Hi

Engem is foglalkoztat a tema, de tudomasom szerint mar regen
megoldottak, sok mobil telefon tudja a beszed alapjan a
megfelelo szemelyt hivni. Van olyan auto computer is, aminek
mondod hogy hova akarsz menni es odavisz. (persze ehhez muholdas
terkep meg ilyesmi is kell).

Szerintem ha sikerul beszerezned vagy kiprobalnod olyan
programot, ami kepes beszedfelismeresre, akkor a program
mukodesebol es technikai informaciojabol ki lehet talalni
ezt-azt.
Talan azert nincsen (vagy en nem tudok rola) magyar
beszedfelismero, mert meg talan nem volt ra akkora piac hogy
megerje a befektetest :) Meg a magyar elegge kulonbozik az
angoltol, ezert nem csak annyi munkat igenyelne hogy "replace
english to magyar" a forraskodban :)

En keresgeltem, de nem talaltam semmi hasznalhato leirast errol
az iNeten. :(
A beszed felismeres resze az tenyleg tudomanyos, de a coder
listan is megallna a helyet a masik oldalrol.

Karpati Attila

Hol lehetne utananezni, hogy 1 nm feluletre eso napfenybol mekkora
teljesitmenyt kepvisel az infravoros resz?--kerdezi Csaba.

Ha az 6000 K homersekletu fekete test sugarzasi spektrumat integralod, a fold f
elszinere kb. 1.3 KW esik nm-enkent. Ha most az integralast csak az infratol ke
zded es nem az UV-tol, akkor megkapod azt a hanyadot, ami az infrat adja.
Ahogy a fuggvenyt itt nezegetem, nehany szazalekra becsulom. 

Napelemes, napenergias konyvekben van pontosabb adat is, a szamitasokat zavarja
 a legkor hullamhossztol fuggo elnyelese.

Janos

Az algak termeszetesen nem DNS, hanem DMS gazt termelnek. 
A DNS az egy masik dolog. 

Udv.: SB

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Titusz Evaja ( 29 sor )
> Bela:
> >Itt csak arrol van szo, hogy az emberisegnek kell lennie
> >egy kozos osenek, akitol szamitva mindannyian rokonok vagyunk.

Mint elozo levelemben irtam, a beltenyesztes negativ hatasat
nehez figyelmen kivul hagyni, igy nehez elkepzelni az "egy" kozos
ost a "kozelmultban". A reg reg multban esetleg igen, mondjuk az 
egyejtuek idejeben.
Egy sikeres egysejtu a maga szaporodasi utemevel (20 percenkent
duplazodhat) rovid ido alatt beborithatta a foldet. Lehet, hogy a 
mitokondriumkent belepo egysejtuvel valo szimbiozistol lett sikeres,
megeshet. Ezert megeshet, hogy minden mai eloleny ose egy sejt volt
hajdanaban. O" nem emesztette meg a bekebelezett egysejtet, ugy
latszik az egyuttmukodes szuksegessegenek felismerese nagyon regi
eredetu.

> Miert "kell" lennie? Egyedul val.szam oka van annak, hogy az
> osanyank "ember" volt. Miert ne lehetne az, hogy a mai poppulacio
> osszes mitokondriuma nem egy valamikor elt emberno mitokondriumanak
> a mutacioi? Miert ne lehetne, hogy az utolso osanyank egy eukariota
> volt, az elso egysejtu, akinek van mitokondriuma? 

Akkor viszont nagyfoku hasonlosagnak kellene lenni nemcsak az emberi
hanem az osszes allati sot novenyi DNS kozott is. Legfeljebb a mutaciok
valtoztathattak rajta az eltelt idok folyaman.
Egyebbkent nagy a valoszinusege, hogy a mitokondrium valamikor regen
egy masik egysejtu eloleny volt, amely belekerult egy idegen sejtbe
es vele szimbiozisba kerulve hasznos reszeve valt. Ezert a sajat
genkeszelet, amely ma mar onmagaban "eletkeptelen", azaz teljesen fugg
a hordozo sejttol. A novenyek eseteben a mitokondrium mellett a 
kloroplasztiszok birnak meg hasonloan onallo genkeszlettel, mert
netalan zold moszatok kerultek valamikor eukariota novenyi sejtekbe ? 
Az egyuttlet meglehetosen jol sikeredett, keves hazassag
buszkelkedhet hasonlo tartos egyuttlettel. :-))
A miertre a valasz, igen ez igy van a legregebbi osanyank valoban
egysejtu volt, ha igaz az evolucio, de valoszinuleg ez mar keveseket
erdekel. Annal erdekesebb a kozelmult esemenyei, az emberi faj 
letrejotte, a kozelmult (nehany millio ev) elagazasai.  Elegendo lenne
ezen idok valtozasait kiolvasni a rekombinacio nelkul szaporodo 
szimbionta genjeibol.

> (es akit nyilvan
> nem neveznenk "anyanak") Ez egyaltalan nem lehetetlen, csak
> minimalis a valoszinusege.
 A valoszinusege fentebb irtak miatt szazszazalekos lehet, csak ez mar
 keveseket erdekel.

> Egymillio ev mulva nagy valoszinuseggel a mai mitokondriumok ki
> fognak halni egy kivetelevel, es mindegyik ezen egy mai mitokondrium
> mutacioja lesz, tehat el koztunk egy osanya, akinek testebol fakad
> egymillio ev mulva az emberiseg.

Ez a feltetelezes akkor igaz, ha a fajbol csak egy egyed marad fenn,
mert a tobbi meghal utod nelkul. Az ujboli "Eva" igy johet letre, 
a tobbiek halalanak feltetele mellett.
Illetve igazsagod ott van, hogy a mitokondrium variaciok szama 
szuksegszeruen egyre csokken (mert kihalnak egyes agak, masok pedig
jobban szaporonak dehat feldusul az azonos mitokondrium genekkel birok
szama- vegso lehetoseg a teljes azonossag), de ugyanakkor a mutaciok
szuksegszeruen gazdagitjak a mitokondrium valtozatokat. Es vegeredmenyben
ez tortent az kezdetektol kiindulva, az egyetlen mitokondrium szimbionta
sejtbol elindulva, a valtozatok folyamatosan kiesnek, de folyamatosan
szuletnek is egyszerre.

> Persze az osanyak egymasnak gyerekei, a mi ominozus osanyank, 
> akirol eredetileg beszelunk, a legfiatalabb az osszes osanyank kozott.
> Ha mostantol a populacio olyan gyorsan none, hogy a mitokondriumok nem
> kepesek kiszoritani egymast, akkor egymillio ev mulva az emberiseg
> legfiatalabb osanyja megegyezne a mi legfiatalabb osanyankkal. 
> Ugyanez elmondhato az eukariotara, aki feltalalta a mitokondriumot,
> tehat eleg nagy novekedessel garantalhatnank, hogy ne legyen ember
> osanyank.

A kezdet lehetett egyetlen egysejt, de a valtozas, mert "semmi sem orok
csak a valtozas" gondoskodik a folyamat folytonos elagazasarol.
Mint a kartyapakliban, ahol 52 lap keveredik, egy bizonyos ido utan
a veleten minta ujra letrejon.
Az emberi mitokondrium DNS "16569 nukleotidpár hosszúságú körkörös
molekula, amely csak 37 gént tartalmaz, rendkívül kompakt elrendezésben,
egymáshoz szinte hézagmentesen illeszkedve. A 37 gén közül 13 kódol
fehérjéket." 
A "lapok" szama itt nagyobb, de az ismetles eselye fennall. Radasul nem is
szabad minden reszenek negvaltoznia.

"Van azonban egy mintegy ezer nukleotid hosszúságú szakasz, amelyen
nincsenek gének, ezt szokás olykor “variábilis régiónak” nevezni.
Az ezen a szakaszon bekövetkező mutációknak ugyanis általában nincs
fenotipikus következménye, tehát evolúciós értelemben semlegesek.
Mivel pedig a mutációs ráta magasabb a magi DNS-énél, ezért ennek a
régiónak a szerkezete valóban igen változékony. Két – egymással anyai
ágon nem rokon – egyed között biztosan számos ponton különbözik e szakasz
nukleotidsorrendje. "
Idezetek es reszben a gondolatok a Termeszet Vilaga -bol:
(Gyenis Gyula: DNS-vizsgálat ősemberi csontokból  1997. 12. számában).
Természet Világa,
      129. évf. 11. sz. 1998. november, 486–488. o.
      http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ 
      http://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/ 
Udv
Szeleczki Attila

> Temakor: Napfeny ( 5 sor )
> 
> Hol lehetne utananezni, hogy 1 nm feluletre eso napfenybol mekkora
> teljesitmenyt kepvisel az infravoros resz?

Szerintem a kb. 8000 fokos feketetest spektrum eleg jol kozelitheti.

Jozsef

Nehany tovabbi szemleletes hasonlattal kivanom erzekeltetni az
alt.rel.-rol kialakult, illetve kialakulo elkepzeleseimet (ami nehany
szempontbol kulonbozik az altalanosan elfogadott elkepzelesektol).

Szamos terben es idoben kiterjedt kozeg, amelynek valamely merheto
tulajdonsaga a terbeli, es idobeli koordinatak szerint kulonbozo erteku
lehet, az altalaban rezgesekre, hullamzasra is kepes. (Van szamos
ellenpelda is, a hovezetes peldaul nem ilyen.) Ezen hullamzasok
tulajdonsagai kozegenkent nagyon kulonbozoek lehetnek, de sok hasonlosag
is fellelheto bennuk, igy osszehasonlitasukkal szemleletes kepet
kaphatunk a kevesbe szemleletes kozegek viselkedeserol is.

Ha a kozegben hullamzo parameter nem befolyasolja maganak a hullamnak a
terjedeset, es tetszoleges ertekeket vehet fel, akkor altalaban teljesul
a szuperpozio elve, vagyis a kulonbozo forrasbol kiindulo hullamok nem
befolyasoljak egymas terjedeset. Erre tipikus pelda az elektromagneses
ter elmelete, de az ismertebb mas hullamokra ez nem igaz. A hang
hullamokat peldaul az atomok veletlenszeru rezgesei tovabbitjak, es
ezert amikor a hullamzas alltal keltett mozgas osszemerhetove valik az
atomok rezgesenek sebessegevel, akkor a hullam mar nem terjed
szabalyosan. A hang a nagynyomasu hullamfazisokban gyorsabban akarna
terjedni, a kisnyomasu, esetleg majdnem kozegmentes fazisokban pedig meg
akar allni. Tobb ilyen erossegu hullam mar nem kepes normalis
szuperpoziciot letrehozni, a hangok interferenciaja onmagaban is
hangrobbanast hozhat letre. Viz felszinen terjedo hullamoknal a hullam
terjedesi sebessege a hullam nagysagatol is fugg, ezenkivul a
szabalyosan leirhato hullam magassaga is korlatozott. Ezert ezek a
hullamok tajtekot vetnek, egy fazekben keltett koncentrikus hullamgyuruk
kozepen pedig a nagy vizgolyok hagyjak el a felszint, es repulnek a
levegobe. A hangnal is, es a viznel is igaz azonban, hogy minnel kisebb
a hullam, annal inkabb ervenyes a szuperpozicio elve. Ebbol a
szempontbol a gravitacos hullamok is hasonloan viselkednek. A kis
hullamoknal a szuperpozicio ervenyesul, azonban a nagyobb hullamoknal,
de kulonosen a nagyobb hullamok interferenciajanal komoly akadalyai
vannak a normalis terjedesnek. A gravitacios hullam a terido
surusodesenek, ritkulasanak valtakozasa (vagy egyszerubben a
tererosegnek a valtakozasa), es ez a valtozas egyben erinti a hullam
altal megteendo utat. A tereroseg bizonyos ertekenel gravitacios
kollapszus johet letre, amely veglegesen csapdaba ejti a hullamcsucsok
interferalo reszeit. A terido ezen reszei kiszakadnak a normalis
teridobol, akarcsak a vizgolyok a fazekbol. A fenysebessegu hullam a
fenysebessegnel gyorsabban tagulo tergodorbe kerul.  A kiszakadas helye
ujabb gravitacios hullam keletkezeset jelenti, a hangok
interferenciajabol keletkezo hangrobbanashoz hasonlatosan. Azonban ilyen
nagy gravitacios hullamok letezese valoszinutlen, mivel nagy szamu,
szabalyosan elhelyezett, csillagnyi tomeg szabalyos szinkronban mozgasat
kovetelne meg. Igy az ilyen nagy gravitacios hullam csak a gravitacios
terelmeletre epulo elvi feltetelezes.

Szokasos a negydimenzios terido szemleltetese a terido ket terbeli
dimenziojara epulo haromdimenzios modellen. A modell egy rugos
asztalifocira hasonlit, ahol a rugora rogzitett jatekosoknak megfelelo
melyedesekben vannak a tomegek, a hepe-hupas palya pedig a ter ket
dimenzioja. A tomegek koruli melyedeseknel a palya koncentrikusan meg
van nyulva. A terben mozgo fenysugaraknak a palyan gurulo golyok
felelnek meg, tehat utvonaluk a palya melyedesei miatt nem egyenes. A
terben mozgo tomegek elkepzelese nem ilyen egyszeru, mivel a tomegek
egyben a palyat is besulyesztik maguk alatt, igy mozgasuk valtoztatja a
palyat, es persze ezzel egyutt a tomegek, vagy feny utvonalat is.
Gravitacios kollapszusnal a palya rugalmas alaplapja kiszakad a tomeg
sulya alatt, es mikozben a tomeg eltunik a lyukban feny, vagy annal
nagyobb sebsseggel (es kozben pontszeruve zsugorodva), az asztal is
begyogyul fenysebesseggel, vagyis a korabbi suppedes eltunik..

A kollapszusok letrejotte, es eltunese puszta elmeleti feltetelezes,
ugyanakkor ezek az elmeleti szituaciok is vilagosan mutatjak, hogy a
teridoben lejatszodo folyamatok idoben nem megfordithatoak. Ugyanis
azokon a helyeken, ahol az anyag, vagy a gravitacios hullam egy resze
eltunhet a kollapszusban, a terido nem lehet szimetrikus az idore, a
terbol anyag, es energia tunhet el. Hogy hova kerul, es mive valik, ami
eltunik, az persze rejtely szamomra.

Udv: Takacs Feri

Sebestyen Balazs irta:
>a tengeri algak DNS gazt termelnek
En is neztem a filmet es egy kis apro elirasodra hivnam fel a figyelmed.
Ha hihetek a fulemnek, akkor a filmben dimetil-szulfat gazt emlitettek,
ez legfeljebb DMS-nek roviditheto. Amugy egyetertek abban, hogy ez a
Gaia kozelites csak meglehetosen korlatozottan hasznalhato. Mindossze
annyit jelent szerintem, hogy a fold messzirol, es specialis szemuvegen
keresztul nezve ugy tunik, mintha elne. De ez az "ugy tunik" fontos
resze a mondatnak. Volt ugyanaznap egy masik film is a tobbmillio eves
afrikai esoerdok elolenyeinek bonyolult osszefuggesekel tarkitott
egyutteleserol, es itt kimondtak azt a lenyeges mondatot, amely az elozo
filmbol hianyzott, es amelynek a lenyege: Az ember 100, vagy akar 10 ev
alatt megvalosulo kornyezetatalakito (rombolo) tevekenysege nem tartozik
bele ebbe az egyensulyi rendszerbe, igy a termeszet evmilliok alatt
kialakult egyensulyi strategiai nem kepesek ellensulyozni az emberiseg
agressziv expanziojat, hacsak nem ujabb millio evvel az ember eltunese
utan :-( Vagy meg lehetne kerdezni, hogy ha Gaia el, akkor miert lenne
Gaia orokeletu, vagy orokke egeszseges, ha az elolenyek sem azok. Az
esokepzodesnel persze mas tenyezok is vannak. Mint az a filmbol kiderult
a tenger szaga ennek a DMS gaznak koszonheto. Ebbol az is kovetkezik,
hogy ahol nem erezheto a tenger szaga, ott maskeppen kepzodik a felho.
Es ezek utan az a lehetoseg is felmerul bennem, hogy a tengeri felhok,
es esok inkabb csokkentik a szarazfoldi felhoket, es esoket, nem pedig
novelik (mivelhogy a levego mar a tenger felett elejti
nedvessegtartalmat). Az ugyancsak kerdojel szamomra, hogy miert
emelkedik felho magassagba a levegonel negyszer nehezebb DMS a levegonel
sokkal konnyebb vizgozzel egyutt. Es mi a baj a felhokepzodes
hagyomanyos magyarazataval, ami egyszeruen a magasabb legkor alacsonyabb
homersekletet veszi alapul? A cseppkepzodes ezernyi mas reszecske,
mozgas, vagy sugarzas is kivalthatja.

Udv: Takacs Feri

Sebestyen Balazs irta:

> Azert nyuzom annyit a Gaiat, mert tul divatos, es szamomra tul
> unszimpatikus ahhoz, hogy le birjam nyelni.

De gustibus non est disputandum, mondtak a regi gorogok ;-)))

> A film lenyege roviden: Az alapproblema az, hogy a Gaiat
> visszavezessuk a darwini evoluciora, mint a biologia egyetlen
> univerzalisnak tekintheto alaptorvenyere. Ezt kiserelte meg egy
> evoluciobiologus a Gaia egyik jelensegere nezve. A jelenseg (nem
> tudom bizonyitva van-e, de tegyuk fel, hogy igen, a lenyegen nem
> valtoztat): a tengeri algak DNS gazt termelnek, es ezek a gazok
> felelosek a felhokepzodesert. Roviden: algak nelkul nem lennenek
> felhok, felhok nelkul pedig szarazfoldi elet se nagyon lenne, es
> valoszinuleg a legkor homerseklete is joval magasabb volna stb..

A kemia ugyan egyike azon sok teruletnek, amihez nem ertek, de azert   
kiszurtam, hogy itt nem a dezoxiribonukleinsavra gondolsz amikor DNS-t   
emlegetsz... Talan dinitrogenszulfid?

> A kerdes, amit a  evoluciobiologus feltett maganak: miert erdeke az
> alganak, hogy DNS-t termeljen? Erre o a kovetkezo elmeletet agyalta
> ki: az algak azert gyartanak DNS-t, mert a gaz segitsegevel kepesek
> felszallni a legkorbe, es ott kozlekedni. Az algaknak erre szukseguk
> lehet, mivel nem igazan mobilak, igy ha valahol elszaporodtak, a
> "ragadozok" kiszimatoljak, es lelegelik az egesz algamezot. Ez volna
> tehat a biologus szerint a kapocs a Gaia egyik jelensege es a
> darwinizmus kozott.
>
> Idaig volt a film, most jon az en velemenyem:
>
> [...] Amivel elo kene
> rukkolniuk, hogy a daisy worldnek evolucios okot talaljanak, es eppen
> ez az, amit egesz idaig es a jelen esetben sem tettek meg. Az algak
> DNS termeleset nem arra vezettuk vissza, hogy a legkorre gyakorolt
> tenyleges hatasa miatt alakult volna ki az evolucio soran, hanem az
> algaknak valamilyen tokeletesen esetleges erdekere. Ha az algaknak
> eppenseggel olyanok a korulmenyei es a lehetosegei, hogy nem akarnak
> vagy nem tudnak DNS-t termelni, akkor nem teszik, es Gaia istenno
> hatalmasat esik az arcara.

Nem tudom, olvastad-e Dawkinstol 'A vak orasmester'-t. Ebben eleg szepen   
megmutatja, hogy az evolucio abszolut nem logikus. Tehat hiaba is keresel   
benne okokat es celokat, logikat. Nyilvan ha az algaknak nem szottyan   
kedvuk gazt termelni, akkor ez a szabalyzo rendszer nem alakul ki.   
Masfelol ha anno valamelyik halnak nem szottyan kedve kimaszni a partra,   
akkor a szarazfoldi elet es az ember sem alakul ki... de attol meg itt   
vagyunk, nem?

> Esetunkben a biologus azt bizonyitotta, hogy technikailag letezhet
> es letezik is Foldunkon egy daisy world tipusu szablyzo rendszer. Ez
> nagyon szep es orulok neki, mert tenyleg nagyon erdekes, de nem
> valtoztat azon, hogy meg semmit sem mondtak arrol, hogy miert _kell_
> ilyen rendszernek leteznie, miert nem lehet, hogy ez csak egy
> elszigetelt jelenseg, es csomo mas esetben, mas parameterek
> szabalyzasara nezve nyoma sincs a daisy worldnek.

Talan nem is akartak ilyet mondani. En sem latom okat, hogy miert _kell_   
Gaianak leteznie. Szamomra ugy tunik, hogy letezik, es ez eleg. Konnyen   
meglehet, hogy csak egy elszigetelt jelenseg. Ahogy az elet maga is lehet   
csak egy elszigetelt jelenseg; vagy ellenkezoleg, tele lehet vele az   
egesz univerzum. Egyelore nincs modunk ezt eldonteni.

> Ui.: ha mar az algak ilyen ugyesek, nem hasznalhatnak fel oket a
> globalis felmelegedes megakadalyozasara? Olyan algakat kene
> csinalni, amik tobb DNS-t termelnek, es fittebbek mint a jelenlegi
> algak, vagy irthatnank az algak ellensegeit, novelhetnenk az algak
> tapanyagat stb.. Ezek elszaporodnanak, es hutenek a legkort. Vagy
> mestersegesen is termelhetnenk DNS-t, vagy barmilyen gazt, amivel
> novelnenk a felhokepzodest.

Es aztan hogyan magyaraznank meg a mi algainknak, hogy 'nekunk most epp   
jo a homerseklet, itt hagyjatok abba'?
Ez egy tul bonyolult rendszer ahhoz, hogy atlassuk, mibe nyulunk bele.   
Eddig oda se figyelve megkavartuk egy kicsit, az eredmeny mar   
mutatkozik... az isten mentsen meg minket az okoszisztemaba valo   
joindulatu _szandekos_ beavatkozastol!

Udv,
Peter

PLUHHHHH!!!!!

(Ez most egy jo mely levegovetel utani kifujas volt, de veheted
megszolitasnak is)

A problemakort egy arnyalatnyival bonyolultabbnak erzem mint Te. Egy
alapkonyv cimet meg tudom adni, az csak az alapokkal foglalkozik, a
legenyhebb matematikai apparatusa a Fourier-transzformacio es legalabb
300 oldal. Csak abba gondolj bele, hogy Americica orszagban, ahol ebben 
a mufajban nagy penzek vannak, meg a beszed szintezist sem tudtak
teljesen korrektul megoldani, tovabba az irasfelismerest (ami joval 
egyszerubb logikai feladvany) nemhogy a beszedfelismerest. Pedig egy
par eve dolgoznak rajta. Ha nem vettem el a kedved, irjal, kuldom a
start-konyv cimet.

Istvan

 wrote:

> Hi for All!
>
> Szeretnek irni egy beszedfelismero programot.
> Olvasgattam mar a dolog utan, s vannak is otleteim, de azert csak
> felvetnem ezt a problemat, hogy hogyan is lehet minel pontosabb
> beszedfelismero programot kesziteni?
> Termeszetesen ugy gondolom magyar nyelven, s talan erre egyszerubb
> is mint mas idegen nyelvekre..
> Termeszetesen az alapoktol lenne erdemes kezdeni, vagyis eloszor csak
> maganhangzokra
> figyelni, hiszen azok tisztabb, szabalyos hangok, vagy tevedek?
>
> Udv->Pluhh

Hi!
    Matekban nem vagyon annyira jaratos, mint a programozasban, ezert szeretnek
egy kis infot kerni toletek.
    A haverommal akarunk valami kis progit irmi, ami szep Mandelbrot kepet
rajzol ki, de ehhez meg is kene erteni, hogy ez tulajdonkeppen mi akar lenni a
Komplex szamok sikjan.
    Ha valaki eleg egyszeruen el tudna magyarazni, megkoszonnem.
Udv.: Jozsi

Sziasztok,

Dawkins veges-vegig "A vak kamionsofor"-ben azt szajkozza, hogy az
evolucionak nincs celja. Nincs mogotte terv, nincs Nagy Mozgato Ero,
nincs teremto. Kicsit talan mar tulzasba is viszi, tobb konyveben
explicit is hangsulyozza ateizmusat (kar, mert egyebkent nagyon jol
ervel). Tehat nincs szervezo ero. A termeszetben itt-ott megtalalhato
egyensuly, nehol szimbiozis mogott pusztan a fennmaradas all. A
megfigyelok elete, a megfigyelt idoszak rovid a globalis valtozasok
idoleptekehez kepest, ezert mindent egyensulyban, stabilan latunk. A
valtozasok (nem azok, amiket mi keltunk) komotosak. Nem a bioszfera
alakul a benne elok igenyei szerint, hanem a benne elok alkalmazkodnak
a kornyezethez. A homerseklet eleg szelsosegesen alakul a Foldon, de
vannak -1.5 fokos vizben elo fajok is es +100 fokot megkozelito rotyogo
leben elok is.
Nem a baci szervezte ugy a kornyezetet, hogy "de jo lenne itt egy
tenger alatti vulkankitores mert fazom", hanem talan ugy alakult, hogy
egy mutacio kepes volt fennmaradni egy masok altal szabadon hagyott
okologiai eletterben (a marketingesek piaci resnek mondanak :-)

Udv///Laci

P.S: a DMS az dimetil-szulfid (molekulasulya kb 62) vagy dimetil-
szulfat (molekulasulya 126), vagyis a levegonek kb ketszer vagy
esetleg negyszer surubb gazrol van szo. Nem jellemzo, hogy ilyenek
erdemi mennyisegben feljutnanak a felhokepzodes szintjere, hisz
mar az alig masfelszer nehezebb CO2 is a pincekben gyulik ossze,
a haromszor surubb hexen gaz pedig majdnem ugy folyik mint a viz.

On Sun, 24 Jan 1999  wrote:

> Hol lehetne utananezni, hogy 1 nm feluletre eso napfenybol mekkora
> teljesitmenyt kepvisel az infravoros resz?

Nem tudom, mennyit akarsz szamolni, de keresd meg a Planck-torvenyt
(sugarzasi torvenyt) valamelyik konyvben, helyettesitsd bele a Nap
felszini mintegy 6000 kelvines homersekletet, vagy olyan erteket, amit
talalsz es nezd meg (integrald ki) a frekvenciat nullatol a 700 nm-es
(nanometer) hullamhossznak megfelelo frekvenciaig (vagy korfrekvenciaig,
ha az van benne).

A vegeredmeny engem is erdekel, de napsugarzas zome a lathato tartomanyban
jon.

Hidas Pal