Szervusztok, maradek FORUM-olvasok,

Egy kis karacsonyi ajandek, a BLA #107-bol:

> Kormanyzati es jegybanki korokbol is megerositett informaciok szerint
> az IMF kuldottsege mar a megallapodas szandekaval erkezett Budapestre.

No comment... :)))))

Bocsanat, FORUMosok, hogy kopogas nelkul benyitottam. 

PELLIONISZ ANDRAS, kerem jelentkezz !

				Vida Attila
___

> 
> Abba kene vegre hagyni a szocializmust, mint tarsadalmi be-
> rendezkedest tekinteni! A szocializmus nem allapot s ily mo-
> don SEMMIFELE PARITASBA NEM ALLITHATO a kapitalizmussal, ami
> pedig gazdasagmukodteto principium. Aki a szocializmust alla-
> potkent tekinti, az egyuttal annak megvalositasara is keszul,
> s ez implicite magaban foglalja az eroszak aktusat (ld. pro-
> letardiktatura Marxnal, stb.).
> 

Elnezest, en ugy tudtam, hogy a szocializmus kifejezes
egyik jelentese pontosan egy bizonyos gazdasagi alapon allo
tarsadalmi berendezkedest takar. En nem, mint allapotot 
definialtam es eroszak alkalmazasarol sem volt szo.
Marxek a proletardiktaturat, mint a demokracia legmagasabb
fokat kepzeltek el, mivel a legszelesebb tarsadalmi retegek
vettek volna resz a diktaturaban ami ily modon az ellenteteben -
demokracia formajaban letezett volna. Sajnos ezek a szeles 
munkas retegek nem vettek reszt a demokraciaban, mert szerepuket
atvette a burokrata-totalitarian part/allam, melynek elnyomo
szerepe nem csak a regi tarsadalmi rend kepviseloi ellen iranyult -
mint szerepe volt, hanem sajat "osztalya" ellen is.



> Ilymodon ez a megkozelites SZINTETIKUS allamfolfogast takar,
> aminek lenyege egy "uj tarsadalom" szintetizalasa elmeleti-
> ideologiai alapokrol. 

Ezek az elmeletek-ideologiak azonban valosagos es letezo
torvenyszerusegekbol lettek levezetve, az eddigi tarsadalmi
rendszerek objektiv es letezo mechanizmusainak reszletes 
elemzese nyoman. Legtobb termeszeti torveny (fizika/kemia/stb)
tetele is iroasztalon/konyvtarban irodott, megfelelo szamu 
megfigyeles es az osszes addigi elmelet kondenzacioja/
altalanositasa soran. 



> hogy a leheto legelesebben!)a MODIFIKACIOS allamszervezo stra-
> tegia, amelyik elvont alapok helyett a valosagbol indul ki es
> elfogadva a modern tarsadalmak tokeelvu gazdasagi epitkezeset
> (amit kapitalizmusnak hivtok) egy folyamatot kivan tarsitani
> ez melle. Ez a folyamat a tarsadalmi szolidaritas es igazsa-
> gossag elveit a gyakorlat lehetosegeihez merten (nem ideologi-
> kus axiomakbol levezetve!) probalja meg realizalni es ezt a
> folyamatot szokas modern ertelemben vett szocializmusnak ne-
> vezni, ill. a baloldali politizalashoz kotni.
> 

Ha a valosagbol indulna ki ez a strategia, akkor nyilvanvalo lenne,
hogy egy olyan gazdasagi rendszer, melynek fejlodese  magantulajdon
alapu profit sikeres letrehozatalan nyugszik, nem kepes huzamosabb
ideig tarsadalmi szolidaritas es igazsagossag elvei szerint
berendezkedni!  SAJNOS ez az eddigi valosag!  Nincs ehhez meg
a gazdasagi mechanizmus! Ha megvan, mondd el nekem, vegre
nyugodtan alhatnek, gyermekeim jovojenek biztositasa megoldott...


> [A baloldal szintetikus folfogasanak tevedesebe a jobboldal is
> gyakran beleesik. Ha a baloldalt es a szocializmust azonosit-
> juk ezzel a lejart szavatossagu nezettel, akkor valami egeszen
> fals politikai mezot hozunk letre. Ez nagyon jol megfigyelheto
> a magyar belpolitikaban is, ahol pl.a publikumnak halvany sej-
> telme sincsen rola, micsoda hatalmas kulonbseg valasztja el
> egymastol a tortelmileg hiteles szocialdemokrata politizalast
> (amelyet mondjuk Kethly Anna nevehez kothetnenk)a Horn-Vitanyi-
> fele kommunistabol-fordult-szocialistaktol. A jobboldal egbe-
> kialto szivesseget tesz az exbolsevikoknak, amikor ezt a nagy
> kulonbseget szantszandekkal, rosszul ertelmezett taktikabol
> osszemossa!]
> 

Szoval akkor mi a kulonbseg a hiteles szocialdemokrata es
a Horn-fele kozott? Mind a ketto kapitalista gazdasagi
alapokban gondolkozik. Az egyetlen kulonbseg, hogy
Hornek nem tudnak olyan ugyesen lavirozni a polgari demokracia
utvesztoiben... Semelyik nem kepes biztositani a szocialis
beket, lasd pl. brit (70-es evek), francia (90-es evek) 
szocialdemokrata "szocialistak" kezdemenyeztek
a monetarista politikat a kapitalizmus megmentesere (klasszikus
IMF politika a szocialis koltsegek drasztikus csokkentesere
iranyul), amikor az infacios keynes-i politika befuccsolt.



>  az eroszak barmilyen formajat elveti.

Minden klasszikus szocializmus elveti az eroszakot.
A problema az, hogy a kapitalizmus nem. Tehat ha demokratikusan
megvalasztananak egy demokratikus alapon epulo szocialista
rendszert, nagy sansz van ra, hogy megtamadnak fegyveresen,
az eddigi tortenelmi adatok szerint. Egy ilyen demokraciat
csak az allampolgarok onvedelmere tamaszkodva lehetne megvedeni.
Szerintem.

Kedves Pete!

A legkevesebb, amit mondhatok, hogy az igazsag ugy kivanja, hogy ne csak 
Arafatot emlitsd a Nobel-bekedijas foterroristak kozt.....


A tobbi, az egesz cikkedhez valo hozzafuznivalom azonban az, hogy az altalad 
leirt jelensegek, ill. megtapasztalasok nem abbol fakadnak, hogy ez a nep olyan
, 
amilyen. En ugy latom, hogy ez annak a kovetkezmenye, ami ma is folyik magyar 
foldon, azota, amiota az oroszok gyarmatositottak az orszagot, es az ordognel i
s 
aljasabb, velejeig romlott moszkovita helytartoikat a nep nyakara ultettek, 
magyaran szolva ez annak a kovetkezmenye, hogy ma otthon a nep rabszolgasorban 
el. Nem un. jobbagytorvenyben, vagy roghozkotottsegi torvenyben deklaraltan van
 
ebbe a sorba taszitva, hanem egeszen egyszeruen gazdasagi es penzugyi 
eszkozokkel vannak lealacsonyitva, a szabadsag utolso morzsait is elvesztve. 
Mert mi sem egyszerubb, mint azt mondani, hogy mit akartok, itt mindent szabad,
 
s zarojelben hozzagondolni, hogy no persze, ha van ra penzed. Ez a filozofia 
mukodik az USA-ban, ahol nagyreszt minden annyiba kerul mint ma otthon, de hat 
ugye keresetek atlagos szinvonala kozt mindossze tizszeres a kulonbseg.
Szoval nagyon felhaborodtam azon, amit irtal, mert ez a fajta onlebecsules, a 
sajat nepemnek ilyen foku lenezese oda vezet, hogy eppen a gyokereidet teped el
, 
es semmi massal nem torodsz, csak azzal, hogy neked, szemely szerint jo legyen.
Ilyen hozzaallassal hamarosan bekerulhetsz a hatalmi elitbe, mert ott eppen 
ilyen emberekre van szukseg mar kozel otven ev ota.


			Egyelore ennyit.


					Pyro, The Hero

Pete > irja a FORUM #1837-ben:

>... Attol felek, ha igy nezzuk, HA nemcsak legnagyobb nagyjainkat,
>hanem a nagymagyar atlagot nezzuk, akkor a vilagon bizony elegge haatul
>(baar nem leghaatul) kullogunk. Hogy a rossz helyezeesrol csak kizarolag
>maga a nagybetus NEEP tehet, vagy csak SOHA NEM nem tanitotta meg ot senki
>a tartaasra es az onbecsulesre, vagy ELVETTEEK TOLE, es/vagy maas
>gonoszsagok is vannak itt meeg a felszin alatt elrejtozve, haat tessenek
>ezen elgondolkozni. Egy neep, "a neep" ertekelese akaar kulon vitatema is
>lehetne... 

Erdekes tema, valoban erdemes lenne rola vitatkozni. Szerintem a NEEP 
viselkedeset a tarsadalom rend hatarozza meg. A nyugateuropai nep azert 
viselkedik maskep mint a magyar mert mas tarsadalmi korulmenyek kozott elt 
evszazadok ota. Jol mukodo, mai ertelemben civilizalt tarsadalom fenntartasahoz
 
jovedelmezo gazdasagra es egy szeles retegekben elfogadott erkolcsi (moral) 
normara van szukseg. 

A magyar nagybirtok rendszerre epult gazdasag nem tudta a szukseges anyagi 
javakat megtermelni, es az uralkodo osztalyt kepviselo es kiszolgalo papok nem 
tudtak egy eros moral alapot adni ahhoz, hogy egy jolmukodo tarsadalom 
kiaalakuljon. 

Bozoki Barna

Kedves Janos (Zsargo)!

>Meg kisiskolas koromban egy tortenelem oran munkasmozgalomrol tanul-
>tunk, a tanar szepen logikusan elmagyarazta, miert jut mindig valsagba a
>kapitalizmus (tultermeles ...) es, hogy ebbol csak a termelo erok koztulaj-
>dona a kiut. En szegeny buta megkerdeztem miert (nem provokalni akartam, 
>akkor meg lelkes uttoro voltam), a valasz rovid hallgatas, meg kinos 
>handabanda lett.
>Persze lehet, hogy szegeny tanar nem volt eleg tovabbkepzesen. Lenyeg az, 
>hogy mai napig nem ertem, miert oldja meg a kapitalizmus valsagjelensegeit 
a >koztulajdon.
Jol tetted, hogy nem sokat tanultal szegeny tortenelemtanarodtol, aki nagyon 
buta lehetet, de Te azota megkerdezhetted volna masoktol. 
Tobbsegunknek kevesebb problemat okozott a marxizmus, a tudomanyos 
szocializmus mint a matematika. 
Azt hiszem mi vagyunk tobbsegben, akik munkank vagy tudasunk vagy 
szuksegletunk szerint szeretnenk reszesedni a megtermelt javakbol, mint akik 
azert akarnak tobbet kapni mert penzuk, tokejuk van. 
Hogy hogyan fugg ossze demokracia a kapitalizmussal azt azoktol is meg 
lehetne kerdezni, akiket ez a masik oldalrol erint, de nem ezen a Forumon 
mert a tobbsegnek nincs modja ide se felkapcsolni.

Tisztelettel
Bruno

Az utobbi napokban nehany erdekes,es elkeseredett elmefuttatast
olvashattunk a Forumban.Nem akarom vitatni az elkeseredes jogos-
sagat.De a merteket azt igen.Valoban ilyen remenytelen a helyzet?
Vagy csak a szokasos magyar szuklatokoruseg,eltulozas jellemzi?
Valoban mindenutt ragyogo a helyzet,csak Magyarorszag van a beka
valaga alatt?
Remelem ep esszel senki sem gondolta,hogy 45 evi elnyomas utan
a rendszervaltozassal (ha egyaltalan volt ilyen) minden jora fog for-
dulni marol holnapra.A marxizmus teoriajanak legnagyobb tevedese
abban all,hogy gepekben,robotokban gondolkodott emberek helyett,
s mikozben valoban milliokat sikerult  "hasznos idiotakka" tennie,a
valosagban egy szuk retegu oligarchia szamara biztositotta a korlatlan
peldanelkuli totalis hatalmat.A marxizmus neveben Sztalin es hoherai
mint Jezsov,Jagoda,Berija 60 millio embert irtottak ki,a "hasznos idiotakat"
beleertve.Mint Kanada osszlakossaganak a ketszereset!Es az orosz nep
imadta,es istenitette a gruz hohert.A kivegzoosztag elott az artatlan aldozat 
meg az utolso szavaval eltette kivegzojet,a Nagy Sztalint.Tenyleg csak
mi magyarok vagyunk hulyek?A jelenlegi orosz kaoszt csak egy uj Sztalin,
vagy Rettegett Ivan tudja megoldani ismet millios aldozattal,kulonben
Oroszorszag elpusztul sajat erotlensegeben.Mi is egy uj Rakosit,Gerot,
Peter Gabort,Csermanek Janost akarunk?Vagy egy europai kulturnep
vagyunk,es nem azsiai barbarok?Olvassuk Marxot?Az eszak-Koreaiak is
olvassak,a kubaiak is,de attol meg az ehinseg a kuszobon all.Marx kony-
veit nem lehet  megenni,cipokent sem hasznalni,esetleg futeni lehet veluk.
Hruscsov elvtars meg 1961-ben kijelentette,hogy a Szu.-ban befejezodott
a szocializmus epitese,es atternek a kommunizmus epitesere.Ezert pro-
bakeppen ket aruhazat kinyittatott marxista tanok szerint,mint "mindenki a
sajat szukseglete szerint",penz nelkul.Ket nap mulva bezartak az aruhaza-
kat,mert meg a WC kagylot is elvittek.Olvassuk Marxot?Van kozottetek aki
elhiszi ep elmevel hogy az elmult 45 ev tenyleg a munkasok es a parasztok
hatalma volt?Nem latjatok hogy a marxizmus teoriaja kiolte a magyarbol
a tulajdon iranti tudatot,amit surgosen vissza kell teremteni?Hogy az "en
varosom" az "en falum" az ajtomnal is tovabb terjed?Nezd meg a tiszta
osztrak,nemet falukat,varosokat.Es nezd meg az elhanyagolt magyar falukat,
varosokat,ahol a kerites elott mar derekig er a gaz,mert az mar  "nem az enyem"
majd az "Illetekes Elvtars " gondoskodik rola,ha nem ugyis jo.
Hogy is mondta Rakosi pajtas?"A Partra lesekedo legnagyobb veszely a befu-
rakodott ellenseg,akik aknamunkajukkal belulrol bomlasztjak a Partot."
Ezert ki is nyiratta a legjobb elvtarsait.A tobbi pedig a "rendszervaltozasnal"
Marxbol csak a "Toket" tartottak meg de azt is sajat zsebre.Ne torjunk palcat
Magyarorszag,es a Magyar Nep felett,mert e pillanatban nem ura a sajat
sorsanak,helyzetenek.Itt drasztikus valtozasokra van szukseg az oligarchia
es a nomenklatura karara.Nincs messze az a nap,amikor ismet a pesti
utcak tele lesznek piros-feher-zold zaszlos tomeggel :
"Nem lesz a Toke ur mi rajtunk
Ma diadalra hiv Hazank!"

A Rambo Arpi.

Irod:

>En egyaltalan nem tartom Kolos irasait tiszteletre meltonak, de tamogatom
>hogy cikkeit irhassa, ha ebben valaki, valakik meg akarnak akadalyozni.
>Ilyesmirol azonban nem tudok.

Elotte irtad:

>Idopont: Tue Nov 28 07:41:42 EST 1995 FORUM #1823

>Olorinnak:
 (...)
>A mostani leveled viszont mar szamomra is kozel szimpatikus volt, kar hogy
>minden ilyen levelre eddig gyorsan racafoltal. Adja Isten hogy most maskepp
>legyen.

Kicsit elgondolkodtam ezen. Asszem aldozatul estem a tolerancianak. Fene aki
  megeszi, pedig mar azt hittem, hogy kicsit tobb ez, mint egymas elviselese.
  Komolyan: nov 28.-i cikkedbol kihamoztam valami keves irantam megnyilvanulo
  joindulatot reszedrol, egy csipet pozitiv megitelest Olorinnal kapcsolatban.
Bizonyara tevedtem, hiszen mint kiderult, csupan arrol van szo, hogy ha valaki
  el szandekozna hallgattatni, akkor azt igyekeznel megakadalyozni. Ez joleso
  orommel tolt el de el is szomorit: mar tenyleg azt gondoltam, hogy erdekel
  amit irok es szivesen olvasod. Dehat megtevesztett az a franya nov 28.-i
  irasod. Talan barati hangvetelevel az azt megelozo pengevaltasokat kovetoen.
Vagy Isten neve zavart volna meg? Lenyeg, hogy mar-mar azt vartam, hogy talan
  maganuton megirod neha, hogy "na ez a cikked megint racafol az elozoekre",
  vagy "latod most megint tetszett amit irtal". Valami ilyesmi reakcio eppen
  jol jott volna es novemberi cikkedet kicsit megtamogatja. Tudja fene miert,
  de ugy erzem mintha a tegnapelotti irasod eppen ellenkezo elojelu lenne.
Sebaj, nem varom en senkitol, hogy olvassa, amit irok, megkevesbe, hogy tetszen
  is neki, legkevesbe, hogy tiszteljen erte. Szeretem azt hinni, hogy nincs
  szuksegem a tiszteletre de leginkabb felek, hogy nem is vagyok melto ra.
      Azert orulok, hogy elmondtad a velemenyedet es Isten orizzen tole, hogy
megprobaljalak lebeszelni arrol, hogy mikor mit irj, vagy ravenni, hogy ird ezt
vagy azt. Ha tegnapelott ugy lattad jonak, hogy Olorinrol irj es sem azelott
jo ideig nem, sem ezutan hosszu idon at nem fogsz irni majd, nem szamit, bar
nezetkulonbozosegeink ellenere, sot eppen azok miatt megiscsak jol tennel vele.
A toleranciaval nem lehet vitatkozni: sem szellemevel sem szellemeben, mert
kilugozza es eltompitja a velemenyeket. Hiszen ha csak elhallgattatasom ellen
fogsz a magad elvei neveben follepni, akkor nem tudunk eszmet cserelni, nincs
mirol.                                                                   Olorin

> aki torvenyeket es alapigazsagokat
>athag, megkerul, torzit es meghazudtol az ugyanaz az ember, akar politikarol
>akar endogenezisrol van szo. De a kulonbseg megis megvan, mert az elobbinek
>irott szabalyai vannak az utobbi pedig sehol le nem fektetett, belso hangok
>altal (nota bene: Isten altal) sugott, ihletett, megvilagitott torvenyekre
>epul.

Irta Olorin. De a latvany megteveszto, ami a lathato, eszlelheto torvenyeket
  illeti. Egyreszt magunk miatt az, hiszen szurokent mukodik ebersegunk es
  tudasunk, hiteink, vagyaink terveink, figyelmunk amelyek mind-mind egyfelol
  a pillanat es a pillanatok osszessegenek hatasa allatt allnak, masreszt pedig
  befolyasoljak ugyane pillanatokat.
Eppen a determinacio a lenyeges: annak szuksegessege, hogy eletunk megvaltozzon
  azon erheto tetten, hogy ami fele figyelmunk iranyul, ami rejtely vagy ut-
  veszto vagy keresztut, de az is ami egyertelmunek es ismerosnek tunik, nem
  azonos azzal, ami valoban elottunk van. Jovonk alakulasat nagyobb reszben
  eppen az hatarozza meg, ami rejtett telerekbol taplalkozik, ami rejtve volt
  amikor utnak indultunk. Ha nem igy lenne, akkor hibaink es tevedeseink csak
  eletunk reszei es nem buktatok volnanak.
Erre mondhatja valaki, hogy szamara nem bukas volt egy esemeny, mas pedig
  ugyanazt az esemenyt sorsforditonak tarthatja. Mindket felre igaz viszont,
  hogy belatasa hagyta cserben egyszoval ott vagyunk, ahonnan indultunk:
  buvopatak gyanant parhuzamosan tudatosan megelt eletunkkel egy masik eletet
  is elunk. Marcsak az a kerdes, hogy ezzel mennyire harmonikus a viszonyunk.
       Ez egyben viszonyunk a harmoniahoz, harmoniank a vilaggal es egymassal.
Nem csak a tolerancia avattatott mar jelszova. Jelszonak hasznaljak a szeretet-
et szabad kereszteny mozgalmak, alkalmasint a tortenelmi egyhazak, amway predi-
katorok. Ettol meg a szeretet akkor is alapvetes, mi tobb szegletko szamunkra.
A politika igyekezete amellyel ellenunk tor, ertheto. A politika addig marad
eloterben ahelyett, hogy szolgalna, amig az ember nem kovet belso paracsot ha
dontesrol ha eletrol van szo. Amint belepne az etika vagy a becsulet a kepbe
megszunne a politika hatalma. A tudomany is csak addig letkepes es leterdek
amig fol nem valtja a bolcsesseg. Az eletunk igy egy nagy jatek, bar neha a
szabalyokat megszegve jatszuk. Ezeket a szabalyokat idotol es tertol fuggoen
mas-mas mertekben valtottak valora vagy szegtek meg. Korrol-korra es orszagrol
orszagra valtozott, mikent es mennyire.
       Ma, Magyarorszagon a korrupcio az egyik kedvelt szabalyellenes jatekmod,
de leginkabb a szabalyok minel alaposabb kerulese a divat. Ilyen kor ez.   O.K.

aggyisten!
	Draga Magyar Testvereim!
	1992 augusztusaban a Magyarok  Vilagszovetsege kongresszusan a 
budapesti Kongresszusi Kozpontban  ezekkel a szavakkal kezdte beszedet 
(Csoori Sandor es Antall Jozsef bevezeto beszedeit kovetoen)...
	Vajon ki? En ott voltam, hallottam, emlekszem:
	TELLER Ede, a sokat emlegetett hires magyar-zsido vagy 
zsido-magyar tudosok kozul az egyik. 
O" koszontotte igy az egybegyulteket:  Draga Magyar Testvereim! 
	Barki mas tette volna, provokacionak tunhetett volna az MVSz 
kongresszusan. A  "magyar testver" osszetetelt, e ket szep szo nyilvanos 
osszekapcsolasat felevszazadnyival korabban eleg vegletesen lejaratta 
egy orszagveszto politikai kurzus. Egyedul O", Teller Ede szolhatott 
akkor igy nyilvanosan Magyarorszagon, es ma is visszhangzik bennem az 
oszinten mely  pathosz hanghordozasa a gocsortos botjat szorongato nagy 
Oreg szavaiban.
Ugy tudom, az akkori sajtoban nemigen propagaltak ezt a beszedet.
	Mas:  1986-87 tajan kezembe kerult a magyar szarmazasu iro 
Arthur Koestler konyve: The Thirteenth Tribe. 
Nagyon erdekes olvasmany a X. szazadi kazar birodalomrol es egy 
(nyilvanvaloan vitathato) tortenelmi hipotezisrol, amely szerint a 
Kelet-Europai zsidosag a kazarok utodnepe volna, akik a Mozesi vallast 
uralkodoi dontes nyoman vettek fel. Igy ok lennenek a bibliai Tizenketto 
mellett a Tizenharmadik Torzs, innen a konyv cime. 
Ugyanitt szerepel,  hogy a magyarok ugyan kb. evszazadnyival a zsido 
vallas felvetele elott kivaltak a kazar birodalom laza szerkezetebol es 
a Karpat medenceben leltek uj hazat es Szent Istvannal uj vallast, 
azonban a kazarokkal valo korabbi  politikai kapcsolatunk, kozos 
Ob-Ural-Altaji eredetunk, igy rokonsagunk letagadhatatlan. Ebben a 
konyvben, vagy eloszavaban vagy utoszavaban irja Koestler, hogy ha a 
felvazolt hipotezis igaz lenne, akkor milyen furcsan tragikus fintora a 
tortenelemnek a Kelet-Europai antiszemitizmus, hiszen a szembeforditott 
nemzetek ugyanabbol az osforrasbol eredtek volna (egymasnak "draga 
testverei" lennenek, hogy a korabbiakra utaljak).
	Tetszett a konyv hangutese, beket kinalo keznyujtasra 
asszocialtam olvasasa kozben. Egy olyan megbekelesi folyamatra, amelyben 
egymas ellen kijatszott nepek, nemzeti es vallasi kisebbsegek kolcsonosen 
arra helyeznek a hangsulyt ami osszekapcsolja oket, feledni probalva (ha 
lehet) azt, ami "fa'j, s csak ba'natot ad", elismerven sajat korabbi "mea 
culpa" vetkeiket es a masik "tua virtu" erenyeit.  
	1991-92 tajan talalkoztam F. Gy. ugyancsak hires es eluldozott 
koltonkkel egy ot unneplo alkalommal. Rola, a Villon versek atkoltojerol 
koztudott, hogy 1956-ban Londonban Koestlerrel egyutt mozgattak meg 
minden kovet a magyar Forradalom ugyeert, a szovjet megszallas utan 
bebortonzott magyar ertelmisegiek megmenteseert. Amikor a Tizenharmadik 
Torzs cimu konyvrol sikerult dedikalas kozben kerdeznem, a valasza egy 
kerdes volt: "Tudja-e, hogy  ezt a konyvet Izraelben betiltottak?" Nem 
tudtam, de ido sem volt a tovabbi csevegesre. Bizonyara volt oka annak a 
betiltasnak, bar en ilyen okot elkepzelni is nehezen tudok, de hat nem 
Izraelben elek.
	Kozos a ket tortenetben, hogy a nyilvanossag vagy a hivatalossag 
szuroje nekem szimpatikus megnyilvanulasokat elrejtendonek itelt.
	Eletem soran eleg keson tunt fel (...nekem...), hogy a magyar 
ertelmiseg koreiben, tudosok kozt is sokan, egymast ugy is szamontartjak, 
hogy ki zsido es ki nem. Ha mar megtudtam, arra is ra kellett jonnom, 
hogy nehanyunkban ez a kulonbsegtetel valahogy nem akar mukodni. Nem is 
igen voltunk hajlandok tudomasul venni ezt a megkulonboztetest, hiszen 
minden egyes kollegialis kapcsolat egyedi, ha az illeto hulye vagy 
osszeferhetetlen vagy megbizhatatlanul trehany, akkor magyarnak is az, 
meg zsidonak is, ha meg tanulni lehet tole vagy feltetlen barat vagy 
mindig szamitani lehet ra, akkor meg magyarnak is olyan meg zsidonak is 
(persze, ha valaki ragaszkodik hozza, legyen zsido, ahogy mas katolikus 
vagy ateista, vagy amit jonak lat az onazonositashoz...) 
	A nepi-urbanus vitat nemigen sikerult valodi vita formajaban 
megismernem. Sardobalas persze hogy volt, de inditeka kulso szemlelo 
elott rejtve maradt, igy erthetetlen lett (peldakent:  en csak  
huledeztem Hajdu Janos cikken Csoori ellen, vagy kesobb versolvasas 
kozben azon tunodve, hogy  melyik lehetett 1984-ben az a "melymagyar" 
tarsadalmi reteg vagy csoport, amelyik "szurcsolve szivna a vert, miert 
is: talan Trianonert"..., en ilyen csoportot a Lenin-fiukon, a tiszti 
kulonitmenyeken, a nyilasokon es az AVO-sokon kivul a XX. szazadi magyar 
tortenelemben nem ismertem, es nem ismerek... nem ertettem, meg voltam 
sertve - kinek nem faj Trianon? - es fel voltam haborodva, majd 
felvilagositodtam, hogy ezek a nepies-urbanus vita termekei).
	 A nepi-urbanus szembenallast ugy fogtam fel, hogy a mult  
szazad vegen az Eotvosi iskolareformokkal az addig alacsony soru 
nepretegek gyermekei kozul viszonylag nagy szamban verekedtek fel 
magukat ertelmisegi sorba paraszt szarmazasuak is, zsido szarmazasuak 
is. A magyar kultura mindket reteggel csak nyert, es egyforman volt 
"budos" a magyar paraszt is (sot o elobb...) meg a magyar zsido is. 
Megis inkabb a megoszto tendenciakra hajlottak (hajlottunk?), es 
vitajukra (vitankra?) a naci orulet szornyusege olyan pecsetet nyomott, 
aminek sulya alatt ... 
..vajon lesz-e meg valaha mod (szambaveve mindazt ami osszekot, es 
mindazt ami elvalaszt) inkabb az osszekoto, mint az elvalaszto 
jellegzetessegeinkrol beszelni, sot ebben a szelsosegeket kizaro 
egyetertest is kimodolni? Kell, hogy legyen hiszen Landeszmann rabbi 
futyulos barackpalinkatol reszeg, eszement bo"gatyas csurdongoloje utan 
is azert csak megjelent nehany iras (pl. az E'S-ben "Az Antiszemita 
Fo"rabbi" cimu), amelyek Teller es Koestler szavaihoz hasonlo vigaszt  
kinaltak. Nagy kar, hogy ezek a vigaszok hangeroben nemigen merhetok az  
elvalaszto ricsajhoz. Igy csak azoknak vigasz, akik csendesen 
megprobaljak a zajos handabandazasokat elkerulni. 
	...hogy en most elkerultem-e, ki tudja...
	istenvelunk...			kadargyorgy

T, FORUM, egy apro korrekcio 

 Pete > Temakor: Benedek, Liszt, Neumann, Asboth, Kando,
Nobel, 1. resz.  Dec 11 1995 FORUM #1836 irasahoz. Bar a kerdes erdemi
reszet nem erinti, de o ezt irja: 

> Ezert volt Petofi Sandor
> is magyar, pedighaat mindkeet agon szlovak volt. De Petofi kardot
> rantott volna, ha valaki ketseegbe meri vonni magyarsaagaat.

Tisztelettel: nem volt mindket agon szlovak sza'rmazasu, csak anyai agon.
Anyja, Hruz Maria volt szlovak, tudtommal rokonai kesobb Rhuznak kezdtek
irni a csaladi nevet, talan azert, mert ezt magyarul konnyebb kiejteni.
Petofi anyja egyesek emlekezesei szerint nem is tudott hibatlanul
magyarul. Apai agon (Petrovics) azonban szerb -- esetleg horvat --
sza'rmazasu volt. 

Talan meg annyi, hogy Petofi, mint tudjuk -- a csalad szamtalan
koltozkodese, valamint anyagi helyzetuk hullamzasa miatt -- szinte minden
evben mas-mas kozepiskolaba jart. Igy jart a Deak teri evangelikus
gimnaziumba is, ahol erosen szlovak erzelmu tanaraval konfliktusba kerult.
Feltetelezheto, hogy a tanar a fiu szlav hangzasu neve miatt arra
szamitott, hogy a fiu is szlav erzelmu lesz. 

Csak ennyit. Udvozlettel
Zimanyi Magda
 -------------------------------------------------------------------------  
 Magdolna Zimanyi                         Phone: +36-1-175-8257
 KFKI Research Institute for Particle     FAX:   +36-1-169-6567
 and Nuclear Physics                      E-mail: 
 Computer Networking Center               
 H-1525 Budapest 114, P.O.B. 49, Hungary
 -------------------------------------------------------------------------