Kedves Forum/Szalon!

Kozgazdasagi szakertoink itt a HIX-en gyakran hangoztatjak, hogy meg oruljunk,
mert tobb toke (forras) aramlik be Magyarorszagra mint kifele, tehat a
netto egyenlegunk pozitiv.

Ha tenyleg ez a helyzet, akkor csak 3 kerdesem van:

-- Miert csokken drasztikusan az ipari es a mezogazdasagi termeles?

-- Miert csokken drasztikusan az eletszinvonal?

-- Miert tortenik a kivantnal joval kevesebb beruhazas?


Ezek utan azt mar nem is kerdezem, miert no az eladosodottsagunk.
Nyilvan azert, mert a fenti egyenleg tenyleg pozitiv, ugye? :-(

Mellebeszeles es szambuveszkedes helyett keretik tisztelettel a
fenti harom kerdesre valaszolni ugy, hogy az elso ket sor tartalmat
elfogadjuk!

    Udv: Nandi

Kedves Forum/Szalon!

Idezet a mai Hirmondobol, Sigmund Freud nagyobb dicsosegere:

> vele.  A vizsgalat ugyanis erinti a banktitkot, igy nyilvanossagra
> hozatala torvenybe utkozik.  Ugyanakkor a parlamenti bizottsag eppen
> azert jott letre, hogy elfogulatlan velemenyt alakitson ki az ugyletrol,
> ennek alapjan tisztazza a bank elnok-vezerigazgatojanak, az azota
> miniszterelnokke avanzsalt Bokros Lajosnak a felelosseget, s minderrol
  ^^^^^^^^^^^^^^^^
> tajekoztassa a parlamentet, illetve a kozvelemenyt.

    Udv: Simanyi Nandor

Valoszinuleg sajat egyetemi tapasztalataim befolyasolnak amikor olyan
harciasan allok ellen az oktatok es a kutatok szetvalasztasaval kapcsolatban.
Yale University/Yale College igen komolyan veszi a tanitast, megpedig
"undergraduate" fokon. A leghiresebb Nobel-dijas professzorok is tanitanak
"undergraduate" diakokat! mindossze egy-ket szeminariumot mivel a "graduate
school"-ban is kell nekik tanitaniuk. Es mindenki tanit, nem ugy, mint
peldaul a Harvard graduate school-ban, ahol gyakran elofordul, hogy a hires
professzornak a hiret-hamvat sem talalod. Lehetseges az is, hogy a
termeszettudomanyokkal es az exakt tudomanyokkal mas a helyzet es ott
tisztara mindegy, hogy a kutato kapcsolatban van-e a fiatalabb nemzedekkel,
de human es "social science"-targyakban en egyszeruen nem tudok elkepzelni
kutatast tanitas nelkul. Anelkul, hogy a tortenesznek, az irodalmarnak, a
politologusnak nincs foruma es mindossze egy vakumban dolgozik. Nem beszelve
arrol, hogy a kutatasi temak altalaban igen szukek--ha nem kellene tanitanunk
ezen a szuk teman kivul, teljesen elszakbarbaroskodnank. Aztan nem is
beszelek arrol, hogy milyen orom is tanitani es a tanitasnak az eredmenyet is
latni ahelyett, hogy az ember mindossze csak egy konyvmoly--egyaltalan nincs
alkalma "felfedezeseit" masokkal megosztania.

De visszaterve a felsooktatashoz. Kaptam meg privat levelet is, amiben azt
irta a felado, hogy a magyar felsooktatason mar nem lehet tobb penzt
megtakaritani. Ezzel szemben a HVG egyik cikke szerint mar 1992-ben is ugy
gondoltak, hogy a magyar felsooktatas tulsagosan merev es pazarlo. Tobbek
kozott a jelen pillanatban Magyarorszagon 130 onallo tagbol allo
felsooktatasi intezmenyrendszer van. Es szerintem itt lehet pazarlasrol
beszelni. A kulon orvosi egyetemen is van peldaul matematika tanszek, de van
matematika tanszek a BME-en is; sot van az ELTE-n is. Ugyanez a helyzet
gondolom a kulonbozo idegen nyelvek tanszekeivel is. Hidas Palinak abban
igaza van, hogy a legjobb megoldas az lenne, ha valami angol-amerikai
"campus"-t tudnanak epiteni es osszevonni ezeket az egyetemeket, amire persze
nincs penz.

Es mivel en annyira kedvelem a statisztikakat itt van egy-ketto.
Magyarorszagon (10 millios orszag) 130 egyetem, foiskola van. Az Egyesult
Allamokban 1,532 egyetem es foiskola esik 250 millio lakosra. Ugyanakkor az
Egyesult Allamokban a 25 even feluli lakossag 21.4%-a egyetemi vegzettsegu,
addig Magyarorszagon mindossze 7.9% (legalabb is ez volt a 80-as evek vegen).
Milyen konkluziokat lehet ebbol levonni? Ossze lehet-e vonni ezeket az
egyetemeket, amik a varosokban elszorva talalhatok? Mikeppen lehetne
racionalisabba tenni a kutatast es a tanitast? Gondolom ezek nem konnyu
kerdesek.

Eva (Balogh)

Tisztelt Szalon!

Bathori Gyorgy kerdezi:

>Ezekutan csak 
>azt nem tudom, hogy akkor miert vittakozunk, hisz a kindulo pontunk 
>kozos. Miert evezunk mi kulon csonakban, vagy ha megis egy csonakban 
>lennenk, miert huzunk elenkezo iranyba.

Azert mert felreertjuk egymas irasait, vagy a sajat hibankbol, vagy pedig
azert mert az iras felreertheto. Ha leulnenk egy asztal kore es elkezdenenk
vitatkozni egymassal a magyar felsooktatasrol egeszen biztos vagyok benne,
hogy altalaban egyetertenenk. Es ha valaki megis felreertene ezt, vagy azt a
mondatot, lenne alkalom azonnal kiegesziteni mondanivalonkat, vagy tisztazni
a felreertest.

Abban teljesen igaza van Gyurkanak, hogy en egy atlagnal jobb amerikai
egyetemrol beszelek es nem az olyan fajtakrol, ahol magyarorszagi ismerosom
tanitott tortenelmet.  Ilyen egyetemekre Magyarorszagnak valoban nincs
szuksege, mivel ugyan az amerikai lakossag 25 even feluli reszenek 20
valahany szazaleka elvegezte az egyetemet, ezeknek a vegzosoknek nagy resze
alig tud irni es olvasni. (Na, ez egy kicsit tulzas, de csak kicsit.) Szoval
en a jo egyetemekrol beszelek--es nemcsak Harvardrol, Yalerol, Stanfordrol,
University of Chicagorol, University of Michiganrol, vagy University of
California, Berkeleyrol. Van ezeken kivul is talan nehany szaz igen jo
egyetem is, kisebbek, nagyobbak. De meg a legjobb egyetemeken is kevesebb
"targyi tudast" fogunk talalni. Hadd magyarazzam meg, hogy mit ertek ez
alatt. Es megint mindossze irodalomrol es tortenelemrol beszelek csak, mivel
mindossze ezeket a targyakat ismertem otthon.

Az otthoni oraszamok--es azt hiszem, hogy ez igaz minden
szakon--sokkal-sokkal magasabb mint itt, ugyanakkor kevesebb ido telik
olvasasra es irasra. Egyszer megszamoltam atlagban 30 valahany orat toltottem
tanteremben az ELTE-n. Majdnem soha sem kellett dolgozatot (amit mi itt ugy
hivunk, hogy "essay") irni. Tehat leginkabb passzivan hallgattuk unalmas vagy
kevesbe unalmas professzoraink eloadasait. A vizsgakrol ugy keszultunk fel,
hogy leultunk es bemagoltuk a professzor ur jegyzeteit, ami altalaban egy
eleg vastag kiadvany volt. Aztan mindezt szepen elfelejtettuk. Mostanaban is
latom, hogy van olyan, hogy "egyetemi tankonyv." Eppen most kaptam meg egy
ujkori magyar tortenelem konyvet, amirol kisult, hogy "egyetemi tankonyv."
"Alegyetemeken" van csak itt egyetemi tankonyv; a jobb egyetemeken nincs. Van
olyan, hogy kotelezo olvasmanyok es ajanlott olvasmanyok. A professzornak
nincsenek kinyomtatott jegyezetei. Minnel tobbet olvasol, annal jobban leszel
felkeszulve az irasbeli vizsgara. Bizonyos professzorok meg ennel is tobbet
kovetelnek. Heti ket oraban eloadast tartanak, mig a harmadik oraban gyakran
tanarsegedek (ugy latom, hogy a "teaching assistant"-eket magyarul
tanarsegedeknek nevezik, mig az "assistant professor" ennel magasabb rang)
tartanak szeminariumot 12-14 diakkal ("sections"). A szeminariumokon
megvitatjak a heti anyagot, a "section leader"-ek tobb kotelezo olvasmanyt
adhatnak a diakjaiknak es gyakran egy hosszabb dolgozatot is be kell adniuk.
Egy diaknak, aki 4-5 kulonbozo ilyesfajta orat vesz fel a szemeszter vegere
4-5 10-15 oldalas dolgozatot kell irnia es legalabb 10 irasbeli vizsgat kell
letennie. Egyet a szemeszter kozepen es egyet a szemeszter vegen. A jegyet
ezek alapjan, bizonyos szazalekos alapon, hatarozzak meg.

Szoval, lehet, hogy kevesebb oraban, de melyebben mennek bele a dolgokba. A
Yalen peldaul mielott diplomat kaphatsz tortenelembol, ket u.n. "junior
seminar"-t kell felvenned. (Azert "junior" mivel harmadeves korodban kerul
erre sor.) Ezeken a szeminariumokon tanitjak meg a diakokat az onallo,
eredeti kutatason alapulo munkara. A szemeszter vegere egy 30-40 oldalas
eredeti munkat kell irnod. Az egyik junior seminart ugy kell valasztanod,
hogy targya nagyjabol egybeessen azzal a targgyal amibol, a "senior paper"-t
fogod irni az utolso evben. A "senior paper" egy 40-50-60 oldalas, eredeti
kutatomunkan alapulo dolgozat, ami nelkul nincs diploma. Ilyen dolgokra az
ELTE-n (legalabb is akkor amikor en jartam oda) csak akkor volt alkalom, ha
igen jo tanulo voltal es meghivtak egy tudomanyos diakkorbe, ahol a kotelezo
targyakon felul irtal dolgozatokat, mivel megszallott voltal ugyanis jegy nem
jart erte. Havonta egyszer osszejottunk es megvitattuk egymas munkajat.

Szoval ez az egyik dolog, ami nekem tetszik az amerikai vagy kanadai
szisztemaban. A masik, hogy nem kell 18 eves korodban elhatarozni, hogy
milyen targybol akarsz diplomazni. Nem akarom megismetelni magam, mivel errol
mar irtam a Forumon, de 17-18 eves koraban az embernek nincs valos fogalma
arrol, hogy mi is az igazi erdeklodesi kore es hogy mire is van tehetsege.
Nagyon rossz elhatarozasok szulethetnek e korban.

Egeszen biztos vagyok benne, hogy a magyar felsofoku oktatasnak is megvannak
a maga jo pontjai; a jobb amerikai egyetemeknek is. Egeszen biztos vagyok
benne, hogy mindket fel tanulna valamit a masiktol. Es azt hiszem, hogy ez
meg is fog tortenni. Nem tudom hany szaz, ha nem ezer doktorandusz tanul a
jelen pillanatban vagy az Egyesult Allamokban vagy Kanadaban. Biztos, hogy
hazateresuk utan, bizonyos dolgokat at fognak venni az itteni egyetemi
praxisbol. Egyszeruen maskeppen fognak gondolkodni bizonyos dolgokrol es ez
nem lesz rossz otlet. Osszekovacsolni a jot a ket szisztemabol.

Balogh Eva

Az 'akademia, kutatas, egyetemek' targyban Balogh Eva legutobbi 
hozzaszolasa egy gyakorta elmondott, de velemenyem szerint
naiv es onellentmondo ervet tartalmaz.

Balogh Eva elismeri,  hogy az egyetemeknek az oktatas mellett kutatniok
is kellene, mert a csak oktato egyetemek szinvonala nem biztosithato.

Ezt azzal veli megoldhatni, hogy az akademiai kutatointeze-
teket mint akademiai intezeteket megszuntetne es az egyetemekhez 
csatolna. A kutatokat kinevezne professzoroknak, es, bar nem mondja
ki, nyilvan ugy erti, hogy az egyetemi embereket szigoruan szelektalna.
A ket intezmeny osszevonasaval megtakarithato penzt megkapnak
az egyetemek. 

Irja:
>Eppen ezert kell az intezeteket megszuntetni es az intezetekben 
>dolgozo kutatokat egyetemi professzorokka kinevezni. 
>A megsporolt penzt az egyetemek kapnak meg.

Kedves Eva!
Javaslatodat itthon is sokan kepviselik. Az ervet illetve javaslatot 
en alapvetoen rossznak tartom. 

A javaslat ugyanis onellentmondo.
HA felteszem, hogy a tanar/diak arany valtozatlan marad, ES az
akademiai kutatok az egyetemekhez kerulnek, AKKOR a valto-
zatlanul marado oraigeny miatt csak annyi tortenne, hogy az
oktatok szinvonalasabbak lennenek (FELTEVE, hogy az eddigi
oktatokat levalto volt akademiai kutatok jobbak). 
Ez a javaslat nem megoldas arra a problemara, amit ugy fogalmaztam
meg, hogy a hallgato/oktato arany 'javitasa' (= a hallgato/oktato arany
szam novelese), parhuzamosan az oraterhek novelesevel radikalisan 
csokkenti a kutatasra fordithato idot es energiat. Az egyetemi kutatas
tehat tovabbra sem valna lehetsegesse.

Javaslatod tehat a tanitasi szinvonal ideig-oraig tarto javulasat eredme
nyezheti, de meg annak allandosagat sem biztositja, hiszen aktiv
kutatas hijan a korabbi magas szinvonal is kopni fog. 

Ketto.
A koltsegvetes jelenlegi politikaja a felsooktatasra fordithato penzek
NETTO csokkentese, ami megsemmisiti javaslatod azon reszet, hogy
az egyetemek a racionalizalas reven tobblet forrashoz jussanak. 
A PM azzal dijazna az osszevonast, hogy a felszabadulo penzt
elvonna. (Nem veletlen tehat, hogy az erintett intezmenyek 
kezzel-labbal tiltakoznak az osszevonas ellen.)

A Te javaslatod tehat
a. csokkenti a kutatok es okatatok egyuttes letszamat. 
Ez nem valasz arra az altalam felvetett problemara, hogy egy orszagnak
mindegy, hogy mekkora, az 'academic community' egy bizonyos kritikus
tomegevel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a tudomanyos kozelet 
mukodhessen, es ne a tortenelmi esetlegessegeknek, azaz az 
esetleges szemelyi felteteleknek kiszolgaltatott provincializmus
uralkodjek el. 

b. csokkenti az 'academic' szferara forditott osszeget. 
Kettonk kozott a nezetelteres az, hogy szerintem Magyarorszag
nem csokkentheti tovabb az alapkutatasok koltsegveti finanszirozasat
a modernizacio lehetosegenek sulyos veszelyeztetese nelkul. (Lasd 
a hivatkozott Blinken eloadast.)

A javaslatod tovabba naiv is, illetve megoldasa csak kokemeny es ketseges
eredmenyre vezeto centralizacio bevezetese mellett hajthato vegre.
Naiv azert, mert nem teszi fel a kerdest, hogy KI vezenyli le ezt az osszevo
nast.
Az egyetemek persze szeretnek az akademiai kutatointezetek penzet is, de
nem azon az aron, hogy sajat szemelyi erdekei csorbuljanak.
Magyarul, ha a Te ELTE-re kerulesed Poloskei professzor nyugdijazasat
eredmenyezne (mit igen helyenvalonak latnanak sokan), akkor legy
bizonyos abban, hogy Poloskei prof. ezt a racionalizalast mereven
ellenezne. 
Magyarul, az egyetemi autonomia az alacsonyabb szinten valo 
gleichschaltolast garantalna. 
Ezert ez a feladat csak eros kozponti vezenyles mellett volna lehetseges,
de mint tudjuk, nem azert professzor valaki, hogy ne lennenek kivalo
kapcsolatai mar a miniszteriumi bizottsag kialakitasaba valo beavatko
zashoz felhasznalna. 

A megoldas - szerintem - egeszen mashol van. Mindenek elott meg kellene
teremteni az egyetemek onallo gazdalkodasanak torvenyi felteteleit. Erre
szolgalna a kozalapitvannya alakulas (ld. SZDSZ program, amivel nem
azt akarom mondani, hogy szeressuk az SZDSZ-t, hanem csak azt, hogy
ime, az SZDSZ is kepes neha alapvetoen jo otletekre.) Ennek elofeltetele
viszont a nonprofit torveny lenne, mert kulonben az egyetemek koltsegvetesi
penzeivel valo gazdalkodas (portfoliok veszelye, lasd Lupis ugy) securities
szempontbol nincs garantalva - ezert van igaza a PM-nek, amikor torveny
nelkul ettol a megoldastol huzodozik. 
A masodik lepes az egyetemi beveteli forrasok diverzifikalasa. HA az egyetem
tud gazdalkodni, meglasd, azonnal fog racionalizalni. A helyzet logikaja az,
hogy nincs koltsegvetesi intezmeny, amely folyo finanszirozas mellett
nem pazarolna, hiszen a penzeket a fiscal year-ben el kell koltenie.
Nem tudom, ismeretes-e elotted, hogy a magyar egyetemek ingatlanaiknak
nem tulajdonosai, hanem kezeloi. Tehat az Allatorvi Egyetem a Belvarosbol
(!!!!) azert nem tud elkoltozni, mert nem tudja eladni nagyerteku ingatlanat,
es venni valamit jobb helyen, ahol pl. a laborok, ketrecek stb. meg jobban
es kevesbe veszelyesen lennenek elhelyezhetoek. 

De vissza a finanszirozashoz. Az OTKA koltsegvetese folyamatosan csokken.
Kerdezem, ugye helyesen tudom, hogy az amerikai egyetemek bevetelei egy
jelentos resze a kulonbozo palyazati penzekbol szarmazik? (NSF, NHF?)
Nos ez az utja az egyetemek minosegi javitasanak, azaz, hogy a jol
kutato egyetemek gazdagabbak, a kevesbe jok meg szegenyebbek lesznek.
Ez az indirekt modszer egyebkent is helyesebb, bar ketsegtelenul lassabb,
mint a direkt beavatkozas. 

Harmadsorban az egyetemek onallo gazdalkodasa lehetove tenne a ma meg
itthon ismeretlen alumni policy, onkormanyzatok bevonasanak, magantoke
tamogatasanak kialakulasat is.
Mielott valaki homlokomra tuzne a 'naiv szamar' jelzos szerkezetet, szeretnem
mondani, hogy tudom, ez nem megy marol holnapra, es hogy itt es most 
ez meg nem oldja meg a hianyzo penzek kivaltasat illetve megszerzeset.
DE el kell kezdeni, mert a jovo utja csak ez lehet. 

Vegyuk tovabba eszre, hogy a magyar tudomany aranytalanu kivalo 
eredmenyeit (aranytalan az orszag nagysagat es GDP-jet tekintve)
az antivilagban, majd a komcsi vilagban is a viszonylag bokezu allami 
tamogatas hozta letre. 
Politikai kerdes, hogy ezt fenn kivanjuk-e tartani. 

Szeretnem leszogezni, hogy NEM a nyaklo nelkuli es ellenorizetlen koltsegvetesi
pazarlas oldalan allok, meg akkor sem, ha egyebkent szamtalan kivalo es melyen
tisztelt (nem gunyolodom) kollegam igy is lett szocializalva. 

Vegul, szeretnem kommentalni a kovetkezo soraidat:
>...mig Gereby Gyuri tanszekenek nincs penze papirra! Szemelyesen, 
nem szeretnek olyan egyetemen tanitani, ahol nem tudnek sillabuszt adni 
a diakjaimnak.

Very true! Es akkor most mit tegyek? Azt teszem, amit szamos kollegam.
 Havi netto 250 dollaros fizetesem terhere magam koltsegebol xeroxozok. 
Mert fontosnak velem a sillabuszokat. (Egy masolat 
kedvezmenyesen 6 ft = 4 cent.)

Ket mellekes kerdes:
1. Az akademiai intezetekben dolgozo kutatok tapasztalatom szerint 
orommel es szivesen tanitanak az egyetemeken, nulla penzert, mert a 
meghivott eloadokra mar nincs keret.

2. Az akademikusok fizetese. Vegyunk 200 akademikust, 50 ezer bruttot,
es kijon 120 millio brutto egy evben. Ebbol kb. 40 millio ado formajaban 
visszekerul a koltsegvetesbe. Marmost tekintve a tekintendoket 
(egy prof.  USD 6000 p.a. jovedelmet) en nem tartom sem irrealisnak, sem
erkolcstelennek. Ugyanis, bar van nehany 
nyilvanvaloan erdemtelen akademikus is - jegyzem meg: hol nem hallasz 
ilyenrol? - a teljesitmenyuk atlagban bizony vilagszinvonalu. Lasd Lovasz 
Laszlotol Ritook Zsigmondig, Rona-Tas Andrasig, stb. Azer azt meg 
itthon sem adjak ingyen. 
Es miert ne becsulje meg a magyar tarsadalom azt, aki hirt, nevet ad az 
orszagnak, toredeke penzert annak, amit kulfoldon kereshetne. Mennyit is 
keresnenek osszesen?
Hat kb. USD 11,000 p.a. Mennyi is egy jobb professzori fizetes kint? 

Es bizony, aki nem elfogult, az tudja, hogy az itthoni legjobbak nem a kinti 
atlag 10-15 %-at erik. 

De ha nem akarunk fizetni a teljesitmenyert, ne tegyuk. Vegulis lattunk mar 
ilyet a a kozelmult torteneteben. 

Bildungsburger udvozlettel, 

Gereby Gyuri

Meglepett, hogy senki se reagalt a 971-ben irt, koaliciorol irt
(szerintem eleg vitathato) soraimra, es egyaltalan, mintha semkit se
izgatna a (nagyjabol a ''jol idozitett'' levelemmel egyidoben) kiujulo
koalicios valsag. Azert hatha megis van, akit erdekel, csak nem mutatja;
meg igertem is me'g egy jelentkezest a Bauer-Draskovits-Vertes est utan.
Hat ott nem hallottam semmi lenyegesen ujat, viszont azota volt alkalmam
megismerni az SZDSZ egyik ismert politikusanak velemenyet. Ne
haragudjatok, de ot most nem nevezem meg, ugyanis a januari
Tolgyessy-cikkemet a Szalon egyik kedves olvasoja eljuttatta az egyik
erintetthez, amivel nagyon kellemetlen helyzetbe hozott. (Reszben ez okozta
hosszu hallgatasomat utana, elegge elment a kedvem nehany honapra a
Szalontol, ami persze igazsagtalan erzes volt. Az altalam ismeretlen
illetonek egyebkent ezuton kuldom kesei, de meleg udvozletemet.) Kenytelen
vagyok tehat ezentul a Szalont nem egyszerre sok embernek szolo barati
levelnek, hanem ujsagnak tekinteni. Ezzel egyutt kozreadom az emlitett
SZDSZ-politikus velemenyet, mert ugy vettem ki szavaibol, hogy a velemeny
nyilvanos lekozlese ellen nincs kifogasa, csak ha ez a nevevel egyutt
tortenne.
  Tehat: forrasom egy partonkivuli politologust idezett, aki szerint
Magyarorszagon "barsonyos restauracio" folyik. Ebben forrasom szerint is
van nemi igazsag. Az SZDSZ dilemmaja szerinte hasonlit a nyolcvanas evek
joszandeku MSZMP-tagjai dilemmajahoz: belulrol probaljanak-e javitani a
rendszeren, vagy forduljanak szembe vele? Ha az SZDSZ kilep a koaliciobol,
akkor (multkori irasommal ellentetben) a stabilizaciot biztos, hogy
szetverik az MSZP-ben levo lobbyk, Horn szandekatol fuggetlenul. Ennek
ellenere megis konnyen lehet, hogy most ki fogunk lepni. (Sajnos nem arulta
el igazabol konkretan, hogy miert.) A koalicios valsag kirobbanasat
szerinte elsosorban az okozta, hogy Horn fe'l a novemberi
MSZP-kongresszustol, es pozicioosztogatassal akar az ottani helyzete'n
javitani. Mindezzel egyutt a koalicio fennmaradasat valamivel
valoszinubbnek tartja, mint a felbomlasat.
  Mindehhez en me'g annyit tennek hozza: eleg meglepo volt mostanaban az
ujsagokbol eszlelni, hogy ket hettel ezelott MSZP-vezetok hatarozott
nyomast gyakoroltak Hornra a koalicio MELLETT, ezen a heten meg ugyanez a
nyomas erezheto (persze mas szemelyektol, de most is MSZP-vezetoktol) a
koalicio ELLEN. Ugy tunik, van ket eleg elszant tabora mind a ket
allaspontnak. Leegyszerusitve: a stabilizacios program hivei es a
lobby-lehetosegekre, vagyis a kormanytobbseg 54%-ra csokkenesere varok.
Ket hete a koalicioparti tabor szervezte meg gyorsan magat, de utana
felzarkozott melle a masik oldal is, talan mar le is hagyta. A megegyezest
ezzel egyutt en is valoszinunek tartom, de Hetyei Gabort
(fizeteskeptelenseg-ugyben) kozeptavra, vagyis a kovetkezo ket-harom evre
vonatkozoan mar kevesbe tudom megnyugtatni, mint a 971-es szamban tettem. A
meccs sajnos tovabbra is keteselyes.
							   Monta'gh Bala'zs