Csaba:
>Erjuk hat be es elvezzuk a mi kis bizonyitatlan matematikai
>modeljeinket, ami mellett olykor meg jol el is vitazunk.

Okvetlenul ertekelni kell, hogy elszant felderitok jovoltabol 
nem csak, hogy pontosabban irhatok le bizonyos kozmologiai 
jelensegek, mint Newton idejeben, de tobbminden valt erthetove,
magyarazhatova.
Az elvezetek halmozasa pedig - ha emellett elmenkben 
megjelenitett kepek alapjan is kepesek vagyunk helyes, akar uj 
kovetkeztetesekre is jutni, vagy versenyezni egyenletmegoldasra 
idomitott szamitogepekkel.  
Ennek a jateknak persze vannak korlatai, de addig azert erdemes 
elmenni amig lehet. Pl. a sakk vilagaban is zajlanak hasonlo 
kiserletek. A sakkozo modellez es ujat is mutat. Hatekonysaga is 
vetekszik a sakkautomataeval, mely alig modellez, inkabb csak 
bongeszget. 

Burgonya

Az elektromagneses hullamok terjedesevel kapcsolatban van egy halom
kerdesem, de most bevezetokeppen csak egyet:

A Maxwell egyenletek szerint ha egy pontban valtozik az elektromos ter,
akkor az arra (marmint a vektorra) meroleges sikban magneses ter
indukalodik, kor (gyuru) alakban. Tovabba, ezen gyuru minden pontja
korul elektromos ter indukalodik, ugyanugy gyuru alakban. Es ez igy megy
a vegtelensegig. Es ez igy minden iranyba terjed.

Ha ez igy helyes, akkor a feny miert megy egy iranyba? Ha vizsgaljuk a
fenysugar barmely pontjat, akkor arra ugyanigy alkalmazhato ez a fonti
elkepzeles (vagy megse?)


Gergo