Sziasztok,
Azert a dolgozatban van egy 'aprobb' hiba: Cserenkov sugarzasnak
semmi koze Csernobilhoz (eltekintve a hasonlo szokezdetet), ahhoz
nem kell radioaktiv anyag, stb. Cserenkov sugarzas akkor van,
amikor egy reszecske gyorsabban mozog, mint a *kozegben* ervenyes
fenysebesseg. Reaktorban van ilyen (szep latvany), de nem
csak ott. Kozmikus sugarak is produkaljak, vannak is Cserenkov
tavcsovek.
Gyula
|
Az atomeromuvek stabilitasat egy olyan szammal lehet jellemezni, aminek
a pozitiv ertekei "labilis", negativ ertekei "stabil" munkapontot jelolnek.
Ezt a szamot u:regtenyezonek hivjak.
Az uranium hasadasakor keletkezo neutronok olyan nagy energiajukak (kvazi
nagy sebesseggel haladnak), hogy nagyon nehezen tudjak elhasitani a tobbi
uranium magot (kepszeru hasonlattal: olyan gyorsan elszaguld az uranium
atommag mellett, hogy az nem tudja "befogni"). A hasadas szempontjabol van
egy optimalis energiatartomany: a neutront be tudja fogni az uranium mag,
de meg eleg nagy energiaval erkezik ahhoz, hogy elhasitsa a magot. Ahhoz,
hogy jol szabalyozhato reakcionk legyen, a gyors neutronokat eloszor le kell
fekezni. A fekezesre hasznalhato anyag, a moderator peldaul a viz vagy a
grafit. A vizzel moderalt atomreaktort szoktak "inherensen stabilnak" is
nevezni, mert ha a reaktor magja annyira felforrosodik, hogy a hutoviz
elparolog (vagy egy csotores miatt elfolyik), azzal egyidoben eltunik a
moderator kozeg is, igy a reaktor leall. (Ez a laikusok szamara megfelel,
de valojaban nem oldodott meg a problema, a vegen azt is leirom miert.) A
vizzel moderalt reaktorok hatasfokat korlatozza, hogy a hutoviznek folyadek
allapotban kell lennie, vagyis a kilepo forroviz homerseklete ~300 C-nal
gyakorlatilag nem lehet tobb.
Csernobilban olyan atomreaktor mukodott, amelyben a moderator GRAFIT volt,
es a felepitett reaktorba furt csovekben aramlo viz csupan a keletkezett
hot vonja el. Mivel a viznek moderatori szerepe nincsen, sokkal magasabb
homersekleten uzemelhet a reaktor, es a vizet fel is forralhatja, amivel
lenyegesen jobb hatasfokot lehet elerni. Sajnos ebben a reaktorban nincsen
"inherens biztonsag", ha a reakcio megszalad, csak a neutronelnyelo rudak
segitsegevel lehet megfogni.
Ehhez kepest bonyolitja a helyzetet, hogy a normalis uzemben keletkezo
hasadasi termekek kozott is vannak neutron-elnyelo illetve neutron-fekezo
anyagok, amelyek idovel maguk is elbomlanak. Ezeket az anyagokat reaktor-
mergeknek nevezik, mert a mennyiseguket nem tudjuk szabalyozni, de rontjak
a reakciot, raadasul idoben valtozik a mennyiseguk. Az egyik kritkus mereg
a Xenon egyik izotopja. Ha a reaktorban felszaporodik a Xenon, elmergezodik,
akkor azonos teljesitmeny eleresehez kijjebb kell huzni a szabalyzorudakat,
de a viszonylag rovid felezesi ideju Xenon lebomlasaval parhuzamosan vissza
kell engedni. Bizonyos szintnel jobban elmergezodott reaktort nem is szabad
uzemeltetni.
Az atomreaktor biztonsagara az teszi fel a koronat hogy az energiatermelest
elsodlegesen vegzo hasadas soran keletkezett bomlasi termekek nagy resze is
radioaktiv elem. Ezeknek a bomlasi termekeknek a spontan bomlasi hoje is
igen jelentos. A paksi eromu egy blokkja ~460 MW elektromos teljesitmenyt
termel, amihez maga a reaktor uzem kozben kb 1400 MW hoteljesjesitmenyt ad
le. A hasadasi termekek spontan bomlasanak melege a reaktor leallitasakor
rovid ideig eleri a 100 MW-ot, vagyis a leallitott reaktornak is intenziv
hutesre van szuksege! Ha egy esetleges csotores eseten elfolyik az osszes
hutoviz, a reakcio leall, de a reaktormag a spontan bomlastol megolvad es
es megolvaszt maga alatt mindent, szep lassan elsullyed a foldkeregben
Az amerikai elnevezes erre az esemenyre "Kina-szindroma": toluk nezve a
reaktor aktiv zonaja elindul Kina iranyaba :-)
|