1. Abban, hogy a jelenlegi izraeli kormanyzat a palesztin akciok
megtorlasara nehezen helyeselheto eszkozoket alkalmaz, nagyjabol egyetertek
Benoevel. (Mas kerdes, ha ott kellene elnunk, lehet, hogy nem ereznenk
annyira eltulzottnak a valaszcsapasokat. Arrol, hogy maga Izrael letrehozasa
mennyire volt szerencses dolog, azert nem erdemes vitatkozni, mert kesz
tenyrol van szo.) Amiben alapvetoen nem ertek egyet Benoevel, az az, hogy
bar o folyton a nagy szamok torvenyerol beszel, valojaban egy kisebbseg
magatartasarol mondott iteletet vetiti ki mintegy tizmillio emberre, aki a
vilag kulonbozo nemzeteihez tartozik, s lenyegeben veve csak az a kozos
bennuk, hogy zsido ver folyik az ereikben. Ezt hivom - szerintem teljes
joggal - fajelmeletnek, hiszen Benoe mindig altalanosit, mar csak azzal is,
hogy rendszeresen "heber fajrol" beszel. Azt pedig enyhen szolva furcsanak
tartom, hogy minket, akik nem ertunk egyet vele, az altala megjelolt
orszagokba kuldene, mondvan, hogy ott nezeteinkert nem reszesulunk majd
biralatban. Feltetelezem, hogy Benoe nem sertegetni akart minket, hanem
egyszeruen nem kepes felmerni, hogy tulajdonkeppen mit is ir. Ez pedig eleg
nagy baj.
2. Jomagam ateista vagyok, szamomra a vallas az emberi kultura resze, s mint
ilyent tisztelem. Bar osszehasonlito vallaskutatassal nem foglalkozom,
szamomra is rokonszenvesebb a keresztenyseg nemzetek felettisege a
kivalasztott nep teoriajanal, de a zsido vallas bizonyos teteleibol
altalanosito kovetkezteteseket levonni hivo es nem hivo zsidokra, illetve
zsido szarmazasuakra, ugyancsak fajelmelet. Arrol nem is szolva, hogy elegge
felmuvelt dolog, hiszen - tudomasom szerint - a kereszteny dogmatika is azt
vallja, hogy Isten - ugymond - kivalasztotta a zsidokat. Raadasul a zsido
egyistenhit nelkul nincs keresztenyseg. Ezert meglehetosen izlestelen dolog
az Oszovetseg tezisein elcelodni, mondom en, aki nem vagyok hivo. Hogy Benoe
hivo-e vagy sem, azt nem tudom. Nincs is kozom hozza, ez az o maganugye.
3. Ha a nagy szamok torvenyeit emlegetve Benoe netan arra gondol, hogy a
penzoligarchiaban viszonylag sok a zsido, akkor - szerintem - ismet csak
teved. Semmi meglepo nincs ugyanis abban, hogy egy valamikori kereskedonep
leszarmazottai viszonylag nagyobb szamban kerulnek ebbe a korbe. Am maroknyi
emberbol tizmilliora vonni le kovetkeztetest, ismet csak altalanositas,
kovetkezeskeppen fajelmelet.
4. Ami a kinaiakat illeti, abban egyetertunk, hogy van nacionalista veszely,
de itt is ovakodnek attol, hogy evezredeken ativelo tendenciakra vezessem
vissza az egeszet.
5. Ami a mat illeti, azt hiszem, hogy mindannyian latjuk, a jelenlegi
ideologiai vakuumban a vezetes a nemzeti erzes kartyajat kijatssza, s
valoszinuleg ki is kell jatszania. Ertheto, hogy ilyen korulmenyek kozott
ebbol a hangzavarbol az egeszseges patriotizmust messze meghalado
nacionalista es soven hangok is kihallatszanak. Ez utobbiakbol egyebkent
osszegyujtottem egy csokorra valot, most jelent meg a szeptemberi
Kritika-ban. (Reszletei valoszinuleg a  www.szochalo.hu -n olvashatok
lesznek.) Nem tuloznam el ennek a tendencianak a jelentoseget, de
vitathatatlanul nagyon oda kell figyelni ra. Szerintem egyebkent elsosorban
nem a Nagy fal szemleletbol ered, hanem abbol, hogy Kina keresi a helyet a
vilagban, s valoszinuleg meg sokaig nem fogja megtalalni. Nemcsak Kina,
hanem a vilag hibajabol is.
6. Sajnos egyre kevesbe erthetek egyet Benoevel abban, hogy a tajvani
kerdesnek nincs katonai megoldasa, s ha a kinai vezetes fegyverekhez nyul,
akkor egy lyuk fog Kina helyen tatongani. Nem nyomjak meg olyan gyorsan az
interkontinentalis raketak gombjait. (Nem fizikai ertelemben gondolom, hanem
arrol van szo, hogy egy ilyen dontes elott azert gondolkodni is szoktak.)
Pekingnek van tehat korlatozott katonai jatektere. Ezzel sok mindent el tud
erni, legfeljebb az tarthatja csak vissza attól, hogy eljen vele, hogy az
igy kikenyszeritheto tajvani engedmenyek nem hoznak annyit a konyhara, mint
amennyi kart okoznanak Pekingnek.
Fareast