> --
 > This message was scanned for spam and viruses by BitDefender  > For more information please visit http://linux.bitdefender.com/
3 db. ALAHUZAS jol jonne a leveled utolso soranak elejen.

>>Rosszul gondolod. Az elektronok ugyanis nem keringenek az atommagok 
>>korul.  A H atomban az elektron egy toltesfelhot alkot az atommag 
>>korul,
>   Talan meg mas is 'magyarazatra' szorul..
>  Ezesetben az elektron nem is elektron, azaz nem egy kis gomb vagy 
> golyocska, hanem talan valami aprocska energiahalmaz, de ha nem 
> keringene mint a Szaturnuszgyuru, hogy nem esnek be az atommagba, 
> hiszen a nevezett pozitiv es negativ toltesek kozott oriasi a 
> vonzoero, ami az atommagot majd a molekulakat is osszetartja.
Az aprocska energiahalmaz nem ugy viselkedik, mint egy nagyobbacska energiahalmaz kis reszlete. Nagyon egyszeru belatni pl. hogy az elektron miert nem keringhet az atom korul. Ha keringene, akkor - mivel a gyorsulo toltes sugaroz (mindegy, hogy a sebessege vagy az iranya
valtozik) - folyamatosan sugaroznia kellene (amit ugye nem tesz), emiatt allandoan energiat veszitene, emiatt viszont MINDEN elektron nagyon gyorsan belehullana az atommagba.
Az eletronok valos eloszlasara, helyzetere NINCSEN szemleletes kep es NEM hasznalhato a Jozan Paraszti Esz. Annyit lehet mondani, hogy azok a "palyak" stabilak, amelyek pont ugy jonnek ki, hogy egesz szamu hullambol allnak. Veheted ugy, mintha az elektron egy allohullam lenne az atommag korul (persze NEM AZ). Miert nem hullik bele?
A Heisenberg-fele hatarozatlansagi relacio azt mondja, hogy ha valaminek pl. meghatarozzuk a helyet, akkor adott mertekben hatarozatlan lesz a sebessege. Az atomban az eletron be van szoritva az atom meretere: ennek megfeleloen a sebessege hatarozatlan lesz (pl. nem csokkenhet le tetszolegesen), ezert nem is eshet be az atomba. Ha viszont a sebessege lesz hatarozottabb, akkor a kiterjedese novekszik meg: magyaran kimegy az atombol.

> atommagok viszont nem keringnek. Ha az elektronáraméval megegyezo 
> forgatást végzünk a tárgyon, azzal gondolom nem hatunk

> szupravezetésben  viszonylag kevés elektron vesz részt az összeshez 
> képest, akkor az atommagok keringetése egyben a hozzájuk 'kötött'
> elektronok keringetését is jelenti, s így a tárgy gyakorlatban
A femekben az elektronok (marmint a vegyertekelektronok! A tobbi tenyleg az adott atommaghoz kotodik) NINCSENEK az egyes atomokhoz kotve! Az egesz femhez kotodik minden egyes elektron!

> lehetséges fordulatszámra pörgetése talán alig befolyásolja a korábbi 
> magassági pozícióját.
A lehetseges porges messze sokkal kisebb hatas, mint az elektronok termeszetes "mozgasa". Normal korulmenyek kozott alig-alig valtoztat valamit.

> Ezesetben az elektron nem is elektron, azaz nem egy kis gomb vagy 
>golyocska, hanem talan valami aprocska energiahalmaz,

Az elektron egy valoszinusegi hullam, amely megmondja, hogy meghatarozott korulmenyek kozott egy "kis gomb" hol jelenhet meg. Ezt mondja a kvantummechanika, amelyet a csecsemokorunk ota belenkrogzodott szemlelet feladasa nelkul nem lehet megerteni.

Ferenc

Startersnek:
>> már szóba került, kell hogy keringjenek.
>Indoklas?
Mozgás még absz. 0 Kelvinen is van. Ha van mozgás, akkor pálya is van, ha pálya van - s az nem egyenes szakasz, hanem zárt görbe, akkor keringés is van. 
Csak persze ne mágnesség nélküli pontszeru bigyókra gondoljunk, ha elektronról van szó.

>>elpusztulnak a váratlan ho''-sokktól,  miközben riválisaik túlélik.
>Elofordulhat - hasonloan, mint a hagyomanyos melegitesnel. Ha tuzon 
>melegited, az egyenlotlen eloszlas miatt sokkal nagyobb is lehet a 
>sokk.
Talán emiatt is kevergetjük, osi hagyomány szerint. 
Hideg joghurtot/kefirt hutobol kivéve pedig vsz. érdemes sokáig állni hagyni, hogy az élet újra felvirágozhasson benne.

>Az otleteidrol, amelyeket ideirtal, nekem a kozepkori alkimistak jutnak 
>eszembe,
Úgy érted, a tudomány elofutárai? Köszönöm. 

>homunkuluszt (emberi magzat, elettelen anyagokbol
>eloallitva) probaltak kesziteni. Osszekevertek mindenfele elettelen 
>anyagot, betettek egy lombikba, melegitettek, aztan vartak, hogy mi  

Ilyesféle dolog a XIX. században is volt: Louis Pasteurnek nem sikerült 
hevítéssel elpusztított mikrobák anyagából születo mikrobákat 
kimutatni. Igen tekintélyes tudósok pedig felhorkantak egymás 
elgondolásai olvastán, pl.:
Oparin Bernal-nek: Az Ön elmélete annyira képtelenség, hogy inkább 
elhiszem a teremtést!
Bernal Oparinnak: Az Ön elméleténél viszont hihetobb számomra, hogy 
nincs is élet!

Más, megint szupravezeto + szuperfolyékonyság:
Ha válaszfalakkal cikkekre osztott tálkában szuperfolyékony anyagot 
pörgetünk meg, cellánként rotonok keletkeznek. Ezek forgó 
örvényszeru képzodmények, a folyadék tehetetlesége és
a helyfüggo gyorsítóerok következtében.
Ha sugárirányban bevagdalt szupravezeto tárcsát pörgetnénk meg, 
vajon mágnesessé válna-e?  Azaz képzodhetnek-e elektronokból is 
rotonok?
Kizárt-e, hogy égitestek mágnességét belso, cikkekbol álló, forgó 
szilárd  szupravezeto mag elektron-rotonjai produkálják? Vagy esetleg 
ugyancsak cikkekbol álló forgó tárolóban lévo, egynemu töltéssel bíró 
szuperfolyékony anyag rotonjai?

Egyéb: mostanában olvasni, hogy a Föld mélyén is élhetnek 
baktériumkolóniák. Felmerült bennem, hogy amennyiben mágneses 
baktériumok is lennének lent nagy tömegben, akkor azok 
hozzájárulhatnak a földmágnességhez, illetve befolyásolhatnák, 
amennyiben sarkonfordulva pozíciójukat változtatnák, vagy 
mágnesszemcséikét valamilyen oknál fogva. 

Továbbá még egy kérdés: fúrók felmágnesezodésének mechanizmusa
tisztázott-e?  

Zoli