A vita magarol a ter megfoghatatlan fogalmarol a vilagegyetem gyorsulo 
tagulasanak targyalasakor kezdodott. Eljutottunk addig, hogy ter nincs is, 
ertelmezhetetlen, megfoghatatlan, leirhatatlan, mindossze a terben levo 
anyagi esemenyek soran tudjuk matematikai modelekke gyurni, mikozben 
vilagegyetemunk atmeroben mar meghaladja a harminc milliard fenyevet. Idoben 
egy oriasi elszigeteltseg, szamunkra mint megfigyelok, mert sosem fog feny 
derulni a jelen egy adott pillanataban hogy is nez ki, milyen esemenyek 
zajlanak vilagegyetemunk volt kozponti reszeben, vagy azon tul. A tavolsag 
fugvenyeben a mult vesz bennunket korul, minden hozzank erkezo informacio a 
multbol erkezik.
Tehat midon anyagi reszecskek halmaza, tomegek, stb. egyre novelik egymas 
kozotti tavolsagukat, az osrobbanas ota, ertelmet kap a kozottuk levo ter 
fizikai targyalasa, matematikai meghatarozasa. Pedig maga az ur ( ures ter) 
azelott is letezett, habar anyag hijjan ertelmezhetetlen, vagy ertelmetlen 
igy fogalmazni. A ter nem szulethet, nem keletkezik, ahogyan dgy is nagyon 
szepen megfogalmazza:
 >A "fizikai teret" ne ugy kepzeljuk el, mint az anyagi objektum valamifele 
"kiparolgasat", "emanaciojat",...
Termeszetes, megis ugy ertelmezhetjuk, hogy van ha nincs is, melyben 
kulombozo, vagy egyidoben tobb esemenyek, anyagi reszecskek kolcsonhatasanak 
folyamatai jatszodhatnak.
Talan maga a vita is innen indult, hogy elkepzelhetetlen a vilagegyetem 
osszetomoritett anyaga robbanasanak megtortenese kulso es belso erok 
kolcsonhatasanak egyensuja nelkul.
Vannak dolgok, melyek kideritesere egyenlore egyszeruen tehetetlenek 
vagyunk. Ami igaz es sajnos, a tudomany es a kutatas sem az mely elsobseget 
elvezne megannyi mas emberi tevekenysegunk kozott, pedig be kell latnunk, 
hogy egyetlen mentsegunk lehet...
Szeretettel Csaba.

_________________________________________________________________
Get your FREE download of MSN Explorer at http://explorer.msn.com/intl.asp

Kedves DGY!
Koszi a szep cikkeket. Bar en laikuskent meg mindig nem ertem, hogy miert
helytelen felfogasa az a Mach-elvnek, hogy az en tomegemet a vilagegyetem
tavoli tomegei hatarozzak meg, azok nelkul ertelmetlen volna tomegrol
beszelni, nem lehetne a gyorsulas abszolut, vagy masszoval, hasonloan az
altalad irthoz, azert van tomegem, mert resze vagyok a nagy Vilagegyetemnek.
Gondolom ezt magyarazza valahogy a Higgs mezo. De kepes ezt tavoli tomegek
nelkul megtenni, vagyis lehet a Higgs-mezot az egesz vilagegyetemnel kisebb
meretben ertelmezni? Es le tudnad irni egyszeruen, hogy miert bizonyitek
minderre, hogy talalnak egy uj reszecsket? (ugy nez ki talan majd 7-8 ev
mulva)

udv, Sanyi

Haho Lista!

Kosz dgy a kimerito es igencsak informativ valaszt!!!!

Egy bajom van:

>Es most mar lathatjuk LLD "paradoxonjanak" feloldasat is:
>> Most szoritsuk a megfigyelest a ket elektron kozotti dV terfogatra. Ebben
>> a dV terfogatban nincs elektron (vagy van???), es emiatt az elektromos
vagy
>> magneses mezo sem feltetelezheto.
>Nem szorithatjuk a megfigyelest egy kis dV terfogatra! Ha a rendszerben
>letezik elektromagneses mezo, ez az anyagfajta megkoveteli a maga teljes
>terbeliseget. Nincs ertelme csak egy reszterfogatot vizsgalni. (Ez
formalisan
>ugy jelenik meg, hogy a kis terfogatban nem teljesulnek a mezot leiro
Maxwell-
>egyenletek - persze, hiszen a forrasok a kis terfogaton kivul vannak, a
>sugarzas energiat vihet ki a terfogatbol stb.)

Ezt ertem is meg nem is. Azt tudom, hogy a Maxwell egyenletek a kozepiskolai
szinten tanulva nem relativisztikusak. Azt viszont nem ertem, hogy miert nem
lehet a vizsgalodast csak egy meghatarozott dV terfogatra szoritani. 
Nezzuk pl: ha egy elektront kinevezunk probatestnek, es ez a probatest lep
kolcsonhatasba egy masik elektronnal, keveske tudasom szerint addig, amig az
elektron nem eszleli a masik eletron jelenletet, maskeppen, amig az
'esemenyhorizontja' el nem eri a masik elektront, addig nem lehet
kolcsonhatasrol beszelni. (vagy megis?)
Szoval a fent emlitett ket elektronos vilagban, ha egy harmadik elektront
beleveszunk a jatszmaba mint probatestet, akkor az addig nem fogja az
ottlevo ket e-t eszlelni, amig az esemenyhorizontja el nem er ezen ket
elektron tartozkodasi helyeig. Vagyis evvel a probaelektronnal egy olyan dV
terfogatot is vizsgalunk kezdetben, ami nem tud az esemenyhorizonton kivul
elhelyezkedo ket eletronrol.

Hogyan alakul tehat ki kolcsonhatas a probaelektron es az ebben a dV
terfogatban egyebkent megtalalhato elektromagneses mezo kozott az
elektromagneses mezot kelto elektronok 'jelenlete' nelkul (ertsd meg kivul
vannak a probaelektron esemenyhorizontjan)??

>ketelektronos, esetleg dV terfogatu vilagocskakrol: ezek a mestersegesen
>lecsupaszitott rendszerek nem azonosak a mi vilagunkkal, nem kerhetjuk
szamon
>rajtuk a mi fizikai torvenyeinket. Ha viszont ezt tesszuk (es minden ilyen
>gondolatkiserlet soran implicit modon ezt tesszuk), akkor tudomasul kell
>vennunk, hogy ez a kis rendszer bele van agyazva a nagy Univerzumba.
Atjarjak
>a kulonbozo mezok, kolcsonhat, energiat cserel stb a vilag mas reszeivel.

Megint csak az esemenyhorizontok nagysagaval van gondom. Ha elfogadjuk, hogy
az esemenyhorizont a feny sebessegevel terjed, akkor az veges nagysagu, es
egyenletesen tagul. Tehat nem tudhat egy kiszemelt reszecske a Vilagegyetem
osszes torteneserol es mezejerol. 
Lehet, hogy csak berogzodes, de azt hittem naivan, hogy a fizikai ter mint
individualis kolcsonhatasok osszege letezik. Ebbol kovetkezoen osszerakhato
individualis kolcsonhatasokbol (a kolcsonhatasok additivak), es viszont, az
egyes kolcsonhatasoknak van ertelme, megha kulon-kulon is vizsgaljuk oket.

Remelem, elobbre vittem a parbeszedet,

Laszlo