Ezert en ugy latom, az alapveto kulonbseg ott van, hogy az emigransok
> SZEMLELOK, a nem-emigransok RESZTVEVOK a magyarorszagi esemenyekkel
> kapcsolatban.

Ez viszont egy alapos egyszerusites!  Jo lenne, ha emlekeztetnelek, hogy
legtobbunknek kozeli rokonai is elnek MO-on, akik sorsa nem kozombos
szamunkra.  Ugy latszik ifj. Eroe nem hallotta azt a fogalmat, hogy
"empatia", ami meg rokonok nelkul is, csak a gyokerek miatt is, joval
tobbe teszi viszonyunkat az ohazaval, mint puszta szemlelodes.

Vegul szeretnem arra is emlekeztetni Janost, hogy legtobbunk szamara nem
allt rendelkezesere az a lehetoseg MO-on akkor, mint neki ma.  Akkor
kevesunknek volt olyan szerencseje, hogy Nyugaton tolthessunk egy bizonyos
idot, s utana minden negativ kovetkezmenyek nelkul haza terhessunk.
Akkor, ha sikerult valahogy a kijutas, legtobbszor nem volt egyszeru
visszaut.  Igy aztan maradt a letelepedes.  Ezt az egyszeru tenyt jo
lenne, ha szem elott tartanak azok a mai magyar vilagvandorok, akik
velunk szemben eloszeretettel kovacsolnak erkolcsi toket maguknak ujonnan
nyert szabadsaguk egy mellektermekebol.  Foleg ha meg amellett legnagyobb
va'gyuk az amerikai "vizum lotto" megnyerese.

Pannon Jozsef

Dear Attila,

 Barmily kulonosnek is tunik, H.P-nek igaza van, a Puspok eljarasa helyes
 volt. Jelezte, hogy velemenye szerint a film sertheti a katolikus hivek 
 erzelmeit. A Puspok szerint a film obszcen.  
 Viktoria kiralyno Lord Chief Justice-a Cockburn biro, allitotta fel
 a kovetkezo maximat.
 "The test of obscenity is this, whether the tendency of the matter charged
 as obscenity is to deprave and corrupt those whose minds are open to such
 immoral influences and into whose hands a publication of this sort may fall."
 (Regina v. Hicklin  at the Queen's Bench)
 A brit dontes komoly befolyassal volt az elkovetkezo evtizedek
 amerikai joggyakorlatara ,  
 amikor is a comstockistak neven ismert militans mozgalom ez alapjan
 betiltatta a Lady Chatterly szeretojet es az Amerikai Tragediat.
 Ezek voltak azok az evtizedek amikor alkotmanykiegeszitessel megtiltottak az
 alkohol forgalmazast az egesz orszagban (megteremtve evvel a modern ertelem-
 ben vett maffiat). Amikor a pruderia, a hipocracy, a vallasi fundamentaliz-
 mus tombolt az orszagban. (aprosag, Oregonban a KKK poltikai frakcioja
 betiltatta a katolikus oktatast, Nebraskaban a nemetnyelvtanitast, Tennessee-
 ben a darwinizmus oktatasat). 1915-ben a Supreme Court kokemenyen kivonta
 a First Amendment hatalya alol a filmeket.
 1952-ben Rossellini ( Ingrid Bergman ferje) Csoda cimu filmjet viszont egy
 New York-i szentsegtorest tilto klauzula ellenere megmentettek a cenzuratol.
 (Erdekesseg, Candice Bergent eloszor a Carnal Knowledge-ert inzultaltak
 erkolcstelenseg cimen, aztan Danny "Potatoe" Quayle a Murphy Brownert)
 Es itt terek igazabol a lenyegre, hiszen a Puspok nem jogi ertelemben vett
 obszcenitast, hanem altalaban obszcenitast emlegetett, ha jol ertem
 inkabb apellalt Horvath Adam joerzesere, mint jogerzekere.
 Az obszcenitas filozofiaja fuggetlen a jogtol. Nem az az erdekes, hogy
 mi tilos, hanem az, hogy mi obszcen. Ez ugyanis nem nyilvanvalo.
 Ma jogilag Amerikaban az obszcen (Miller-teszt) ami a jelenkor kozfelfogasa
 szerint az, ES idezem " does not have serious literary,
 artistic,political or scientific value". Tehat Scorsese filmje nem 
 "legally obscene".
 Szamunkra azonban az a lenyeg, hogy mi a "contemporary community standard".
 A Puspok szerint Jezus szexualis szituacioba helyezese a katolikus hivek
 szamara obszcen, megbotrankoztato, szentsegtoro. Ha ez igy van, ha a Puspok
 a katolikus hivek kozott el, ha latja, hogy igen, Scorsese parabolaja el-
 fogadhatatlan a hivek tobbsege szamara, akkor mi mast tehetne, minthogy
 megprobal nyomast gyakorolni a katolikusok neveben. Ez egy civil attitud,
 ezt csinalja az ADL Amerikaban, nagyon gyakran a katolikus egyhazzal
 karoltve. A protestans esetleg fundamentalista (born-again Christian)
 iranyzatok persze meg ennel is sokkal erosebbek es ha itt akar egy NBC
 megprobalna Scorsese (Amerikaban talan a lagnagyobb filmrendezonek szamit)
 filmjet levetiteni akkor arrol kodulna. A fundik kevesek, de egy ilyen
 u~gy mozgositana azokat akik holmi fundamentalist newsletter miatt meg
 nem irogatnanak osszevissza a GE moguloknak, akik az NBC tulajdonosai.
 A katolikus egyhaz gyenge, ergo ha a Dateline a katolikus papokat altalaban
 lepedofilozza, legalabbis ezt sugallja, akkor nem tehetnek sokat.
 A demokracia resze, tudjuk, hogy az, hiszen ez a tapasztalat, a civil
 nyomasgyakorlas.  Horvathra nyomast gyakoroltak (lehet, hogy Horn, o
 joba akar lenni a klerussal, kulonosen a valasztasok elott, amugy ha
 Paskai a parlamenti valasztasok elott bement hozza a korhazba, merthogy
 az esztergomi ersek meg a jovendo gyoztessel akart jobalenni, akkor
 ezt vissza lehet adni) es Horvath azt mondta, hogy neki ez nem eri meg.
 Lehet, hogy ugy gondolta, a film tenyleg megsertene egy csomo polgartarsat, 
 akik ugy ertelmeznek, hogy "eddig a zsidokat bantottak a Nahliket, most
 minket fognak bantani a Horvathek", akik ugy ereznek, hogy oket most 
 egyszeruen meg akarjak alazni, akik a Scorsese film bemutatasat 
 valamifele vallasellenes kampany reszekent elnek meg. Egy olyan orszagban
 ahol a hivok elleni diszkriminacionak szomoru hagyomanyai
 voltak, ahol a hatalom szeretett belerugni azokba akikbe lehetett, hogy
 mindenki lassa hol lakik az Uristen, a kozszolgalati televizio vezetoje
 legyen nagyon ovatos.  Ez nem politikai hanem moralis kerdes.
 Van egy pont ahol az ember azt mondja, nem Puspok ur, most nem fogom 
 megtenni amit ker, mert ez mar nem lenne helyes. Ezt a pontot pedig
 nem a hatalyos jog, nem a kurrens politikai helyzet, hanem csak is kizarolag
 moralis meggyozodes alapjan valaszthatja meg az ember. Nem allitom, hogy
 konnyu, egyaltalan nem konnyu tisztessegesnek lenni, errol szol a huszadik
 szazad, errol szol a maga modjan Scorsese filmje is. EG

Tisztelt FORUM-osok!

Az USA-ban akadtam ra az alabbi konyvre, amelyet Erwin Tragatsch
(cseh) irt, es amely tartalmazza az egykori magyar autogyartas
adatait is. Jellemzo: (1) Mo.-on ilyen konyvet eddig nem lattam,
mintha nem tartanank fontosnak a dokumentalast (nincs a konyvben
egyetlen, magyarok altal irt konyvre torteno hivatkozas sem). Tud
valaki egy ilyen targyu, magyarul korabban kiadott konyrol? (2) Ha
nincsenek a v.haboruk, bizonyara nem alltunk volna le a sajat
szemelyauto gyartasrol es fejlesztersol.

                       MAGYAR AUTOGYARTAS

The Illustrated Encyclopedia of Automobiles*, Edited by David
Burgess Wise, Chartwell Books, Inv., Secausus, New Jersey 07094,
USA; Copyright 1979 Quarto Publishing Limited, First Published in
1979, Reprinted in 1988, 1989, 1991.

1. CSONKA: 1909-1912 (p. 135): This Budapest commercial vehicle
works also built a few single-cylinder private cars with two-seater
bodies and circular radiators.

2. FEJES: 1923-1928 (p. 167): The entire Fejes car was built up
from pressed and welded iron sheet - even the 1244cc ohv engine.
Plans to produce this Budapest utility vehicle in England as the
Ascot were stillborn.

3. MAG: 1911-1934 (p. 227): Built on German lines, the MAG cars
were quite heavy and not always in line with the latest
developments. Real production, on Hungary,s first moving assembly
line, started after World War One with 1790cc four-cylinder and
2407cc six-cylinder cars, which proved very popular as taxicabs.
Udvarda drove one of the,Mago-Six, models in the Monte Carlo Rally.

4. MARTA: 1912-1914 (p. 230): To cope with the atrocious Hungarian
roads, Marta cars were strong and heavy vehicles, based on
Westinghouse designs. Built at Arad (which became part of Romania
after World War One), Martas were offered with sv four-cylinder
engines of 22 hp, 30 hp and 45 hp, the latter with chain drive.

5. PHONIX: 1905-c1912 (p. 268): An ohv 40 hp four-cylinder Phonix
car from Bodvinecz & Heisler, of Budapest, was shown at the 1907
Vienna Exhibition. Based on the Cudell, the Phonix preceded the
MAG.

6. RABA: 1912-1914 (p. 277): Made by the Hungarian Machine Factory
at Raba (Gy'r), the Raba was the 3.8-litre 45 hp Praga ,Grand,
built under Praga licence, in limited numbers. Raba also imported
many foreign makes, including Benz, Panhard and Austro-Daimler.

7. WEISS-MANFRED: 1927-1931 (p. 337): A sv 875cc four-cylinder car,
which gained fame when its creator, Ing. Victor Szmick, finished
second in the 1929 Monte-Carlo Rally behind a 4718cc Graham Paige.
Early Weiss-Manfred models - from a big machine and arms factory at
Budapest - had 746cc engines.

(*) Covers all the significant makes car offered for sale from the
pioneering days of the industry to the 1970s. Listed from A to Z
are more than 4000 marques - from AAA to Zwickau - each entry
giving a concise account of the manufacturer,s history and
recalling principal models. ...more than 1000 illustrations -
including some photographes published here in the first time - and
contemporary advertisements.

TRABANT/Germany (East) 1958 to date (p. 322): A product of the
nationalized East German car industry, all Trabants have
front-wheel drive and two-stroke twin-cylinder in-line engines.
Introduced with 499cc engines from 1963, they have used 595cc
power-units. They are air-cooled, have a rotary inlet-valve and
built at Zwickau in Saxony. Bodywork is in resin-reinforced papier
mache!

ERWIN TRAGATSCH (Austrian, Czechoslovakian, German, Hungarian and
Italian cars): is a leading authority on European automotive
history. He has been connected with a number of British car and
motorcycle manufacturers, and ran his own motorcycle company and
racing team in Czechoslovakia, his native country. He has
contributed to many European motorcycle and car journals, and has
many works on automotive subjects to his name.

ohv = overhead valves, sv = side valves, hp = horsepower.
                          *  *  *
Megjegyzem, hogy 1994-ben vegre megjelent egy magyar vonatkozasu
osszefoglalo munka magyarul az utogyartasunkrol, beleertve a
szemelyautokat is egeszen napjainkig: Zsuppan Istvan: A MAGYAR
AUTO, Zrinyi Kiado, Bp., 228 oldal - sok fenykeppel, 790 Ft).

                 Sarkany Janos (Szeged)