Ferenc:
>az analog konfiguraciot lyukkartya helyett elektronikus
>memoriaban tarolo TRAC-ot nem hivjak analog szamitogepnek.
Kik? A marketingesek?
 
Úgy látom, a számítógépiség kritériumának azt tartod,  hogy 
lépésenként, ütemezetten, idoben elkülönült adagonként kapjon 
információt arról, hogy miként viselkedjen. (a falatok volnának a 
programja: feladatának ütemezett leírása). (S ne Mealy automata 
legyen a hw).
Ha viszont nincs ütemezés, hanem egyszerre kapja az információt ( pl. 
lyukkártya lyukain át egyszerre fény által) a feladathoz, hogy 
függvényt generáljon az o''t gerjeszto függvénybol, akkor számodra 
nem számítógép az automata.
A számológép csak számot tud outputként adni, míg a számítógép - ha 
kell függvényleírást is ad s ha akarjuk, korrelációkra is rámutat. Analóg 
gép is!
Nekem úgy tunik ez a különbség (s ez funkcionális különbség)  
számoló- és számítógép közt - függetlenül attól, hogy a számítógép 
analóg, vagy digitális.

Probi

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Pl. ADA.

Egyetlen mikrovezerlot sem ismerek, melyre lenne ADA fejlesztorendszer.

> De csak azert nem, mert tul bonyolult/nem megvalosithato. Visszajutottunk
> a kiindulasi ponthoz, miszerint az eldobott tollaslabdat leginkabb az
> eldobott tollaslabda modellezi. Nekem pl. jo analog modell lenne az

Nem, az egyaltalan nem jo modell.
-nehezen tarthatok kezben a parameterek, pontatlan a meres es a kivitelezes
-a parameterek csak bizonyos tartomanyon belul valtoztathatok, vagy
 egyaltalan nem, nem lehet kiprobalni egyes elmeleti eseteket
-lassu, egy szamitogep ugyanannyi ido alatt millio dobast modellez
-kvarkplazma es galaxis-utkozes modellezesere nem alkalmas
-nem is modellezes, semmi koze hozza, kiserletnek hivjak. Ezert irtam,
 hogy itt sulyos keveredes van!

> oszcillatort diszkret alkatreszekbol megepiteni integralt alkatreszek
> helyett, de egyreszt nincsen olyan tranyo, msareszt a parazita kapacitasok
> is 2..3 nagysagrenddel nagyobbak. Az analog pontossag boven eleg lenne,
> mivel az integralt alkatreszeknek jo nagy szorasa van, tehat a
> kapcsolassal ugyis le kell fedni egy nagy parametertartomanyt.

Erre mondtam, hogy le kell lassitani!! Akkor:
-igazi modell lesz
-pontos lesz
-de a digitalis szimulacio sokkal gyorsabb lesz!

> Meg kellene meg programozni az aramkori szimulatort is. Ha megnezem egy
> BSIM3 tranyomodell forraskodjat, tele van numerikus matematikai trukkel.
> Egyebkent egyaltalan nem vagyok biztos benne, hogy a digitalis pontosabb.
> A szimulacioban integralasi eljarastol es idolepestol fuggoen az
> oszcillator amplitudoja hol 1,5V hol meg 2V. Nem veletlenul ajanl az
> irodalom minden ravasz idolepes-meghatarozo algoritmus helyett 1/(f*Q)

Ez csak egy kompromisszum a sebesseg es a pontossag kozott, megtartva az
univerzalitast. Ha pontossag kell, lassabban fog futni. Ha a sebesseg,
akkor pontatlanabb lesz. Mindkettot megkaphatod egyszerre, ha irsz egy
teljesen specialis emulatort kizarolag arra a problemara, az olyan
pontos lesz amennyire szukseges, es sokkal gyorsabban fog futni mint a
teljesen univerzalis Spice meg egyebek.
Ugyanigy a labda repulesre is lehet irni nehany soros modellt, mar alt.
iskolai szamtekversenyeken is feladat! Egy univerzalis mechanikai modellezo
programcsomag (ha van ilyen) majd mindent tud modellezni, de lassabb es
pontatlanabb mint az alt. isk. kolykok altal irt nehany soros modell.

> Digitalis szimulacional a numerikus zaj olyan, hogy tobbnyire nem indul el
> az oszcillator, nekem kell egy kezdolokest adni neki. Ez eleve kizar

Nem erre van felkeszitve az a szimulator. En ebbe nem merultem bele annyira,
de azt lattam hogy ezerfele van, kulon a digitalis, analog es nagyfrekis
aramkorokhoz, talan van kulon az oszcillatorokhoz is, sot egeszen biztos
vagyok benne. Annak nem problema az elindulas szimulacioja sem.
Te most egy altalanos celu, a pontossag rovasara a sebessegre (is)
optimalizalt szimulaciorol beszelsz, es ezen keresztul szeretned bemutatni,
hogy a digitalis szimulacio nem jo? Erdekes. Kozben az analog szimulaciok
becsuletet akarod vedeni, de erre az esetre nem is letezik analog megoldas.
Meg erdekesebb.

> A vasutnal a klasszikus analog a villogo piros lampaban a forralt higany.

??? Errol nem tudok. En az Uttorovasutnal :) tanulmanyoztam szamos mechanikus
es reles biztositoberendezes mukodeset, forralt higannyal speciel nem
talalkoztam sehol. Mechanikus reteszeles, vagy relek...
A vegen azok a bizonyos elso osztalyu relek, egymast lekapcsolo logikaval.
(digitalis!!!) A lenyeg az, hogy ha egy rele behuz, akkor a parja garantaltan
nem huz be, es ha akarmi tragedia tortenik, pl belecsap a villam, vagy barmi
egyeb, ezek a relek nem maradhatnak behuzott allapotban, ki kell kapcsolniuk.
Ezen alapul a biztonsag.
Ugyanezeket a berendezeseket hasznaljak a 'nagyvasuton' is, sot, a Domino-t
tudomasom szerint az utobbi evekig meg a legnagyobb allomasokon is.

> Atomeromu vezerlokozpontjahoz talan sugarzasallo ketyerek is kellenek (ha
> 'felrobban' az egyik blokk, a tobbit meg le lehessen normalisan allitani).
> A mechanika eleg jol birja a sugarzast, a szilicium mar kevesbe (lasd
> radiation-hardened technikak az urszondakban).

-nem tud felrobbanni, csak ha bombatamadas eri
-akkor sem lesz olyan merteku sugarzas, ami az elektronikat veszelyeztetne
 (illetve ugy kell megcsinalni, a regi, nagyobb csikszelessegu alkatreszek
 lenyegesen nagyobb dozist birnak, mint a legujabb eszkozok)
-a mechanikus, elektromagneses, reles biztonsagi rendszerek a level cimevel
 ellentetben mind digitalis mukodesuek

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!"