> osszesen 32 kilogrammnyi nuklearis hajtoanyagot

A nuclear fuel nem csak hajtoanyagot jelenthet (meg jo hogy nem "magvas
benzinnek" forditotta az istenadta ujsagiro).

A plutoniumnak eleg intenziv spontan bomlasa van (anno dacumal, amikor
Kurcsatov elvtars az elso szovjet atony bomba alapanyagaul szolgalo
plutoniumbol egy teniszlabdanyi darabot megmutatott Sztalin elvtarsnak,
a gruz igy szolt: "Milyen nehez! Es milyen meleg!") Ezt a bomlasi hot
akarjak kihasznalni energiatermelesre. Ez az energia azonban nem fogja
hajtani a szondat (arra az inditoraketak szolgalnak), hanem villanyt
szolgaltat a muszerek taplalasahoz. A teljesitmeny kb 500-700 watt. Az
energiaellatast azert nehez napelemmel megoldani, mert a szondanak a
Szaturnusz korul sok kutatasi feladatot szannak, amihez joval tobb
energia kell, mint amennyit az onnan mar igen gyenge napsugarzasbol
esszeru meretu napelemekkel nyerni lehetne (focipalyany vagy hasonlo
nagysagrendu napelemre lenne szukseg). A plutonuim miatt elegge ki van-
nak akadva a zoldek, ahelyett, hogy orulnenek (ennyvel is kevesebb marad
itt a Foldon :-)

Udv/Laci

Pista:
>        Figyelve a szobamban levo neoncsovet, eszrevettem, hogy
>lekapcsolas utan is vilagit. Ez meg nem nagy ugy, hiszen lattam,
>mar ilyet. 
Ez a fenypor szokasos utanvilagitasa. TV-kepcsovon is latszik nehany
percig, kikapcsolas utan.

>Az erdekes az, hogy meg egy oraval a lekapcsolas utan
>is vilagitott. Mitol?
Ha nem gyujtjuk be a fenycsovet, csak az egyik veget rakapcsoljuk a 220-ra,
majd lefoldelve magunkat (villamos szempontbol persze:-)  , es megfogjuk a
fenycsovet (!NEM OTT, AHOL A 220 VAN RAJTA:-()!, az szepen vilagit. Kiegett
fenycsovel is megy a dolog. Ilyenkor a fenycso kapacitiv uton kapja a
villanyt, es gyenge kodfenykisules keletkezik benne. V.o.:fazisceruza !
Nalad az lehet a helyzet, hogy a kapcsolo a fold es a fenycso koze van
teve, igy a fazis rajtamarad a kikapcsolas utan is, s a szort kapac. eleg a
(glimm)kisules fenntartasahoz. 

>        A magyar csovek is csinalnak ilyet?
Ha ugy kapcsoljak, akkor a fenycso kozmopolita modon  :-)  mindenutt
egyforman viselkedik.

jszadai: 
(Jozsef ?)
>A legutobbi Dosszie cimu musorban a Dinoszauruszok ujraelesztese-
>rol volt szo. Egy kinai tudossal volt riport akinek allitilag
>sikerult egy osmadar tojasabol a DNS-t kinyerni, es klonozva
>eloallitani. Van valakinek errol bovebb infoja?
Szerintem epp eleg info volt a musorban: mindossze annyi sikerult, hogy
vannak a DNS-re vonatkozo informaciok. Ezt a musor (szerintem inkorrekt
modon, a nezettseget es a reklambevetelt novelendo) olyan ugyesen talalta,
mintha mar csak napok kerdese lenne a kis dinok kikeltetese.  Jo pelda ez
arra, hogy bar egyetlen nem igaz allitas sem volt a musorban, az egesz
azonban nem a valosagos helyzetet tukrozte.

>Arra nem gondolnak hogy azok a novenyek (es allatok) amik ma
>elnek nem lesznek jo elelem nekik? Az osi novenyek is kelle-
>nenek hozza.. 
Azt hiszem a dinok nem olyan regen haltak ki, hogy ne tudnak megemeszteni
az oket ujraeloallito kutatot :-)

>Na es mihez vezet ez? Kell ez nekunk?
Amit meg lehet tenni, az minden kell. El tudod kepzelni, mennyit lehet
kerni egy eredeti dupla Mac-dinoert ? 

>Ma a Szonda c. radiomusorban volt, hogy energiabol anyagot
>allitottak elo.
Nem lep meg. Simonyi professzor ur az Elektronfizika targyaban kb 10 evvel
ezelott nepes hallgatosag elott elmondta a dolgot. De az anyag nem a
vakuumbol keletkezik. Egyszeruen arrol van szo, hogy ket nagyenergiaju
reszecskenyalabot utkoztetnek, minden bomlik orrba-szajba  :-) s a
keletkezett reszecskek  ossztomege nagyobb lesz, mint a reakcio elejen a
kiindulasi ossztomeg.
Ez tenyleg csak most sikerult eloszor ? En azt hittem, hogy mar regen
rutin-eljaras. 

Janos (Vaskalaplengetve...)

>
>Van egy talalmanyom, eloszor Veletek osztom meg. A Fold koruli palyara
>allitas eleg energiaigenyes dolog, mert nagyon nehez elerni a 8 km/sec
>sebesseget is. Pedig van egy egyszeru modszer.  A kemeny anyagokban a
>hang sebessege 8 km/sec-nel gyorsabb, ezt kellene valahogy felhasznalni,
>csak meg nemt'om hogyan...                                   Udv///Laci

Az enyem jobb: a feny sebessege atlatszo anyagokban tobb szazezer km/s.

>ezt kellene valahogy felhasznalni,
>csak meg nemt'om hogyan... 

Udv: Janos

Pyro irt a magashegyi legnyomasrol. Szerinte ott semmi vakuum nincs.
        Szerintem meg igen.
4500 m-en mar fele a legnyomas, a Himalaja tetejen pedig mar negyede a
tengerszintinek. Persze 25 KPa nem vakuum, de a 100 -hoz kepest nekem 
mar kicsit annak tunik.
        kb egy eve olvastam egy hosszabb cikket a magashegyi hegymaszokrol.
Megdobbento az egesz. Hogyan birnak azok ott egyatalan eletben maradni?
Most csak nehany aprosag.
        1. Lassan kell haladni. Illetve nem is lassan, hanem idot kell
szanni az aklimatizaciora (oszesen kb. 2 hetet).
        2. A szervezeted teljesen atalakul. Az elso fazisra mar nem emlekszem,
de a masodik fazisban letrejon egy csomo uj hajszaler. Amik aztan mikor 
lejossz a magasbol ujra eltunnek.
        Egyszoval maskeppen mukodik a szervezeted.
Nagy magassagokban (8000 m) mar csak gyalogolni tudnak. Illetve semmi 
akadalya a futasnak, de 100 m kocogas utan teljesen kikeszulsz. 200 m utan
pedig egyszeruen meghalsz. Ezert pl. a halottakat soha nem hozzak le ilyen
magassagokbol. Egyszeruen nincs ertelme. Par meter vonszolas utan a vonszolo
is ottmaradna. Ezert ha lehet becsusztatjak egy szakadekba, vagy egyszeruen
csak ott hagyjak az osveny szelen.
                                                Horvath Pista

Kovary Peternek koszonom az irasat. Nyilvan utanna tudott nezni a
dolgoknak, en csak ugy irtam ami a fejemben volt. Vagyis lehet,
hogy a felfedezes 65-bol valo es nem 63-bol.
        Egy ponton azert vitaznek Peterrel. Irta:
> Maga az atombomba, az
> atommaglya is ilyen volt peldaul. Eleg jol mukodik ez a ketto is.
> Jelezve, hogy ez a modszer muxik. Pedig az elso "gombnyomasig" a
> kiserleti adatok szamossaga itt is zero volt.

        Azert ezt nem mondanam. Volt egy csomo meres. Nem tudom
ismeritek-e a kovetkezo tortenetet Szilard Leorol. Angliaban
annyira felmergesitettek (azt hiszem Thompson), hogy szerintuk az
atomenergia soha se lesz hasnosithato, hogy a lancreakciot amit o
talalt ki, szabadalmaztatta az USAban. Volt is belole egy kis
galiba kesobb, de vegul is Szilard soha nem kert jogdijat
senkitol. Azt mondta barki szabadon hasznalhatja. Neki eleg az,
hogy elismertek o talalta ki az egeszet.
        A masik tortenet, mar nem vita Peterrel, hanem inkabb
ugyanaz amit o is mond:
> Miert gondoljatok, hogy a fizikusok elmeleteiknel nem
> veszik figyelembe az esetleges extra korulmenyeket? Ez csak 
> nekunk, laikusoknak juthat eszunkbe, ugy gondoljatok?

        Ugy biz a! pl. Los Alamosban felmerult az a kerdes a
bombagyartas soran, hogy nem fog-e esetleg a nagy homerseklettol a
legkor vagy maga az oceanban levo hidrogen begyulladni, es igy
nem fogja-e az egesz foldet elemeszteni. Nos ennek kiszamitasat
Teller Ede kapta feladatul. Kiderult semmi vesz.
        Kicsit visszaterve Peterhez. Teller a szamitasai soran
bizony meresi adatokat hasznalt. Ezekkel kalkulalt, es probalt
valoszinusegeket szamolni egy (igy igaz) soha el nem vegzett meres
eredmenyere. Kiderult 1:1000,000 a valoszinusege a begyulladasnak.
Ami szerintem azert eleg nagy. Kiderult, Teller rosszul szamolt es
a valoszinuseg sokkal kisebb. Szerencsere!
        Tehat a fizikusok se hulyek, es ok is gondolnak am 
sokmindenre.
                                Horvath Pista

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: urhajo hajtas ( 18 sor )
>Idopont: Wed Oct  8 14:42:43 EDT 1997 TUDOMANY #221
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>> 'A NASA oktober 13-an Cassini neven olyan urhajot indit a Szaturnusz
>> fele, ami tiz evnyi repuleshez elegendo, osszesen 32 kilogrammnyi
>> nuklearis hajtoanyagot, plutonium-dixoidot fog magaval vinni. Ez tobb,
>> mint amit eddig barmelyik urutazashoz felhasznaltak.'
>> Valaki mondja el hogy, hogyan lesz a nuklearis hajtoanyagbol hajtoero a
>> vilagurben .
>Nehany eve hallotam mar errol a hajtomurol. Amire egy laikus emlekszik:
>A felszabadult nuklearis energiat, valamilyen modon, kozvetlenul,
>elektromagneses ter gerjesztesere forditjak. Ebben a terben, mint egy
>reszecskegyorsitoban, kozel c-re gyorsitanak egy nem semleges reszecsket.
>Ez a nagy mozgasienergiaju reszecske gyorsitja az urhajot a
lenduletmegmaradas torvenye alapjan. A hajora hato gyorsito ero a
Tudomasom szerint hajtasra nem hasznalnak nuklearisat, csak sima
hideggaz fuvokak vannak a pozicionalashoz, kisebb palyakorrekciokhoz.
Nagyobb lepteku gyorsitashoz nincs szufla meg nem is erdemes. (l.
kozmikus billiard temakor) 
Az energia arra kell, hogy legyen villany a muszereknek es a
radioadonak. Aramot lehet termelni, kell egy meleget termelo radioaktiv
test meg egy hutoborda ki az urbe, osszedrotozzak oket - mar nem
emlekszem milyen femekbol a legjobb - es a ket vegen feszultsegkulonbseg
lesz mV nagysagrendben. Viszont sok sorbakapcsolassal komoly
feszultseget meg aramot lehet nyerni. Azert is jo, mert nincs mozgo
alkatresz es nem romlik el. Az elektromos homero is ilyen elven mukodik.

VAti

Udvozlok mindenkit, kulonosen "pyro" urat !

Kedves "pyro" !
A multkori leveledben ( a vakuum hatasa ), mint ha megtalaltam volna
magat a szadizmust !
Nem gondolod, hogy talan nem igy kellene elvegezni egy kiserletet ?
Az embereknek szukseguk van a tudomanyra, amiert aldozatokat
is kell neha hozniuk.
Lasd, a gyogyszer-ipar. Ott is vegeznek kiserleteket allatokon,
de gondolom, hogy nem kedvtelesbol !
Most gondold bele magadat, abba a bizonyos fecskendobe !
Na ? Milyen erzes ?
Egyszoval, ezekre a kiserletekre van mas lehetoseg is !
Orulhetsz, hogy nem kudtem el neked szemelyesen az elozo levelemet,
amit a moderator visszakuldott nekem.
( koszonet a moderatornak, hogy nekem is jelezte: tulleptem a hatart )
Most gondolhatod, miket irhattam bele !

Probaljunk meg az elolenyekkel emberi modon viselkedni !

( nem vagyok sem biologus, sem allatvedo, csak megprobalok
  ember maradni )

Udvozlet minden tudosnak !



*****************************************************
name & login :  // Laszlo Vegh as "CLOUD"
telephone :      // 06-54-451-531
E-Mail :            // 
*****************************************************
The C-64 was better than these PCs !!!

:-|  ....but seriously

Peter irta (#220):
>Az elmeletbol kovetkezo tudomanyos joslatok utolagos megfigyelesei igen
>eros bizonyitekok. 

Ennel erosebb lehet ismert fizikai folyamatokbol megmagyarazni egy
tapasztalt/me'rt jelenseget egyszeruen.

>A "vastuk", meg utolag magyarazzak a felfedezett
>jelenseget. Ettol meg lehetnenek igazak. 

Igy van.

>De mi mas jelenseget okoznak meg ezek a vastuk? 
>Hogyan keletkeztek? hogyan terjedtek el a vilagegyetemben mindenhova? 

Irodalom:
AUTHOR(s): Wickramasinghe, N. C., Hoyle, F.
TITLE(s):  Absorption Properties of Astronomical Iron Whiskers: An
Accurate 
           Cryogenic Model.
In:        Astrophysics and space science., MAR 01 1994 v 213 n 1,
Page:143

Kevesbe szakcikk szinten:
Fred Hoyle: Home Is Where The Wind Blows, 1994 (konyv)

>Hol van az utolagos megfigyeles bizonyiteka?

Nem tudom, talan a fenti cikkbol, konyvbol kiderul valami. Megnezem.

>Majd, ha ezekre lesznek jo valaszok, akkor komolyan lehet venni az
>elmeletet. 

Szerintem addig is.

>Az osrobbanas elmeletet is csak azota veszik igazan komolyan,
>amiota a hattersugarzas felfedezese megerositette.
>Masoknak is: Miert ez a nagy hadakozas az osrobbanas elmelettel szemben?

En inkabb az ellen emelem fel a szavam, ha az egyedul igaz modellkent,
netalan bizonyitott elmeletkent, vagy, ne adj' Isten, Az Igazsagkent
probaljak ramtukmalni.

>Csak nem ideologiai, filozofiai az indittatas? Mert ez nekem egyaltalan
>nem teremtesbizonyitek. De sokan masoknak sem.

Nekem sem, es a mai tudomanytol nem is varom, hogy filozofiai/vallasi/
teologiai kerdesekben u.n. bizonyitekokat szallitson barmelyik 
felekezetnek/vilagnezetnek.

Udv
Attila

> >forgasi sebesseg:
> Jelen ismereteink szerint Fold-Hold rendszerben arapaly okok miatt
> mozgasi energiat nyer a Hold a Fold forgasi energiajanak rovasara. Igy
> a
> Hold tavolodik, (kimertek lezertukrokkel) a Fold forgasa lassul. A
> dolognak leginkabb gravitacios oka van. (eleg bonya levezetni hogy
> mukodik)

Apamnak kedvenc elmelete, hogy a mai Hold ( a Luna)  a Foldnek nem az
elso holdja. Szerinte korabban tobb egitest is keringett a Fold korul
(persze nem egyidoben), es allitasa szerint ezek elobb utobb
belezuhantak a Foldbe (elotte darabokra tortek...) Minderre mondakbol,
mitologiai tortenetekbol es nepmesei motivumokbol kovetkeztetett. ( pl.
a Gilgames eposz egyes elemei...) O ugy kepzeli a dolgokat (abszolut
laikus a fizikahoz), hogy egy kulso bolygo veletlenul a Fold kozelebe
kerult, ami elkapta azt es az fokozatosan energiat veszitve vegul
spiralis palyan beleezuhant a Foldbe. Apam velemenye szerint ez a
mostani mar a hetedik holdunk.
Mindezt eleg nehezen fogadtam, mivel a spiralis palya nem kifelyezetten
kupszelet palya, amit minden tiszesseges centralis eroterben mozgo
egitesnek kovetnie kellene (meg a relativisztikus hatasokat is
figyelembe veve, legfeljebb egy forgo ellipszis palya jonne ki). A
befogas jelensege plane nem kupszelet, dehat itt biztosan belezavartak a
kepbe a tobbi egitestek.  Tudom, hogy a centralis eroter nem
kifejezetten pontos kozelites, de szerintem viszonylag elfogadhato, es a
tobbi bolygo mozgasaval legfeljebb szabalytalansagot lehet a mozgasba
vinni, de spiralis palyat kialakitani nem. A gravitacios sugarzasra is
gondoltam, ami a Holdnak energiaveszteseget okozna, de ezt
elhanyagolhatonak tekintettem.
Nem gondoltam azonban a Fold forgasanak valtozasabol nyerheto, vagy abba
beleolheto energiakra. Elkepzelheto lenne az altalad irt tavolodas
forditottja is ? Lehetseges lenne, hogy egy feltetelezett korabbi hold
az energiajat valami hasonlo modon a Fold forgasi energiajanak
novelesebe fektette volna es ezaltal energiat veszitve megis spiralis
palyan belezunahatott a Foldbe ?

Udv:
Smodics Bela

> Felado :  [Hungary]

> >Az antropikus elv, kulonosen annak eros valtozata, Nem igazan a
> >fizika terulete.
> Mielott elbeszelnenk egymas mellett, roviden ertelmezned, hogy mit
> ertesz Te eros antropikus elvnek?

Gyenge antropikus elv: bizonyos tipusu vilagegyetemeket eleve lehetetlen 
volna megfigyelnunk (mert nem letezhetnenk mi emberek bennuk)

Eros vagy spekulativ antropikus elv: tegyuk fel, hogy vegtelen szamu
lehetseges vilagegyetem van, kor, meret, tartalom stb sot fizikai
allandok minden lehetseges es lehetetlen kombinaciojaban. Az elv
szerint ezekbol igen kevesben lehetseges valamifele elet, es igy
ezeket intelligens megfigyelo latni se fogja...

Mi a baj ezzel? Nos, lehet hogy igaz, es a vilagegyetem lehetne 
masfele is. Lehet, hogy nem igaz - ez esetben passz. 
Nezzuk, mi van, ha igaz. Ha igaz az, hogy mindenfele szerkezet 
letezhet, es igaz az, hogy a vilag vegtelen, akkor a kezdeti feltetelek 
veletlenszeruen vegtelen halmazaban leteznie kell vegtelen szamu 
olyan terresznek, ahol olyan tagulo, izotropikus valami van, 
amilyennek a megfigyelheto vilagot latjuk. 
Ebben a helyzetben nincs _melyebb_ magyarazat a _megfigyelt_ 
tulajdonsagokra. Ez pedig baj, hiszen ertelmetlenne teszi a tudomanyt
magat, hiszen a kutato torekvese, hogy a bonyolult vilagot kisszamu,
logikus, minel tobbet jol leiro egyszeru torvennyel magyarazza meg. 
Lehet,  hogy ez a torekves eleve kudarcra van itelve, mert nincsenek 
ilyen  torvenyek, ezzel egyutt eleve elvetni a lehetoseget nekem nem 
szimpatikus.
 
(Tolem telhetoen zanzasitva, de pontosan probaltam leirni azokat 
az elkepzeleseket, amit gyenge es eros antropikus elvnek szokas 
nevezni, tehat fentiek nem a sajat szubjektiv velekedeseim) 

> Imho a tagulas tenye mara bizonyitott. Miert nem fogadod el a
> bizonyitekokat? Konkretumokat irj, csak arra tudok reagalni.

Nem mondtam, hogy nem fogadom el a bizonyitekokat. Mint irtam,
tetszik is az elkepzeles, de kisse szkeptikus vagyok. Nincs igazi 
velemenyelteres, inkabb vermerseklet kerdese. Motival peldaul, hogy
a ket alapveto elmeletet, amire a modelleket alapozzak, az altrelt es 
a kvantummechanikat, nem sikerult meg osszehozni (mondhatni 
jelen formajaban nem lehet mindketto igaz!) Nagyon ovatosan
hozzateszem, hogy talan a halyogkovacs biztonsaga is vezerel
Teged - az ervelesed magabiztossaga mintha nem parosulna 
temaba vago ismeretekkel. Nem mintha en szakerto lennek - nem
kell elhinni, amit mondok, de nagyon igyekszem minel kevesebbet
tevedni... :-) 

> >Itt mar kulonbozik a felfogasunk. Az antropikus elvet semmikeppen
> >nem tekintem bizonyiteknek, ilyen elv inkabb filozofusoknak valo
> Becsszo nem ertelek. Ez is egy arisztoteleszi szillogizmus.
> _Mindig_ helyes. Igy kell logikusan gondolkodni. Mas tagulasi
> erteknel egyeb bizonyitekok miatt nem elhetnek emberek, ezert ez

Ertem en ezt, hogyne ertenem. Csak az a baj, hogy nemigen lehet 
mit kezdeni ezzel az ervelessel. "Azert ilyen, mert mashogy nem
letezhetnenk benne" Ennel sokkal hasznalhatobbnak latszanak
kisebb lepteku, akar porban csuszo magyarazatok, megoly vacak
reszletekrol, amik inkabb kevesebbet, de megnyugtatobb modon
logikai, matematikai stb egyszerubb osszefuggesekre visszavezetve
allitanak. (Pl. a termodinamika III. fo tetele mint veletlen eloszlas
torvenye stb)
Ez a globalis erveles kicsit analog azzal, mint hogy "Azert ilyen,
mert Isten ilyennek teremtette" esetleg hozzateve "azert pont
ilyennek, mert szeret minket". Konnyen lehet, hogy ez is igaz, de 
tudomanyos szempontbol nehez ebbol tovabblepni...

> Most van itt az ideje, hogy leszogezzem, abszalajte nem haragszom
> rad. A szemelyedre. Nehogy felreerts. Te itt targyszeruen vitazol,
> ervelsz, amit akkor is tisztelek, ha nem ertunk egyet. 8-)))))

Kosz... :-)

> Bocs, de ebben nincs igazad. Nem "minden tagulasos modell
> nyilvanvalo alapeleme" Kepzeld el a kovetkezot: Egyszerre startol

OK, nem _minden_, de akkor ugy mondanam, minden minimalisan
atgondolt, tudomanyos igenyu stb modell alapeleme...   :-)

> harom auto (egyszeruseg kedveert egy iranyban). Az egyik egy
> Trabant, a masik egy Audi, a harmadik egy Porsche. Follgazzal
> indulnak. Mit lat a gyorsulas alatt az Audi vezetoje? A Porsche

Ez mar egy dimenzioban sem egeszen igaz, sikban mar konnyen
belathatoan nem, terben meg foleg nem... Kepzelj el egy sima,
centralis tagulast, mondjuk egy granatrobbanas darabjait.
Mondjuk mi egy kozepes sebessegu darab vagyunk elfele
ropkodve. _Oldaliranyban_ a hozzank hasonlo sebessegu repeszek
tavolodasa joval kisebb, mint elore-hatra, mivel az csak az eltero
szog miatt jon letre, ez nagyfoku iranyerzekenyseget adna, minel
nagyobb a 
[centrum tavolsaga] / [megfigyelt oldaliranyu darab tavolsaga] 
arany, annal erosebb ez a hatas, nem lehetne nem eszrevenni.
 Az elore/hatra szimmetria se lenne jo, a kis sebessegu darabok 
kijelolnenek valamifele surubb centrumot, valamint a legtobb anyag
mogottunk lenne, tehat a legtobb fotont is onnan kene kapnunk
 - ez is ellenkezik a tapasztalattal.  
Adalekkent a hattersugarzashoz kepest a Fold sebessege nagyon
kicsi - ez valodi geocentrikus vilagkepet vetitene elenk...     :-)
Osszegezve - ha sima, a mi terunkben levo centrumu tagulast
felteteleznenk, akkor ebbol az is kemenyen kovetkezne, hogy 
_kozepen vagyunk_...    :-)
(Meg ha el is hinnenk, akkor se tarthato ez se, de nem akarom
tovabb ragozni)

Ezeket a problemakat teljesen jol, es hogy kedvenc erveddel
eljek, teljesen elfogadottan magyarazza a nem terbeli centrumu 
felfuvodas - tenyleg erdemes lenne tunodnod egy kicsit azon, mit 
latnal, ha egy leggomb feluleteben elo ket dimenzios megfigyelo 
lennel, es ez a leggomb felfuvodna. Nagyon alkalmas ez a modell 
valamennyire szemleletes kep kialakitasara.

(Juszt is eloveszem szkeptikus uzemmodomat, hozzateve,
hogy a ket dimenzios modellekkel vigyazni kell, matematikai
szempontbol _nagyon_ mas a 2 mint a 3 dimenzio, pl paros 
dimenzioban baj van a hullamterjedessel, csoportfutasi nehezsegek 
adodnak... Ha pedig nagyon mas, konnyen atverhet mas esetben
is - orulok mintha ertenem, aztan jol atvagott...)     :-))))

> Tehat nem kell a terunkon kivuli centrumot feltetelezni ahhoz,
> hogy a "minden tavolodik tolunk" latvanyt megmagyarazzuk.

Az ervelesed fentiek miatt teljesen teves, ha csak a "minden tavolodik" 
lenne a megfigyeles akkor akar magyarazhatna is, de ennel sokkal 
erosebb a megfigyeles: "minden tavolsagaranyos sebesseggel 
tavolodik"!

> Nem ertem miert eros erv ez emellett. Magyarazhatnal egy kicsit.

Megprobaltam, ennel szemleletesebben pl. egyszeru szamitogepes
szimulacioval lehet bemutatni, vagy (o borzalom) matematikai
modellt hasznalni...

> Ezek szerint ha a felesegemre nezek, akkor is az osrobbanast
> latom, hiszen majd minden elemi reszecskeje az elso masodpercekben
> keletkezett.

Igaz lehet ez is - amennyiben volt osrobbanas, es _nos_ vagy :-),
de ennel azert kozvetlenebb a kapcsolat a hattersugarzas
fotonjai eseteben. Azok a fotonok akkor regen keletkeztek, es
azota kergettek minket a tagulo terben, hogy most merhessuk
oket mikrohullamon. Sajnos latni nem lathatjuk, mert a goromba 
voroseltolodas par nagysagrenddel kitolta szemunk erzekenysegi
tartomanyabol.

Ket nagyon erdekes, es matematikamentessege ellenere korrekt
konyvet ajanlanek a temakorhoz:
Barrow: A fizika vilagkepe
Hawking: Az ido rovid tortenete

Udvozlettel
        Jozsef

Titusz:

>Egyben megkerem a tobbieket is, hogy foglaljanak mar vegre allast a vitankban,
>mert egyebkent felo, hogy sosem lesz vege.

En is, es amennyire emlekszem, meg legalabb harman irtunk az elejen.
En is, masok is irtak szemleletes peldakat, kepleteket. Termeszetesen neked
van igazad a P=W/t=F*s/t=F*v nagy bonyolultsagu kepletek kore szervezodott 
kerdeskorben...   :-)
Pontosan azert nem irtam tobbet, es szerintem masok is igy voltak vele, hogy 
legyen mar vege, elegge snassz ilyen altalanos iskolai szintu fizikai kerdesrol
 
hosszasan ertekezni...       :-)

Udvozlettel,
        Jozsef

> 
> Van egy talalmanyom, eloszor Veletek osztom meg. A Fold koruli palyara
> allitas eleg energiaigenyes dolog, mert nagyon nehez elerni a 8 km/sec
> sebesseget is. Pedig van egy egyszeru modszer.  A kemeny anyagokban a
> hang sebessege 8 km/sec-nel gyorsabb, ezt kellene valahogy felhasznalni,
> csak meg nemt'om hogyan...                                   Udv///Laci

Kar, hogy a levego nem eleg kemeny es kar, hogy nem eleg a hangot felloni
es az is akadaly, hogy van energiamegmaradas.

Ha csak vicceltel akkor en is.

                                        szia, Kiss Attila (a)

> Felado :  [Korea (South)]

>         Szoval ennyi a tortenet. Ezek utan kerdezem:
> Melyik volt az OK, es melyik az OKOZAT?
>         Egy biztos azonban: Az elmelet mar a felfedezes elott megvolt,
> vagyis egyatalan nem ennek megmagyarazasara dolgoztak ki.

Akkor ez nekem OK.


> Felado :  [Hungary]

> Nem kiserleti adatokrol volt szo! Ezert rossz a kovetkeztetesed. A
> fekete lyukakrol pedig sok minden eleg megbizhatoan szamithato. Persze
> sokkal tobbet probalnak "kiszamolni" roluk, de ezek a felteveseket nem
> tekintik bizonyossagnak. Tudjak, hogy melyik feltetelezesuknek kabe
> mekkora a valoszinusege. A fizikanak soxor kellett eddig is ismeretlen,
> meg nem tapasztalt jelensegekre kovetkeztetnie. Maga az atombomba, az
> atommaglya is ilyen volt peldaul. Eleg jol mukodik ez a ketto is.

A fizika kiserletes tudomany, ezert barmilyen elmelete valamilyen szinten
kiserleti adatokra tamaszkodik. Az uj elmeletek meg persze az ismeretek
extarpolalasaval szuletnek. Az extrapolalas modszerenek megvannak a
veszelyei, amennyiben minnel tavolabbra extrapolalok az utolso biztos
adattol, annal nagyobb a tevedes lehetosege. Pl. az atomreaktor eseteben
nem kellett tul tavoli pontra extrapolalni (ismertek mar a
radioaktivitast, volt gyorsitojuk, volt uranjuk...), meg is tudtak
csinalni, eloszor a reaktort es aztan a bombat. En most arrol vitazok,
hogy a fekete lyukak es az osrobbanas nem esik-e tul tavol a jelenleg
kiserletesen vizsgalhato vilagtol ahhoz, hogy a szamitasok meg
elfogadhato hibaval legyenek elvegezhetoek. Egesz pontosan arra vagyok
kivancsi, hogy a bemeno adatok hany szamjegyre pontosak es a modell
mennyire erzekeny az utolso szamjegy bizonytalansagara.

> Masoknak is: Miert ez a nagy hadakozas az osrobbanas elmelettel szemben?
> Csak nem ideologiai, filozofiai az indittatas? Mert ez nekem egyaltalan
> nem teremtesbizonyitek. De sokan masoknak sem.

Ez most hogy jon ide?

Udv.,

Necc Elek (az ezermester)