Kedves Ilo!
> (magyaran: ebbol a szempontbol is inkabb erdemes jo ugyvedre kolteni,
Ha nem megyek felesegul a paromhoz, valoszinuleg oneronk sem,
lakashitelunk sem, hazunk sem lett volna. Persze, elhetnek ugy, hogy
minden lepesemmel elokeszitem magamnak a terepet arra az esetre, ha O
elhagy, de nekem ennel fontosabb, hogy nekunk _egyutt_ legyen valami
eselyunk az "eletre". Azt mar csak emliteni sem merem, hogy alberletbe nem
fogok gyereket szulni, es az ido pedig lassan eltelik felettem is, egyre
inkabb szeretnek/szeretnenk gyereket.
> Ha nincs eskuvo, kisebb a kisertes,
En nem hiszek ezekben a mitoszokban. Mennyi idonek kell eltelnie a
hazassag utan, hogy higyjek ebben? ;)
> Egyebkent: mit csinalsz mostanaban, suli mar megvan?
Utolso eves vagyok :( Ha valamit megbantam az eletemben, az a foiskola. Ha
megegyszer valaszthatnek, nem kezdenek bele. Felesleges penz, ido es
energiapocsekolas. Most meg kell irnom a szakdolgozatomat, egy
portret, es egy forgatokonyvet; lesz nehany kollokvium, egy szigorlat, es az
allamvizsga - mindekozben pedig eppen koltozunk, es bevezettetjuk a WC-t a
hazba stb. Es ha megkapom a diplomam, betehetem a fiok melyere porosodni.
Lassan het eve dolgozom az egeszsegugyben, nem fogok valtani, mert
csaladot szeretnek, es egy olyan biztos allast, ahova a GYES utan vissza
tudok menni.
Idegileg kikeszit teljesen ez az idoszak, ahol most eppen tartok - ugy
erzem, tul nagy terhet vallaltam, es nem birom mar cipelni. Azt
fontolgatom, hogy most, igy az allamvizsga elott szepen abbahagyom az
egeszet. Nem tudom, hogy kepes lennek-e valamit felbehagyni, es sosem
fejezni be - ilyet meg nem tettem. Az tart leginkabb vissza attol, hogy
feladjam, hogy az erettsegimet is hasonloan nehez helyzetben csinaltam meg
(akkor rugott ki eloszor otthonrol az Apam), es igaz, hogy az idegeim
akkor is lestrapalodtak, de valahogy vegigcsinaltam. Most viszont nem csak
a sajat idegrendszerem vittem vasarra, hanem a paromet is. Neki sem
egyszeru egy ilyen felhullaval elni, amilyen mostanaban vagyok.
(megkerdezi, hogy mi lesz vacsorara, en pedig elbogom magam - azt hiszem,
ez nem egy normalis reakcio...)
Szia:
Ivett
|