Sziasztok!

Elnézést az alábbi hülye kérdésért:

Van két egyforma, azonos anyagú és homogén belső
anyageloszlású gömbünk.
Ezek gravitációs kölcsönhatásban állnak. Vektorosan
ábrázolva az egyik
tömegközépponttól a másikig húzható egy vektor, aminek a
hossza arányos a
gravitációs erővel. Ám fordítva is húzható egy ilyen vektor.
A két vektor
párhuzamos lesz (valójában egy egyenesen vannak) és egyforma
hosszú, de
ellentétes irányú. Ezek eredője azonban 0. Hová tűnt a
kölcsönhatás?

Agyhalott

Sziasztok!

Elnézést az alábbi hülye kérdésért:

Van két egyforma, azonos anyagú és homogén belso anyageloszlású gömbünk.
Ezek gravitációs kölcsönhatásban állnak. Vektorosan ábrázolva az egyik
tömegközépponttól a másikig húzható egy vektor, aminek a hossza arányos a
gravitációs erovel. Ám fordítva is húzható egy ilyen vektor. A két vektor
párhuzamos lesz (valójában egy egyenesen vannak) és egyforma hosszú, de
ellentétes irányú. Ezek eredoje azonban 0. Hová tunt a kölcsönhatás?

Agyhalott

Csaba:
>>Valahanyszor ide jutunk feltevodik a kerdes, mukodne e a dolog ha 
>>a gravitacio nem taszito hatasu lenne??

Voland:
>Lemaradtam esetleg valamirol? Amig szunyokaltam kiderult, hogy a 
>gravitacio taszit?

Vegyük az  50 évvel ezelőtti csecsemok által még jól ismert praktikus  
gumilepedos modellt: két golyó van egy-egy süppedékben az ágyon.
(esetleg két sárga tócsa...)
Se vonzás, se taszítás nincs köztük, de egymás felé mozdulnak
valamilyen erőtől. Szerintem vonzást mondani erre bizarrabb, mint 
taszítást. 
Más: Ki és milyen alapon jutott arra, hogy a mágnes vonzza a vasat?
(Tisztán látszik, hogy szinte mindenkit meggyozött  :)
Ha vizsgázó/felvételizo/akadémikus ezt állítaná - *sokan mondják 
meggyozodés nelkül, hogy ezek vonzzák egymást, holott lehet, hogy 
ismeretlen erő nyomja oket egymás felé* - vajon 
átengednéd/felvennéd/alkalmaznád az ilyen önveszélyes orültet? :-)
  
Burgonya

Hello!

>Ezek kozul melyiket tudom megvenni a boltban, illetve melyik
>termekben/keszulekben hasznaljak ezeket? Nem rangsort keresek,
>csak peldakat.

Szerintem egy kicsit el van tevedve a gondolatmeneted. Elesen levalasztott
elmeleti fizika szerintem nincs. Csak 'fizika' van, a kutatasainak egy
reszerol nyilvanvalo hogy mire jo (ennek hataran van valahol a mernoki
tudomany), masik reszerol meg nem annyira. Es az hogy mi mire jo az idovel
megvaltozik. Pelda: amikor Maxwell megalkotta az egyenleteit az
elektromossagrol akkor az elmeleti fizika volt? Akkoriban elegge. Foleg az
a resze, hogy kijott belole az elektromagneses sugarzas letezesenek
joslata. Amit most nagyon hasznalunk a gyakorlatban. Einstein elmeletebol
meg a gravitacios hullamok jottek ki. Akkor ez most elmeleti fizika? Igen.
Erdemes kutatni? Szerintem igen. Az biztos hogy a fizikai kutatasok egy
reszebol nem lesz kozvetlen anyagi haszon, ezt a reszt tartjuk elmeleti
fizikanak. De idovel ez valtozhat. Pelaul a reszecskegyorsito az szerinted
elmeleti fizika. Az eredmenyeire epulnek az elemi reszecskekrol szolo
ismereteink. Amikre az atomeromuvek, a fuzios eromu kutatasok (meg az
atombomba). Ezekhez honnan lenne eleg ismeret ha nem kutatnanak az elmeleti
fizikusok a reszecskegyorsitokban? Persze nem a jelenlegi legfrissebb
eredmenyeiket hasznaljuk a gyakorlatban hanem a regebbieket, de ez mit
valtoztat azon a tenyen hogy szukseg van rajuk?
Tudom, arra akarsz kilyukadni, hogy megeri-e sokat kolteni olyan kutatasra
amit nem tudunk most hasznalni, sot esetleg kesobb sem. Ezzel a
gondolatmenettel az a baj, hogy most nem tudjuk megmondani hogy mit mikor
es mire tudunk hasznalni. Ahhoz hogy ezt tudjuk tobb ismeret kell. Ami
magatol nem keletkezik, kutatni kell. Es ha felhasznalunk valamit annak az
erteket nem lehet penzben kifejezni. Peldaul mennyit er az elektromagneses
sugarzasok felfedezese? Erre kulon iparagak epultek ki, az eletunk
elkepzelhetetlen lenne nelkule. Megerte kutatni? Igen. Tudtak akkoriban
hogy mit keresnek? Nem. Ezert kutattak sokfele, nemelyik bejott. Ez folyik
ma is.
 Viszlat!


      Barna Janos