1. |
re: magyar szokincstar? (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: konferencia + magyar szokincstar? (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: kar, lab (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: magyar szokincstar? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Itt valami nagyon összekeveredett.
> az elso kiadvany 1896-bol szarmazik, ami allitolag 80 ezer magyar
> cimszot tartalmaz,
Ezt nem tudom értelmezni. Abból az időből (kicsit korábbról) ekkora
szótár a Ballagi-féle van. Illetve 1899-ből a Czímszójegyzék.
Előkészületül a magyar nyelv szótárához; az viszont -- ha jól
emlékszem -- 120 ezres, igaz, nem szótár, csak címszójegyzék.
> azutan van Magyar Nemzeti Szokincstar 150 ezer cimszoval,
Ilyen nincs, két dolog lehet:
Magyar nemzeti szövegtár, 150 millió szövegszóval
(http://corpus.nytud.hu/ )
Magyar szókincstár, 25 ezer címszóval, 80 ezer feldolgozott nyelvi
elemmel; ennek az anyaga megtalálható a http://mobidic.hu/
címen, ha a keresési és a célnyelv is magyar.
> es a vegen eljutott a Magyar Helyesirasi Szotar 30 ezres
> allomanyahoz.
A Magyar helyesírási szótár kb. 140 ezer adatot tartalmaz.
Ez a weben nem érhető el.
Üdv:
Attila
|
+ - | Re: konferencia + magyar szokincstar? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Elek!
#562, >:
> tenyleg, mit is jelent valojaban a koneferncia szo
1. Tudományos, politikai stb. tanácskozás, értekezlet. 2. Továbbképző
tanfolyam keretében tartott összejövetel, megbeszélés (Értelmező kéziszótár)
Eredete a lat. "confero" 'összehoz, összehord, egybegyűjt; stb.' igére megy
vissza, különösen olyan használatban, mint pl. "conferunt capita"
'összedugják a fejüket'.
> Pedig nagyon izgat a Nemzeti Szokincstar 150 ezer szavas gyujtemenye, hogy
> mit takarhat.
Passz. Készül az új nagyszótár, meglehet az ezt előkészítő szócikkanyagról
van szó. Ha így van, akkor ez csak a szerkesztők birtokában létezik; de a
forrásául szolgáló szöveg, az ún. korpusz, nyilvános: kereshető a
<http://www.nytud.hu/hhc> címen.
|
+ - | Re: kar, lab (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves laja!
hix.nyelv #562, <laja_uh.liameerf=szuro.hix.hu>:
> Van a ki szerint lábfej meg kézfej nincs, helyette van láb meg kéz
A láb a köz- és irodalmi nyelvben a teljes alsó végtag, miként a kar a
teljes felső végtag. Van lábfej is: ez a láb bokán aluli része (a kézfej az
más, hiszen a kéz eleve a lábfej megfelelője; ennek megfelelően a kézfej a
kéz felső, tenyérre ellentétes felszíne. A kézfej motiválja a lábfej szó
'rüszt' -- vi. a lábfej felső, talppal ellentétes része -- értelmű
használatát is).
Anatómialag azonban a lábon csak a lábfejet értik, miként a kar is csak
felkart jelent. Ez azonban a szaknyelvi használat, amit a köznyelvnek nem
kell követnie.
A láb szó a mindennapi nyelvhasználatban is állhat lábfej értelemben,
hiszen a legkarakteresebb rész megjelölésére gyakran használjuk az egész
elnevezését (ill. fordítva is). De a kar leszűkítő értelmezése esetén a köz
már nem követi a szaknyelvet (hiszen a felkar sokkal jellegtelenebb rész,
mint a lábfej).
> a teljes testrész t meg alsó és felső végtagnak nevezzük.
Ez a két elnevezés a szaknyelvből jő, így a köznyelvben nem
helyettesítője, hanem tudálékos szinonímája a karnak és a lábnak. Az eredete
arra megy vissza, hogy közös elnevezést kerestek a karnak és a lábnak: ez
lett a végtag (< latin extremitates). Ez utána minősítő jelzőt kaphat,
rendszerint mellső és hátsó végtag formában, de a felegyesedve (is) járó
főemlősöknél a mellső helyett rendszerint felsőt, a hátsó helyett
rendszerint alsót szoktunk mondani.
> A csípő a b eszélt nyelvben általában tágabb részt jelöl.
A szaknyelv általában a precíz szóhasználat érdekében tartózkodik a csípő
szó önálló használatától, jobbadán a csípőtájék, csípőcsont, csípőizület
kifejezéseket használja. Ez utóbbi a láb és a medence ízesülésének szabatos
neve.
Magát a csípő szó azonban állhat önmagában mind csípőtájék, mind
csípőizület értelemben, hiszen a szövegkörnyezet általában orientál: ha egy
csecsmőnek kötött a csípője, akkor az csak az ízületre vonatkozhat, ha
keskeny a csípője, akkor az csak a csípőtájékra.
|
|