Sziasztok !
En tanacsot/informacot szeretnek kerni Toletek, remelem ez meg belefer az UTAZA
S temakorbe... :
nemregen befizettem egy nyari utat a Jorgos Travelnel, es miota ezt a kollegaim
nak elmeseltem, egyre-masra
mutogatjak az ujsagcikkeket, kozlemenyeket (pl. Metro ujsag), amiben valamifele
Utazasszervezok Egyesulete
(vagy mi) mindenfele celozgatasokat tesz az illeto irodara. Engemet tkp. csak a
z erdekelne, hogy most akkor
aggodjak a penzemert, vagy masrol van szo ?
Vitat provokalni, reklamot csinalni/rontani nem all szandekomban (illeto ceggel
volt dolgom korabban,
megelegedesemre), szoval, ha valaki tudna "maganba" egy kis objektiv info-t nyu
jtanio, nagyon halas lennek...
Koszonettel :
Angus Podgornij, a laikus utazni vagyo (aki szereti a pudingot)
|
Ootyba megerkezven eloszor egy to melletti parkoloban
alltunk meg, mely kellemes csonakazashoz kinalt lehetoseget.
Meglatogattuk az allami botanikuskertet, melyet 110 evvel ezelott
alapitottak, s ma 650 fele noveny pompazik. Mesebe illo taj,
gyonyoruen gondozott, ontozott golfgyep, csodalatos dracenakkal,
bambuszokkal, araucariakkal es rengeteg kulonleges novennyel.
Keso delutan volt, mire elindultunk hazafele a vadrezervatumokon
keresztul, varakozasunknak megfeleloen a huvosebb napszak
miatt megelenkult a vadjaras, utunkat szambarszarvasok kisebb-
nagyobb csoportjai kereszteztek, a vaddisznok is elomereszkedtek,
az ut mellett pavak setalgattak, s a folyomeder aljan egy elefant
szurcsolte a koszos vizet.
Masnap osszepakoltunk, hogy utunkat Goa fele folytassuk. Ez volt
utolso allomasunk bombayi visszateresunk elott. Kimerultek voltunk,
annyira vagytunk mar arra, hogy nehany napot tengerparton toltsunk
pihenessel, furdessel.
Miutan az allomason megtalaltuk indulo buszunkat, oriasi
hatizsakjainkkal felvonszoltuk magunkat, megprobaltuk azokat lab
alatt elhelyezni. Mar a felszallasnal figyelmeztettek, hogy eber
szemekkel figyeljuk csomagjainkat, mert a hely nem biztonsagos.
Meg fokozta gyanunkat, hogy az indiai utasok egy resze is kis
lakatokkal, lancokkal rogzitette csomagjait a csomagtartohoz.
Eleinte nem tudtuk elkepzelni, mi ez a nagy ovatossag, de kesobb
kiderult. Annak ellenere, hogy helyjegyes busz volt, mindenfele
nepseg ozonlotte el a buszt, osszepreselodtek, mint a heringek.
Az ablakokat nem lehetett rendesen kinyitni, a vezeto szaguldott,
mint egy versenyzo, jo nehany helysegen megallas nelkul athajtott,
s a megallokban varakozok okluket raztak a tulhalado busz utan.
Az ulohelyek olyan rovidek es keskenyek voltak, hogy nehany oras
ut utan iszonyatos bezartsagerzet lett urra rajtunk. Oldalrol nyomtak
a bezsufolt allo utasok. Egyszer ejjel felebredtem, mert hideg volt.
Korulottunk, labunk alatt aludtak az utasok, egymas hegyen, hatan.
A busz tobbszor megallt, hogy az utasok bekaphassanak valamit
es elvegezzek egyeb dolgaikat. A busztol feltunk eltekeregni, mert
a sofor soha nem mondta, mennyit var, egyszeruen bepattant,
felbogette a motort, es mar hajtott is tovabb. Igy tortent, hogy
egyszer egy fatakolmany mogott epp csak leguggoltam, mikor
felbogott a motor. Hirtelen felalltam, lattam, hogy apam es nehany
utas rohan a busz fele. En is rohantam, de a busz mar lassan
elindult, a lemaradoknak menet kozben kellett felugralniuk. Nekem
ez a mutatvany csak nehezen sikerult, mert harman is ratapostak
a labamra. Ettol kezdve elment a kedvunk a leszallastol. Ejjel egy
ora korul kezdodott fantasztikus utazasunk a hegyek kozott,
hajtukanyaros szerpentineken, vad erdosegek kozott. Shimoganal
felszallt harom fegyveres kisero az utasokra vigyazni, mivel a jarat
ejjel nem biztonsagos. Olyan elhagyatott, vad videken szaguldottunk
at a dzsungelen, ahol 50 kilometerenkent is alig volt lakott telepules,
nehany putri, s az erdoben vadelefantok, vadbivalyok, leopardok
koboroltak. Tobbszor megtortent mar, hogy az ejszakai jaratokat
fosztogato rablobandak tamadtak meg.
Erdekes modon errefele nyoma sem volt szarazsagnak, bovizu
patakok hompolyogtek lefele a telihold ezustos fenyenel, s messzirol
a Jog Falls vizeses tundervarazsa szurodott at a dzsungelen. Vegre
leertunk a hegyekbol, sorompo: "Welcome in Goa". Az igeret foldjere
leptunk.
Riksaval nekiindultunk a Panajitol eszakra kb. 20 km-re fekvo
Calangute Beachre. Ez ugyan messzebb volt a varostol, viszont a
tenger egyre tisztabb, s a szallodak egyre olcsobbak. Jo feloranyi
tekerges utan megalltunk egy jomodubbnak tuno kapubejarat elott,
belul elegge lepusztult allapotu epulet, a vakolat omlik, az udvaron
sitthegyek - Allami Turista Hotel. Ennek ellenere szobank kellemes
hangulatu volt, valaha jobb napokat latott. Meggyozodesunk, hogy a
strand legjobb fekvesu szallodajanak legjobb fekvesu szobajat
kaptuk meg. Mint kesobb megtudtuk, ez az egyetlen regen epult
tengerparti szalloda, az ujabbakat mar nem engedik a partra
epiteni.
Gyorsan ledobaltuk cuccainkat, s furdoruhaba vetkozve lerohantunk a
strandra. Harsogo hullamok, lenge szello, ragyogo napsutes, alomnak
tunt az egesz. Belevetettuk magunkat a habokba, a 30 C fokos vizben
masfelmeteres hullamok rohamoztak a partot, hatalmas mennydor-
gessel alabukva, szinte forrt, pezsgett minden korulottunk, s a
terdigero vizben atcsaptak fejunk felett.
(folyt.kov.)
|
