Sziasztok!

> Igen. De mondjuk vannak hibak, amiket rank belyegeztek elvarasok utjan,
> amik nem feltetlenul megoldandok (illetve nem nekunk). Tudom, azok nem is
> hibak. :-) De nem feltetlenul jon ra az ember mindjart, csak erzi hogy
> nagyon nem kepes ezen valtoztatni mert a lenyevel nem harmonizal.

Tamas, ez nagyon-nagyon igy van!!!

> Es meg egy ami szinten ehhez passzol. Vannak folyamatok, amik nehezebbek;
> nagyobb hibak, amiken nem konnyu valtoztatni. Ha egy ilyen problemat nem
> vagyunk kepesek egy jo idon keresztul megoldani, ugyanakkor szenvedunk
mert
> megkoveteljuk magunktol hogy meg *kell* oldanunk (esetleg egy kulso
plussz
> nyomassal egyutt), akkor mar inkabb ezert erezzuk magunkat rosszul,
[...]

Ez is abszolut teli talalat szerintem! Ugy orulok, hogy leirtad
ezeket. En is most, a napokban jutottam hasonlo felfedezesre, de mire
tudatosultak bennem ezek a dolgok, igencsak sok  sok nehez pillanatot
kellett atveszelni. Pontosan errol van szo: azt hiszi az ember, hogy
oriasi nagy hibat kovet el sorozatban, es ettol szenved mert nem tud
valtoztatni; kozben meg a kulso plusz nyomas miatt szenved tole
igazan, amiert nem tud megfelelni embertarsai elvarasainak. Csakhogy
esetleg evtizedek kerdese, mire erre rajon!

Nora