Magyar látogató Baszkföldön.
Dennis Sugar y Frank.
Útleveleimben 107 országból, területről eredő vizum, be-és kilépő
pecsét igazolja ötvenéves kóborlásom a világ négy táján.
Ez a 107 földrajzi egység kimeríti a Föld kétharmad részét.Így
személyesen ismerkedtem meg a legkülönbözőbb népekkel és
civilizációkkal, nem az iróasztal elött vagy a televizión keresztül.
Vándoroltam a nomád szomáli pásztorokkal, naponta ötször Allahhoz
imádkozva és a Louvain-i Benedekrend Kolostorában végeztem
lelkigyakorlatot sógorom a Főapát jóvoltából, ahol tanulmányozhattam
az Ősmagyar Mária Siralmat, mielött ezt sikerült visszaszereznem
hazánknak. Tanultam etióp varázsorvosoktól, a berber koldusok
bölcseségéből, a parszi filozófusok gondolataiból és a Montpellier-i
Egyetem számítógép technikai tanáraitól.
A százhét országból száz négybn idegennek éreztem magam még akkor is,
ha az egyik ország útlevelével utaztam. ż Ki látott fehérbőrű
etiópot, lassan beszélő spanyolt? Három országban letagadhattam volna
idegen létem:Belgiumban esetleg wallonnak nézhettek, ha franciául
beszélek, Svájcban ugyanez a helyzet a schwitzerdütsch, francia és olasz
nyelvekkel, Izraelben pedig minden
velem egykoru, aki nem sabra, annak nem okvetlen kell héberül
tudnia.
A többi országokban az egyetlen hely, ahol egy magyar nem
érzi magát idegennek, ez a Baszkföld. Városokban és a falvakban, az
embereket, asszonyokat nézve az az érzés, hogy otthon jár a magyar.
Ezek úgy néznek ki mintha az Alföld közepén jöttek volna világra.
Finnországban, vagy Kamerunban, Albániában vagy Portugáliában soha egy
pillanatra se gondolna egy magyar, hogy hazai tájon jár, hazai emberek
között. Ha Baszkföldön bemész egy vendéglőbe ugyanazt eszed mintha
Szegeden vagy Kolozsvárott lennél. Bármilyen irányba nézel csodálatos
és meglepő hasonlatosságot veszel észre.
A baszk legendakőr hősei neve Sugár, Maja, Mikulács – mint a
selyemcukrot és virgácsot hozó jó magyar ördögé, - nemcsak nevük
magyarosan hangzó, hanem értelmük is pontosan ugyanaz. Sugár az
sugárt jelent baszkul is. Legendájuk kigyóját megtalálod a
mátészalkai szekerek díszitésénél, háromszínű zászlójuk
piros-fehér-zöld. A baszk zene pentatonikus mint a magyuar, egyik
népi táncukat Székelyföldön mint csűrdöngölő ropják.
Mindezek felületes hasonlóságok. Meghökkentőbb, hogy az ”O”
vércsoportba tartozó baszkok százalékos aránya megegyezik a magyarok
staisztikájával. Mindkét helyen a “B” vércsoport a legritkább,
ugyanolyan arányban. Ha nézünk egy hematológiai térképet ugyanezeket az
arányokat csupán az Atlaszban a Berbereknél és a kaukázusi Grúzoknál
találjuk. E vércsoport tanulmány adatait megerősiti a Rh-faktor
százalékos aránya a négy területen.
A Baszkok körülbelül 12-15.000 éve élnek jelenlegi hazájukban
a Pireneusi hegység két oldalán, a Vizkájai öböltől délre és keletre.
Nyelvük sokat változott szókincs tekintetében, keveset nyelvtanilag.
żMit mond nekünk a baszk nyelvtan?
A Baszk nyelv ragozó, agglutináló nyelv, mint a magyar és a többi
turáni nyelv. Hangtanilag a törvények ugyanazok, vagy hasonlóak, a
magán- és mássalhangzó illeszkedés törvénye ugyanaz,
a kiejtés hangsulya a szó első szótagára esik. A szóképzés ragjai
hasonláok a magyarhoz, a legtöbb magyar rag létezik a baszkban is, noha
van rengeteg olyan rag, amelyek nem léteznek a magyarban. Hasonlatos a
szabály az ikerszavak képzését illetően. Mindkét nyelvben az
ikerszómásodik tagjának első hangjaként a “b” vagy “m” hang kerül
(ákom-bákom,izeg-mozog), vagy magasshangú magánhangzó mélyhangúvá
válik ( dinom-dánom, herce-hurca ).
A többesszám ragja mindkét nyelvben a –k hang. Mindkét nyelvben a 2
számra két szó van:magyarban: két és kettő, baszkban: bi és biga.
<Zonbat gizon? = Hány ember?.- Bi gizon=két ember. – Zonbat?= Hány? -
Biga = Kettő.>
Nem itt a helye, hogy valamennyi nyelvtani törvényt, szabály és
szokást felsoroljak – mert van több mint 350 - . Ez a pár sor nem
akar senkit meggyőzni az esetleges baszk-magyar rokonságról, célja
csupán, hogy gondolkozásra késztesse azokat, akik a finn-ugor
agymosás áldozatai..
Erre talán a legjobb mód felsorolni azt a százöt földrajzi nevet,
amelyeket Dr. Vámos Tóth Bátor Tamana gyüjteményéből kölcsönzök. E
nevek megtalálhatók Baszkföldön és történelmi Magyarhonban.Az (F)
jelzi, hogy ez a helynév francia területen található.
Abay – Ács-uri,- Adi – Anda – Ára (folyó) /Székelyföldön: Ára+patak./-
Aran – Aranda – Artana (F)- Aszó – Ata+un - Ata+uri – Ára+uta -
Bada+lona – Baga (F) - Baláta (F) -/Magayrországon Balata tó/ - Bara –
Bara+kaldó - Básza (F) Básza-uri (F) - / Baszara-básza Hunyadban/ - ,
Beret – Boro+bia, Boros (f) - Buda (sziget) – Csako (F) –
Cserta – Csia - Csika (tó) - Csorna – Cso+var
Csucsa ( hegy) - Deva (F) - Duna – Dobra – Eta+jó Galga (F) Gán –
Garay ( családnév is) -
Gara+jó - Gáva – Iza – Iza+ra /Magyarországon: Izra/ - Iz-kő(hegy),
_ Juba – Kála - Kap+szécs – Kára+bÁn - Kára+géta – Karasza – Kassa -
Kér – Koszt+túr - Kosz+ta – Koszt+to-lány - (Torda+túr M.-on)- Mácsi
– Csakó – Magari-aga (délkárpáti hegy) - Oka (F) – Ollo ´- Ollo+ra –
Onga+jó - Or+bara – Or+duna - Or+viz – Peres – Per+lesz –
(Perlász M.-on) Rada – Ruda (F) – Szada – Szada+-ba
Szeko (F) - Szer (F) Szum – Tama – Tara+bat-uz –
Tarna – Tera – Tó+bia (F) Torla – Toron (F) –
(Torontál és Bia-Torbágy M.-on) - Toto+rika /Rika
erdő Erdélyben/ - Turzo –Unga – Ura - Ur+básza - Úr+bél – Urdas( v.ö,
Ordas)- Uri-ondo - Uri+vári – Uri+túri - Viz+kája – Viz+kóta -
Zádora (F)-
Zal(l)a (F) – Zalba (v.ö. Zalaba M.-on- Zára+úz.
Tudósok együtt dolgozó csoportja megszervezését ajánlom, ahol
nyelvészek, zene- és tánc szakértők, földrajztudosok, gasztronomusok,
hematologusok megállapíthatják, hogy lehet e- baszk-magyar
rokonságáról beszélni.
-
-
... ooo000ooo...
|
