Kedves Gyugyo ) !

> volt otthon egy oram(konnektoros), ami naponta kesett 2 percet
> viszont amiota idehoztam, tuti jol megy lehet ez a fesz kulonbseg   
miatt?

Nem a kisebb feszultseg, hanem az 50 Hz halozati frekvencia
pontatlansaga miatt keshetett az orad. Az egyszerubb orakbol
ugyanis kisporoljak a kvarcot, hiszen "ott van helyette az 50 Hz"
utemadonak. Ha viszont ez az 50 Hz igazabol csak pl. 49.8 Hz,
akkor az orad kesik.

Udvozlettel:
Hunyady Istvan

Sziasztok, 

	Irjatok nekem legyszi nehany mukodo ftpmail servert
a kovetkezo cimre:     
                        

Van itt egy kis egyetem 2Mbps-es linkkel a vilag fele es nem adnak
a diakoknak internek hozzaferest, csak emailt !

koszi,
	Attila  hg1dfu

Juhosz Szilveszter keresett awk-ot DOS alatt. Mar korabban emlitettem a GURU
hasabjain hogy az MKS nevu ceg komplett UNIX keszletet arul DOS-ra awk, sed,
ksh, vi, tee, head, tail szoval minden amitol osszefut a nyal azok szajaban
akik meg mindig az MS DOS promptnal dolgoznak a WINDOWS-bol. Azoknak ajanlhato
akik szeretnenek UNIX-ot tanulni de nincs ilyen gep a kozelben, vagy unix
guruk akik idonkent DOS-ban dolgoznak es a falra masznak amikor veletlenul
ls-t irnak dir helyett. Nalam mindket parancsrendszer parhuzamosan mukodik.

MAC - guruk figyelem!

Van egy csomo ATM fontom PC-re, amit egy baratom, aki MAC - et hasznal,
elkert tolem.Elso szora ravagtam, hogy "Persze, a Tied!", es miutan letettem a
telefont,utana gondolkodtam el rajta, hogy nem tudom :

1,- hogyan kerul at az o gepere,

2,- mi tortenik, ha attettem (tudja-e hasznalni?)

Szerencsere nem 'azonnalra' igertem, igy (megelozendo a lebo"gest),
kerlek benneteket, segitsetek!!!!!!!!!

Ko:sz :
                         Zoli

Udv a GURUknak !

Ezt lattam legutobb:

>Azaz, hogy volt mindaddig amig eszembe nem jutott, hogy volt
>otthon egy oram(konnektoros), ami naponta kesett 2 percet
>viszont amiota idehoztam, tuti jol megy lehet ez a fesz kulonbseg miatt?
>
>	Gyugyo
>

Nem !

A halozati frekvencia miatt, amihez az orad szinkronizal.
Ez csak nevleg 50Hz Magyarorszagon.
Ha az orad pontosan 2 percer kesett naponta, akkor 49,93055 Hz volt
a halozat frekvenciaja.
//Laszlo

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Pentium Pro benchmarks, mai utolso ( 25 sor )
>Idopont: Mon Nov 27 05:50:23 EST 1995 GURU #306
>
>problemarol beszelt ami itt felmerult.  Azaz, az uj 32-bites processorok
>(p6 and up, de azt hiszem Pentium-pro neven is fut egy, ebben nem vagyok
>biztos) joval lassabban futtatjak a ma letezo, 16-bitre
>irodott software-eket mint a native 32-bitre atalakitott verziokat.  Erre
Olvastam az IBM egyik tesztjerol, amelyben a Win95 es Warp sebessegnovekedeset
teszteltek adott P5 processzorhoz kepest a Pentium Pro-n es nagy boldogan
meg is allapitottak, hogy a Win95 sebessege (a kevert 16/32 bites kod miatt)
joval kisebb mertekben novekedett, mint az OS/2-e. Ha valakit erdekel a cikk
akkor fellelheti az IBM WWW site-jan (http://www.ibm.com).
-- 
Zsolt
ftp kiribati.et.tudelft.nl -> OS/2 info, some binaries, and F1 pictures  
http://duteisc.et.tudelft.nl/~zsolt -> Zsolt's Home Page

Kedves Guruk!

Tud valaki olyan programot (PC-re), ami
Microsoft Rich Text Format vagy Word
dokimentumot TeX-e konvertalna?

az astro.princeton.edu cimen van egy
rtf2TeX.tar.Z nevu program, de 
unix-ra, igy en nem tudok vele mit
kezdeni.

A dolog eleg surgeto, ugyhogy remegve 
varom a valaszozont.

Ildiko

> ---------------------------------------------------------------------
Dr Ildiko Cservenyak                     Tel.:44-(0)171-594 7388(lab)
Dept. of Earth Res. Eng.                      44-(0)171-594 7397(off)
Royal School of Mines                    Fax: 44-(0)171-594 7444
Imperial College                         E-mail: 
London SW7 2BP

sydcyscy

Most jovok ra, hogy meg jobb lenne, ha
a konverzio LateX-e tortenne.

Ildiko


> ---------------------------------------------------------------------
Dr Ildiko Cservenyak                     Tel.:44-(0)171-594 7388(lab)
Dept. of Earth Res. Eng.                      44-(0)171-594 7397(off)
Royal School of Mines                    Fax: 44-(0)171-594 7444
Imperial College                         E-mail: 
London SW7 2BP

Tisztelt Konyvesboltbajarok!

Kiaadtak-e Magyarorszagon C.Powell: Soldierboy c. konyvet (magyarul vagy
abgolul)?
Kosz,

Borosy Andras

Tisztelt Konyvesboltbajarok!

Kiaadtak-e Magyarorszagon C.Powell: Soldierboy c. konyvet (magyarul vagy
abgolul)?
Kosz,

Borosy Andras

Udv mindenkinek,

1) Van itt egy program, ugy hivjak, hogy SOund eXchange (SOX). Ugy nez ki,
   hogy ezzel le tudnek jatszani AU, WAV, VOC es egyeb formatumu hangokat
   is a SUN SPARCstation 5 munkaallomasomon, de sehol nincsenek dokumentalva
   az opcioi (man sox -> No manual entry for sox.) Tudja valaki oket, vagy
   tudna valaki nekem egy lancot (link ;) adni, ahol megtalalhatom?

2) Oke, a SOX nem megy. Letezik-e (es hol) olyan progi, script, etc., ami
   le tud jatszani egzotikus AU, WAV, VOC, etc. formatumu hangokat? A Netscape
   mellett szeretnem hasznalni univerzalis applet-kent, ezert jo lenne, ha
   valami interaktivitas is lenne a progiban (GUI gombicok, egyebek), s ha
   lehetne vele a hangerot is allitani egyben.

Kosz,

> ------------------------------------------------------------------------
LaLa (Imre Olajos, Jr.) En lenni magyar [8-)  _/ean /\/\ichel _/arre and
WWW : http://homepage.interaccess.com/~lala           -=\/=- angelis fan
Home:  (USA, Chicago suburbs -> GO BULLS!)     __o
Tel.: (708) 691-1622 (also a fax & message recorder)             _-\<,_
Work:  (AT&T Bell Labs, tel.:1-708-979-3762) (_)/ (_)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Koszonom a WINDOWS '95 le- es feltetelevel kapcsolatos
          osszes tanacsot.  Rendszerunk el es mukodik.

          Andras

Tajthy Tamas:

>>En azt irtam, hogy: "Olvastatok a MaNcs-ban, hogy az RSA algoritmust 
>>a RSA-bol az A kezdobotuju illeto ugy feltorte, hogy csak hoppa..."

A Narancsban errol nincs szo, de valami tavoli koze azert van az igazsaghoz:
Az A betu tenyleg reszt vett abban a csoportban, ami feltort egy RSA uzenetet,
de tavolrol sem az algoritmust, csupan egyetlenegy olyan uzenetet, amit a ma 
hasznalt kulcsoknal sokkal kisebbel kodoltak el. Ennek azonban semmi koze 
sincs a DNS-szamitogepekhez, ez attol fuggetlen tores volt!

Udv,

Imre

Hi
Ami biosoknal a pwd AMI (ki gondolta volna).
Ha erre sem reagalna akkor en is tudom ajanlani a nihil altal javasolt modszert
.
Van e valakinek:
1- DOS ala kulon tif formatumu kepek nezegetesere valami prg?
2- Tudja e valaki hogy hogyan lehet PC-hez kapcsolni penztargepet.
   Ugy , hogy mar van keszletnyilvantarto program amitol a tulajdonos (joapam)
 nem akarna megvalni viszont az uj torvenyek miatt penztargephez kellen kapcsol
nia . Tehat egy mar kesz programba kellene a dolgot beepiteni az uj funkciot.
Az uj funkcio magaban nem gond. Csak a gep vezerlese a problema .
Ha valakinek megvan feltetlenul szoljon (nem tudom szamit e valamit samsung gep
rol van szo), akarmilyen kis informacioja van.
Elore is kosz.
 Mester Jozsef.

Juhosz Szilveszter kerdezte (GURU #306):
>Latott mar valaki awk-ot DOS ala? Esetleg egy UNIX-shell szeruseg is jol
>jonne a COMMAND.COM helyett.

A SimTel gyujtemenyben megtalalhato az awk320.zip, nalam jol bevalt.
Egyetlen hatranya a 640 K-s memoriakorlat (tul nagy tombok nem fernek bele).
(Ugyanott GNU awk is talalhato, azzal igen kedvezotlen tapasztalataim voltak
DOS alatt.)

lelohely pl.:   ftp://ftp.univie.ac.at/pc/dos/msdos/awk/awk320.zip

UNIX-szeru parancsertelmezot meg nem lattam, de nehany hasznos segedprogram
kulso DOS parancs formaban elerheto - ugyancsak a SimTel kollekcioban.

   ftp://ftp.univie.ac.at/pc/dos/msdos/sysutil  konyvtarban, pl. dosix30a.zip,
         ~~~~~~~~~~~~~~~~
danix201.zip, dantools.zip, picnix31/32/33.zip stb. Ha ennel nagyobb merteku
UNIX kompatibilitas kell, akkor mar csak a MiniLinux-ot tudom ajanlani. ;-)

Udvvozlettel:

Cserny Pista   MTA Atommag Kutato Intezete ) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny

Udv!

Ha mar ilyen jo kis gumicsont ez a floppy, a "vita" elejen volt egy
megjegyzes, hogy senki ne kerdezze, miert rfd0.36 vagy mi a 2.88 floppy
neve az aix-en. Hat ez vagy nagyon trivi mindenkinek (nem tunt fel), vagy 
most vilagositom meg elmetek: a 36 az azt jelzi, hogy ennyi szektor van egy
lemezoldal egy savjan. Ha 720-as floppy, akkor persze 9 lesz, 18 lenne az
1.44-es, de ha az a default, akkor hi(gh) lesz ott. A tobbi parameter (fej,sav)
ugyanaz mindnel, csak a szektorszam valtozik. (Nem vagyok aix-es)

Bye
Oliver

PS/2: Mivel a csutortoki Guru nagyon uj-magyar :-) volt szamomra, (& 10Q4Et)
hozzaszolasom kivonata ellensulyozasul omagyarosan: 
- Tarsim, figyelmezzetek a` hajlongo' lapocska'knak O'perencia'n is tu'li
neveikre, mert rejlik azoknak neve'ben, benno~k magokban az igassa'g
enmagokro'l. Irattatott Oliverius de Comitatus Vesprimiensis altal.   ;-))

Udv Guruk!

Itt egy reszlet egy Solaris 2.3-as gep eszkozlistajabol:

brw-r-----   1 root     sys       32, 32 Jul 21  1993 sd@4,0:a
crw-r-----   1 root     sys       32, 32 Jul 21  1993 sd@4,0:a,raw
brw-r-----   1 root     sys       32, 33 Jul 21  1993 sd@4,0:b
crw-r-----   1 root     sys       32, 33 Jul 21  1993 sd@4,0:b,raw
brw-r-----   1 root     sys       32, 34 Jul 21  1993 sd@4,0:c
crw-r-----   1 root     sys       32, 34 Sep 17  1993 sd@4,0:c,raw

Innen az latszik, hogy a legnagyobb kulonbseg az, hogy
a rendes eszkoz az blokk eszkoz, a raw eszkoz pedig
karakteres. Emiatt semmilyen n*512 byte-os funkcio nem 
mukodik! Ezt a driverek karakteres eleresre konvertaljak.
A raw device-t akkor szoktak hasznalni, amikor 
valamilyen rendszerkozeli funkciot kell megvalositani, es nem
a lemez felhasznaloi adataira van szukseg. Pl. mount, vagy
a dos chkdsk-janak megfelelo fsck. Azert gyorsabb a raw, mert
egy csomo dolog kimarad a kezelesekor, amit a blokk eszkoznel
meg kell csinalni.

Udv: Buci

Koszonom Szabolcs a segitsegedet VB-vel kapcsolatban!

Udv: Lakat

**** Lakat
**** 

Hello mindenki,

>Felado :  [France]
>Temakor: re :240 ( 10 sor )
>
>>220V emeles:
>>Felig igaz a hir: az egyseges europai elektromos ellatas erdekeben
>>mi felmegyunk 230-ra, a tobbiek lejonnek 240-rol 230-ra.
>Ezasztan megdobbento.
>Azaz, hogy volt mindaddig amig eszembe nem jutott, hogy volt
>otthon egy oram(konnektoros), ami naponta kesett 2 percet
>viszont amiota idehoztam, tuti jol megy lehet ez a fesz kulonbseg miatt?
>
>	Gyugyo

Van am a frekvencia is, ha meg nem kerdezem :-). Itthon kb. 49 Hz, ott 50
Hz. Az emlitett ora kvarc helyett a halozati 50 Hz-t hasznalja idoalapkent.
500 Ft-os beruhazassal ka'rco'ra't lehet csinalni belole.


>Felado : Yoro Yarell
>Temakor: Win95Net -> Audio CD hallgatas? ( 21 sor )
>Sziasztok Guruk!
>
>Windows 95-ot halozatban (ket gep, ethernet) hallgathatom-e a sajat
>gepemen (sajat hangkartyamon SBPRO II) a masik gep CD lejatszojaba
>behelyezett audio CDt? Ugyanis ha megnyitom az abban a gepben levo audio
>CD-t akkor rendesen meg is jelennek sorban nalam hogy track01.cda,
>track02.cda, ..., stb., de ha ketszer kattintva az ikonra megprobalom
>lejatszani oket, akkor azt irja, hogy nem tudja lejatszani a CD player,
>Ha le lehet jatszani a CDt, hogyan tehetem meg? Ha nem akkor meg szomoru
>vagyok, mert ez hianyossag :(.
>
>(Korognai Janos | )

Ez a dolog elvileg mukodhetne, ha a CD adatvezetekein adna ki a digitalis
hangot, es ezt atvinne e te gepedre ahol a CD (vagy a hangkartya) venne'
azokat es visszaalakitana hangga'. 150kbyte/sec allando atvitele!! A valosag
az, hogy a CD az analog hangot a sajat DA atalakitojara kuldi es ,nem a
gepet terheli, nincs lehetoseg atjarasra. Ez nem hianyossag, ez van..
Azonban a CD hangtrackjet is le lehet olvasni, es egy ilyen alkalmas proggy
atkuldheti hozzad a zenet, ami a hangkartyan elojohet. De, ehhez asszem a
halozat es a gep keves lenne real time-ban. Itt jonne be a modern kor
(MultiMedia) atba..asa: Tomoritsunk, vagjunk le, de akkor hova lesz a minoseg? 

Udv.:
NZoli     

Udv Guruk!

Van egy ccitt (ujabban itu) szabvany, a t.30, ami arrol szol,
hogy egy vagy tobb oldal elkuldesekor milyen fazisok vannak,
hogyan mennek a sorok, nyugtazasok, stb. Ebben nagyon preciz
idozitesek vannak. A Class 1 es 2 kozott az az alapveto kulonbseg,
hogy a class2 ezt hardverbol tudja, a class 1 meg nem. Igy
multiprogramozott rendszerekben (unix, windows) a class1-nel
komoly esely van arra, hogy kicsuszik az idozitesekbol, ha
nem kapja meg idoben a procit, vagy a soros vonali driver
tul sokat kesleltet egy-egy karakternel. Ez elsosorban
fax vetelekor fordul elo. A legtobb windows fax szoftver
ezt ugy oldja meg, hogy dedikalja a procit fax vetel
idejere. Fax kuldesekor sokkal kevesebb a problema.

Emiatt, ha tudod dedikalni a procidat a faxolas idejere,
akkor mindket tipus kivalo faxokat produkal. Ha nem, akkor
esetleg sorok elveszhetnek, vagy lebomlik a kommunikacio.

Nalam is volt cirrus voice, de pont a class1 miatt lecsereltem.
(Linux alol szoktam faxolgatni, ahhoz nem jo.)
Szerencsere nalunk eleg uj a halozat (<1 ev), meg jo a varosi
kozpont, nekem csont nelkul megy 14400-on tavhivas is.
Nem nagyon szokott hibazni, vagy ha igen, akkor a tcp kijavitja.
(Linux ppp). Ha Zmodemmel hozok le cuccokat, akkor kijon
az elvi maximum koruli sebesseg (1700 byte/sec, kb.)

A modemek sarkalatos pontja nem a vezerlo ic, hanem az analog
vonali interfesz. Ebben eleg gyengek szoktak lenni az olcso
modemek. Emiatt nem tudsz esetleg rendesen telefonalni vele.

Udv: Buci

Udv!

A konnektoros orad azert lett pontos, amikor kivitted,
mert regebben a magyar halozatban keptelenek voltak tartani
az 50 Hz-et. Az ora pedig ehhez szinkronizalta magat.
Nyugaton ez mar regen pontos, ujabban nalunk is.
Amiota az eu-hoz akarunk csatlakozni, es ilyen kerdesek is
szoba kerultek, azota itthon is pontosan (pontosabban)
jarnak az ilyen orak (nekem is van, latom rajta)
Udv: Buci

Udv!

A levelezo rendszer tisztesseges konfiguralasa szerintem mindig
is a legnagyobb szivas volt unixban...:)

Szoval:

a /var/spool/mail (vagy hol vannak a levelek) tulajdonosa
root vagy mail legyen, a csoportja pedig mindig mail.
Az userek mboxai mindig az userek tulajdonaban legyenek,
mail csoportban, es az usernek meg a csoportnak legyen
rw joga. Az elm program root tulajdonosu (vagy bin),
de feltetlenul mail csoportba tartozzon, es
setgid-es legyen. A linux install tudtommal nem jol rakja
fel az elmet. 

Udv: Buci

Udv!

Ezt elfelejtettem:
A class 2 nem szabvany, csak egy megallapodas, amit a 
szabvanyositas korai szakaszaban kibocsatottak. A class 2.0-at
szabvanyositottak. Valami minimalis kulonbseg van a ketto kozott.
Happy Hacking: Buci

In article >,  says...
>
>Hi there!
>
>Meg lehet-e oldani azt, hogy a sajat gepemen fut a Linux, modemmel ossze
>vagyok kotve 1 internet szerverrel, es x-es feluletet hasznalok?
>
>Koszi a valaszokat elore is: LuKit
>
Persze!

En is csinaltam mar ilyet. Ehhez viszont szukseges, hogy az internet 
szervered hajlando legyen PPP vagy SLIP kapcsolatra. Ezekkel 
gyakorlatilag egy teljes erteku internetes (IP) kapcsolatot kapsz, amit 
(elmeletileg) ugy tudsz hasznalni, mintha ethernettel lennel osszekotve a 
szomszed geppel.

Ezzel kapcsolatos tovabb kerdes: Miert sokkal lassabb (egy 
nagysagrenddel) a ppp kapcsolatom linux alatt mint win31 alatt?

			udv

					Fejer Zsolt
					

> allitolag mar van arra technologia, hogy muholdon at mikrohullamon nyomjak az
> energiat. Mire eljutunk a fuzios energiatermeleshez, addigra mar ennek is
> frankon keszen lehet a megvalositasa. Te meg csak szepen kiallitod a kertbe a
> parabolat, oszt rakapcsolod a halozatra.

Technologia tenyleg van, csak egyelore nem igazan hasznalhato. Ha ugyanis 
kelloen nagy enargiat sugarzol le a muholdrol, akkor a vevo kornyeken 
nehany oran/napon belul meg fu sem marad. Legutobb, mikor hallottam 
errol, akkor ez ugy 4zetKilometer korul volt. Azota lehet hogy mer jobban 
tudnak celozni. :)

Foldi atjatszok kozott lehet energiaatvitelt csinalni, de igen gyenge 
hatasfokkal (30% korul) es hat kontinensek kozzott az is becsuletesen 
szorodna.

vanchu

Na vegre nem szamitastechnika :)

In article >,   writes:
>Melyen Tisztelt Publikum!

>Az utkozes detektalasa elegge egyszeru (en ethernet-nel tudom, de gondolom
>igy van ez mashol is). Szoval a halozati kartya as es ekozben hallgatja a
>vonalon meno uzenetet. Ha az adott es a vett u.a., akkor nincs gond. Ha mas
>(azaz valaki mas is rangatja a kabelt), akkor utkozes van es gyorsan csondbe
                                                              ^^^^^^^^^^^^^^^
>merul (valamint jelzi, hogy utkozes tortent).
 ^^^^^

Kibocsat egy garantaltan zavaro jelsorozatot, hogy a tobbi vevo is hotbiztosan
utkozest halljon, nehogy elfogadja a mar keveredett jeleket ervenyesnek.

Gabor

LaTeX-ben szeretnek magyar szoveget irni. Van egy programom, ami 
atdefinialja a billentyuzetet ugy, hogy az ekezetes maganhangzok is 
szerepeljenek rajta. Egy olyan pogramra lenne szuksegem, ami az igy 
megirt LaTeX file-t atalakitja, de nem modositja a LaTeX parancsokat.
Ha valaki tud segiteni, kerem a kovetkezo E-mail cimre irjon:
.

Koszonom:
Kadas Krisztina
BME Fizikai Intezet, Elm. Fizika Tsz.

Udv Guruk !

Ugy latszik nem sokan olvastak a GURU 301-ben megjelent levelemet, ezert egy
kicsit javitva ujra felteszem a kerdeseimet.
-----
Sokat irtatok mostanaban a Watcom-rol, ezert gondolom tudtok valaszolni
a kovetkezo kerdesre:

A DOS4GW-s programjaim (jatekok :)) teljesen rapszodikus modon kifagytak,
amig a BIOS-ban nem allitottam be a 32-bites lemezkezelest.
(minden mast is probaltam, de csak ez mukodott :( ).
Most mar mukodnek, de mivel a vincsim regi (ST 3290) nem tamogatja elvileg ezt 
az uzemmodot ( lassabb lett egy picit).
Az alaplap egy Shuttle PCI-s UMC chipsetes (AMI winbios-sal) integralt
IDE vezerlovel IBM DX2 66-os procival (ua. mint a CYRIX).
(elotte vesa-s alaplapon /szinten UMC-s volt/ ui. procival, csak award biosszal
ment :( )

Mas. Emulatorok:

Ha valaki tud valamit az alabbi CD-krol, vagy hasonlokrol (esetleg megvan neki)
irjon (ezeket asszem a PC Format-ban olvastam):
EMULATORS UNLIMITED
SPECCY SENSATION 1-2
C64 SENSATION "BLAST FROM THE PAST"
(minden emulator erdekel :) ) 

Ram-doubler:

Szinten sokat irtatok a vindozos ram duplazokrol, ime az en tapasztalatom
Ram Doubler 1.0-val(Win 3.1 alatt):

elotte:	6600 Kb free, 85 %
utana:	5700 Kb free, 74 %

telepites utan el akartam inditani egy W32S-s programot, ami vmi UNEXPECTED 
INTERRUPT vagy hasonlo hibauzenettel bezarta magat. Ujratelepites utan is 
megismetelte. Telepiteskor semmi opciot nem lehet(tett) beallitani neki.
Ha van olyan ami tenyleg duplaz, es valaki hasznalja is irja meg melyik az.

Elore is koszi.
-----
Uj: Erdekelne-e valakit egy nem mukodo LASER 2001-es computer (z80-as procis)
floppy drive-val ? ( termeszetesen vmi /HW v. SW/ ellenszolgaltatas fejeben :) 
)

Ui: kuldjetek batran E-mail, minden hetkoznap elolvasom a postamat !

Bano Gyorgy 
BKE Vezetokepzo Intezet

Modem infok: class1 class etc: pl:

http://www.nb.rockwell.com	- persze foleg Rockwell chip-eken

alapulo modemekkel kapcsolatos, dehat az osszes olcso modem ilyen(ugy tudom).

http://www.zoomtel.com		- persze foleg Zoom modemekkel kapcsolatos.

Mindenesetre egy csomo user/reference manual van .txt .doc(WW2) .ps formaban
Hayes/RPI/fax/voice modemekkel kapcsolatban.

A class1 es class2 kozott a nagy kulonbseg, hogy a class2 egy csomo dolgot
HW(firmware)-ben csinal meg amit a class1 eseten a vezerlo SW-nek kell
(parameter negotiation). A legtobb dolog mindenesetre class1-vel is megy, 
ha a host nincs nagyon leterhelve. A protokollban van egy-ket idokritikus
resz.


---- Udv. ---- Simon Istvan ----  ----

WWW editorok 

Aki Windows ala keres ilyen editort annak erdemes megneznie a 
	http://www.tucows.com/softhtm.html
cimet, ahol ezeket az editorokat osztalyoztak is!

Egy-ket szemelveny (erosen leroviditve) ezek kozul:

> ----------------------------------------------------------------------
EasyHelp/Web v2.80  (ezy280.exe, 401,037 byte)
HomePage: http://www.u-net.com/eon
Description: EasyHelp/Web is a dual software tool lets you create both 
   Internet Web pages and Windows Help files. Requires MS Word 6.0/7.0
> ----------------------------------------------------------------------
Hot Dog Web Editor Professional V2.071 (hdp2inst.exe,  1,894,728 Byte)
HomePage: http://www.sausage.com/
Description: Very easy HTML editor; supports HTML 3 and NetScape revisions.
> ----------------------------------------------------------------------
HTML Editing Machine  V1.1b4  (hem1_1b4.zip,  255,991 Byte)
Description: A very good HTML editor for Windows.
> ----------------------------------------------------------------------
HTML Writer  v0.9b4 (hw9b4all.zip,  252,294 Byte)
HomePage: http://lal.cs.byu.edu/people/nosack
Additional Software Needed: Vbrun300.dll (229,920)
Description: An excellent HTML editor.
> ----------------------------------------------------------------------
HoTMetaL  V1.0+ (hotm1new.zip,  2,195,124 Byte)
HomePage: http://www.sq.com
Description: An HTML editor which supports the Netscape extended 
	elements and attributes.
> ----------------------------------------------------------------------
Kenn Nesbitt's WebEdit  v1.3 (webedit.zip,  1,196,414 Byte)
HomePage: http://www.nesbitt.com/
Description: Editor designed for rapid creation and easy maintenance of 
	WWW documents.
> ----------------------------------------------------------------------
Live Markup V0.16b10 (lv16b10b.exe,  712,471Byte)
Web Author  V1.0  (waeval1.exe,  649,154 Byte)
Webber  V1.2  (webinst.exe,  941,132 Byte)
Web Wizard 16-bit  V1.2 (webwiz16.zip,  169,467)
WordPerfect 6.1 Internet Publisher v1.0 (wpipzip.exe, 1,720,205 Byte)

etc ...

HI!

Bocs, hogy nem pontositottam a dolgot: a 80 evek termeke a MODULA-2, 
ebben irtak az OBERON OS/nyelv parost. Oberon OS van special PC-re is....

Udv !
	TBS

Szerbusztok Guruk!

Ami elado: egy jo allapotban levo 486 dlc, 4 mb ram, szines 
videokartya, mono monitor, 170 mb merevlemez, kis illetve nagy 
floppy. Ez mind egybe. A gepre telepitve van az os2warp is. Az irany 
ar 120 ezer forint. Erdeklodni vagy a cimemen, vagy az email 
elerhetosegemen lehet.

Tovabba keresek fizeto nyari munkat. Valami olyasmit, ahol nem kell 
windowsot hasznalni, hanem a jo oreg dos vezerelte gepen kell 
dolgozni. Szoval, ha valaki tud valami jo munkat, akkor az 
jelentkezzen.

Trulla
1083 Budapest, 
Szigony u. 10.

Tel: (36-1)134-80-57

Boti irto duhos, biztos ezert nem reszletezte, mi is a baja (AZON 
KIVUL, HOGY SZIV RENDESEN...) En a fenti "konfoguraciot" hajtom 
eleg regen, az elejen volt gondom, mara szinte semmi, igaz... Szoval 
mi is volt a baj?
D. Karoly

In article >   (Rotaru-Varga Adam) write
s:
>From:   (Rotaru-Varga Adam)
>Subject: OS/2: shadow == symbolic links ? 
>Date: Mon, 13 Nov 1995 03:51:43 EST

>  Hello OS/2 guruk!

>[Bevez] Amit legjobban szeretek a Unix rendszerek fajlrenszereben, az
>  a link. Ezaltal nem muszaj kulonallo egysegekre osszam fajljaimat, hanem
>  ezek atfedhetik egymast (Pl. az inernetsoft alkonyvtarat beteszem a
>  soft ala, de ugyanakkor (egy linkkel) az internet ala is). En ezt
>  nagyra ertekelem (egyesek nem kulonosebben).

>[Targy] Mikor eloszor kerultem a felOS-hoz, orommel felfedeztem fel, hogy
>  a Shadow is valami ilyesmi. Aztan rajottem, hogy ez a Shadow azonban
>  nem fajl-szinten van megoldva. Tehat en csinalhatok egy 'masolatot'
>  (ami nem masolat! csak shadow) egy folderrol, berakhatom mashova,
>  de ha OS promptbol navigalok, ott nem lesz semmi plussz!)

>[Kerdes] Ha valaki tudja hogy lehet-e fajl-szinten valami hasonlot
>  csinalni, vagy tudja hogy hol tarolodik az en Shadow-m, szoval
>  fel tudna vilagositani....  koszonet utolag :)

>                     Adam.

>P.S.:  Hogy mondjak a foldernek magyarul? A shadow ugyebar aryek lenne...

In article >   (Rotaru-Varga Adam) write
s:
>From:   (Rotaru-Varga Adam)
>Subject: OS/2: shadow == symbolic links ? 
>Date: Mon, 13 Nov 1995 03:51:43 EST

>  Hello OS/2 guruk!

>[Bevez] Amit legjobban szeretek a Unix rendszerek fajlrenszereben, az
>  a link. Ezaltal nem muszaj kulonallo egysegekre osszam fajljaimat, hanem
>  ezek atfedhetik egymast (Pl. az inernetsoft alkonyvtarat beteszem a
>  soft ala, de ugyanakkor (egy linkkel) az internet ala is). En ezt
>  nagyra ertekelem (egyesek nem kulonosebben).

>[Targy] Mikor eloszor kerultem a felOS-hoz, orommel felfedeztem fel, hogy
>  a Shadow is valami ilyesmi. Aztan rajottem, hogy ez a Shadow azonban
>  nem fajl-szinten van megoldva. Tehat en csinalhatok egy 'masolatot'
>  (ami nem masolat! csak shadow) egy folderrol, berakhatom mashova,
>  de ha OS promptbol navigalok, ott nem lesz semmi plussz!)

>[Kerdes] Ha valaki tudja hogy lehet-e fajl-szinten valami hasonlot
>  csinalni, vagy tudja hogy hol tarolodik az en Shadow-m, szoval
>  fel tudna vilagositani....  koszonet utolag :)

>                     Adam.

>P.S.:  Hogy mondjak a foldernek magyarul? A shadow ugyebar aryek lenne...

Ha emlekezetem nem csal, a default password: "AMI".
De az elemet tenyleg egyszerubb rovidre zarni, use hajcsat or
gemkapocs.

ERN0

include "cool.sig"

Hi!

Annyi tennek hozza az elozo GURUban elhangzott Markov algoritmus
leirashoz, hogy a helyettesitesi szabalyok SORRENDJE is lenyeges, ti.
mindig a sorrendben elobb allot kell alkalmazni akkor, ha amugy tobb is
alkalmazhato volna.

Udv.

PPeter

Udv.
Nem tudom hogyjol emlekszem e de korabban nekem is voltilyen gondom, 
nem a Borland C++ eseten hanem a Turbo Pascalfor Windows-sal. De az 
is az ObjectWindows dolgokat hasznalja.
A problemat a BWCC.DLL file hianya okozta nallam. Ugy tudtam 
kikuszobolni hogy a windowst ra kellett  venni hogy ezt a filet 
device kent betoltse amikor elindul. Most arra mar nem emlekszem hogy 
a filet be kellett csak masolnom a windows system konyvtaraba vagy a 
win.ini-be is be kell valamit irni.
Probald ki mindket modszert valamelyik remelem segit.
___________________________________________________________
Zoltan Turzo, Assistant Lecturer
Petroleum Engineering Department
University of Miskolc, Hungary
Mail: H-3515 Miskolc-Egyetemvaros
Phone: 36 46 365 111 Ext.: 1124
Fax: 36 46 361 805
E-mail: 
___________________________________________________________

Nihil irta, hogy csipesszel rovidre zarja az akksit, a BIOS password 
torlesehez.

Szerintem ez nem valami franko erzes az akksi szemszogebol, jobban 
jar, a paciens, ha kiemeli a BIOS chipet ( ezt meg sosem lattam beforrasztva ) 
es egy femre teszi az osszes labat. 
Tapasztalatom szerint legalabb egy percig rovidre kell zarni a 
labakat, kulonben meg sem erzi a menovert.

   Udvozlet,
  Jani Balazs

LeVanVan egy nagy problemam , ha van valaki aki tudna valaszolni ,akkor nagyon
orulnek neki .


A problema a kovetkezo :
 df Watcom C ,DOS4GW extender 32-bites dosDOS program.
   Van egy interrupt kiszolrutinom,  (pl. 2E) ami USE32 szegmewnsben (prot.tala
lhatoovan


(*protected) szeg-
mesn   mensben van elhelyezve.
    Az interrupt kiszolgaltato rutiniom szerkezete nagyon egyszeru (par
  AX - ben atadott paramereeter apalapjan ) kulonbozo C konyvtari rutinokat
  hivok meg (spec.l. grafuikus rutinok ).
  Tudni kell a kovetkezoket :
   - FLAT modell van a DOS4GW alatt *(cs=ds=ss=0)
   - a DOS4GW kernelje az  08h-2eh ig terjedo int megszakitasokat
   -   real modbol is tovabbitja a prote32 bites kiszolgalo rutin fele
     (Ez azt jelenti, hogy ha a processzor REAL modban fut eppen
      es egy pl.egypl. egy IRQ7 -re(int 2E generalodik , akkor a DOS4GW atkaopc
sol-
   
  
vedettt  uzzemmodban es ujra generalja az enint 2E-t es
      igy az en kiczszolgalaolo rutinomra kerul a vwezerles.)
  
  A jelenlegi helyzet a kovetkezo beallitom az int 2E vektort 
(a DOs$GWSS 4GW DPMI rutinhivasokkalaivakl) (es persze 
  LOCK-olom a rutinomat tartalmazo memoria reszt)
  Ezek utan az en programomban tesztkent genera;t llt int 2e#eE hivasok
  kifogastalanul mukodnek!

V  V : a spawnlt_nel_??Ll _408600_.:;_-nel inditott masikexe prgramban talalhat
generalt
  generalt int 2E utan a veyerles yerles yyyzezerles atkerul ugyan az
  en sajat kiszolgalo rutinomra (a DOs$S4GW igeretenek
  megfeleloen) de nem tudok egyetlen C konyvtari rutinfuggveny
  es sajat fuggvewny t  sem hivini.
  
  A program celja epp ez lenne : mas nyelven irtbarmewly barmely nyelven irt
  exe prgramot inditva azok int 2e kereseit kellente 
  kiszolgalni (pl . felso memoraiabeli adatokkall)

  
 :Eddigi probalkozasaim alapjan,
  - eekokor a ss SS USE 16 veremree mutat,amit nem tudok atallitani
    sajat veremre, mert ekkor avissza  vissza toltes yaz eredeti verem vissza-
    toltese utran az iITERETD-nel GP-Fault lesz.
    (Pedig ekkor mukodnek a fuggvenyhivasok)


Varom, a valaszt errearra, hgogy hogyan tudnam elerni azt, hogy a prot. modu
kiszolgalo rutinom hivhassa az en elore megirt fuggvenyeimet vagy a C
konyvatari fuggvenyeket.
Ha valaki ert a 486 prot modu programozasahoz, es irt mar interruopt
kiszolgalo rutint es vaknnakj erdekezs tapaszrtalatai  annak is szivesen vennem
 a valaszat .
Es vergulgul, ha van valakinek meg tobb documentacioja a DOs$GwS4S4GW, Watcom C
 MI service rutinjairol kerem ot is irjon valasztr.

Valaszt a  level forrasra vagy a kovetkezo cimre kerek :

   

(es varazt is szeretnem tudni., hogy lehet belepni isedde a 
  HIX GURU-ba.)

A valkaszokat elore is koszonom.

SzaHello world.
c:\

A halozatrol mukodo orak egy resze (kvarc helyett) a halozati frekvenciahoz
igazodik. Ezek regebben akar napi negyed orat is kestek Magyarorszagon, de
ma mar kb. jok, sot inkabb sietnek (ez a lo masik oldalara valo ateses, avagy
a multbeli elmaradasok potlasa...). Szoval a feszultsegnek ehhez semmi koze,
az legfeljebb annyit tesz majd, hogy a 220-ra meretezett ketyerek (gondolom
elsosorban az izzok) kevesebbet birnak majd.

In article >,
	  writes:
> Szekely Tamas: linux& extended:
> Szeritem a particio sorszamat nem latod jol. Nezd meg linux
> fdisk-kel. Az extended particion beluli logikai lemezek sorszama
> minimum 5-tel kezdodik.

De tenyleg vannak olyan logikai particiok, amelyeket nem ismer fel a
Linux.  Ezzel kapcsolatban volt nemi valtozas az 1.3.x sorozatu
kernelekben.  Ha sem az 1.2.13, sem az 1.3.x (x > 40) nem megy, akkor
kezzel is meg lehet buheralni a logikai particiokat (en ezt csinaltam a
gepemen vagy egy eve).  Persze ez igen kockazatos dolog... Szoval inkabb
nem ajanlom az utobbi megoldast (es tolem ne is kerdezze senki hogy hogy
kell mert nem emlekszem, de olyan egyszeru, hogy egy kis diskeditor
nezelodes utan mindenki rajon ugyis).

> 
> Linux ora: jobb megoldas hianyaban hasznaljatok az rdate parancsot.

A /sbin/clock-nak van egy -a opcioja, ami tudja korrigalni az ora
szisztematikus hibajat.  Lasd man clock.

> Cikkek darabolasa: emlekszem nyaron a vitara, itt egy adalek:
> Miert jo, ha minden hozzaszolast kulon levelben kuldok el, igy
> a fejlec neha sokkal hosszabb, mint a level? Sporolni
> kellene a vonalakkal.

En pl. news-on keresztul olvasom a Guru-t, ami szetszabdalja az egeszet
cikkekre, threadeket csinal stb.  Ezert en azt szeretem, ha egy levelre
kulon valasz jon, es a subject az eredeti subjecttel azonos, esetleg az
elejen egy Re: -tal megtoldva ha az meg nincs ott.

Zoli

In article >,
	  writes:
> Lehet, hogy a kernel a hibas benne...
> Nekem 1.2.13 alatt sietett.
> Most 1.3.20 alatt nem tesz ilyet

Az ora reboot utan beallitodik a CMOS-bol.  Ha kozben nem irja at
valaki, akkor a krenelnek semmi koze sem lehet a dologhoz.  Persze ha a
reboot utan rendbejon az ora akkor mas a helyzet.

Szinten mas a helyzet, ha a clock -a opciojat hasznalja valaki.  Ezzel
az ora szisztematikus hibait lehet korrigalni.  Ez jo is lenne, csakhogy
a regi kernlelek (1.1.valahany elottiek) nem tudtak jol beallitani a
CMOS orat, es minden beallitaskor fel masodperccel kevesebbet allitottak
be mint kene (vagy epp tobbet, ki tudja).  Ez azt jeleni, hogy sokszori
clock -a elallitotta az orat.  Az 1.2.13-ban mar nincs ez a hiba.  Az en
otthoni 386-osom ezzel a clock -a-val 4 honap alatt kevesebb mint 10
masodpercet tert el a pontos idotol (persze elotte eleg sokaig tartott
az ora kalibralasa).  Lasd meg man clock.  De ez egy olyan gepre
vonatkozott, ami naponta ki vol t kapcsolva.  Egy folyamatosan mukodo
gep eseten tenyleg szamit a kernel, de csak a kovetkezo rebootig.  Az
ora keseset okozhatja az is, hogy egy driver tul sokat tiltja le az
interruptot, es emiatt kimaradnak az orat novelo hivasok (ennek
helyessegere nem mernek megeskudni, de mintha valaki panaszkodott volna
ilyesmire a linux-kernel listan valamikor).

Folyamatosan futo internet gepek eseten ajanlom az ora cron-bol torteno
periodikus allitasat valamilyen halozati pontos idohoz (de itt sem
szabad elfelejteni a clock -uw -t ami a CMOS-ba irja az idot).

Zoli

Path: ludens.elte.hu!kincses
From:  (CLIFFORD BURTON LEE (1962.02.10-1986.09.26))
Newsgroups: hun.lists.hix.guru
Subject: Acer lezer gondok
Message-ID: >
Date: 29 Nov 95 00:45:54 +0200
Organization: Eotvos University, Budapest, Hungary
News-Moderator: Approval required for posting to hun.lists.hix.guru
Lines: 18

sziasztok!
egy ACER lezernyomtatobol probalunk ekezetes karaktereket kicsalni....
Van hozza FONT CARTRIGE (?) is, de nem akarja csak a "sima" karaktereket
kinyomtatni....


a hozza adott konyv szerint egy ROMAN EXT. keszletre kellene beallitani, de nem
eszi csak a ROMAN 8-ast...azaz a menubol csak ezt tudom kicsalni...
amikor kinyomtatom vele a fontkeszletet, akkor meg olyat produal, hogy:
R#01 COURIER 8U(R8    ) stb., de hiaba irja meg az esc szekvenciakat (?) is le
a kezikonyv, ha nem'tom kicsalni a menubol csak a kovetkezoket:
ISO 85 84 69 61 ....6 4 2 Spanish, German...a tobbit probaltam!

nem akarom mindet vegigprobalni :-(

ha valamelyikotok erti a gondomat, akkor segitsen
koszi!
Kz

Sziasztok Guruk!

Nem tudom, hogy mennyire szokatlan a problemam, de egy 
baratomnak allast szeretnek talalni a segitsegetekkel. 
Villamos mernoki diplomaja van muszaki informatika szakiranyon.
Egy eve vegzett majd katona volt, most pedig allast keres. :)
Ha valaki tud segiteni azt megkoszonom!

Rafi

Ui.:Ha lehet akkor levelbe kerem a valaszt es ha valaki tobbet akar 
    tudni rola akkor arra is valaszolok.