Kimasolt reszletek a Pallasz lexikonbol

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/

(ekezetes betuk atirva):

...fenyes kifejezest nyert a m. kir. egyetem jogi kara reszerol...

A budapesti m. kir. muegyetem eromuszaki munkatermenek muszerei...

A kir. Jozsef-Muegyetem. 5 szakosztalyra tagozodik, u. m. az egyetemes 
osztalyra, az epiteszeti, a mernoki, a gepeszmernoki, az epiteszi es vegre 
a vegyeszi szakosztalyra.

Lam, lam, akkor meg nem dult a kivagyisag, a nagykepuseg:
nem kiemelt helyzetben meg az egyetem nevet
(m. kir. egyetem, ill. muegyetem) is vegig kisbetuvel irtak!.

Lezo (otthonrol)

**********************************************

A NYELV 0264-ban írta :
>Melyik lenyomatba? Sehol nem talalom!
A 11. kiadás 11. lenyomatában (1994; lehet, hogy már korábbi lenyomatban
is, olyan most nincs a kezem ügyében) a 189. b) pont a Föld- és Bányászati
Tudományok Osztálya után beszúrja a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
(az Állatorvos-tudományi Egyetemen) alakot; ugyanígy jár el a 12. lenyomat
(2000) is.

Korábban viszont (ezt értem sugalláson) a vonatkozó c) pont feltételei
teljesülését lehetett leginkább kiérezni.

>nevjegyen stb.) csak az ELSO szo nagybetus irasat tartom jonak (Gepelem 
>tanszek)
Ez biztosan nem szerencsés, hiszen az intézményneveknek helyesírási
szempontból két típusa van: 1. minden (lényeges) szó nagy kezdõbetûs; 2.
minden szó kis kezdõbetûs (gazdasági osztály). Az 1. típus tovább ágazik
kétfelé: a) a mûfajjelölõ alaptag a név részének tekintetik (Mûszaki Kémiai
Kutatóintézet); b) a mûfajjelölõ alaptag nem tekintetik a név részének
(Uránia mozi; Fehér Hajó vendéglõ). A tulajdonnévi résznek azonban ebben az
esetben is minden (lényeges) szava nagybetûvel kezdõdik. (A lényeges szó a
névbelseji kötõszók, névelõk stb. kizárására szolgál.)

>Ugy latszik, akkor sokkal egeszsegesebben viszonyultak ehhez a kerdeshez.
Ebben egyetértünk. Nekem sem szimpatikus ez a mániákus nagybetûzés, de a
helyesírási szabályzat alkotói sem mehetnek szembe a "népakarattal".

>az egyetemi kiadvanyokban, telefonkonyv (amire jellemzo, hogy a 
>nagydoktorokhoz Dr-t irnak mondat belsejeben is, a kisdoktoroknal dr-t.
Ez meg egyszerû helyesírási hiba vagy talán babona.

Üdv: Attila

A NYELV 0264-ban írta :
>Na de nézzük a játsszákot, ha már a hosszú mássalhangzókról 
>és áttételesen a szerepükrõl van szó! Nem értem, kijelentõ 
>módban miért hosszú (hosszú?) az "sz"-e (essze, vagy esze? 
>nesze: az enyém úgy látszik, mégis rövid...), mikor máshol 
>éppen a mássalhangzó különbözteti meg írásképileg is a 
>hasonló, ám eltérõ jelentésû szavakat.
Azért kell, mert a kijelentõ módú határozott (tárgyas) ragozásõ alakban is
ott a hasonult j. Azt szoktam ebben az esetben tanácsolni, hogy ha a
játszik, illetve az edz igét kell ragozni, nézzük meg a ráz, illetve a néz
ige ragozását. Ha hosszú a z, hosszú lesz a sz, illetve a dz is, különben
nem (azért kell a megfelelõ hangrendû párt nézni, mert különben kavar
lenne: rázza -- játssza : nézi -- edzi).

>"Játszásiból" kérdezném tehát: miért nem teszünk különbséget
>a "játsszák" (többes szám 3. szem. felszólító mód) és a 
>"játszák" (ua. kijelentõ módban) között, mikor érzésem 
>szerint lehetne, és a nyelvem sem berzenkedik ellene? 
Mert nem azt mondjuk, hogy rázák (ez legfeljebb elbeszélõ múlt idejû alak
lehetne, miként a játszák is).

>Nézzük csak, hátha rájövök: "isszák" és "igyák" rendben, 
>ott az "iszák". "Egyék", dettó, hozzátéve, hogy magázódó 
>egyes szám 2. szem. felszólító módban is használatos így, de
>"eszik".
Ezek az igék (az ún. sz-es, v-s tövûek, összesen 7-en vannak: tesz, vesz,
lesz, eszik, iszik, hisz, visz) nagyon speciálásan viselkednek, nem lehet
analógiaként felhasználni õket. A legsemlegesebb igék a vár, kér típusúak,
azokat célszerû általános esetek vizsgálatához elõkapni: a várják alak ott
is homonim (itt még látszik a j, nem hasonult).

>Hirtelen nem is jut eszembe több "sz" tövû ikes ige, azaz 
>igen, csak nem írom le... Pedig igazolná a játsszákot! ;)
Az egy teljesen mezei ige, úgyhogy az valóban jó analógia lenne (az ikesség
egyébként e kérdésben kváziirreleváns).

Üdv: Attila

>(amire jellemzo, hogy a
>nagydoktorokhoz Dr-t irnak mondat belsejeben is, a kisdoktoroknal
dr-t.

Ez egy otveneves felreertes, amelyet, ugy latszik, sok probalkozas
ellenere sem sikerult kiirtani. A nev ele (vagy ritkan moge) tett Dr.
vagy dr. az ugynevezett egyetemi doktoroknak jar. A kandidatusoknak es
"nagydoktoroknak" csak akkor, ha megkaptak az egyetemi doktoratust is
(amelyet egyebkent kerelemre automatikusan megadtak). Egyebkent csak
az irhato, hogy X. Y., a muszaki tudomany doktora (roviditve: a musz.
tud. dr-a).  A dr. rovidites viszont csak akkor irando nagybetuvel, ha
mondat elejen all. Tehat: Dr. X. Y. azt mondta, de: azt mondta dr. X.
Y. Ha a nev magaban all, akkor is irhatunk nagy D-t. Viszont a nev
vegen csak kicsivel irhato: X. Y. dr.

Ferenc

(aki 24 even at dolgozott az MTA kozpontjaban, es igazan jol
megtanulta ezeket a dolgokat)

>(Ha azonban elér a magyar helyesírás oda, hogy a
>dz-t, dzs-t teljes értékû mássalhangzónak tekinti -- kb. 50 éve ebben
az
>irányban lépked a helyesírás --, akkor lényegében minden esetben, ha
két
>magánhangzó között egy dzs áll, ddzs-t kell majd írni.)

Nem valoszinu. A 11. kiadas (1984) szerkesztesekor felmerult mar a
gondolat (tehat olyan alakok, mint "maddzag", "hoddzsa" stb.), de
ezeket az alakokat mint tul szokatlanokat nem vezettek be. Es 1984-ben
elhataroztak, hogy alapveto reformok tobbe nem lesznek. A fo indok az
volt, hogy a magyar anyanyelvuek egyharmada az orszaghatarokon kivul
el, es minden alapveto valtozas teljesen megzavarna oket.

Ferenc