>Feladó: Nemes Marcus
: Ahogy Ferenc is irta (vf) Merni lehet, csupan a hagyomanyos meromuszerek
: keptelenek magas frekvencian dolgozni.
>Az eredeti allitas az volt, hogy egy 12V-os 150W-os izzo megy a 12V-rol,
>"de a feszultseget nem tudom merni". Utana jott meg, hogy "a hagyomanyos
>muszer tehetetlen". (Mi a hagyomanyos?)
  Minden kerdesed jogos.
Az most is 'allitas' hogy Mukodes kozben sem tudom merni : 'hogy egy
12V-os 150W-os izzo megy a 12V-rol' akar digitalis vagy mehanikus
Voltmerovel, melyel a megszokott 50 Hz-es feszultseget merem, mert maga a
muszer 'tehetetlen'. Keptelen kimozdulni nagy frekvencian. De ha ugyanazt
a muszert felruhaznam olysn tipusu 'hiddal' (egyeniranyitoval stb.), mely
kepes magas frekvencian is mukodni, akkor a mutato kimozdulna. Bizonyara
koltseges megoldas de nem lehetetlen.
  Valaki meg irta, hogy uresben nem is jelentkezik aram, csak terheles
alatt, ezt en is tapasztaltam, bizonyara a megtaplalo hasonlo
kikepzesu..
> Ekkor szerintem egy ego nem fog vilagitani,
De igen . Az elenallas nem erzekeny a frekvenciara.
>2) az 1) allitas megsem igaz.
: Nos, én az eszközt ismerem, volt a kezemben, s?t, a méréseknél is jelen
: voltam. Nem igaz, hogy nem lehet mérni! Nagyon is lehet, és szkópon is
: mérve lett. Err?l ennyit!
>Akkor miert szuletnek ilyen mondatok, hogy: "Megjegyzeskent, aram ott is
>van vagy lehet, ahol merni sem tudjuk".
 Ahogy irtam, minden kerdesed jogos.
Az idezett mondatot is en irtam, azt hiszem Ferenc (vf) sem ertette akkor 
mirol is van szo. Valojaban itt olyan tipusu 'bioaramra' gondoltam, mely
minket is mukodtet. Ki tudja milyen intenzitasu, milyen frekvenciaju, es
mekkora feszultseg, idotartalom, stb. Viszont mukodik. Agytol kezdve, es
mindenhol. Keszultek kulonleges fotok szerelmesek kezeerinteserol. Sokkal
erdekesebb, mintha csak hagyomanyos keznyujtasra adnam a kezem.
  Itt meg a radiohullam is szerepel, pl. az ikrek kommunikacioi, de ezt
meg fokozhatnank.  Mi sem tanuskodik hasonlokrol jobban, mint az Egely
Gyorgy altal keszitett vitalitasmero kerek, melyet lehet hogy megsem a
kez altal leadott ho mukodtet?. Tehat el. aram ott is lehet ahol nem is
gondoljuk, es meg merni sem tudjuk.
 Erre bizonyitek: en egy nagyon erzekeny fulhallgatot hasznalok, osszesen
45000 Ohmos. Hat mint ahogy a doktorbacsi a hallgatojaval a sziv vagy
tudo elemzeset kesziti, eleg ha a kagylot a fuledre teszed, maris benne
vagy egy mikrovilagban, ahol a 'reszecskek' kozlekednek. A hallgato mar
akkor is recseg, ha az egyik polusat megfogom. Miert? Mert mikrokisulesek
(keletkeznek) tortennek.
> Viszont ha szkoppal is mertetek,
Ez mar egy kicsit bonyolultabb, de az oszciloszkop is kimutathatja.
 Udv Csaba.

zoli:

"Irhattam volna ugy, hogy spontan, vagyis isteni, es mas beavat-kozas nelkul. E
z az evolucios elmelet kiindulasi pontja. Na, ezt is fogalmazhattam volna jobba
n ;-) (alapfeltevese jobb?)"

nos jobban irva:

1) az evoluciorol magarol azt mondhatjuk, hogy az elmelet szerint a fajok fejlo
dese a Foldon itt oly modon folyt, hogy az a fizikai torvenyeknek es az itt lev
o fizikai korulmenyeknek megfelelt. a FOldon kivulrol valo befolyas csak a muta
cioknal jelentos, a tobbinel elhanyagolhato. (nem kell a magyarazathoz)

2) a prebiotikus evolucional tobbfele elmeletek vannak, ezek kozul a tudomany j
elenleg olyanokat celoz meg, elsonek, amik szinten a Foldon akkor mar meglevo a
nyagokbol dolgozik Foldi korulmenyek kozott.

masodsorban vannaka zok az elmeletek, amik mar az elet keletkezeset is Foldon k
ivulre helyezik. ezeknel is elonyt elvez az, ha ismert Foldon kivuli korlumenye
ket tetelez fel, es csak alegutolso az, hogy "bizonyos ismeretlen Foldon kivuli
 feltetelek kozott, de a termeszettorvenyeknek megfeleloen".

utolso volna az, hogy az elet a termeszettorvenyeinket sertve keletkezett, azaz
, hogy valamely termeszettorvenyt el kellene vetnunk.

igy nem kiindulasi pontrol beszelnek,hanem inkabb preferenciakrol.

az "isteni beavatkozas" es hasonlok elegge definialatlan, homalyos dolog. ilyes
mivel a tudomany nem foglalkozhat.


math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

<nagycs_or.aedaro> írta "Gyemant" témában:
(2005. február 7.)

>   Eddig ugyanis ugy tudtam, hogy a legnagyobb mestersegesen eloalitott
> gyemant merete nem nagyobb a kristalycukor szemcseeinel.
>  Akkor pedig most hogy tudunk nyolcadkobcenti meretu gyemantot preselni?
> milyen hofokon, es milyen nyomason?
>   Szerintem ha valosag lenne, mely alitolag Amerikaban mar evek ota
> mukodik, akkor a fiuk meg az elegett fa hamujabol is kovecskeket
> gyartananak anelkul hogy a hullak hamujara folyamodnanak.
>   Ugy nez ki hamu az egesz.
 Szerintem is szelham. A hamuban tul sok szen nem lehet, anelkul meg
igen maceras gyemantot csinalni:) Foleg akkorat, amibol csiszolas utan
kijonnek a gagyitvben bemutatott meretu darabok. Raadasul a vallakozo
mar nehany kobor kutya elhamvasztasa es feldolgozasa utan
multimilliardos lehetne, nem kene az eljaras reklamozasaval egy APEH
ellenorzest kockaztatnia. A 'gyemant' meretet nezve egyebkent is az ar
csak jelkepes, akar jotekonysagi alapon, ingyen is csinalhatna:)))

                                                             Kibuc
                                                             
 ...háromezer évvel ezel?tt Atlantisz népe már több ezres stadionokban
élvezte ezt a sportot...


                                                          Kibuc

Természetesen, meg tudom mondani. 50 (!!!) Hercz. Csak nem színuszos, hanem 
"majdnem" négyszög! Azaz, szinte valamennyi "felharmónikus" is jelen van 
benne. A jel fel és lemen? szakasza kissé "érdekes", mert bár meredek, de 
nem egészen folytonos, apró "kiugrásokat" mutat a szkóp, de más nem 
tapasztalható.
Benk? László.