Jézusnak 39 korbácsütést kellett elviselnie, 
én 39 oldalra gyûjtötttem össze dalaimat
( szíveseben vettem volna ihletett perceimben 
a lottószámokat )
Hugy könnyítsek a több, mint 10 éve hordozott
tehemen, a szövegeket itt ( is ) közreadom
Bende Árpi ( 92/503142)



			     Szívderû - cseppek


	     Néha nehéz,
	     De mégis szép az élet
	     Mert megöntõznek
	     A szívderû - cseppek
           Néha nehéz,
	     De mégis szép az élet
	     Mert körülvesznek
	     A szívderû - percek
	     Jönnek - jönnek
	     A szívderû - cseppek
	     Az arcomra kiülnek
	     És mosollyá  lesznek
	       Ez a patak
	       El nem apad
		  Igen
	       Forrása a
	       Behemót nagy
	       szívem




				  Extázis


	     Kábult vagyok,		      
	     A szemem ragyog.		      
	     Elindulok, 		
	     És utánam a csillagok ...	      

	      Sose lehessen tudni,	       
	      Hogy mikor jön egy meteor      
	      Ki az életedbe		
	      Beletör és beleszól	       
	      Azt viszont lehet tudni :
	      Miért, hogy a napsugár	
	      Reggel Keleten kél	       
	      S este nyugaton van már.	       

	     Indul a fény,			   
	     Mint egy mesebeli lény		
	     Rám kacsint , és érzem én		   
	     Azt, hogy szállok a Föld tetején ...  

	      Sose lehessen tudni,	       
	      Hogy mikor jön egy meteor        
	      Ki az életedbe		       
	      Beletör és beleszól	       
	      Azt viszont lehet tudni :        
	      Miért, hogy a napsugár	       
	      Reggel Keleten kél	       
	      S este nyugaton van már.

István írta :

Beszélni róla nagyon könnyû, gyakorolni már
nehezebb. Sajnos én a szeretetet akkor képzelem jónak és erõsnek,
ha nem szelektál. Ha csak néhány embert szeretünk, a többi semleges,
vagy útálat tárgya, akkor ez csak önámítás.
Attól tartok, hogy amíg az emberek negatív érzelmekkel vannak tele
(tisztelet a kivételnek), mint pl. önzés, írígység, bosszú, düh,
önsajnálat, stb. addig olyan messze vagyunk az igazi szeretettõl, mint
Makó Jeruzsálemtõl.

Ezt az igazságot szépen leírta Weöres Sándor a teljesség felé c. mûvében 
(kár hogy ez pl. nem kötelezõ irodalom, Etika tantárgyhoz is jó lenne.)
Kis Ági

   "Az érzelgésrõl

Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehetõ és 
nem-ehetõ között; hanem mint a fény, mely egykedvûen kiárad minden 
elõtte-levõre.

Mikor a szereteted válogatni kezd, már nem szeretet többé, hanem 
sóvárgásnak és undornak kettõssége. S ez: az érzelgés, mely manapság 
mindennél veszedelmesebb; cukros váladéka bekente az emberiséget.

Minden emberi indulat közt az érzelgõsség a legnyomorúságosabb. Egyik 
irányba szeretni csak akkor tud, hogy másik irányba gyûlölködik; 
vonzalma nyállal ken, gyûlölete köpköd. Állandó mértéke nincs, önmaga 
kavargó formátlanságához mér mindent; akármerre fordul, jó nem fakad 
belõle.

A jelenkor legveszélyesebb ördög-násza: Érzelgõsség úrnõ és Propaganda 
úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy 
alakítja, hogy a tömeg érzelgõsségébõl kiváltsa egyfelé a meghatódást, 
másfelé a fölháborodást és nyert ügye van.

Az érzelgõsség kétfejû nõstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón 
csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató 
fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, 
erkölccsel, családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós 
fejét pedig a joggal, törvénnyel, megtorlással, igazsággal.

Korunk betegsége, a lelki talajtalanság és általános összezavarodás, 
innen ered: a kétfejû bestia mosolyából és könnyzacskóiból. Többet 
ártott, mint akár melyik szenvedély: a józan emberi mértéket összezavarta.

Az emberismeretrõl

Az érzelgõsség legrikítóbb példái azok a regények és filmek, ahol a 
szereplõket szét lehet válogatni a jók és gonoszok csoportjába. 
Legangyalabbak a fõszereplõk, kikkel az olvasó együtt sír és nevet, 
szinte egybeolvad velük; de ha jobban megnézzük ezeket a fõszereplõket, 
nem is olyan angyalok: kicsinyes, kapzsi, édeskés vágyaik vezetik õket. 
A többi szereplõk aszerint minõsülnek jóvá és rokonszenvessé, vagy 
gonosszá és gyûlöletessé, hogy a fõhõsöket támogatják-e, vagy 
gátolják-e. Legtöbb mai ember az érzelgõs regények módjára nézi a 
világot: amerre vágyai terelik és akik e vágyakat segítik, azok a jók; 
vágyainak gátlói a rosszak.

A mai átlagos emberismeret megdöbbentõen együgyû. Legtöbb mai ember csak 
azt a felületet látja belõled, amelyet az õ kedvtelései és igényei felé 
mutatsz; nem nézi, hogy bensõd milyen; a nõ aszerint ítél rólad, hogy 
szórakoztatod-e, hevíted-e, a férfi pedig aszerint, hogy miként 
illeszkedsz az õ elveibe, terveibe, megrögzöttségeibe. A jót 
összecseréli a vonzóval, csábítóval; nem csoda, ha a magánéletben is, 
közéletben is többnyire kalandorok vezetik. Örökös a csalódása és 
kiábrándulása, hibáztat minden égi és földi hatalmat, mások gonoszságát, 
néha még saját ostobaságát is; csak éppen arra nem gondol, hogy 
embertársait ne az õ igényein keresztül nézze, hanem önmagukban."

Kedves István!
Örülök, hogy segítesz a kismamáknak, és ahogy a soraidat olvastam egy szó mindi
g szemet szúrt nekem: terhes. Szerintem helytelenül vált szokássá ez a szó,a je
lentése egyáltalán nem pozitív, megkavarja az embert, még ha ez tudat alatt tör
ténik is. Sok szép magyar szó létezik helyette, aminek a jelentése is pozitív, 
ill. kifejező, pl. várandós, állapotos, áldott állapotú. Mivel te meditáci
ókat írsz kismamáknak, szerintem nagyon fontosak a szavak, kérlek gondold át a 
javaslatomat, és aszerint fogalmazd meg a gondolataidat. Szerintem ez is sokat 
segíthet, hogy ez a szó szépen eltűnjön a kikmamákkal kapcsolatban a negat
ív értelmével együtt.
További minden jót kívánok!
Márti

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 214-087.dyn-fa.pool.ew.hu)