Kedves Csaba!

Szoval balra forog az inga. Ugye, az egesz ugy indult,
hogy ki akartad mutatni a Coriolis erot, ami annak idejen
Foucault-nak egeszen jo sikerult. A Te ingaid viszont
meg irany szerint sem a jo iranyban akarnak mozogni.
Szerintem mindenfele tenyezo zavarja a merest.
Szerinted eddig ismeretlen fizikai hatasok a ludasak.
Itt tartunk most. Nem hiszem, hogy valamelyik nagybolygo
forgasai periodusaval lehetne magyarazni ezt, de
ajanlatomat tovabbra is fenntartom: ha kapok egy
kiertekelheto adatsort, amit pl. Fourier transzformalni
lehet, osszevetem a forgasidokkel es fazisokkal.
Tehat egy szamsort varok, legalabb 10 naposat.
Megjegyzes : a gazbolygok differencialisan rotalnak,
az egyenlitonel mas a forgas ideje, mint a polusoknal.

Amikor azt kerdeztem, merre mutat a forgasirany,
arra szamitottam, hogy megnevezel egy csillagkepet.
Ehelyett foldi, lokalis koordinatarendszerben adtad
meg a valaszt. Tehat ez olyan helyi jelenseg, melyet
a Fold visz magaval. Ekkor viszont az okot is a helyszinen
kell keresni, es nem szazmillio km-ekkel odebb.

Udv,  Kalman

Kedves Endre!

Azt kerdezted, miert a kek feny a lassabb, amikor
neki nagyobb az energiaja.

Vakuumban nincs kulonbseg a kulonfele frekvenciaju
fenyek sebessege kozott. Sot anyagban sincs. De anyagban
a feny egy resze elnyelodik, ugyanakkor az eredeti fenyhez
hozzaadodik a rezgesbe hozott atomok sugarzasa. E sok
rezges eredoje olyan, mintha a feny lassabban haladna.

A klasszikus kep szerint az atomok kis oszcillatorok, ahol az
elektronok kiterese aranyos az erovel. Ezt kiszamolva azt kapjuk,
hogy      n = 1 + N*q^2 / ( 2*epszilon0*m*(omega0^2-omega^2) )
      ahol
      n : toresmutato
      N : egysegnyi terfogatban levo negativ toltesek szama
      q : elektron toltese
      m : elektron tomege
      epszilon0 : 8,854*10-^12 A*s/V*m
      omega : feny korfrekvenciaja
      omega0 : kozeg rezonanciafrekvenciaja
Uveg, levego eseteben omega0>omega,
ezert a kekebb fenyre nagyobb toresmutatot,
es igy nagyobb sebesseget kapunk. Mindez
sokkal erdekesebben le van irva Feynmann
Mai Fizikajaban (31. fejezet).

Ami a jegyzokonyvet illeti: alig lehet megtudni
valamit belole. A tavolsag mm-ben van az abran?
Lam, lam, ez a szkenneles atka: nem tudom kivenni:
talan 2800 az egyik adat? Milyen meretuek a gyuruk?
Miert nem szerepelnek felskalazott koordinatatengelyek
az abrakon? Szobahomersekletu levego van emlitve, de
milyen pontossaggal tartottak a homersekletet? A regisztralo
mukodese fugg-e a levego nedvessegtartalmatol?
Horribile dictu: dohanyzott-e valaki a helyszinen?   :-)
(Elvileg be sem lett volna szabad lepni a laborba.)
Milyen egyeb hibakra keszultek fel, s mit tettek ellene?
Megismeteltek-e a kiserletet 1994 ota? Amint latod,
a jegyzokonyv elolvasasa utan is informaciohianyom
van, ezert - szavaid megfogadva - nem lehet velemenyem
a dologrol.

Abban megis ketelkedem, hogy gravitacioval kene mindezt
magyarazni. Talan inkabb elektromagnesesseggel.
Gondold csak el: a berendezes egyik oldalan ott volt a Fold.
Megis a kis gyuru zavart. No problem? A lezersugar
vizszintesen vagy fuggolegesen ment? Ha mar gravitacio.

Udv,  Kalman

Fejlessze velünk a jövo autójának technikáját!
.....
*** Itt kimarad nehany bekezdes szokasos reklamszoveg ****
irni ide lehet:

>>>>>>>>>>>>
Nemes Marcus irta:

Visszafele ugyanez van: az ossze-vissza allo magneses
domenek nyomas hatasara a nyomas iranyaba rendezodnek, ergo
magneses ter
keletkezik.
>>>>>>>>>>>>

Kerdes: erdemes-e felaldozni egy ferritrudat? Ha mondjuk egy hosszaban
felallitott ferrirudra racsapok egy kalapaccsal felulrol, akkor kilendulhet-e a
melle allitott iranytu? Sajnos most kapasbol nem talaltam itthon ferritrudat.
(A radiot nem szedtem szet.)

                       Aggod József